Ügyfélszolgálat: +36 1 790 9900 , +36 1 790 9911 | WhatsApp: +36 70 311 1094 | « Nyitva munkanapokon: 900 - 1800 | Hírlevél » PhysioBlog- Hírek információk terápiákról általában.
Az emberi vállöv a mozgásszervrendszer egyik legkomplexebb biomechanikai egysége, amelynek megfelelő működését nem egyetlen ízület, hanem több anatómiai struktúra precíz, egymással összehangolt együttműködése biztosítja. Bár a legtöbb ember a váll mozgásait kizárólag a glenohumeralis ízülethez köti, a vállbiomechanikai kutatások egyértelműen igazolták, hogy a teljes felső végtagi eleváció, a fej fölé emelés, a támaszkodási funkciók, valamint a finom koordinált mozgások csak úgy valósulhatnak meg, ha a scapulothoracalis rendszer, a sternoclavicularis ízület, a glenohumeralis ízület és az egyik gyakran háttérbe szoruló, de kulcsfontosságú kapcsolat, az acromioclavicularis ízület (továbbiakban AC ízület) biomechanikailag tökéletes szinkronban működik. A vállöv biomechanikájának egyik legismertebb kutatója, Inman Verne T. már az 1940-es években leírta, hogy a kar elevációja során a váll működése nem izolált humerusmozgás eredménye, hanem egy…
Szeretne beülni az autójába. Semmi extra, csak egy hétköznapi mozdulat. Aztán hirtelen belenyilall a dereka. És az agy már pörgeti is a vészforgatókönyvet, „Na, megint becsípődött…”, „Ez biztos porckorong.”, „Elhasználódtam.”, „Kell egy MRI.” Ismerős? A jó hír, hogy a modern kutatások szerint a derékfájdalom legtöbbször nem azt jelenti, hogy a gerince tönkrement. Sokkal inkább azt, hogy a teste védekezik. És ebből van út vissza! Miért nem az MRI a válasz? Miért nem az MRI lesz a megoldás? Sokan úgy gondolják, hogy ha készül egy MRI, kiderül „mi a baj” és végre megnyugodhatunk. Csakhogy a derékfájdalom világa nem így működik. A kutatások alapján a képalkotók (MRI, CT, röntgen) nagyon gyakran mutatnak olyan elváltozásokat, amelyek teljesen fájdalommentes embereknél is gyakoriak és sokszor nem magyarázzák meg a fájdalom mértékét. Vagyis előfordulhat, hogy valakinek „csúnya” MRI-je…
Ha éreztél már nyak-, váll- vagy derékfájdalmat, ami látszólag ok nélkül jelent meg és egy kemény, érzékeny csomót is találtál a területen, nagy eséllyel aktív triggerponttal volt dolgod. Az aktív triggerpont (TrP) egy hiperirritábilis, tapintható csomó egy feszes izomrostkötélben. Jellegzetessége, hogy: spontán fájdalmat is okozhat, akár nyugalomban (Travell & Simons, 1999); nyomásra távoli területre kisugárzó (referált) fájdalmat vált ki; izomgyengeséget, mozgásbeszűkülést és koordinációs zavarokat idézhet elő; gyakran társul vegetatív reakciókkal (izzadás, bőrpír, hidegérzet, könnyezés). A modern kutatások szerint az aktív TrP lokális energia- és mikrokeringési zavar, valamint neurogén gyulladás következtében jön létre (Shah et al., 2005; Dommerholt & Gerwin, 2013; Fernández-de-Las-Peñas, 2018). Egy vállövi izomban lévő triggerpont okozhat fejfájást a halántékban. Nem a fejed „beteg” – csak az agy rosszul jelöli…
Koncentrációs zavarok, szemfáradtság, szemszárazság, fejfájás, fülzúgás, fogcsikorgatás, nyaki fájdalom – Tudja mi a közös bennük? Az állkapocs-ízület. Ismerős, hogy: munka közben „elúszik” a figyelme, estére fárad a szeme, homályosabban lát, gyakran fáj a feje, éjszaka fogcsikorgatásra, állkapocsfeszítésre ébred, néha zúg a füle, húz, feszül a nyaka, a válla? Ha ezek közül akár egy-kettő rendszeresen jelen van, érdemes egy olyan területre is figyelmet fordítani, amire kevesen gondolnak elsőre: az állkapocs-ízületre (rágóízületre). Mi köze az állkapocs-ízületnek a koncentrációhoz, látáshoz, halláshoz és a nyaki panaszokhoz? Az állkapocsízületet a koponya egyik csontja (a halántékcsont) és az állkapocscsont alkotja. Az állkapocs kétoldalt ízesül a koponyához, és körülötte rengeteg izom és egyéb lágyrész dolgozik összehangoltan: rágóizmok, nyakizmok elöl és hátul, légzést segítő izmok, mimikai izmok (gesztikuláció,…
e-Campus infó: +36 1 790 9900