Ügyfélszolgálat: +36 1 790 9900 , +36 1 790 9911 | WhatsApp: +36 70 311 1094 | « Nyitva munkanapokon: 900 - 1800 | Hírlevél » PhysioBlog- Hírek információk terápiákról általában.
A Scheuermann-betegség egy gyermekkori csontosodási zavar, amely a gerinc csigolyáinak torzulásához, ék alakúvá válásához vezethet. Ez a rendellenesség a gerinc görbületének megváltozását okozhatja, és bár gyermekkorban sokszor tünetmentes, felnőttkorban fájdalmat, mozgáskorlátozottságot is okozhat. A betegség leggyakrabban röntgenfelvételen derül ki, gyakran csak utólag. A megelőzés és a kezelés kulcsa a rendszeres mozgás, különösen az úszás és a gyógytorna. A szülők szerepe kiemelkedően fontos a helyes testtartás támogatásában és a napi aktivitás biztosításában. Bár nem minden eset igényel kezelést, a megfelelő mozgás és odafigyelés hosszú távon meghatározza a gerinc egészségét. Mi is az a Scheuermann-betegség? Képzelje el a csigolyákat, mint apró téglákat, amelyek a gerinc oszlopos szerkezetét alkotják. Most pedig képzelje el, hogy ezek a téglák néhány helyen inkább ék alakúak, mintsem…
A fascia, vagyis a test kötőszöveti rendszere, kulcsszerepet játszik a szervezet biomechanikájában és működésében. Képzelje el, hogy ez a szövet egy jól szervezett hálóként tartja össze a testet, támogatva az izmokat, csontokat, szerveket és még az idegrendszert is. Ezen belül a centrális fascialánc, amely a test középvonalán halad végig, az egyik legfontosabb strukturális és funkcionális elem. A fasciaterápia szemléletében a centrális fascialánc kezelése az egyik kulcsfontosságú lépés a test egyensúlyának visszaállításában. Ez a lánc nem csupán a testtartást és mozgást befolyásolja, hanem hatással van a légzési, keringési, idegrendszeri és szervi működésekre is. A centrális fascialánc kezelése az oszteopátiában kulcsfontosságú eleme a test funkcionális integritásának helyreállításában, mivel ez a lánc a test fő, középvonali tartó- és információs tengelyét képviseli. A kezelés…
Mi a fájdalom valójában? Egy testi reakció? Egy agyi döntés? Vagy egy tanult félelem? A modern tudomány szerint a fájdalom nem csupán egy ingerre adott válasz, hanem az agy komplex értelmező és előrejelző munkájának eredménye. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan „érzékeli” az agy a fájdalmat, és miért lehet ez kulcs a krónikus fájdalom megértéséhez – és kezeléséhez. Képzeljen el egy sötét szobát, ahol az agyunk ül, két "ablaknak" tűnő szem és két "ajtónak" nevezett fül mögött, és próbálja kitalálni, mi történik odakint a világban. Az agyunknak nincsenek közvetlen érzékelői a külvilágra, minden, amit tud, apró elektromos jelekből származik. Ezeket a jeleket az érzékszerveink szállítják hozzá, és az agyunknak kell értelmeznie őket. De vajon mi történik akkor, ha az agy téved?…
1. Az MRI csatornája: Túl sok információ? Az MRI technológia egy igazi áttörés az orvosi diagnosztikában, nem vitás. Az emberi test legapróbb részleteit képes feltárni, mintha csak egy nagyítóval néznénk a belső működésünket. De vajon mindig előnyös, ha ennyire részletes információkat kapunk? Gondoljon bele: egy derékfájdalom miatt készített MRI képen szinte biztos, hogy találunk valamilyen "eltérést". Ez lehet egy kis porckorongsérv, enyhe kopás, vagy akár egy teljesen ártalmatlan elváltozás. Az orvos és a beteg ilyenkor megkönnyebbülten sóhajthat: "Igen, megvan az ok!" De valóban ez lenne a fájdalom forrása? Nos, nem mindig. Sok esetben ezek az eltérések teljesen tünetmentesek, és semmi közük a fájdalomhoz. Itt kezdődik a félreértések sora, hiszen a képek részletessége nem elegendő. 2. A fájdalom forrása: Az agy a kulcs!…
e-Campus infó: +36 1 790 9900