Bármelyik területet is nézzük egyaránt érvényes az a megállapítás, hogy egy jó fascia terápia/tréning pozitívan befolyásolja a harántcsíkolt izom teljesítményét, javítja az erőátvitelt, a finom motorikus működést egy-egy mozdulat, mozgássorozat kivitelezése közben, biztosítja a mozgáshoz szükséges rugalmasságot, illetve csökkenti a sérülések kialakulásának kockázatát.

Korábban azt gondoltuk, hogy a bőrünk a legnagyobb érzékszervünk, mára azonban már tudjuk, hogy ez a meghatározás inkább érvényes a fascia egész testet behálózó rétegeire.

A fascia szervezetünk legnagyobb érzékszerve! Titokzatos szövet a bőr alatt, hiszen összeköti egymással sejtjeinket. Minden izmot, szervet, szalagot, csontot, azaz szövetet körbefog, azoknak tartást ad, ezáltal összeköti őket egymással, a védelmet biztosító funkción túl érzékelő szervként is működik. A fascia szövetében rendkívül sok receptor található, többek között pl. azok, amelyek a test térbeli helyzetéről a legfontosabb információt szolgáltatják a központi idegrendszer számára.

A szövet kapcsolatrendszerei magában hordozzák a bonyolult egymásra hatások több irányba terjedő  lehetőségét a különféle patológiás folyamatoknál. A fasciahálóban bekövetkező patológiás elváltozások befolyásolják a harántcsíkolt izom munkáját, annak teljesítményét, ugyanakkor hatással vannak a koordinációra, a propriocepcióra stb. is.

Mivel a háló rugalmassága meghatározza a mozdulatok, egy-egy mozgásfolyamat pontosságát, precizitását, helyes tréningje nagy jelentőségű pl. sportversenyek felkészülési időszakában, a versenyeken, amikor másodpercekkel, tized másodpercekkel jobb eredményre van szükség. Ugyanakkor egy rendkívül nélkülözhetetlen eleme a sérülések utáni időszak, vagy a krónikus megbetegedések rehabilitációjának is.

Egy sérülés (pl. bokaficam, disztorzió), vagy rögzítésben eltöltött néhány hét után - az immobilizáció miatt - a fascia szövete átalakul. Az átalakulás jele pl. az érintett testrész/végtagrész fájdalma, az ott jelentkező érzéketlenség, merevség érzés, feszülés, vagy terhelés hatására jelentkező duzzanat.

A felsorolt tünetek jelenléte, azok erőssége mutatja számunkra, milyen típusú és mértékű strukturális átalakulás ment végbe a sérülés/immobilizáció időtartama alatt az érintett fascia részben. Ezáltal fel tudunk állítani egy speciális rehabilitációs tervet a fascia lazítására, annak tréningezésére vonatkozóan.

Fontos szempontunk kell, hogy legyen a szövetek egymástól függetlenül végrehajtott kezelése, a legspeciálisabb ingerekkel, egy hatékony rehabilitáció érdekében!

A rehabilitációban külön kell választani a fasciát a harántcsíkolt izmoktól! Külön, más-más ingerekkel kell kezelni akkor is, ha a bonyolult és egymásra ható funkcionális köröket a harántcsíkolt izom és a fasciaháló között ismerjük és tudjuk, hogy sokszor az éles határok meghúzása nehéz a funkcionális egymásra hatások miatt, de ha a szövet struktúrájából, sejtszintű felépítéséből, sejtszintű elváltozásaiból indulunk ki, akkor nagyon könnyen szétválasztható!

Ha nem a sejt- és szöveti szintű folyamatokat vesszük alapul, akkor a differenciálást, a tünetekkel kapcsolatos ok-okozati összefüggések feltárását és az erre kidolgozott terápiát az is nehezíti, hogy az immobilizáció időszaka alatt, majd az azt követő, strukturálisan átalakult fasciaszövet melletti helytelen terhelés miatt létrejöhetnek fájdalmas csomók un. triggerpontok, mint sejtszintű (sarcomer) elváltozások a környező harántcsíkolt izmokban. További láncreakciós lehetőség az inak irányába ható un. tenderpontok kialakulásának kockázata.

A harántcsíkolt izomszövetben, vagy az inakban létrejövő elváltozások tovább növelhetik a szubjektív panaszokat, esetleg kisugárzó idegi fájdalomhoz hasonló tüneteket is produkálhatnak (lsd. aktív triggerpontok).  Ennél a funkcionális körnél már kettő-három különböző szövet, különféle elváltozásairól beszélhetünk, melyekre más-más adekvát terápia alkalmazása szükséges. A fascia hálózatos rétege a szervekkel való direkt kapcsolata révén, a triggerpontok a sejtszinten lejátszódó folyamatok, a gerincvelői átkapcsolódási helyekre kiható kapcsolatok, a különféle biokémiai reakciók által befolyásolhatják majd a különböző vegetatív beidegzésű szervek működését (relatíve hosszabb távon).

Az izmokban és a fasciában bekövetkező szöveti átalakulások elindíthatnak a testben különféle láncokat a magasabban elhelyezkedő szegmentumok felé az izomrendszerek (kinematikai láncok) és a fascialáncok útján keresztül.  A kinematikai láncok és a fascialáncok jelenléte is jól tükrözi azt a tényt, miszerint a különféle mozgásszervi elváltozások, megbetegedések esetében lokális problémáról már rég nem beszélhetünk, amikor pl. egy-egy deréktáji, vagy nyaki panasszal fordul hozzánk valaki.

A bonyolult kapcsolatrendszerek könnyebb megértése érdekében a PhysioVit-nél 3 terápiát kínálunk a fascia rendszerek és a triggerpontok iránt érdeklődőknek.

1. Trigger- és Tenderpont Terápia  - 2 modul, 5 nap
2. Fascia Release Terápia - 3 nap
3. Typaldos módszer - Fascia disztorziós Modell - 3 modul, 9 nap

Cikket írta: Kanyó Ildikó, DOSB sportfizioterapeuta/PhysioVit (2014. december 08.)

Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.