Kiemelendő, hogy "futószalagmunka” helyett az ok feltérképezése az első legfontosabb célunk. Véleményünk szerint a porckorongsérvből eredő fájdalmak csak akkor múlhatnak el, ha már a lokális kezelés megkezdése előtt kiiktatjuk a baj oki tényezőit. Ezért mielőtt kezelni kezdünk egy alapos problémafeltárást végzünk, amely az egész testre kiterjed. Elvünk, hogy nem szabad csak a sérv tüneteit kezelni, mert az csak átmeneti eredményeket biztosít, ami nekünk nem elég. Ki kell iktatnunk a páciens életéből a sérv kialakulásában felelős mechanikai tényezőket is, mert csak így lesz maradandó a hatás.

Korrekciós programunk, ezen belül a manuális technikák és a hozzá kapcsolódó mozgásanyagunk nem csak a kiboltosult porckorongra hat közvetlenül, hanem annak következményeit is igyekszik kiküszöbölni.

Sportolás közben kialakuló sérülések, húzódások, vagy túlterhelés miatti gyulladások rendkívül sokszor pihenésre kényszerítik a sportolót. Különösen nagy gond ez akkor, ha a sportoló életének talán egyik legnagyobb versenyére készül miközben a sérülés bekövetkezik.  Ilyenkor a sportolónak dönteni kell a pihenés és a szakszerű rehabilitációs irányok között és rendkívül nehéz eldönteni, melyik az egyénre adaptál, sportspecifikus terhelésből adódó rehabilitációs irány, azaz a helyes út.

Ezekben az esetekben nagyon fontos, hogy viszonylag hamar kiderüljön a probléma valódi okozója és az néhány terápiás kezelés alakalmával  megszűnjön. Bizonyára megfordulnak mindenki fejében a következő kérdések. Mit tudok tenni? Kihez és hová fordulhatok, aki hamar megszünteti a fájdalmat, a bajt? Pihentessem, vagy megfelelő, specifikus terápia alkalmazását követően kezdjem el újból a mozgást?

Tisztában vagyunk azzal, hogy egy sportoló számára a pihenés, a kényszerpihenő sokszor a "világ végét" is jelentheti, amikor egy-egy meghatározó versenyt kényszerül kihagyni sérülése miatt. Emiatt kőkeményen dolgozunk azon, hogy a pihenést, mint zavaró faktort minél előbb megszüntessük és a sérült testrész, szövet regenerációjának segítésével, az élettani folyamatok támogatásával hamar visszaállítsuk a hozzánk fordulókat a helyes "pályára".

Nézzünk egy nagyon gyakori példát:

1. Sporttervékenység közben megrándult a bokája (szupinációs trauma), az érintett végtagrész duzzadt és nagyon fájdalmas, nyomásérzékeny. Mindezekhez égő, erős, szúró jellegű fájdalom társul. Ezekben az esetekben általános javaslat a nyugalomba helyezés, jegelés, kompresszió, sérült testrész felpolcolása. Mellette sz.e. kiegészítőleg gyógyszeres fájdalomcsökkentés/gyulladás csökkentés. Ezt a folyamatot követve néhány hét múlva el lehet kezdeni a sporttevékenységet.
2. Ettől eltérő megközelítés, amit mi - a rendelőnkben tapasztaltak alapján  - működő és kifejezetten hatékony útnak tartunk, az oki, a sportspecifikus terápia. Alapos feltérképezést, állapotvizsgálatot követően helyreigazítjuk, megszüntetjük a lágyrészekben bekövetkező torziókat / disztorziókat, az így korrigált pozíciót stabilizáljuk és kb. 2-4 kezelés után ismét ekezdhető a sporttevékenység.

Sportsérülések gyors és hatékony rehabilitációjáról, Balzsay Károly profi ökölvívó porckorongsérvének kezeléséből adódóan készült egy rövid összeállítás, amely  megtekinthető a Mozgás magazinban. Nézze meg a riportot ide kattintva!

A Fascia Disztorziós Modell (FDM, vagy más néven Typaldos módszer) egy specifikus megközelítésből szemléli a testi panaszokat, mint pl. a fájdalmat, vagy a mozgások tartományának beszűkülését. Ezek minden esetben egy meghatározott fascia disztorzióra vezetődnek vissza, amely nem más, mint a kötőszövet elváltozása, letapadása, csavarodása, keményedése. A terápia fókuszában ezeknek az elváltozásoknak a hatékony megszüntetése áll, amelynek érdekében FDM terapeutáink speciális vizsgálati teszteket hajtanak végre a pácienseken, felkutatják a kötőszöveti disztorziók helyét, jellegét, formáját, majd speciális manuális technikával elkezdik annak oldását, elvégzik eredményes megszüntetését.

A különleges módszer rendkívüli hatékonyságát akut sérüléseknél /panaszoknál villámgyorsan prezentálja a tünetek azonnali enyhülésén keresztül. Pl: ficam, térd-, vagy bokasérülések, zúzódások, húzódások, lumbágó, fejfájás, kisugárzó fájdalmak stb.

Fascia (kötőszövet) egy rejtélyes és sokoldalú szövet a bőr alatt, amely összeköti egymással sejtjeinket, szerveinket és mindenhol megtalálható. Mivel összeköti egymással szerveinket, szervrendszereinket, így funkcionális és strukturális zavarok, a mozgáskorlátozottság, neurológiai panaszok, a fájdalom minden esetben kapcsolatban állnak a fascia-rendszerrel, annak állapotváltozásával. A rendszer helyreállítását követően azonban a panaszok, a zavarok eltűnnek, vagy jelentősen csökkenek. Disztorziók, letapadások a szövetben, inaktivitás miatti strukturális átalakulások fájdalmat, izomerő csökkenést és a testrésztől távolabb jelentkező panaszokat tudnak okozni. Többek között ezen az összefüggésen alapul a rendkívül hatékony Fascia Disztorziós Modell (FDM terápia) is.

Miért fordulhat elő, hogy a módszer rendkívül hatékony? Hogyan alakult ki az FMD terápia? Miért fordulhat elő, hogy a nyugalomba helyezés, gyógyszeres kezelés, jegelés/hűtés nem járulnak hozzá a hatékony gyógyuláshoz, a fascia lazuláshoz?

Utóbbi kérdést először egy amerikai orvos, osteopath, Dr. Stephen Typaldos tette fel egy texasi kórház sürgősségi osztályán. FDM terápia alapja a gesztikuláció, a fájdalom helyének meghatározása, a pontos és mindenre kiterjedő mozgásszervi vizsgálat, aza anamnézis felvétel. A terápiát kifejlesztő orvos Dr. Stephen Typaldos rájött arra, hogy hasonló panaszokkal hozzá forduló Páciensek mindig ugyan azokat a gesztikulációkat, testi kommunikációkat használják. Ennek alapján dolgozta ki azt a 6 féle disztorziós rendszert, amelyet a kezelő a terápia során alkalmaz.

Hozzánk forduló Pácienseknél a 6 különböző disztorziós típusból egy biztosan jelen van. Példa az un. Triggerband disztorzióra. Egy páciens azzal a panasszal keresi fel kezelőorvosát, hogy sporttervékenység közben megrándult a bokája (szupinációs trauma). Az érintett végtagrész duzzadt és nagyon fájdalmas, nyomásérzékeny. Páciens égő, erős, szúró jellegű fájdalomról számol be. Ezekben az esetekben általános javaslat a nyugalomba helyezés, jegelés, kompresszió, sérült testrész felpolcolása. Mellette sz.e. kiegészítően gyógyszeres fájdalomcsökkentés/gyulladás csökkentés. Ezt a folyamatot követve a páciens néhány hét múlva el tudja kezdeni ismét a sporttevékenységet.

Ettől eltérően az FDM megközelítés a következő: Az orvos kettő lehetséges fascia disztorzió irányát tudja ebben az esetben megállapítani. Ezeket korrigálja speciális manuális technikával (Typaldos féle korrekció), a fascia helyreigazítása, korrigálása után, azaz kb. 2 kezelést követően páciens újból - néhány nap múlva - el tudja kezdeni a sporttevékenységet.

Az FDM terápia kiválóságát folyamatosan bizonyítja pl. hátfájdalmak, vállízületi és nyaki fájdalmak, mozgásbeszűkülések stb. tüneteinek enyhítése érdekében alkalmazott célzott kezeléseknél. Neurológiai panaszok, fejfájás, érzészavarok szintén hatékonyan javíthatók. Hosszas megfigyelés, a páciensek részéről tanúsított gesztikulációk, tapasztalat, vizsgálat, tudományos kutatási eredmények elemzése, kipróbálása vezetett hosszú évek alatt egy új koncepció kialakulásához. Következmény egy rendkívül hatékony módszer, amely forradalmi újítást jelentett a megbetegedések tüneteinek hatékonyabb megértéséhez, azok effektív és rendkívül gyors kezeléséhez.

Pácienseknél a 6 különböző disztorziós típusból egy biztosan jelen van. A különféle disztorziós típusokat azonban speciális manuális technikával hatékonyan lehet gyógyítani, ezzel  pedig a panaszokat, fájdalmakat, mozgásbeszűküléseket orvosolni tudjuk. A kezelések száma az alapdiagnózis súlyosságától függően változó, döntően az első kezelés eredményei határozzák meg. Általában 3-4 kezelés elegendő.

Gesztikuláció megfigyelése a fascia disztorzió lokalizálásában rendkívül fontos az FDM vizsgálatoknál, valamint az állapotfelmérés idején. A gesztikulációk értelmezésének fontosságára:

1.) Térdízületi fájdalmak

• Térd belső, vagy külsős oldalán hosszanti irányban jelentkezik a fájdalom, akkor a Triggerband (TB) disztorziós lánc érintett.
• Anamnézis felállításánál jól körülhatárolt relatív kis kiterjedésű területre mutat rá a Páciens, akkor az Continuum disztorzió (CD).
• Több fájdalmas területet lokalizálható a térdízület körül, akkor a Continuum disztorziós (CD) lánc érintett.
• Amennyiben Ön direkt rámutat a fájdalmas pontra és ráfekteti a kezét anamnézis során, akkor az Falt disztorzió (FD).
• Amennyiben Ön átfogja a térdét és így lokalizálja a fájdalmat, akkor EntFalt (enFD) disztorzió lokalizálható a fasciában.
• A patellánál haránt irányban jelentkezik fájdalom, akkor az EinFalt disztorziós fascialánc érintett.
• Amennyiben anamnézis közben ráfekteti kezét a térdére és dörzsöli, lágyan maszírozza, akkor a fasciában Cilinder disztorzió (CyD) van.

2.) Lábfájdalmak

• Anamnézis felállításakor Ön egy vonal mentén lokalizálja a fájdalmat a talpi boltozatnál, akkor az Triggerband disztorzió (TD) érintettségére mutat.
• Amennyiben egy konkrét fájdalmas pontra mutat, az Continuum disztorzió (CD).
• Amennyiben a lábfej dorzális részén lokalizálja a fájdalmat, abban az esetben a Falt disztorzió (FD) van jelen.
• Amennyiben sokat maszírozza a lábfejét, mert csupán az csökkenti a fájdalmat, a Cilinder disztorziós (CyD) lánc érintett.

3.) Deréktáji panaszok

• Anamnézis felállításakor Ön egy jól körülhatárolható vonal mentén jelzi a fájdalmat a terapeutának a lumbális gerinc két oldalán, akkor az paravertebrális Triggerband disztorzió (TD).
• Amennyiben a fájdalmas hely lokalizálásakor a medencétől a fenéken át a comra simít, akkor a Triggerband disztorziós (TD) lánc érintett.
• Amennyiben a lágyékhajlatban jelentkezik a fájdalom a Hernier Triggerpnt disztorziós lánc (HTD) érintett (Grynfelt sérv).
• Amennyiben Ön egy ujjal a fenék izomzatának meghatározott pontjára mutat a fájdalom lokalizációjakor, akkor Bull's Eye Hernier Triggerpont (eyHTD) disztorziós lánc érintett.

Hosszan tartó, krónikus fájdalmak, deréktáji, ízületi panaszok izomfájdalmak, mozgásbeszűkülések esetében javasolt egy terápia, amely sok esetben azonnal képes enyhíteni a disztorziók súlyossági fokán, ami aztán érezhető tünetenyhülésben nyilvánul majd meg.

Információ kérése és időpont foglalás érdekében hívja ügyfélszolgálatunkat vagy írjon a képernyő jobb alsó sarkában megjelenő chat vonalon!

Telefonos elérhetőségünk munkanapokon 9:00-18:00 óra között a következő: +36 1 790 9900

Ami a jövőt illeti, mi a PhysioVit-nél továbbra is fontosnak tartjuk, hogy a jelenleginél is több szakemberrel ismertessük meg az igazi, a valódi sportrehabilitáció területét, ezáltal a jelenleginél több sportfizoterapeuta kezdje meg munkáját a kórházakban, járóbeteg szakellátásban, praxisokban, sportkluboknál. Még több sportrehabilitációs tréner kezdje meg munkáját a kórházak járóbeteg szakrendelőiben, a magánrendelőkben, a sportkluboknál.

Azok a szakemberek is kaphassanak széles körben speciális képesítést, akik a kórházakban először találkoznak a sérült sportolóval, a sérült pácienssel! Ezt azért is tartjuk kiemelkedően fontos szempontnak, mert minden későbbi rehabilitációs lehetőség, irány, időtartam, korai és/vagy késői qualitativ és quantitativ eredmények sokszor már itt, ekkor megpecsételődnek.

Jövőben egyik elsődleges célunk az élsport, a teljesítményfokozás és a hobbisportok területén előforduló sérülések céltudatos programokkal kidolgozott megelőzése, illetve ha már egy sérülés bekövetkezett, akkor annak szakszerű kezelésére irányuló programok kidolgozása/kivitelezése/elterjesztése, elsősorban a modern alapokon nyugvó sportrehabilitációs szemlélet alapján, háttérbe szorítva az aktuális tudományos eredményeket már rég nem követő, elavult és ezért effektivitás szemszögéből nézve erősen megkérdőjelezhető "rehabilitációs dogmákat".

Fontosnak tartjuk a sportsérülések kezelése, a rehabilitáció területén dolgozó edzők, orvosok, gyógytornászok további felkészítését a legnaprakészebb, tudományos kutatásokon, azok eredményein alapuló, és a nemzetközi gyakorlatban is bevált sportrehabilitációs és prevenciós módszerek, koncepciók alapján.

Céljaink közé tartozik még a sportrehabilitációs koncepció elterjesztése a krónikus megbetegedések rehabilitációjában is (pl. cukorbetegség, oszteoporózis, elhízás stb.), csökkentve ezáltal az egyén és a társadalom terheit. E területen is sok teendőnk van még, hiszen számos rehabilitációs irányelvet kell majd a közeljövőben az effektivitás szeszögéből nézve is átértékelni, módosítani.

Az elmúlt évek alatt (2012-től) nagyon sok eredményt értünk el, itthon is kitapostunk egy ösvényt, Magyarországon is megmutattuk, hogy a valódi sportrehabilitáció más, mint ahogyan azt sokan gondolták, de küldetésünk, céljaink most teljesednek ki igazán, amikor végre már egyre többen vagyunk! A munka nagyobb része még hátra van, de úgyis mondhatnám, hogy most kezdődik csak el igazán! Ebben pedig számítunk minden nálunk tanult, elhivatott sportrehabilitációs szakemberre!

A PhysioVit magyarországi tevékenységének köszönhetően az általunk támogatott valódi és komplex sportrehabilitációs koncepciók (DOSB, vagy IAS) mostanra megjelentek például már a Videoton FC, a DVTK, az MVM-Paks, Ferencvárosi TC, Budapest Honvéd, Lombard Pápa, PMFC-MATIAS, Kaposvári Rákóczi FC, Debreceni Egyetem Atlétikai Club (DEAC), DVSC, Magyar Labdarúgó Szövetség, Magyar Labdarúgó Akadémia, Magyar Jégkorong Szövetség, Debreceni Egyetem, Semmelweis Egyetem, Miskolci Egyetem stb. szakembereinek, OKJ-s személyi edző képzésekkel foglalkozó iskolák oktatóinak tevékenységi köreiben, sportrehabilitációs gyakorlatában is!

Az őszi szezont tehát még több újítással nemcsak folytatjuk, kiterjesztve az induló képzések körét, hanem több irányban bővítjük, megadva ezzel minden tőlünk telhető segítséget a gyakorlat, valamint a tudományos munkák területén a képzés elvégzése utáni időszakban is!

Személyes elvárásom a már végzett sportrehabilitációs szakemberektől a tudásuk állandó gyakorlati bizonyítása munkahelyükön, a kluboknál, továbbá sportrehabilitációs munkájuk eredményeinek tudományos előadásokon, objektív vizsgálatokkal alátámasztott prezentációja. E területen mi a jövőben is, az oklevél/igazolás megszerzése után is partnerek, illetve támogatók leszünk és számítunk a legjobb, a legbártabb, a legkitartóbb és a legelhivatottabb kollégákra, profi sportrehabilitációs munkájukra, eredményeikre!

© Forrás: PhysioVit nyílt nap 2014. Előadó: Kanyó Ildikó tulajdonos, ügyvezető PhysioVit & Group cégcsoport

Az elmúlt évek kutatási eredményeinek köszönhetően végre sikerült tudományosan is bizonyítani, hogy a testet hálóként körülfonó fasciarétegek felelősek izmaink teljesítőképességéért, a test rugalmasságáért, receptoraink helyes működéséért.

A fascia fiziológiás szöveti struktúrájának sportban, rehabilitációban, sérülések megelőzésében (prevencióban) borzasztóan nagy jelentősége van. Ez a felfedezés új utat nyitott az alkalmazott tréningekben és terápiás lehetőségekben a sport mellett a gyógykezelések területén is (lsd. Fascia Release Terápia).

Szerencsére ma már a modern fizioterápia hazánkban is egyre inkább teret nyer, előtérbe kerül, vagyis a rehabilitáció centrumában elsősorban az aktív rehabilitáció áll. A fizioterapeuta ma már a "kezelő" szerepét kibővítve feladatait koncentráltan a kísérő, a tréner szerepkörével kombinálva látja el. Ezzel párhuzamosan változik a páciensnek adható kezelések tárháza is a passzív befogadó terápiákról az aktív tréningek irányába. Ezalatt természetesen nem a klasszikus gyógytorna gyakorlatok értendők. Mindezekhez speciális személyi felkészültség, szakirányú képzettség kell.

További változások az alkalmazott diagnosztikus lehetőségekben is vannak. A specifikus strukturális diagnózist egyre inkább a funkcionális diagnosztika és analízis váltja fel.

Specifikus diagnosztika egészen pontosan leírja mely struktúra károsodik, ezt hogyan lehet kezelni és a manuális technikák különböző formáinál mindez fontos szempontként van feltüntetve. Sajnos ez a diagnózis így megbízhatatlan, nem reprodukálható, nem specifikus, sok esetben haszontalan. Nem hasznosítható pl. a krónikus megbetegedések kezelésénél, rehabilitációjánál. Az "aspecifikus" megnevezések pontosan kifejezik a strukturális diagnózis felállításának képtelenségét.

Sokkal inkább funkcionális diagnózison van a hangsúly, amely az aktív rehabilitációban nélkülözhetetlen a célok és a cél elérése érdekében alkalmazott módszerek meghatározásához. A modern fizioterápiát már nem lehet elképzelni az aktív rehabilitáció nélkül, mert ez az egyetlen lehetőség a páciens terhelhetőségének, terhelhetőségi szintjének emelésére. Ezen a szinten már nincsenek passzív terápiás módszerek a funkcionális terhelhetőség elérésének céljából.

Aktív rehabilitáció elemeinek összeállításához nem elegendő csupán tornagyakorlatokat ismerni. Szükség van a tréninglehetőségek, a terhelhetőségi variációk, az adaptációs folyamatok, a sebgyógyulás fiziológiás folyamatainak, a szövetek fiziológiás működésének ismeretére is. A funkcionális diagnózis felállításával válik majd világossá a probléma/fájdalom valódi oka, amely a munkát, a sporttevékenységet, a mindennapi mozgásokat/mozdulatokat zavarja, illetve láncreakciót indít el a testben, hiszen lokális problémáról már rég nem beszélhetünk!

A fájdalmas mozgásokat el kell kerülni! Ezt a haszontalan útmutatót a rehabilitációban sajnos nagyon gyakran lehet hallani és nagyon gyakran alkalmazzák is! Eredménye hosszabb távon negatívan befolyásolja a páciens terhelhetőségét, meghosszabbítja a rehabilitációs időszakot.

Az aktív rehabilitáció céljainak legtökéletesebb elérése érdekében milyen területekre, milyen eszközökkel érdemes koncentrálni? Elsősorban a szabad súlyzókat érdemes használni. Ezek biztosítják ugyanis a hétköznapokhoz szükséges legjobb és legtökéletesebb alkalmazkodási lehetőségeket, azok gyors és hatékony elérését. Fitnesz gépek használata nem tilos, de azoknak soha nem szabad elsődleges szerepet betölteniük a rehabilitációban! Miért elsődlegesek a szabad súlyzók?

A koordináció a receptorok összehangolt csapatjátéka az analízis és a kontroll között, amelynek segítségével egy-egy specifikus mozgás létrejön. Amikor súlyzókkal tréningezünk, a legtöbb mozgásirány nem egy előre meghatározott úton megy végbe, ezáltal egy optimális és maximális koordináció biztosított, amely nagyon fontos szerepet játszik egy-egy gyakorlat kivitelezésénél rehabilitációban, prevencióban egyaránt.

Az aktív rehabilitációban nagy hangsúlyt fektetünk a balanszra, azaz az egyensúly megtartására zavaró körülmények között is (optikus, taktilis, akusztikus és mechanikus). Ez azért fontos feltétele a koordinációnak, mert a hétköznapokhoz szükséges biztonságot tudjuk vele megteremteni. Egy jó balansz kialakítása is a súlyzós edzésekkel valósítható meg. Szabad-súlyzós tréninggel a hétköznapokra felkészítve minden ízület stabilizálása megtanítható, ezáltal un. tiszta kivitelezés megvalósítható. A gépek, készülékek passzív stabilizációt tesznek lehetővé, amelyek a hétköznapok körülményeivel ellentétesek.

Sérülés után, vagy prevenciós célból fontos a proprioceptív feedback fejlesztése, hiszen a periartikuláris struktúrákból származó információk nélkülözhetetlenek a mozgásfolyamat kontrollálásához és koordinálásához. Nélkülözhetetlen bázis a stabilitás megteremtése, a koordináció és a balansz szempontjából ez a neuromuszkuláris tulajdonság szintén csak szabad súlyzókkal fejleszthető.

Szinkronizáció megteremtése az aktív rehabilitációban külön feladat. Egy perfekt bázist kell biztosítani a különböző izomcsoportoknak egy-egy mozgásirány, vagy mozdulat szabályos és helyes kivitelezése érdekében pl. egy tárgy talajról emelésének idején.

Nem elegendő a gyakorlatok elvégzése, azokat adaptálni kell a hétköznapi mozgásfolyamatokba, mozgásmintákba, a sportba. Gyakorlatok átvezetése, a transzfer biztosítása szintén nélkülözhetetlen elem, ha modern fizioterápiáról, aktív rehabilitációról beszélünk. Ehhez szükség van mozgás struktúrára (egyénileg kialakított izomzatra), koordinációra, szinkronizációra, stabilizációra stb. Szabad súlyzókkal ez a transzfer minden szempontból jól megvalósítható, a gépekkel nem. Amennyiben valakinek álló helyzetben van problémája, akkor álló helyzetben kell tréningezni, nem pedig a kezelőágyon, vagy egyéb, a transzfert nem biztosító pozíciókban. Technikai variációk tárháza áll lehetőségként a tréner és vendége, a fizioterapeuta, a sportfizioterapeuta és a páciens előtt a szabad súlyzók alkalmazásával, variálható a pozíció, a testhelyzet, a mozgásminta, a mozgásirány stb. Ez a rendkívüli szabadság kell a rehabilitációhoz, a megelőzéshez!

Különböző vizsgálatok mutatják, hogy a szabad súlyzók használata sokkal hamarabb biztosítja az erőfejlesztést, mint a gépeken végzett tréningek. Jó példa erre, hogy a klasszikus erőfejlesztő programokból soha nem hiányozhat a basic squat és a deadlift.

Szabad súlyzókkal lehetőségünk van koncentrikus gyorsulást és excentrikus fékezést gyakoroltatni. Gondoljunk a ciklusos explozív erőre és rugalmasságra, mint az aciklusos mozgások bázisára pl. dobásnál, ütésnél, ugrásnál, vagy egy nélkülözhetetlen tréninggyakorlatra a vállsérülések, a hát- és deréktáji panaszok prevenciójában, optimális rehabilitációs tréningjében. Az excentrikus és koncentrikus kontrakciók átmenetének gyakoroltatása (figyelembe véve a korábban leírt szempontokat) a helyes és nélkülözhetetlen neuromuszkuláris fejlődés elérése érdekében szintén csak a szabad súlyzók alkalmazásával végezhető (Golgi- ínorsó-izomorsó).

Minél több izomcsoport igénybevételére kerül sor a tréning során, annál nagyobb lesz a hormonális válasz, ezáltal a tréningeffekt. Az, hogy milyen hormonok vállnak szabaddá, befolyásolható a szabad súlyzós gyakorlatok tempójával, szünetidejével, szériaszámával, terjedelmével.

További nagy előnye a súlyzós edzéseknek, hogy a vendég, vagy páciens otthonában is tudja folytatni a tréningeket individuális, a számára kidolgozott komplex edzésterv alapján. Így tovább stabilizálható az eredmény és megtartható a kifejlesztett szint a hétköznapi mozgások, mozgásminták esetében védelmet biztosító stabilitás. Ez pedig fontos a prevencióban!

Az elkövetkező néhány évben egyre több fizioterapeuta kapcsolódik be a modern sportolói rehabilitációs szemléletbe megnyitva ezáltal az utat egy, a jelenleginél is hatékonyabb sportrehabilitációs irányzat felé, amely az alkalmazott koncepciók sokszínűségét rejtve egyaránt alkalmas lesz a krónikus megbetegedések kezelésére, illetve a sportsérülések  modern szemléletű rehabilitációjára a kórházakban és a fitness- és/vagy sportközpontokban egyaránt.

Kanyó Ildikó, Sportfizioterapeuta (DOSB)- PhysioVit