Az aktív triggerpont (TP) lokális "kontrakciós" csomóként jelenik meg a harántcsíkolt izomban, amely nyugalomban is fájdalmat okozhat, nyomásra pedig jellegzetes, távoli területre kisugárzó panaszt vált ki.

Patofiziológiájának központi eleme a kapilláris kompresszió miatti lokális ischaemia és hipoxia, amely anaerob anyagcseréhez, savas miliőhöz (H⁺, laktát, ATP-bomlástermékek) és fájdalomkeltő mediátorok (bradykinin, substance P, prostaglandin E₂, ATP) felszaporodásához vezet. Ez a perifériás szenzitizációt fokozza, míg a gerincvelői „wind-up” és konvergencia mechanizmusok a központi szenzitizációt és a referált fájdalom jelenségét tartják fenn. A folyamatot fenntartó tényezők közé tartozik a szimpatikus túlműködés/stressz, a motoros véglemez-diszfunkció és a neurogén gyulladás.

Terápiás beavatkozás (triggerpont-presszúra, myofasciális technikák, dry needling, neuromobilizáció, aktív mozgásterápia és tartáskorrekció) hatására az izomtónus csökken, a kapilláris perfúzió helyreáll, az acidózis és a mediátor-terhelés mérséklődik, így a nociceptor-ingerlékenység és a központi szenzitizáció visszaszorul. A mindennapi menedzsmentet a rendszeres testmozgás, bemelegítés–nyújtás, ergonómia és stresszkezelés egészíti ki. Következtetés: az aktív TP-k időben történő felismerése és célzott, multimodális kezelése hatékony a fájdalomkör megszakításában és a funkció helyreállításában.

1. Mi az aktív triggerpont? – Az izomcsomók, amik mindig rosszkor jönnek

Képzelje csak el: ül az irodában, épp befejezné az e-mailt, amikor hirtelen a vállába éles fájdalom hasít. Ismerős? Az ilyen "váratlan vendégek" gyakran nem mások, mint aktív triggerpontok, vagyis aktív fájdalmat okozó izomcsomók. 

Az aktív triggerpont nem egyszerű izomfeszülés. Ezek az izomcsomók nyugalomban is fájhatnak, sőt, nyomásra a fájdalom átsugározhat a test más részeire is. Gondoljon csak arra, amikor a hátában érzett fájdalom a karjába sugárzik – szinte olyan, mintha "trükköznének" a fájdalom útvonalával.

A triggerpontok gyakran izomgyengeséget, beszűkült mozgástartományt és vegetatív tüneteket okoznak. Hát nem bosszantó? Szerencsére, ha megértjük a hátterét, már egy lépéssel közelebb kerülünk a megoldáshoz!

2. A fájdalomkör titkai – Mi történik az izomban?

Most nézzük meg, mi zajlik ténylegesen odabent, amikor egy ilyen makacs triggerpont kialakul! Az alapvető gond az, hogy az izomban egy pici kontrakciós csomó keletkezik – olyan, mint egy kis csomó a ruhájában, amitől egész nap kényelmetlenül érzi magát.

Ez a csomó folyamatosan összehúzódva tartja az izomrostokat, így összenyomja a környező hajszálereket. Az eredmény? Az izom nem kap elég oxigént és tápanyagot, vagyis lokális ischaemia alakul ki. Ez kicsit olyan, mintha a növénye nem kapna vizet – előbb-utóbb elkezd szenvedni.

A hipoxiás (oxigénhiányos) környezet miatt az izom elkezd "izzadni" – egyre több savas anyag, például H⁺ ion, laktát, ATP-bomlástermék gyűlik fel, ami tovább ront a helyzeten. Így indul be a fájdalom körhintája.

3. Izomfeszültség – Miért fáj a csomó?

Az ischaemia miatt az izomszövet szó szerint "fuldoklik" az oxigénhiányban. Ezért annak anyagcseréje anaerob (oxigén nélküli) irányba tolódik – így keletkezik a hírhedt tejsav és savas kémhatás, ami tovább fokozza a fájdalmat.

Képzelje el, mintha dugóban ülne: a friss levegő nem jut be, csak a kipufogógáz szállong. Az izom is hasonlóan érzi magát, amikor a triggerpont miatt a vérkeringés lelassul. A savak, bomlástermékek csak gyűlnek, és egyre rosszabb lesz a helyzet.

Ez a helyileg nem csak fájdalmat okoz, hanem előkészíti a terepet a következő lépéshez: a gyulladásos anyagok felszaporodásához. Máris lépünk tovább!

4. Gyulladásos molekulák támadása – A fájdalom vegyi háborúja

Az oxigénhiányos, sérült izomsejtekből különféle fájdalomkeltő és gyulladást okozó anyagok szabadulnak fel. Ilyenek például a bradykinin, a substance P, a prostaglandin E₂ és az ATP. Ezek a molekulák igazi "csínytevők", akik felkeltik a környékbeli fájdalomérző idegvégződések figyelmét.

A bradykinin például tágítja az ereket, de egyben érzékenyebbé is teszi a fájdalomreceptorokat. A P "beindítja" a neurogén gyulladást, a prosztaglandin E₂ pedig szó szerint ráhangolja az idegeket a fájdalomérzékelésre. Az ATP és a H⁺ ionok is hozzájárulnak a fájdalomhoz, mintha egy igazi "vegyi támadás" zajlana az izomban.

Ez a folyamat elindítja a fájdalomérzetet, amely aztán a gerincvelőn keresztül az agyba jut. Na de miért lesz ettől minden még rosszabb?

5. Szenzitizáció – Amikor már "minden is" fáj

A gyulladásos közeg hatására a fájdalomreceptorok (nociceptorok) egyre érzékenyebbé válnak – ez a perifériás szenzitizáció. Ilyenkor már egy apró érintés, vagy egy enyhe mozdulat is fájdalmat okoz, mintha a bőre alatt minden idegszál "hisztizne".

A központi idegrendszerben is beindul a "wind-up" jelenség: a gerincvelő neuronjai túlműködnek, és az agy már túlzott reakciót ad minden fájdalomjelre. Ezért lehet, hogy a vállban lévő triggerpont miatt a fájdalom már a könyökéig vagy akár az ujjaiig is lesugározhat.

Ez a folyamat tartja fent a krónikus fájdalmat, és teszi lehetővé, hogy egy kis "csomó" ekkora galibát okozzon. De miért sugárzik ki a fájdalom?

6. Kisugárzó fájdalom – Az agy "félreértései"

A gerincvelőben az érzőrostok úgy futnak össze, mint a buszok egy forgalmas csomóponton. Az agy nem mindig tudja eldönteni, pontosan honnan érkezik a fájdalomjel. Ezért fordul elő, hogy a triggerpontból eredő fájdalmat egy távolabbi, de idegileg rokon területen érzékeli.

Ezért lehet, hogy egy nyaki triggerpont miatt fejfájást érez, vagy egy farizom-csomó miatt a lábába sugárzó fájdalma van. Gondoljon csak arra, amikor egy telefonhívásnál rossz helyre kapcsolják – az információ eljut Önhöz, de nem ott jelentkezik, ahol eredetileg indult.

Ez a referált fájdalom az egyik leggyakoribb oka annak, hogy a triggerpontokat gyakran félrediagnosztizálják – de egy tapasztalt, triggerpont terápiában jártas gyógytornász "leleplezi" őket!

7. További bűntársak – Miért marad aktív a triggerpont?

A szimpatikus idegrendszer túlműködése, azaz a stressz, csak olaj a tűzre! Krónikus fájdalom vagy stressz hatására megnő az izomfeszülés és az érszűkület, így az izomcsomó továbbra is aktív marad. Kicsit olyan, mint amikor egy feszült nap után még a párnája sem kényelmes.

A motoros véglemez-diszfunkció is hozzájárul a helyzethez. Ilyenkor az érintett izomrészben folyamatosan acetilkolin szabadul fel, ami állandó izomösszehúzódást eredményez. Ez újabb csomókat hozhat létre – mintha a csomók "szaporodnának".

A neurogén gyulladás még tovább ront a helyzeten: a nociceptorokból visszafelé is szabadulnak fel gyulladáskeltő anyagok, így a környező szövetek is érintettek lesznek. Ez egy igazi ördögi kör!

8. Mi történik, ha végre oldjuk a triggerpontot? – A felszabadulás pillanata

Itt jön a jó hír: a triggerpont oldása után az izom feszülése azonnal csökken. A kapilláris keringés helyreáll, az acidózis megszűnik, a felgyülemlett bomlástermékek kiürülnek. Olyan ez, mint amikor végre kinyitja az ablakot egy fülledt szobában – minden fellélegzik.

A fájdalomkeltő mediátorok eltűnnek, a nociceptorok ingerlékenysége csökken. Az afferens inger (vagyis a fájdalomjel) mértéke is csökken, így a központi szenzitizáció is visszaszorul.

Végül beindul az antiinflammatorikus (gyulladáscsökkentő) válasz, és a szöveti regeneráció elindul. Az izom szó szerint "megkönnyebbül", és Ön is újra szabadon mozoghat!

9. Terápiás lehetőségek – Hogyan segít a gyógytornász?

A jó hír, hogy a triggerpontok kezelése ma már rutinfeladat egy képzett gyógytornász, gyógymasszőr számára. A triggerpont-nyomástechnika (presszúra), a myofasciális release (fascia mobilizáció), a dry needling (száraz tűkezelés) mind hatékony módszerek.

Neuromobilizációval és aktív mozgásterápiával, valamint tartáskorrekcióval hosszú távon is megszüntethetők a panaszok. A stresszmenedzsment és a vegetatív idegrendszer szabályozása szintén kulcsfontosságú a teljes gyógyulásban.

Ne feledje: minél előbb fordul szakemberhez, annál gyorsabban szabadulhat meg a makacs izomcsomóktól!

10. Hétköznapi példák – Hogyan ismerje fel a triggerpontot?

A mindennapokban számos helyzetben találkozhat triggerponttal. Például, amikor egy hosszú autóút után "beáll" a nyaka, vagy egy egész napos számítógépezés után a vállában érez szúró fájdalmat.

Ha gyakran ébred reggel nyak- vagy hátfájással, esetleg sportolás közben egy bizonyos mozdulatnál mindig ugyanott jelentkezik a fájdalom, nagy eséllyel aktív triggerpont is fokozhatja a panaszt. Minden esetben javasolt szakember segítségét kérni és a triggerpontok okozta "ördögi kört" megszüntetni. Még az elején!

A jó hír, hogy egy kis odafigyeléssel – megfelelő bemelegítéssel, nyújtással, rendszeres mozgással – sokat tehet a megelőzésért is!

11. Tippek a mindennapi élethez – Így előzze meg a fájdalomkört!

A triggerpontok kialakulása ellen az egyik legjobb "fegyver" a rendszeres mozgás és a helyes testtartás. Próbáljon meg óránként felállni, nyújtózni, változtatni a testhelyzetét.

Fontos a stressz kezelése is, hiszen az állandó feszültség csak fokozza az izomcsomók kialakulását. Ha teheti, relaxáljon, meditáljon, vagy végezzen légzőgyakorlatokat – az izmai is hálásak lesznek érte!

Végül ne feledje! Ha tartós fájdalmat tapasztal, kérjen segítséget szakembertől! Egy gyógytornász személyre szabott tanácsokkal és kezeléssel segíti visszanyerni a mozgás szabadságát.

12. Ne adja át magát a csomóknak!

Az aktív triggerpont egy alattomos kis izomcsomó, amely képes az egész testet "felbolygatni".  Megfelelő kezeléssel, odafigyeléssel és szakértői segítséggel a fájdalomkör megtörhető.

Ha szeretné, hogy újra könnyedén mozogjon, ne habozzon! Keressen fel egy gyógytornászt és kezdje el a célzott terápiát! Az izmai is meghálálják.

Ossza meg ezt a cikket családjával, barátaival, vagy minden olyan ismerősével, akit érinthet a mozgásszervi panasz. A tudás mozgásban tart!

Cikkhez használt források:

1. Shah JP, Danoff JV, Desai MJ et al. (2005): Biochemicals associated with pain and inflammation in myofascial trigger points
2. Simons DG, Travell JG, Simons LS: Myofascial Pain and Dysfunction – The Trigger Point Manual
3. Mense S (2008): Muscle pain: mechanisms and clinical significance
4. Fernández-de-las-Peñas C, Dommerholt J (2016): Trigger Point Dry Needling for Musculoskeletal Pain Syndromes

1. Mi az a neuromobilizáció? – Amikor az idegei is tornázni vágynak

Képzelje el, hogy az idegrendszere egy rugalmas ugrálóvár. A neuromobilizáció pedig egy olyan terápiás módszer, amelynek célja, hogy ezt az ugrálóvárat újra és újra mozgásba hozza – vagyis helyreállítsa az idegek mechanikai és fiziológiai működését. Ez nem valami varázslat vagy titkos szertartás, hanem tudományosan megalapozott mozgásterápia, amely a perifériás idegek és az őket körülvevő fasciák mobilitására, csúszóképességére és funkciójára fókuszál.

A nap végén egy kis váll-, derék- vagy lábfájdalmat érez? Sokszor ezek mögött az idegrendszer "berozsdásodása" áll. A neuromobilizációval pont az a célunk, hogy "újraolajozzuk" ezt a bonyolult rendszert és megszüntessük a feszüléseket, letapadásokat.

Ideális választás mindenkinek, aki nem akar élete végéig fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal élni. Ráadásul – és ez nem tréfa! – a neuromobilizáció nemcsak a tüneteket kezeli, hanem az okokat is megszüntetheti.

Kulcsszavak: neuromobilizáció, idegfájdalom kezelése, mozgásterápia, fascia, perifériás idegek

2. Idegrendszerünk mozgó szövet

Az idegek nem statikus huzalok, amelyek csak úgy vannak – mint a tévé mögött összegabalyodott vezetékek. Az idegrendszer egy igazán dinamikus, alkalmazkodó "szövetmester", amely folyamatosan nyúlik, csúszik és deformálódik, ahogy mi is mozgunk.

Vegyük például a hétköznapi életet: amikor lehajol a cipőjéért vagy integet a busznak, az idegei minden egyes mozdulatnál alkalmazkodnak, nyúlnak, csúsznak, hogy sose akadjanak el. Az idegek környezetét alkotó szövetek mind-mind kulcsszerepet játszanak abban, hogy ez a folyamat olajozottan menjen.

Ha az ideg nem tud mozogni – például egy letapadás vagy adhézió miatt –, hamar megjelennek a kellemetlen tünetek: mechanoszenzitivitás, fájdalom, funkciócsökkenés. Olyan ez, mint amikor egy cipzár beakad, és hiába húzza, valami mindig megakadályozza a sima mozgást.

Kulcsszavak: idegrendszer, fascia, vasa nervorum, perifériás idegek, idegi mobilitás

3. Idegi diszfunkciók: amikor az idegek is panaszkodnak

Az idegi problémák nem egyformák, sőt, néha egészen trükkös módon jelentkeznek. Butler és Shacklock neuromobilizációs szakértők három fő típusra osztották őket, hogy könnyebben megértsük, mi történik a háttérben.

Mechanikai diszfunkció: Ilyenkor az ideg csúszása vagy nyúlása akadályozott, és emiatt bizonyos pontokon feszülés halmozódik fel. Gondoljon csak arra, amikor egy gumiszalag egyik vége beszorul, és hiába húzza, nem mozdul.

Élettani diszfunkció: Az ideg mikrokeringése romlik, így oxigénhiány és gyulladás alakulhat ki. Ez olyan, mintha a kertjében az öntözőrendszerben dugulás lenne – a virágok (idegek) nem kapnak elég tápanyagot.

Elektrofiziológiai diszfunkció: Az idegvezetés megváltozik, amely érzészavarokhoz, zsibbadáshoz vagy akár izomgyengeséghez vezethet. Mint, amikor egy rossz telefonkábel miatt a beszélgetés szaggatottá válik.

Gyakran ezek a tényezők kombináltan jelentkeznek, és így a panaszok is összetettek lehetnek – például entrapment (idegcsapda) és triggerpont egyszerre.

Kulcsszavak: idegi diszfunkció, mechanikai feszülés, mikrokeringés, idegvezetés, triggerpont

4. Triggerpontok és idegek: egy ördögi kör, amit meg lehet törni

Az izmainkban kialakuló triggerpontok nemcsak kellemetlenek, hanem még az idegeinket is "megszívatják". A triggerpont által okozott izomtónus-növekedés és fasciális feszülés komoly kompressziót gyakorolhat a perifériás idegre. Ez irritációhoz, gyulladáshoz, sőt vezetési zavarhoz is vezethet.

Nem egyszerű a helyzet, mert az idegcsapda (például a n. medianus a pronátor területen) ugyanúgy fokozhatja a triggerpontok kialakulását az érintett izomban. Ez egy klasszikus "tyúk vagy tojás" helyzet: az ideg irritációja és az izomfeszülés egymást erősítik.

A neuromobilizáció ebben a bonyolult körforgásban igazi sztár: segít megtörni az ördögi kört, oldja a feszülést, csökkenti az érzékenységet és javítja a szöveti viszonyokat. Olyan, mintha egyszerre javítaná meg a bicikli láncát és az abroncsát is.

Kulcsszavak: triggerpont, idegirritáció, idegcsapda, izomfeszülés, neuromobilizáció

5. Neuromobilizációs technikák: Sliderek és tensionerek – két sztár a színpadon

A neuromobilizáció nem egyetlen technikából áll, hanem két fő elemből: a sliderekből (csúsztató technika) és a tensionerekből (feszítő technika). Mindkettőnek megvan a maga szerepe és időzítése.

Slider: Itt a perifériás ideg egyik vége nyúlik, míg a másik lazul, így az ideg "csúszik" az ideghüvelyhez képest. Gondoljunk csak egy hinta mozgására: egyik vég nyúlik, a másik lazul – ettől az egész szerkezet rugalmasabb lesz. A sliderek célja a keringésfokozás, a mechanoreceptorok stimulálása és a fájdalomcsillapítás.

Tension: Ennél a technikánál az ideg mindkét vége egyszerre feszül, ami fokozott idegi nyomást eredményez. Ez már egy igazi "keményfiú" eljárás: célja a tolerancia növelése, az adhéziók oldása és a mechanikai rugalmasság visszanyerése.

Fontos megjegyezni: ha aktív triggerpont van jelen, általában a sliderek az elsődleges választás, hogy elkerüljük a túlzott idegi feszülést.

Kulcsszavak: neuromobilizációs technikák, slider, tensioner, idegi mobilitás, fájdalomcsillapítás

6. Neuromobilizáció hatásai: Mit mondanak a kutatások?

Sokan kérdezik: "Jó-jó, de tényleg működik?" A válasz: igen, és ezt nemcsak tapasztalat, hanem tudományos kutatások is alátámasztják! A neuromobilizáció csökkenti a mechanikai nociceptív ingereket az ideg környezetéből (Shacklock, 2005), vagyis kevésbé fog fájni.

Emellett fokozza az idegi mikrokeringést, ami olyan, mintha egy eldugult csatornát kitisztítanánk – minden simábban áramlik. Aktiválja a fájdalomgátló mechanizmusokat is: a "gate control" és a szegmentális gátlás révén az agy kevésbé érzékeli a fájdalmat.

A neuromobilizáció javítja a neuromuszkuláris koordinációt, és segít visszanyerni a fasciális struktúrák mozgásminőségét. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a fájdalom csökken, hanem a mozgás is könnyebbé és szabadabbá válik.

Kulcsszavak: neuromobilizáció hatásai, kutatás, fájdalomcsökkentés, mikrokeringés, mozgásminőség

7. A hétköznapokban: Mikor érdemes a neuromobilizációhoz fordulni?

Talán Ön is ismeri azt az érzést, amikor egy hosszú ülőnap után zsibbad a lába, vagy reggelente nehezen mozdul a nyaka. Ezek tipikus jelei annak, hogy az idegei is "segítségért kiáltanak".

A neuromobilizáció minden olyan esetben hasznos lehet, amikor valamilyen mozgásbeszűkülés, zsibbadás, égő érzés vagy tartós fájdalom jelentkezik. Ilyen lehet például a teniszkönyök, a carpalis alagút szindróma vagy a derékfájás is.

Kulcsszavak: neuromobilizáció alkalmazása, zsibbadás, derékfájás, carpalis alagút szindróma, teniszkönyök

8. Klinikai javaslatok – Mit mond a gyógytornász?

Mielőtt bármilyen neuromobilizációs technikába belevágna, mindig érdemes szakemberhez fordulni. Egy alapos neurológiai státuszellenőrzés (érzés, reflex, izomerő tesztelése) elengedhetetlen a biztonságos és hatékony kezeléshez.

Akut, gyulladásos vagy hiperérzékeny állapotban pl. a slider technika alkalmazható, hogy elkerüljük a túlzott terhelést. Triggerpontkezelés után a neuromobilizáció remek eszköz a visszaesés megelőzésére.

A kezelés akkor lesz igazán hatékony, ha kombináljuk aktív mozgásrehabilitációval, tartáskorrekcióval és ergonómiai tanácsadással. Ez a hármas szövetség garantálja, hogy a javulás ne csak pillanatnyi legyen.

Kulcsszavak: gyógytornász tanácsok, neurológiai státusz, triggerpont kezelés, mozgásrehabilitáció, tartáskorrekció

9. Hétköznapi példák: amikor a neuromobilizáció életet ment

Képzelje el, hogy egy irodista egész nap számítógép előtt ül, és estére már alig érzi a kezét. A neuromobilizáció segíthet abban, hogy a kar idegei újra szabadon mozogjanak – mintha egy forgalmi dugót oldanánk fel az M1-es autópályán.

Vagy gondoljon a nagymamára, aki kertészkedés után zsibbadást és fájdalmat érez a lábában. Egy jól kivitelezett neuromobilizációs technika segíthet abban, hogy újra gond nélkül mehessen ki a rózsák közé.

De a sportolók sem kivételek: egy futónak, aki visszatérő "ülőideg" panaszokkal küzd, a neuromobilizáció lehet az a hiányzó láncszem, ami végre visszaadja a lendületét.

Kulcsszavak: hétköznapi példák, irodai fájdalmak, sportolói sérülések, zsibbadás kezelése, neuromobilizáció

10. Összegzés: Miért érdemes kipróbálni a neuromobilizációt?

A neuromobilizáció nem varázslat, hanem tudományos alapokon nyugvó mozgásterápia, amely segít visszanyerni a szabadságot az idegeinek – és így Önnek is. Legyen szó mindennapi mozgásokról, sportolásról vagy akár hosszú ülőmunkáról, a neuromobilizáció egy olyan eszköz, ami bárki számára elérhető.

Ne várja meg, míg a fájdalom átveszi az irányítást! Forduljon szakemberhez, és tapasztalja meg saját bőrén, mennyivel könnyebb lehet az élet, ha az idegei is megkapják a nekik járó mozgásterápiát.

Ne feledje!

A legjobb eredmény mindig akkor születik, amikor a kezelés személyre szabott, és aktív részese is a folyamatnak. Hiszen a mozgás – és az élet – az idegeknél kezdődik!

Kulcsszavak: neuromobilizáció előnyei, mozgásterápia, fájdalomcsökkentés, életminőség javítás, személyre szabott kezelés

Ossza meg ezt a cikket családjával, barátaival, vagy minden olyan ismerősével, akit érinthet a mozgásszervi panasz. A tudás mozgásban tart!

Valószínűleg Ön is tapasztalta már, hogy egy makacs, fájdalmas izomcsomó milyen makacsul tudja rontani a mindennapokat: akár egy rossz testtartás, akár egy régi sportsérülés vagy stressz az oka, az úgynevezett triggerpontok nemcsak helyi fájdalmat, de kisugárzó panaszokat, mozgáskorlátozottságot is okozhatnak. De vajon mi történik a háttérben, amikor egy szakképzett terapeuta oldja ezeket a csomókat? Hogyan befolyásolja mindez a gyulladásos mediátorokat, és miként járul hozzá a fájdalom csillapításához vagy a regenerációhoz? Merüljünk el együtt a biokémia és a mindennapok találkozásánál!

A triggerpontok oldása – akár manuálterápiával, vagy egyéb módszerekkel – jelentős élettani és biokémiai változásokat indíthat el a lokális szöveti környezetben. Ezek közvetlenül befolyásolják a gyulladásos mediátorok szintjét, eloszlását, és azok hatását a perifériás nociceptorokra és a környező szövetekre.

Mi is az a triggerpont, és miért fáj?

Gondoljon csak egy kötött, feszes izomrészre, ahol az izomrostok szó szerint "összeakadnak", és helyileg egy csomó szerű keményedést tapinthatunk. Ez a triggerpont. Általában nemcsak ott fáj, ahol megtapintjuk, hanem a fájdalom kisugárzik – például egy vállövnél található zom triggerpontja fejfájást vagy karba sugárzó panaszt is okozhat.

A háttérben aktív gyulladásos folyamatok zajlanak, amelyek során különböző molekulák – úgynevezett gyulladásos mediátorok – szabadulnak fel a szövetekben.

1. Triggerpontban megfigyelhető gyulladásos mediátor-aktivitás (kiinduló állapot)

Egy aktív triggerpontban kimutathatóan megemelkedik több fájdalmat fenntartó és gyulladást generáló molekula szintje. Ezek közül a legfontosabbak:

• Bradykinin – erősen gyulladáskeltő anyag, a fájdalomérzet fokozója
• Substance P – idegi ingerületátvivő, ami a fájdalom és a gyulladás fenntartásában kulcsszereplő
• Prostaglandinok (PGE2) – gyulladást és fájdalmat generáló molekulák
• TNF-α, IL-1β, IL-6 – proinflammatorikus (gyulladást fokozó) citokinek
• H⁺ ionok, laktát – savas kémhatású anyagok, amelyek fokozzák a helyi acidózist (savasságot)
• ATP – energiaforrás ugyan, de magas szintje purinerg receptorokon keresztül szintén fájdalmat okoz

Ezek a mediátorok:

• Érzékenyítik a perifériás nociceptorokat (fájdalomérző idegvégződéseket)
• Fokozzák a neurogén gyulladást (axon reflexeken keresztül)
• Gátolják a lokális mikrokeringést, ami ischaemiát (helyi oxigénhiányt) okoz – ez az "ördögi kör", amiből nehéz kitörni

Hétköznapi példa: Képzelje el, hogy egy hosszan tartó számítógépes munka után fáj a nyaka, vállöve. Tapintásra egy kemény csomót érez, ami nyomásra szinte "kilő" a fejébe, vállába. Ez a triggerpont, melyben ezek a gyulladásos mediátorok tobzódnak.

2. Triggerpont oldás hatásmechanizmusa – gyulladáscsökkentés

A. Mikrokeringés javulása

Amint a triggerpont oldása történik – akár manuálterápiával, vagy más módszerrel –, az izomfeszülés oldódik. Ezáltal megszűnik a kapillárisok (hajszálerek) kompressziója, javul a helyi vérkeringés, több oxigén és tápanyag jut a területre.

• Az acidózis csökken, a káros anyagcseretermékek (H⁺, laktát, PGE2) kiürülnek, mint amikor a szellőztetéssel friss levegőt enged be egy fülledt szobába.

B. Gyulladásos mediátorok koncentrációjának csökkenése

Akár a külföldi országokban többször használt dry needlingről, akár egyszerű mechanikus nyomásról van szó, a terápiás beavatkozás mikrosérüléseket okozhat. Ez kontrollált, enyhe gyulladásos választ vált ki, amit gyorsan követnek az antiinflammatorikus (gyulladáscsökkentő) folyamatok.

• A megnövekedett helyi véráramlás szó szerint "kimossa" a gyulladásos mediátorokat a területről.

C. Nociceptor deszenzitizáció

A fájdalomérző receptorok (például a bradikininre, ATP-re és H⁺-ra érzékeny TRPV1, ASIC receptorok) aktivitása csökken. A substance P és CGRP felszabadulása mérséklődik, a neurogén gyulladás visszahúzódik.

• Mondhatni, "elcsendesednek" a fájdalomjelzők, kevésbé lesz érzékeny a terület.

D. Antiinflammatorikus faktorok aktiválódása

Az IL-10 és TGF-β antiinflammatorikus citokinek szintje nőhet. Emellett a glükokortikoid-receptor útvonal és a vagus-vezérelt gyulladáscsökkentő reflex is stimulálódhat.

• Ezek a saját szervezetünk "belső gyógyszerei", amelyek a gyulladás lecsengését segítik.

Hétköznapi példa

Olyan ez, mint amikor egy eldugult lefolyót kitisztít: az állott, kellemetlen szagú víz helyére friss, tiszta víz áramlik be.

3. Központi következmények

Az izgalmas rész csak most következik: amikor a perifériás (helyi) fájdalombemenet csökken, az agyba, gerincvelőbe futó idegek ingerlése is mérséklődik.

• A gerincvelő hátsó szarvának neuronjai kevésbé lesznek "hiperaktívak" – így csökken a centrális szenzitizáció, vagyis az egész központi idegrendszer érzékenysége a fájdalomra.
• A szimpatikus idegrendszeri tónus is csökkenhet – ez szintén segít a triggerpontok fenntartásában.

Hétköznapi példa

Gondoljon egy elnémított riasztóra: ha megszűnik a felesleges zaj, nyugodtabbá válik az egész környezet.

Összefoglalva: Mi történik az oldódás után?

• Feszülés oldása → javul a keringés
  – Metabolitok, gyulladásos anyagok eltávoznak.
• Gyulladásos mediátorok kiürülnek
  – Perifériás érzékenység csökken.
• Nociceptorok ingerlékenysége csökken
  – Fájdalom csillapodik.
• Antiinflammatorikus mediátorok aktiválódnak
  – Szöveti regeneráció indul.
• CNS felé érkező fájdalombemenet csökken
  – Központi szenzitizáció mérséklődik.

Gyakori kérdések a triggerpont oldásáról és a gyulladásos mediátorokról

1. Fájdalmas a triggerpont oldása?
Gyakran kellemetlen lehet, de a legtöbb esetben átmeneti, és a kezelést követően a fájdalom jelentősen enyhül.

2. Mennyi idő alatt érezhető a javulás?
Sokszor már az első kezelés után is érezhető a változás, amely a kezelést követő 1-3 napban tovább javul, de krónikus esetben több alkalom is szükséges lehet.

3. Visszatérhet a triggerpont?
Igen, ha az eredeti kiváltó ok (rossz testtartás, stressz, túlterhelés) nem szűnik meg, a triggerpont újra kialakulhat.

4. Miért fontos a gyulladásos mediátorok kiürülése?
Mert ezek felelősek a fájdalom, feszülés, mozgásbeszűkülés nagy részéért – eltávolításukkal a szervezet képes a regenerációra.

5. Milyen módszerek a leghatékonyabbak?
A triggerpontok oldása — akár manuálterápiával, dry needlinggel, vagy egyéb módszerekkel — jelentős élettani és biokémiai változásokat indíthat el a lokális szöveti környezetben. A hatékonyság egyéni, de a kombinált terápiák általában a leggyorsabb eredményt hozzák.

Ne feledje!

A triggerpontok oldása nem csak a fájdalom csökkentéséről szól. A szöveti regeneráció, a gyulladásos mediátorok eltávolítása, a vérkeringés javítása, a központi idegrendszer "lenyugtatása" mind-mind hozzájárul a hosszú távú egészséghez és jó közérzethez. Gondoljon rá úgy, mint egy nagytakarításra a szervezetben: a feszültség, a fájdalom, a gyulladás helyét átveszi a mozgékonyság, a frissesség, az életkedv.

Ha Ön is szeretné megtapasztalni, milyen érzés, amikor a régóta fennálló izomfeszülés végre kienged, keresse fel szakemberét — és hagyja, hogy testében elinduljanak ezek a pozitív biokémiai változások!

Ossza meg ezt a cikket családjával, barátaival, vagy minden olyan ismerősével, akit érinthet a mozgásszervi panasz. A tudás mozgásban tart!

A krónikus deréktáji fájdalom (chronic low back pain – cLBP) a világ egyik vezető mozgásszervi panasza, amely a felnőtt lakosság több mint 70%-át érinti élete során legalább egyszer. A témával kapcsolatos kutatások a 20. század második felében indultak intenzívebben, elsősorban a porckorongsérv, csigolyaelmozdulás és degeneratív elváltozások fókuszában. Azonban már a 70-es és 80-as években egyre több klinikus és kutató figyelt fel arra, hogy a páciensek jelentős részénél a képalkotók nem mutatnak szervi eltérést, mégis súlyos fájdalmat és funkcionális korlátozottságot élnek meg.

Ebből az észlelésből nőtt ki az ún. nem specifikus derékfájdalom fogalma, amely mögött sokszor izom- és fasciaeredetű okok állnak. A musculus quadratus lumborum (QL) e kontextusban az egyik leggyakrabban alulértékelt, mégis kulcsfontosságú izom, amely mélyen a hátsó hasfalban helyezkedik el, és a gerinc oldalirányú stabilizációjáért is felel.

A következőkben a nemzetközi szakirodalmat tekintjük át, különös figyelmet szentelve a QL izomra mint myofasciális fájdalomforrásra, valamint annak terápiás lehetőségeire.

A musculus quadratus lumborum és a derékfájdalom kapcsolata – szakirodalmi áttekintés

Travell & Simons (1999): Myofascial Pain and Dysfunction

A szerzők szerint a QL az egyik leggyakoribb forrása az oldalsó, egyoldali derékfájdalomnak, különösen ülő életmód, poszturális túlterhelés vagy funkcionális instabilitás esetén. A QL triggerpontjainak kisugárzási mintázata kiterjedhet a farizomzatra, csípőlapátra, de akár az alsó bordák alá is. A könyv részletes terápiás protokollt kínál triggerpont-kezelésre, MET-re és nyújtásra is.

A klasszikus kézikönyvként ismert kétkötetes mű részletesen bemutatja a QL izom myofasciális szerepét a nem specifikus deréktáji fájdalmakban. A szerzők szerint a QL triggerpontjai az alsó háti szakasz egyik leggyakoribb rejtett fájdalomforrásai, különösen akkor, ha a képalkotó vizsgálatok (CT, MRI) negatív eredményt mutatnak. A fájdalom kisugárzása a csípőtájékba, hasfalba vagy az alsó bordák alá jellemző. A könyv kiemeli a QL izom diszfunkciójához vezető fő tényezőket, mint a poszturális túlterhelés, egyoldalú statikus terhelés (pl. féloldalas ülés), valamint az instabil törzsizomzat. A manuális terápia, triggerpont-kompresszió, valamint a MET (Muscle Energy Technique) alkalmazása ajánlott terápiás eszközként. A mű hangsúlyozza a QL izom kezelésének gyakorlati jelentőségét azoknál a pácienseknél, akiknél a fájdalom hátterében nincs kimutatható struktúra, de a funkcionális zavar egyértelműen jelen van.

Gerwin et al. (2004): Triggerpontok vizsgálhatósága

A tanulmány bebizonyította, hogy a QL triggerpontjai manuálisan nagy megbízhatósággal azonosíthatók. Ez megerősíti a QL izom klinikai jelentőségét, különösen akkor, ha a fájdalom hátterében nem mutatható ki strukturális eltérés.

A kutatás célja a myofasciális triggerpontok – különösen a QL izom területén – manuális vizsgálatának megbízhatósága volt. 25 fizioterapeuta és manuálterapeuta vett részt a vizsgálatban, és a QL izom tapintása során nagyfokú egyezés mutatkozott az észlelt érzékeny pontok azonosításában (kappa=0,72). Ez a tanulmány megerősíti, hogy a QL triggerpontjai megfelelő gyakorlattal azonosíthatók, és klinikai diagnosztikai jelentőségük nem elhanyagolható. A szerzők szerint a QL diszfunkció sokszor utánozhat radikuláris fájdalmat, ezért fontos, hogy a fizikális vizsgálat során a terapeuta célzottan értékelje ezt az izmot is. A tanulmány egyértelműen támogatja a myofasciális modell elfogadását a krónikus derékfájdalom hátterében, különösen akkor, ha a képalkotók és neurológiai vizsgálatok negatív eredményt adnak.

Khadilkar et al. (2005, Cochrane Review): Manuálterápia hatása LBP-re

A metaanalízis szerint a manuális technikák (nyomás, MET, izomlazítás) hatékonyak a nem specifikus derékfájdalom enyhítésében. A QL izom kezelése számos vizsgálatban kulcsszerepet kapott, különösen túlterheléses vagy ülőmunkából eredő panaszok esetén.

Ez a szisztematikus áttekintés a manuális terápiák hatékonyságát vizsgálta a mechanikai eredetű derékfájdalom esetében. A metaanalízis több mint 20 randomizált kontrollált vizsgálat eredményeit foglalja össze, amelyek közül több külön is kiemelte a QL izom kezelésének hatékonyságát. A Cochrane szerzői megállapították, hogy a deréktáji fájdalmak hátterében gyakran áll izomeredetű fájdalom, különösen a mély stabilizátor izmok – mint a QL – túlterheltsége, feszessége vagy diszfunkciója. A QL manuális kezelése (pl. MET, keresztirányú mobilizáció, izomlazítás) szignifikáns fájdalomcsökkenést, valamint funkcionális javulást eredményezett. A szerzők szerint a QL beavatkozása különösen hatékony olyan esetekben, amikor a fájdalom nem gerinceredetű, hanem poszturális túlterheléshez, izomegyensúly-boruláshoz köthető.

Ho et al. (2012): Myofasciális kezelések eredményei

Egy 30 fős vizsgálatban célzott QL-kezelés során 2 hét alatt jelentős fájdalomcsökkenés (VAS-skálán átlagosan 3,2 ponttal), és funkcionális javulás következett be. A kutatás szerint a QL izom aktív triggerpontjainak kezelése önálló terápiás értékkel bír.

A vizsgálat célja annak meghatározása volt, hogy a myofasciális triggerpont-kezelés milyen hatást gyakorol a QL izom által okozott derékfájdalomra. 30 páciens vett részt a tanulmányban, akiknél a QL izom területén aktív triggerpontot azonosítottak. A kezelés során a klasszikus manuális triggerpont-kompressziót, MET-et és passzív nyújtást alkalmaztak 2 héten át. Az eredmények szerint a fájdalom VAS-skála szerinti intenzitása átlagosan 3,2 ponttal csökkent, valamint a törzshajlítás és laterális hajlítás mozgástartománya is jelentősen nőtt. A kutatás klinikailag jelentős javulásról számolt be, és arra a következtetésre jutott, hogy a QL célzott kezelése a nem specifikus derékfájdalom szempontjából kulcsfontosságú lehet. A szerzők hangsúlyozták a differenciáldiagnosztika fontosságát, mivel a QL diszfunkció gyakran utánozza az L4–L5 radikulopátia mintázatát.

Ishak et al. (2019): Ultrahangos értékelés

Az ultrahangos vizsgálat igazolta, hogy krónikus fájdalom esetén a QL izom tónusa és morfológiája megváltozik. Ez objektív diagnosztikai és biofeedback-eszközként is használható a terápiás tervezésben.

Ez a tanulmány az első olyan vizsgálatok közé tartozik, amely ultrahangos módszerrel értékelte a QL izom morfológiáját és tónusát derékfájós pácienseknél. A vizsgálatban résztvevő 40 krónikus LBP-ben szenvedő páciens esetében az érintett oldalon fokozott QL tónust, vastagodott izomkontúrt, valamint funkcionális asszimetriát figyeltek meg. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az izom hiperaktivitása gyakran kompenzálja a mély törzsizmok, például a multifidus vagy a transversus abdominis diszfunkcióját. A szerzők azt javasolják, hogy a QL ultrahangos vizsgálatát vezessék be az LBP diagnosztikai protokollba, mivel az objektív mérés eszköze lehet a terápiás eredmények nyomon követésében is.

Lee et al. (2021): Anatómiai és funkcionális szerep

A QL izom a rekeszizommal és multifidussal együttműködve segíti a gerinc stabilizációját. Ha a többi stabilizátor gyenge, a QL túlterhelődik és krónikus fájdalomhoz vezet. A szerzők célzott funkcionális tréninget javasolnak a QL-re is.

Ez az anatómiai és biomechanikai fókuszú tanulmány részletesen elemzi a QL izom szerepét a gerinc stabilizációjában. A kutatás során funkcionális MRI és izomaktivitás-elemzést alkalmaztak egészséges egyéneken és LBP-s pácienseken. Az eredmények megerősítették, hogy a QL izom a rekeszizommal, psoas majorral és a multifidussal együttműködve aktív stabilizátorként működik a lumbopelvikus szegmensben. Amennyiben a többi stabilizáló izom (pl. multifidus) gyenge vagy inaktív, a QL kompenzatorikusan túlterhelődik, és ez krónikus fájdalomhoz vezethet. A szerzők azt ajánlják, hogy minden LBP-ben szenvedő páciens esetén értékeljék a QL funkcionális állapotát, és szükség esetén célzott erősítő és nyújtó gyakorlatokat építsenek be a rehabilitációs tervbe.

Gyakorlati következtetések és terápiás javaslatok

A fent bemutatott tanulmányok alapján a QL izom célzott vizsgálata és kezelése elengedhetetlen, különösen azokban az esetekben, amikor:

• a fájdalom egyoldali, mély, nem kisugárzó jellegű;
• a képalkotók negatívak, de a funkcionális korlátozottság fennáll;
• a páciens munkája, életmódja hosszú üléshez vagy aszimmetrikus terheléshez kötött.

Gyakran alkalmazott terápiás eljárások:

• Lágyrész kezelések pl. Triggerpont-kezelés (MET, ischaemia nyomással, egyes országokban pedig a dry needling - ennek azonban Magyarországon az alkalmazása jelenleg nem engedélyezett)
• Rehabilitációs tréninggyakorlatok
• Légzőgyakorlatok (rekeszizom és QL együttműködésének javítása)

Konklúzió szakembereknek

A krónikus, nem specifikus deréktáji fájdalom hátterében gyakran aluldiagnosztizált izom- és fasciaeredetű tényezők állnak. A musculus quadratus lumborum ezek közül kiemelt figyelmet érdemel. A nemzetközi szakirodalom alapján:

• szerepe nemcsak mechanikai, hanem poszturális és stabilizációs is;
• diszfunkciója könnyen félrediagnosztizálható (pl. mint radikulopátia vagy SI-ízületi fájdalom);
• kezelése evidencia-alapú és jól integrálható a manuálterápiás és gyógytornászi protokollokba.

Ezért minden olyan gyógytornász, manuálterapeuta vagy orvos, aki deréktáji fájdalommal dolgozik, rendszeresen értékelje és kezelje a QL izmot a klinikai gyakorlatban. 

Miért érdemes megállni egy percre?

A triggerpontok és a gyulladásos mediátorok kapcsolata olyan rejtély, amely az elmúlt évtizedekben a myofasciális fájdalom szindróma (MPS) kutatásának központi témájává vált. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, ez a téma tele van izgalmas tudományos felfedezésekkel, amelyek nemcsak a fájdalom megértéséhez, hanem hatékony kezeléséhez is közelebb visznek minket. Kényelmesen dőlj hátra, és merülj el ebben a világban, amelyről talán eddig nem is tudtad, hogy létezik!

Triggerpontok: Az izom "stresszgombjai"

Először is, mi az a triggerpont? Képzeld el, hogy az izmaidban apró kis "stresszgombok" vannak, amelyek, ha megnyomják őket, fájdalmat okoznak.

Aktív vs. lappangó triggerpont

• Aktív triggerpontok: Ezek olyan aktív kis csomók, amelyek spontán fájdalmat okoznak, és gyakran kisugároznak más testtájakra. Gondolj rájuk úgy, mint a tested "riasztórendszerére".
• Lappangó triggerpontok: Ezek csak akkor fájnak, ha megnyomod őket – olyanok, mint a csendes szomszéd, aki csak akkor "szólal meg", ha valami zavarja.

Ezek a pontok rendkívül bosszantóak lehetnek, de van egy jó hír: a megfelelő terápiás megközelítéssel hatékonyan kezelhetők!

Gyulladásos mediátorok szerepe: Miért fontosak?

Most jön a tudományos rész, de ne aggódjon, nem lesz unalmas! A gyulladásos mediátorok olyan kémiai anyagok, amelyek az aktív triggerpontok területén gyulladást és fájdalmat okoznak.

A legfontosabb mediátorok

• P. anyag: Ez a kis neuropeptid a fájdalom közvetítésében játszik szerepet, mintha egy fájdalom-erősítő rádióadó lenne.
• Bradykinin: Nemcsak fájdalmat okoz, hanem az ereket is kitágítja, mint egy kis gyulladásos "tűzijáték".
• Citokinek: Az igazi gyulladás-generátorok, amelyek hosszú távon is fenntartják a fájdalmat.

Ezek az anyagok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a fájdalom ne csak helyi, hanem szisztémás probléma legyen.

Hogyan alakul ki egy triggerpont?

Ez az a rész, ahol a tudomány és a mindennapi élet találkozik. Gondolj egy szoros határidőre vagy egy rossz testtartásra – ezek mind közvetlenül hozzájárulhatnak a triggerpontok kialakulásához.

A folyamat lépései

1. Túlterhelés vagy stressz: A túlzott fizikai vagy mentális stressz az első lépés.
2. Izomösszehúzódás: A stressz hatására az izmok összehúzódnak, és kialakul az ischaemia (vérellátási zavar).
3. Gyulladás: Az ischaemia gyulladásos mediátorokat szabadít fel, amelyek fájdalmat okoznak.

Ez egy ördögi kör, amelyet azonban meg lehet szakítani!

A központi idegrendszer szerepe: Több, mint gondolná!

A fájdalom nemcsak az izmokban történik – az agy és a gerincvelő is részt vesz benne.

A szenzitizáció jelensége

Amikor a perifériás gyulladásos mediátorok aktiválják a nociceptorokat (fájdalomérzékelő receptorokat), az ingerület a gerincvelőbe kerül. Ha ez a folyamat hosszú ideig fennáll, a központi idegrendszer szenzitizálódik, ami azt jelenti, hogy a fájdalomérzet felerősödik.

Krónikus fájdalom

Krónikus esetben már minimális inger is extrém fájdalmat okozhat – ez az, amit "centrális szenzitizációnak" nevezünk.

Terápiás lehetőségek: A megoldás kulcsa

Most, hogy már tudja, miért fáj, nézzük meg, mit tehet ellene!

Stretching és fascia mobilizáció, triggerpont terápia

A nyújtás és a fascia mobilizációja és a triggerpont terápia segít:

• Csökkenteni az ischaemiát
• Javítani a vérkeringést
• Felszabadítani az izmokat a feszülés alól

Mindezek miatt keressen fel egy szakembert, aki jártas a triggerpont terápiás kezelésekben.

További terápiák

• Lágylézer és ultrahang: A gyulladás csökkentésére és a gyógyulás serkentésére.
• Lökéshullám terápia: keringés javítása és a tónus normalizálása

Az aktív triggerpontok tanulsága

Az aktív triggerpontok nem csupán biomechanikai problémák, hanem a neuroimmunológiai rendszer részei is. Ez azt jelenti, hogy kezelésük több szinten történik:

• Lokálisan: A fájdalmas pontokon.
• Szisztémásan: Az egész szervezetre hatva.

A fájdalom tehát nem mindig arányos a látható károsodással – a gyulladásos kör és a szenzitizáció döntő szerepet játszik.

Miért fontos a megfelelő terápia?

A megfelelő kezelés nemcsak a fájdalmat csökkenti, hanem az életminőséget is javítja. A triggerpontok kezelése olyan, mint egy "reset" gomb az izmai számára.

Összefoglalva

A triggerpontok és gyulladásos mediátorok kapcsolata bonyolult, de izgalmas világot nyit meg előttünk. A megfelelő terápiás megoldásokkal nemcsak a fájdalmát csökkentheti a kezelés, hanem az életminőséget is jelentősen javíthatja. Ne feledje! A fájdalom nem a végállomás – mindig van megoldás!

Hogyan segíthet a PhysioVit? Részletek itt...

Fasciaterápiák? Sokoldalúság és komplex egység szemszögéből tekintve

Szemléletünk alapja a funkcionalitásban és komplex szerkezeti egységben működő fasciaháló és annak működése. Mindezen háló fontossága, terápiákban mutatott nélkülözhetetlensége a fent vázolt eset kapcsán is megmutatkozik. Erről egy korábbi cikkünkben már részletesen írtunk itt: Fasciaterápiák - Az élet folyójának bűvöletében.

Cikket írta: Kanyó Ildikó, gyógytornász, sportfizioterapeuta (DOSB)

Kérje a témában profi gyógytornászaink, sportfizioterapeutáink tanácsát a módszerről itt: +36 1 790 9900

 Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.