Az aktív triggerpont (TP) lokális "kontrakciós" csomóként jelenik meg a harántcsíkolt izomban, amely nyugalomban is fájdalmat okozhat, nyomásra pedig jellegzetes, távoli területre kisugárzó panaszt vált ki.

Patofiziológiájának központi eleme a kapilláris kompresszió miatti lokális ischaemia és hipoxia, amely anaerob anyagcseréhez, savas miliőhöz (H⁺, laktát, ATP-bomlástermékek) és fájdalomkeltő mediátorok (bradykinin, substance P, prostaglandin E₂, ATP) felszaporodásához vezet. Ez a perifériás szenzitizációt fokozza, míg a gerincvelői „wind-up” és konvergencia mechanizmusok a központi szenzitizációt és a referált fájdalom jelenségét tartják fenn. A folyamatot fenntartó tényezők közé tartozik a szimpatikus túlműködés/stressz, a motoros véglemez-diszfunkció és a neurogén gyulladás.

Terápiás beavatkozás (triggerpont-presszúra, myofasciális technikák, dry needling, neuromobilizáció, aktív mozgásterápia és tartáskorrekció) hatására az izomtónus csökken, a kapilláris perfúzió helyreáll, az acidózis és a mediátor-terhelés mérséklődik, így a nociceptor-ingerlékenység és a központi szenzitizáció visszaszorul. A mindennapi menedzsmentet a rendszeres testmozgás, bemelegítés–nyújtás, ergonómia és stresszkezelés egészíti ki. Következtetés: az aktív TP-k időben történő felismerése és célzott, multimodális kezelése hatékony a fájdalomkör megszakításában és a funkció helyreállításában.

1. Mi az aktív triggerpont? – Az izomcsomók, amik mindig rosszkor jönnek

Képzelje csak el: ül az irodában, épp befejezné az e-mailt, amikor hirtelen a vállába éles fájdalom hasít. Ismerős? Az ilyen "váratlan vendégek" gyakran nem mások, mint aktív triggerpontok, vagyis aktív fájdalmat okozó izomcsomók. 

Az aktív triggerpont nem egyszerű izomfeszülés. Ezek az izomcsomók nyugalomban is fájhatnak, sőt, nyomásra a fájdalom átsugározhat a test más részeire is. Gondoljon csak arra, amikor a hátában érzett fájdalom a karjába sugárzik – szinte olyan, mintha "trükköznének" a fájdalom útvonalával.

A triggerpontok gyakran izomgyengeséget, beszűkült mozgástartományt és vegetatív tüneteket okoznak. Hát nem bosszantó? Szerencsére, ha megértjük a hátterét, már egy lépéssel közelebb kerülünk a megoldáshoz!

2. A fájdalomkör titkai – Mi történik az izomban?

Most nézzük meg, mi zajlik ténylegesen odabent, amikor egy ilyen makacs triggerpont kialakul! Az alapvető gond az, hogy az izomban egy pici kontrakciós csomó keletkezik – olyan, mint egy kis csomó a ruhájában, amitől egész nap kényelmetlenül érzi magát.

Ez a csomó folyamatosan összehúzódva tartja az izomrostokat, így összenyomja a környező hajszálereket. Az eredmény? Az izom nem kap elég oxigént és tápanyagot, vagyis lokális ischaemia alakul ki. Ez kicsit olyan, mintha a növénye nem kapna vizet – előbb-utóbb elkezd szenvedni.

A hipoxiás (oxigénhiányos) környezet miatt az izom elkezd "izzadni" – egyre több savas anyag, például H⁺ ion, laktát, ATP-bomlástermék gyűlik fel, ami tovább ront a helyzeten. Így indul be a fájdalom körhintája.

3. Izomfeszültség – Miért fáj a csomó?

Az ischaemia miatt az izomszövet szó szerint "fuldoklik" az oxigénhiányban. Ezért annak anyagcseréje anaerob (oxigén nélküli) irányba tolódik – így keletkezik a hírhedt tejsav és savas kémhatás, ami tovább fokozza a fájdalmat.

Képzelje el, mintha dugóban ülne: a friss levegő nem jut be, csak a kipufogógáz szállong. Az izom is hasonlóan érzi magát, amikor a triggerpont miatt a vérkeringés lelassul. A savak, bomlástermékek csak gyűlnek, és egyre rosszabb lesz a helyzet.

Ez a helyileg nem csak fájdalmat okoz, hanem előkészíti a terepet a következő lépéshez: a gyulladásos anyagok felszaporodásához. Máris lépünk tovább!

4. Gyulladásos molekulák támadása – A fájdalom vegyi háborúja

Az oxigénhiányos, sérült izomsejtekből különféle fájdalomkeltő és gyulladást okozó anyagok szabadulnak fel. Ilyenek például a bradykinin, a substance P, a prostaglandin E₂ és az ATP. Ezek a molekulák igazi "csínytevők", akik felkeltik a környékbeli fájdalomérző idegvégződések figyelmét.

A bradykinin például tágítja az ereket, de egyben érzékenyebbé is teszi a fájdalomreceptorokat. A P "beindítja" a neurogén gyulladást, a prosztaglandin E₂ pedig szó szerint ráhangolja az idegeket a fájdalomérzékelésre. Az ATP és a H⁺ ionok is hozzájárulnak a fájdalomhoz, mintha egy igazi "vegyi támadás" zajlana az izomban.

Ez a folyamat elindítja a fájdalomérzetet, amely aztán a gerincvelőn keresztül az agyba jut. Na de miért lesz ettől minden még rosszabb?

5. Szenzitizáció – Amikor már "minden is" fáj

A gyulladásos közeg hatására a fájdalomreceptorok (nociceptorok) egyre érzékenyebbé válnak – ez a perifériás szenzitizáció. Ilyenkor már egy apró érintés, vagy egy enyhe mozdulat is fájdalmat okoz, mintha a bőre alatt minden idegszál "hisztizne".

A központi idegrendszerben is beindul a "wind-up" jelenség: a gerincvelő neuronjai túlműködnek, és az agy már túlzott reakciót ad minden fájdalomjelre. Ezért lehet, hogy a vállban lévő triggerpont miatt a fájdalom már a könyökéig vagy akár az ujjaiig is lesugározhat.

Ez a folyamat tartja fent a krónikus fájdalmat, és teszi lehetővé, hogy egy kis "csomó" ekkora galibát okozzon. De miért sugárzik ki a fájdalom?

6. Kisugárzó fájdalom – Az agy "félreértései"

A gerincvelőben az érzőrostok úgy futnak össze, mint a buszok egy forgalmas csomóponton. Az agy nem mindig tudja eldönteni, pontosan honnan érkezik a fájdalomjel. Ezért fordul elő, hogy a triggerpontból eredő fájdalmat egy távolabbi, de idegileg rokon területen érzékeli.

Ezért lehet, hogy egy nyaki triggerpont miatt fejfájást érez, vagy egy farizom-csomó miatt a lábába sugárzó fájdalma van. Gondoljon csak arra, amikor egy telefonhívásnál rossz helyre kapcsolják – az információ eljut Önhöz, de nem ott jelentkezik, ahol eredetileg indult.

Ez a referált fájdalom az egyik leggyakoribb oka annak, hogy a triggerpontokat gyakran félrediagnosztizálják – de egy tapasztalt, triggerpont terápiában jártas gyógytornász "leleplezi" őket!

7. További bűntársak – Miért marad aktív a triggerpont?

A szimpatikus idegrendszer túlműködése, azaz a stressz, csak olaj a tűzre! Krónikus fájdalom vagy stressz hatására megnő az izomfeszülés és az érszűkület, így az izomcsomó továbbra is aktív marad. Kicsit olyan, mint amikor egy feszült nap után még a párnája sem kényelmes.

A motoros véglemez-diszfunkció is hozzájárul a helyzethez. Ilyenkor az érintett izomrészben folyamatosan acetilkolin szabadul fel, ami állandó izomösszehúzódást eredményez. Ez újabb csomókat hozhat létre – mintha a csomók "szaporodnának".

A neurogén gyulladás még tovább ront a helyzeten: a nociceptorokból visszafelé is szabadulnak fel gyulladáskeltő anyagok, így a környező szövetek is érintettek lesznek. Ez egy igazi ördögi kör!

8. Mi történik, ha végre oldjuk a triggerpontot? – A felszabadulás pillanata

Itt jön a jó hír: a triggerpont oldása után az izom feszülése azonnal csökken. A kapilláris keringés helyreáll, az acidózis megszűnik, a felgyülemlett bomlástermékek kiürülnek. Olyan ez, mint amikor végre kinyitja az ablakot egy fülledt szobában – minden fellélegzik.

A fájdalomkeltő mediátorok eltűnnek, a nociceptorok ingerlékenysége csökken. Az afferens inger (vagyis a fájdalomjel) mértéke is csökken, így a központi szenzitizáció is visszaszorul.

Végül beindul az antiinflammatorikus (gyulladáscsökkentő) válasz, és a szöveti regeneráció elindul. Az izom szó szerint "megkönnyebbül", és Ön is újra szabadon mozoghat!

9. Terápiás lehetőségek – Hogyan segít a gyógytornász?

A jó hír, hogy a triggerpontok kezelése ma már rutinfeladat egy képzett gyógytornász, gyógymasszőr számára. A triggerpont-nyomástechnika (presszúra), a myofasciális release (fascia mobilizáció), a dry needling (száraz tűkezelés) mind hatékony módszerek.

Neuromobilizációval és aktív mozgásterápiával, valamint tartáskorrekcióval hosszú távon is megszüntethetők a panaszok. A stresszmenedzsment és a vegetatív idegrendszer szabályozása szintén kulcsfontosságú a teljes gyógyulásban.

Ne feledje: minél előbb fordul szakemberhez, annál gyorsabban szabadulhat meg a makacs izomcsomóktól!

10. Hétköznapi példák – Hogyan ismerje fel a triggerpontot?

A mindennapokban számos helyzetben találkozhat triggerponttal. Például, amikor egy hosszú autóút után "beáll" a nyaka, vagy egy egész napos számítógépezés után a vállában érez szúró fájdalmat.

Ha gyakran ébred reggel nyak- vagy hátfájással, esetleg sportolás közben egy bizonyos mozdulatnál mindig ugyanott jelentkezik a fájdalom, nagy eséllyel aktív triggerpont is fokozhatja a panaszt. Minden esetben javasolt szakember segítségét kérni és a triggerpontok okozta "ördögi kört" megszüntetni. Még az elején!

A jó hír, hogy egy kis odafigyeléssel – megfelelő bemelegítéssel, nyújtással, rendszeres mozgással – sokat tehet a megelőzésért is!

11. Tippek a mindennapi élethez – Így előzze meg a fájdalomkört!

A triggerpontok kialakulása ellen az egyik legjobb "fegyver" a rendszeres mozgás és a helyes testtartás. Próbáljon meg óránként felállni, nyújtózni, változtatni a testhelyzetét.

Fontos a stressz kezelése is, hiszen az állandó feszültség csak fokozza az izomcsomók kialakulását. Ha teheti, relaxáljon, meditáljon, vagy végezzen légzőgyakorlatokat – az izmai is hálásak lesznek érte!

Végül ne feledje! Ha tartós fájdalmat tapasztal, kérjen segítséget szakembertől! Egy gyógytornász személyre szabott tanácsokkal és kezeléssel segíti visszanyerni a mozgás szabadságát.

12. Ne adja át magát a csomóknak!

Az aktív triggerpont egy alattomos kis izomcsomó, amely képes az egész testet "felbolygatni".  Megfelelő kezeléssel, odafigyeléssel és szakértői segítséggel a fájdalomkör megtörhető.

Ha szeretné, hogy újra könnyedén mozogjon, ne habozzon! Keressen fel egy gyógytornászt és kezdje el a célzott terápiát! Az izmai is meghálálják.

Ossza meg ezt a cikket családjával, barátaival, vagy minden olyan ismerősével, akit érinthet a mozgásszervi panasz. A tudás mozgásban tart!

Cikkhez használt források:

1. Shah JP, Danoff JV, Desai MJ et al. (2005): Biochemicals associated with pain and inflammation in myofascial trigger points
2. Simons DG, Travell JG, Simons LS: Myofascial Pain and Dysfunction – The Trigger Point Manual
3. Mense S (2008): Muscle pain: mechanisms and clinical significance
4. Fernández-de-las-Peñas C, Dommerholt J (2016): Trigger Point Dry Needling for Musculoskeletal Pain Syndromes