Elemek megjelenítése címkék szerint: manuálterápia
Koncentrációs zavar, fejfájás, szemfáradtság, fogcsikorgatás fülzúgás és nyaki panaszok?
Ha ezek közül egy, vagy több jelen van nálad is, akkor egy érdekes kapcsolati rendszerre hívjuk fel figyelmed, amelyre figyelj oda ülés és munka közben is.
A felsorolt tünetek mögött egy közös pont áll, az állkapocs-ízület. Hogyan függ össze a koncentrációs képesség, a látás, a hallás, a beszédfunkciók a testtartással? Mi köze ennek a nyaki gerincszakasz panaszaihoz, fájdalmaihoz? Hogyan lehet a nyaki gerinc egészségének megőrzésével fejleszteni a koncentrációs képességet, a látást, a hallást és a gesztikulációt, vagy a beszéd képességét? Mi köze van mindennek a rágóízülethez? Bemutatom.
Az ízület alkotásában a koponya egyik csontja, a halántékcsont, valamint az állkapocscsont vesz részt. Utóbbi csont, az állkapocs, kettő ízülettel kapcsolódik a koponyához, és lágyszöveti összeköttetések veszik körül. Kiemelt jelentősége van az izmoknak ezen belül a rágóizmoknak, a nyaki izmoknak (elől és hátul), a légzést segítő izmoknak, vagy a gesztikulációért is felelős mimikai izmoknak. Ezeket nevezhetjük lágyszöveteknek. Működésüket erősen befolyásolják a beszéd közben végzett nyelvmozgások, a számítógépen munka közben végzett szemmozgások, merev nézés, vagy a fej helyzetének változásakor létrejött merev tarkóizmok. Megváltoztatják ugyanis az állkapocsízület térbeli helyzetét, és ezzel nagyobb nyomásterhelést hoznak létre az állkapocsízületben, aminek későbbi időszakban már a hallás befolyásolásához is lehet köze szintén izomlánc-kapcsolatok által.
Mindez azt is magában hordozza, hogy bármelyik itt felsorolt területen terhelésváltozás áll be (például tartáseltérés, stressz miatt), vagy megbomlik az izmok összehangolt működése, azonnal hiba csúszik az egész nyak-vállöv-fej működési rendszerbe, és ez tünetek formájában nyilvánul meg a mindennapokban. Milyen tünetekben?
– Rágóizmok merevsége miatti fogcsikorgatás
– Szemgolyót mozgató izmok miatti szemfáradás, koncentrációs zavar, szájnyitási zavarok, vagy izomfeszesség miatti beszédzavarok
– Ízületi kattogás és fájdalom az izmok tónusváltozása miatt
– Nyálmirigyek nem megfelelő működése, szájszárazság
– Vérnyomás-emelkedés, fejfájás, melynek szintén köze van a nyaki izmok tónusváltozásához és az állkapocs-ízület körüli rágóizmok feszességéhez
– Halláscsökkenés, vagy fülzúgás, amelynek köze van a fülben elhelyezkedő, hangrezgések felfogásában és a dobhártya felé közvetítésében szerepet játszó csontocskákat (kalapácsot, üllőt, kengyelt) mozgató izmok feszességének
Nagyon sok okozója lehet az állkapocsízületi problémának. Van olyan eset, hogy a kiváltó okozó a nyakcsigolyáknál vagy a szemnél van, vagy éppen a fül-orr-gégészeti panaszokban keresendő. Tartáshibák, belső szervi, azaz viszcerális letapadások szintén lehetnek a hátterében.
Nézzünk néhány kérdést, amelyeket tegyél fel te is magadnak, ha tisztázni szeretnéd, hogy van-e az állkapocs-ízületedben nem harmonikus működésre utaló jelzés.
- – Kellemetlenségek, panaszok hol, mikor milyenek, hogyan jelentkeznek, mióta vannak és miért alakulnak ki?
- – Vannak-e olyan mozgások, amelyek a kellemetlen érzéseket, a panaszokat megszüntetik?
- – Vannak-e olyan mozgások, amelyek a kellemetlen érzéseket, a panaszokat fokozzák?
- – Volt-e, illetve ha igen, akkor mikor volt az utolsó fogászati kezelés? Milyen beavatkozásokat végeztek a fogorvosnál?
- – Használsz-e valamilyen fogászati sínt?
- – Kaptál e kezeléseket valamilyen mozgásszervi problémára és ha igen, akkor milyeneket?
- – Volt-e, illetve mikor és mi volt az utolsó rehabilitációs kezelésed? Az befolyásolta-e a panaszokat és ha igen, akkor mit változtatott?
- – Mennyire van jelen a stressz napi tevékenységed során, és az hogyan változtatja a panaszokat?
- – Van-e hallásproblémád, vagy szembetegséged?
- – Szokott-e fájni a fejed és ha igen, hogyan, milyen gyakran?– Gerincpanaszaid vannak-e, és ha igen, hol és milyenek?
- – Volt-e korábban baleset miatt sérülésed, hasi operációd, vagy valamilyen ízületi műtéted? Ha igen, mikor, hol, és vannak-e annak a területnek panaszai?
- – Milyen cipőt használsz?
- – Mit és hogyan mozogsz naponta?
- – Ülőmunkát végzel többségében, vagy egyéb, például fizikai munkát?
- – Használsz-e szemüveget? Új az a szemüveg, vagy a már megszokott régebbi típus?
Nem is olyan egyszerű, ugye? Nem elég csak az állkapoccsal foglalkozni. Szükség van az egész test ismeretére is ahhoz, hogy megelőzzük, vagy legyőzzük az állkapocsízületi problémát. Ne csak a tünetet kezeljük, hanem az okot is, ezáltal az egész testet. Ha a feltett kérdések alapján legalább kettő „igen” választ kaptál, érdemes megvizsgáltatni, majd megelőző jelleggel aktívan tenni is a láncszerű panaszok, a láncolatok kialakulásának elkerülése érdekében.
Hol tudod az állkapocsízületet kivizsgáltatni?
Az elmúlt 11 évben kialakult egy fogorvosokból, szájsebészekből, gyógytornászokból álló un. CMD hálózat az országban, akik képzéseinket vettek részt és ismerik, tudják, hogyan kell az állkapocs-ízületi működéseket analizálni, panaszokat lokalizálni és megszüntetni.
Tanácsra van szükséged szakemberek keresésében, vagy szeretnél egy gyors állapotfelmérést az állkapocsízületi működések átvizsgálására, akkor várjuk jelentkezésed a PhysioVit Sport és Rehab Akadémián.
Ezt a cikket Kanyó Ildikó a Behaviour magazin nyomtatott és online sajtója számára írta.
Manuálterápia - Sokszor halljuk ezt a szót. De mit jelent valójában?
Az ízületi manuálterápia kopások, ízületi fájdalmak, mozgásbeszűkülések esetén ajánlott. Szükség van rá akkor, amikor az ízületet alkotó csontok (ízületi fej és ízületi vápa) egymáshoz viszonyított elmozdulásának lehetőségei valamilyen okból adódóan beszűkültek. Ekkor az ízületi mozgások lehetősége szűkül be, un. ízületi blokk keletkezik.
Sok esetben tapasztaljuk, hogy szükség van e terápia esetében egy átfogó tájékoztatóra pácienseink részére, annak érdekében, hogy a terápiás beavatkozás szükségességét, okát és hatásait jobban megismerjék. Ezért ebben a cikkünkben összefoglaljuk, hogy melyek a manuálterápia vonatkozásában fontos szempontok és tények.
5 SZABÁLY A MANUÁLTERÁPIÁRÓL:
I. "MI A MANUÁLTERÁPIA?" A manuálterápia (röviden: MT) egy olyan fizioterápiás (gyógytornász, vagy orvos által végzett) kezelési forma, amely kiemelten alkalmas a mozgáskorlátozottság és az ebből eredő fájdalmak kezelésére. A gyógytornász/orvos -manuálterápiában jártas szakember - olyan szabad szemmel kevésbé látható húzásokat, kompressziókat, csúsztatásokat és gördítéseket végez, amely megerősíti az ízületi működést viselkedését. Mindezt az ízületi felszínek speciális mozgatásával. Ez a kezelési módszer nagyon gyengéd és csak nagyon ritka esetekben fájdalmas. Ezt a kezelést minden esetben megelőzi egy speciális manuálterápiás vizsgálat, un. manuálterápiás teszteken alapuló elemzés. Ennek eredménye alapján került sor majd a kezelési technikák megválasztására és a kezelési területek kiválasztására. A manuálterápia tehát hatékony lehetőség a mozgásszervi rendszer funkcionális rendellenességeinek gyógyításában.
II. "FÁJHAT E A MANUÁLTERÁPIA?" Amikor manuálterápiára van szükség, akkor az ízületben (pl. a szalagokban, ízületi tokban) mozgásbeszűkülés mellett olyan szöveti feszülések alakultak már ki amelyek stabilan fenntartják az ízület "rossz pozícióját". Ezek a feszülések önmagában manuálterápia nélkül is fájnak. Azonban amikor ezeket a fokozottan feszülő szöveteket a megszokott tónusukból kiemeljük, akkor fokozódik az egyébként is magas feszültség bennük és ez erősebb fájdalmat vált ki bizonyos mozgásoknál. De a terápia speciális fogásai ezt a fokozott szöveti feszülést és ezáltal a fájdalma hatékony technikákkal és relatíve gyors eredményekkel tudják oldani és a fájdalmat viszonylag gyorsan meg tudják szüntetni, hogy aztán az ízületi mozgástartomány, az I. részben említett mozgatások meg tudjanak valósulni.
III. "MILYEN PANASZOK ESETÉN SEGÍT A MANUÁLTERÁPIA?" A manuálterápia egy univerzális fegyver a mozgásrendszer funkcionális rendellenességeinek megoldására. Szinte minden panasz hátterében vannak olyan kompenzációk amelyek a test ízületeiben és azokat körülvevő un. lágyszövetekben (ízületi tok, ízületi szalagok, izmok stb.) olyan tónusváltozásokat okoznak, amelyhez ízületi mozgástartomány csökkenés, ezzel mozgás közben, vagy nyugalmi helyzetben fájdalmak keletkeznek. Így nagyon gyakran van szükség manuálterápiára a végtagok ízületeinél, vagy a gerinc ízületeinél.
A teljes lista felsorolása nélkül csak néhány példa:
- porckorongsérv
- lumbago
- arhrosis
- tartáshibák
- sérülések,
- balesetek,
- operációk utáni kialakuló mozgásbeszűklések esetén.
- Egyéb az ízületek funkcionális rendellenességei esetén.
- stb.
IV. "MANUÁLTERÁPIA ELŐTT ELÉG AZ ORVOSI DIAGNÓZIS?" Amikor manuálterápiára van szükség, akkor a gyógytornásznak (ki a kezelést végzi) nem elegendő az orvosi diagnózis ismerete. Az csupán irányt mutató diagnózis, de nem mutatja meg a beavatkozással kapcsolatos információkat. Ezért a manuálterápia speciális és részletes mozgásvizsgálatát kell minden esetben elvégezni, mielőtt a gyógytornász megkezdi a manuálterápiát.
Mindez azt jelenti, hogy kiemelt figyelmet fordítunk a vizsgálatkor csupán csak néhány példát említve:
- - a járulékos mozgások és irányok terjedelmére;
- - az ízületi tok és szalagrendszer feszülési mintájára, azok jellegére és erősségére;
- - az idegrendszeri reakciókra és működésre;
- - tesztelés közben érzett panaszok jellegére, idejére, erősségére;
- - a környező, szomszédos testrészek kompenzációs viselkedésére, ennek mértékére;
- - az elváltozással kapcsolatos funkcionális zavarokra és terhelési kompenzációs körökre;
- - az addig alkalmazott kezelésekre és hatásaira, a gyógyszerelésre;
Összegezve, szükség van orvosi diagnózisra, de orvosi diagnózis nem elegendő a célzott manuálterápia megkezdéséhez, kivitelezéséhez. Annál több kell és több információra van szükség. Ezért is előzi meg a manuálterápiás beavatkozást komplex, átfogó a panasszal, annak kiváltó okaival és következményeivel foglalkozó átfogó vizsgálatra. A manuálterápia ilyen formában hatékony lehetőség a mozgásszervi rendszer funkcionális rendellenességeinek gyógyításában.
V. "MANUÁLTERÁPIA AZ A CSONTKOVÁCSOLÁS?" Nem! Semmi esetre sem! Kérjük a kettőt ne keverjék össze. A csontkovácsolásnak egyik óriási veszélye a helytelenül és nem megfelelő körültekintéssel végzett manipuláció a test ízületeiben. Közérthetőbb szóval a "ropogtatás". Ennek számos szövődményeit, káros következményeit tapasztaljuk meg rendszeresen a gyakorlatban, amikor páciensek egy-egy csontkovácsnál végzett "beavatkozás" után keresnek meg minket. Ilyen például a nyaki - pl. felső nyaki gerincszakasz - területen alkalmazott manipuláció, mely túlfeszítheti a gerinc mentén futó artériát, ezzel annak sérülését kockáztatva. Mindez az agy vérellátásának zavarát, súlyos, életveszélyes állapotokat is okozhat.
Csontkovácsolással szemben a manuálterápia ilyen veszélyes beavatkozásokat nem végez. Manuálterápia - melyet orvosok, gyógytornászok végeznek - célja a lágyszövetek egyensúlyának helyreállítása, a mozgástartomány javítása az ízület biomechanikai, anatómiai tulajdonságait, az idegrendszeri reakciókat figyelembe véve óvatos, lágy technikákkal.
Az írás elolvasása után kérdése van még a témában? Írjon nekünk a képernyő jobb alsó sarkában megjelenő chat vonalon, vagy hívjon minket munkanapokon9:00-18:00 óra között az ügyfélszolgálaton. +36 1 790 9900
Manuálterápia és vállízületi fájdalmak
Vállfájdalmak? Nehezen múlnak? Szüksége van hatékony segítségre a gyógyításban?
Napi szinten találkozunk a problémával a rendelőben. Van megoldás!
Funkcionális vizsgálatok és tesztek a hatékony megoldások megalapozásának első lépésében.
Manuálterápia és komplex gyógymódok.
Kiegészítésképpen csupán csak egy érdekesség a vállízületi panaszokhoz kapcsolódóan. Hogyan függ össze a vállpanasz a nyakkal?
A váll és a vállöv szegmentális beidegzése a nyaki régióban.
- Váll körüli csonthártya esetében: a C5-C7 nyaki szegmentumból kap beidegzéséhez ágakat.
- Vállízületi tok esetében: a C(3) 4-C7 nyaki szegmentumból kap beidegzéséhez ágakat.
- A váll körüli izmok pedig a C(1-3) 4-Th1 szegmentumokból kapnak a beidegzéshez ágakat.
Ezen túl a vállöv ízületei közül a lapocka és a kulcscsont közötti un. acromioclavicularis ízület a C(4) 5-C7 szegmentumokból kap beidegzéshez ágakat. A másik ízület, amely a szegycsont és a kulcscsont között található un. sternoclavicularis ízület a C3-C6 szegmentumokból kap beidegzéshez ágakat. Mindezek feltételezik az érintettséget akkor, ha nem múló vállpanaszok kezelésében pl. nyaki manuálterpia elvégzése is szükséges.
Komplex megoldások a hatékony gyógyításban.
Igen. Ez azért is kiemelten fontos, mert a váll-vállövi panaszok rendezéséhez nélkülözhetetlen a gerinc komplex terápiája is.
Információ kérése és időpont foglalás érdekében hívja ügyfélszolgálatunkat vagy írjon a képernyő jobb alsó sarkában megjelenő chat vonalon!
Telefonos elérhetőségünk munkanapokon 9:00-18:00 óra között a következő: +36 1 790 9900
Mi köze a vállfájdalmaknak a hasi műtétekhez, vagy a bokasérüléshez? Bemutatjuk!
Mennyire fontos a pontos diagnosztika?
A napokban jött hozzánk egy fiatal harmincas éveinek elején járó fiatalember, akinek erős vállfájdalmai voltak. Azzal a panasszal érkezett, hogy "napok óta nem tudja felemelni a karját, zsibbad" és erős, éles kisugárzó fájdalmai vannak a munkavégzés közben. Ezek a panaszok óráról órára erősödnek számítógép előtt munka közben, főleg ha "nagy a hajtás és szorít az idő, többfelé kell koncentrálni".
Megvizsgáltuk - többek között - a facialáncokat, a lapocka körüli izmokban elhelyezkedő lágyszövet változásokat és az ízületi mozgásbeszűkülések esetleges fennállását. Abból a holisztikus szemléletű megközelítésből adódóan indultunk el, hogy a szomszédos testrészek is bekapcsolódnak a panaszos terület kompenzációjába, vagy ha úgy teszik „megsegítésébe”, vizsgálatunk kiterjedt a teljes felső végtag, a nyaki-, a háti- és az ágyéki gerincszakasz, a keresztcsont, a medence-régió, a mellkas, valamint a zsigeri szervek területeire, a régiók kompenzációinak vizsgálatára is.
Ebben az esetben is végig analizáltuk az alsó végtagot a felső végtaggal és fejjel, a törzsön keresztül összekötő fascialáncokat, az "ősalapokat" magában foglaló osteopátiás szemléletünkkel, valamint funkcióban és terhelésben kialakuló panaszok ok-okozati összefüggéseit felkutattuk.
A páciensnél jelen volt az anamnézisben egy bokasérülés, azonos oldali végtagon combcsonttörés, mindkettőt operálták. Ezen kívül megvan az ülőmunka, a gerincferdülés, kettő gerincsérv, lágyéksérv, melyet korábban operáltak és a mozgásszegény életmód az anamnézisben, mint rizikófaktor.
Rizikófaktorok közül ,ha csak egy jelen van, az is erősen tudja befolyásolni a testi szimmetriákat, ilyen összetett formában azonban kompenzációs halmazokat hoznak létre.
- Abból indulunk ki, hogy a gerinc a test központi pillére, és az alsó, vagy a felső végtagok változása befolyásolja a gerinc terhelhetőségét, illetve fordítva. Egy strukturális eredetű gerincferdülés olyan feszülési folyamatokat indít meg a végtagok, a fej, valamint a mellkas és a belső szervi vonalak irányába, amely később számtalan negatív mozgásszervi és belső szervi – pl. emésztőrendszeri tünetet okozhat, amelynél több területet egyenként halmazokra bontva szükséges kezelni. Jó irányú, helyesen adagolt kezelési intenzitásokkal ezek egymást húzzák a gyógyulás irányába is, nem csupán csak a patológiás folyamatok felé.
- Az alsó végtagi sérülések, operációk miatti szöveti feszültségek, a sérülések (lsd. boka és csípő) és a műtét utáni duzzanatok, az esetleges immobilizáció miatti mozgásbeszűkülések a lábak felől centrálisan, azaz a fej irányába ható kötőszöveti láncreakciókat indítanak be, amelyek szintén színes problémakörök, egymásra épülő panaszok melegágyai lehetnek. Ezeket egyenként kezelni szükséges.
- A belső szervi feszültségek, a zsigerek mozgásszabadságának csökkenése, korábbi hasi operációk (pl. jelen esetben a sérvműtét) miatti letapadások, vagy önmagában csak az ülő életmód szintén rizikótényező a hasi oldalon fekvő lágyszövetek feszülésének, a mellkaskitérések csökkenésének terén (utóbbi esetben a légzőmozgások és a légzés változása). Az izmok ehhez igazodva befeszülnek, a legfontosabb légzőizmunk, a rekeszizom renyhévé válik. Mindez nem csak pozícióváltozásban, hanem kötőszöveti láncreakciókban is megnyilvánul, amely a tüdőn, a mellhártyán, a bordaközti izmokon és a gerinc területein keresztül azonnal kifejti hatását a vállra és ott okoz ezzel panaszokat, mozgásbeszűküléseket, fájdalmakat.
Páciensük esetében mindegyik folyamat jelen van a három felvázolt irányban. Ezeket, miután alaposan feltérképeztük, megoldási javaslatokat és komplex terápiákat kezdtünk meg, amely egyik fontos pillére a sokféle manuálterápiás korrekciók halmazából állt a test egész területén. Ez megoldja a panaszos gócpontokat, jelentősen enyhíti a fájdalmakat és egyéb negatív tüneteket mind a mozgás szervrendszere, mind az idegrendszer, mind az emésztőrendszer és légzőrendszer területein.
Ezt követően jön a még nehezebb lépés, az eredmény megtartása. Ebben nagyon nagy szükségünk van a korrekciós mozgásokra, az önkorrekciókra, a sportrehabilitációs alapokon nyugvó orvosi tréningterápiára, az intenzív erősítő tréningekre és a mozgásfunkciók átvezetésére, amely utóbbi speciális edzésfunkciók gyakoroltatásával készíti fel a testet a napi terhelések gond és probléma nélküli elviselésére, azaz a megelőzésre.
Példánkban bemutatott páciensük esete még az első héten jár, de már most látványos sikerrel jártunk. Egyik kiemelt szempont még a fent leírtak, a komplex egészségügyi és sporttudományi támogatások mellett mellett a motiváció megteremtése, az inspiráció biztosítása is.
Boldogan várjuk a folytatást!
Kérje a témában profi gyógytornászaink, sportfizioterapeutáink tanácsát a módszerről itt: +36 1 790 9900
Haladó Dorn terápia tanfolyam (DTB2) - Speciális gerincterápia haladó technikák
" Dorn terápia a test és a lélek egyensúlyára épülő gyengéd, de mégis hatékony, rendkívül effektív, sokrétű terápia! Egy kezelés alatt kifejti hatását az izmokra, izompólyára, ízületekre, meridiánokra, belső szervekre, a pszichés működésre, a központi - és perifériás idegrendszerre, a test energetikai regenerációs folyamataira. Amennyiben ezek közül 1, 2, vagy 3 hatás már beindult, azt a Páciens kezelés közben azonnal érzi, panaszai azonnal enyhülnek. Mi pedig tudjuk, hogy a terápia egyszerűen és nagyszerűen működik!" - Kanyó Ildikó, Dorn terápia instruktor
Gerinc megbetegedéseinek kezelésénél alkalmazott egész testet korrigáló Dorn technikát alkalmazó szakemberek számára egy olyan szakmai továbbképzés, amely az elmúlt évek tudományos anyagát összefoglalva ismerteti meg azokat az újdonságokat, elméleti háttereket, tudásanyagot, amelyek a manuálterápia mögött rejtőző új összefüggéseket helyezik előtérbe. Ezzel speciális korrekciós technikákat, vizsgálati rendszereket ismerhetnek meg a jelenlévő Dorn terapeuták, melyeket ötvözve, a korábbi korrekciós sorba beépítve tudják effektívebbé tenni alkalmazott technikáikat.
Dorn terápia néhány kiemelten fontos szempontja:
- 1. Fiziológiás strukturális viszonyok megteremtése/javítása. Az emberi test statikájának alapja az alsó végtagok egyenlő hosszúsága. Csak így lesz fiziológiás helyzetű a végtagokra épülő medence, valamint a medencére támaszkodó gerincoszlop. Ebből kiindulva a terápia nem a gerincoszlop kezelésével kezdődik, hanem az alsó végtagok vizsgálatával, majd az esetleges végtaghossz különbségek korrigálásával – az alsó végtagok ízületein keresztül. Csak az alsó végtagok és a medence korrekcióját követően kerülhet sor a gerincoszlop kezelésére, a csigolyák korrekciójára. A csigolya blokád elhárítása/feloldása a cél. A csigolyák összeköttetésben állnak egymással és mozgékonyak. Ezek a környező szövetek által is pozicionáltak. A korrekcióknál, a csigolyákat külső nyomással vissza kell állítani fiziológiás helyzetükbe, azonban nem a környezetüktől függetlenül. Egy-egy csigolya helyzetének eltérése esetén az izmok sem működnek szimmetrikusan. Rosszabb esetben pedig az aszimmetrikusan működő izmok megerősítik a csigolyák hibás helyzetét. Ez pedig már egy komplex neuro-muszkuláris folyamat eredménye. Létrejön egy ördögi kör, amit lehetőleg gyorsan meg kell szüntetni. A hatékonyság és a gyorsaság érdekében a Dorn terápia nagyon jó eszközként áll rendelkezésre. A csigolya blokád kifejti hatását az adott csigolyával szegmentális összeköttetésben álló belső szervre, illetve a gerinc mentén futó meridiánok energiakeringésére is. A blokád feloldásával ennek a kettő, a gerincoszlophoz közvetett formában kapcsolódó területnek a működését is lehetőség van jótékonyan befolyásolni.
- 2. Korrekció közben végzett aktív, egyszerű gyakorlatok a páciens részéről. A terapeuta csak akkor korrigál, amikor a korrigálandó ízület „mozgásban van”, az ízület körüli izmok aktívan dolgoznak. A páciens részéről, az aktív korrekciós gyakorlatok meghatározott ismétlésszámban, folyamatosan történnek, miközben a terapeuta, a kézzel adagolt korrekciós nyomás erősségét folyamatosan, fokozatosan adagolja. A gyakorlatszám befejezéséig a korrekció folyamatos. Minden egyes ízületi korrekciót lokális vizsgálat követ, amely segítségével a terapeuta megállapítja, hogy mennyire volt sikeres az első korrekció, illetve szükség van e az adott területen további kezelésre. Egy ízület korrekciója, egy kezelés alkalmával kb. 3-szor ismétlődik. Mivel a környező izmok dolgoznak és a korrekció erősségét is a páciens szabályozza, így a kezelés viszonylag teljesen kockázatmentesen végezhető.
- 3. Önkorrekciós gyakorlatok. A terápiához minden esetben hozzá tartoznak az egyénre szabott önkorrekciós gyakorlatok. Egyrészt a kezelés közben és utána, másrészt a páciens által önállóan, lehetőség szerint naponta. A terápia így még komplexebbé válik, hiszen nem csupán a kezelés alkalmával végzett korrekciók kapnak hangsúlyos szerepet.
Dorn féle speciális terápia haladó tanfolyam szerkezeti felépítése
1.) Dorn féle speciális terápia haladó tanfolyam
- Manuálterápia - haladó technikák, különös tekintettel az SI ízület, a sacrum, a bordák és az ívek speciális korrekciójára
- Belső szervi vonalak és gerinckapcsolatos összefüggései az egyedfejlődés alapjaira építve.
- Csigolyák és speciális idegi, valamint meridiánkapcsolatok a fascia rendszerek szemszögéből. Speciális funkcionális tesztek és mozgásminta analízisek alapján végzett Dorn vizsgálat és korrekciók
- Speciális eszközök a Dorn technikában - Eszközhasználat.
Aktuális időpontok:
- Jelenleg nincs tervezve. Aktuális start 2025.
Képzés helye:
- BUDAPEST: PhysioVit, 1075 Budapest, Károly krt. 13-15. (Helyszín változtatás jogát fenntartjuk!)
Órák száma összesen:
- Elméleti órák száma: 6 tanóra
- Gyakorlati órák száma: 14 tanóra
Ajánlott szakmacsoportok: Dorn és Breuss terápia tanfolyamot már végzett személyek (előképzettség kötelező).
Tandíj:
- HUF: 65.000 Ft, amely magában foglalja az órai jegyzet és gyakorló anyagokat, a nemzetközileg elismert igazolások regisztrációját. PhysioVit Card/hallgatói kártya használattal a képzési díj 53.000 Ft
- Képzéshez kedvezményes csomagok tartoznak. Aktuális akciókról, kedvezményekről tájékozódjon ide kattintva: "Kedvezményes képzési csomagok."
- EUR: Tandíj törlesztése euróban is igényelhető. A díj mértéke az aktuális valutaárfolyam alapján kerül megállapításra. Ebben az esetben a jelentkezési lap "Megjegyzés" pontjához kell az igényt feltüntetni.
- Képzéshez tartozó kedvezménycsomagok pontos leírásáról, az igénybe vehető szolgáltatási lehetőségekről tájékozódjon a tanulmányi osztályunk által kibocsájtott kiadványból. Részletfizetési tájékoztató...
Mit és hogyan vizsgálunk egy oszteopátiás szemléletű állapotfelmérés során?
- mechanikai eredetű,
- helytelen testtartás vagy egyoldalú terhelés okozta túlterhelés,
- korábbi heg,
- letapadás okozta diszfunkció,
- vagy belső szervi problémák kivetülése.
- a keresztcsont, és koponyacsontok agyi, gerincvelői folyadék termelése-visszaszívódása által vezérelt mikromozgások,
- az állkapcsot érintő problémák is.
Kérje a témában profi gyógytornászaink, sportfizioterapeutáink tanácsát a módszerről itt: +36 1 790 9900
Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.) a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.