+36 1 790 9900 | WhatsApp: +36 70 311 1094 | « Ügyfélszolgálat 900 - 1800 | Hírlevél »
 
   
 
Kosár
0 Termékek - 0 Ft
A kosara üres!

Elemek megjelenítése címkék szerint: manuálterápia

A legtöbb porckorongkopás miatti derék és hátprobléma 35-60 év közötti korosztályt érintően lép fel. Ennek oka a porckorong szerkezeti megváltozásában keresendő.
 
A porckorong (discus intervertebralis) kettő fő részből áll. Belül a nucleus pulposus egy „labda” formájú folyékonyabb, kocsonyás állomány található, melyet körbe fognak az anulus fibrosus speciális zárólemezei, több rétegű gyűrűt alkotva a labda formájú kocsonyás állomány körül.
 
Ennek a speciális, gyűrűs szerkezetnek jelentős szerepe van a terhelés során. A kor előrehaladtával a gyűrűk szilárdsága a rájuk ható erőhatások ellenében folyamatosan csökken. Ennek oka az is, hogy a porckorongban az un. proteoglikánok (kondroitinszulfát) mennyisége csökken, illetve kreatinszulfát által pótlódik ki.  A proteoglikán a porcsejtek által termelt anyag, mely fehérjékből és cukrokból épül fel. A porcszövet a proteoglikánok jó vízmegkötő-képességének köszönheti nagy víztartalmát és rugalmasságát. Amennyiben mennyisége csökken a porc vízmegkötő képessége is csökken, veszít rugalmasságából.
 
A porckorong belső részén található kocsonyás állomány terheléskor fontos terhelést átvezető szerepet játszik és az erőket a csontok felé tereli, valamint azokat a porckorong többi része felé továbbvezeti. Amennyiben azonban rugalmatlan, szerkezetileg merev a belső szerkezet, akkor terhelést átvezető funkciója elégtelenné válik, amely a porckorong sérüléséhez, kopásához, szakadásához vezethet.
 
A terhelés során végzett optimális erőátvitel alapelve, ha a teljes súlyt a lehető legnagyobb területen osztjuk el. Ezért a gerincre nehezedő súly kb. 75%-a axiálisan a porckorong belső, kocsonyás állományára nyomódik. Nem feltétlenül adódik tovább a következő csigolyára (mozgástípustól is függ az átvezetés iránya), hanem sugárirányba kiterjed a kocsonyás állományt stabilizáló zárógyűrűkre, melyek ezáltal megfeszülnek. Így, feszült állapotban tudja biztosítani az erőátvitelt a zárólemezek, a csontok felé.
 
De akkor miért keletkezik fájdalom a gerincnél?
A porckorong beidegzését hosszú ideje kételyek övezik. Bogduk (1982-ben) publikált vizsgálati eredményei óta már igazolt a neuronok jelenléte a porckorong széli részében.
 
Akkor a gerincfájdalom milyen összefüggésben áll a porckorong beidegzésével? Amennyiben a panaszok háttereiben porckopásos folyamatok igazolódnak, ott a vizsgált esetek 63%-nál a nem érintett szegmensekben, a vizsgált esetek 80%-nál pedig az érintett szegmensekben volt jelen a beidegzés miatti fájdalmi reakció is (Freemont és Peacock).
 
Feltehető a kérdés, miszerint a porckorong bántalmak hátterében a discus jelentős szerepet játszik? Ez valójában a fasciarendszer része? A fájdalom a discus – pontosabban a fasciarendszer - beidegzés miatt van? Mindez az ép porckorongoknál, vagy az érintett porckorongnál? A sérülés (pl. gerincsérv), operáció, magával vonzza a beidegzés megváltozását? Sok ilyen és egyéb kérdést kell szem előtt tartani a mozgásvizsgálatoknál.
 
Egy fontos szempont minden alkalommal tisztázandó, mégpedig a gerinc vizsgálatánál a panaszokat a mechanikai eredet alapján 3 különféle tünetcsoport szerint azonosítjuk.
 
1.) Tartási szindrómával állunk szemben? Tudnunk kell, hogy a gerinc minden struktúrája tartási fájdalmat tud okozni. Ez akkor lép fel, ha ezek a struktúrák (izom, fascia, szalag, ízületi tok stb.) hosszas terhelés (nyújtás) alatt állnak. Így a lágyrészek (pl. szalagok) mechanikai deformitása jön létre, ami a fájdalmat kiváltó ok a háttérben.
 
Ennek tünetei:
· Szimmetrikus, azaz kétoldali panaszok.
· Fájdalom helyi szintű, nem sugárzik k.
· Nem meghatározott a fájdalom, de általában mozgás által kiváltott.
· Mindig intermittáló (átmeneti, időszakos.
· Nincs mozgásbeszűkülés, mozgáskorlátozottság.
· Mozgásra, aktivitásra javulnak a panaszok.
· statikus helyzetekben (pl. üléskor) rosszabbodás figyelhető meg.
· Labor nem mutat eltérést.
· Leginkább azoknál jelentkezik, akik ülő tevékenységet végeznek és ritkán aktívak.
· Rossz testtartási szokások vannak.
 
A panaszok okának megszüntetését követően tartáskorrekcióval hosszú távon rendezhető.
 
2.) Diszfunkciós szindrómával állunk szemben? Itt a panaszok hátterében a rossz tartási szokások, korábbi operációk, mozgáshiány szöveti merevségek, feszességek miatt általánosságban megrövidült szövetek (perifériás idegek kötőszövete, szalagok) túlzott nyújtás kapnak pl. egy kitartott pozíció hosszú órákig.
A megrövidült, befeszült szöveteket a mindennapi mozgások túlzott nyújtásnak teszik ki, amely megnyúlás erős fájdalmi ingereket produkál. Gyakoriak ebben az esetben az összetapadások, a súrlódások, melyek mozgásbeszűkülést okozhatnak, a mozgások végén pedig un. fájdalom üzenet” jelentkezik.
 
Ennek tünetei és jellegzetességei:
· Lehet egyoldali, vagy kétoldali.
· Intemittáló a fájás, azaz szakaszosan jelentkezik.
· A mozgás véghelyzeténél van fájdalom.
· A fájdalom eltűnik, ha a nyújtás enyhül.
· Ismétlődő mozgásoknál nincs tüneti felerősödés, a panaszok nem romlanak.
· Rövid idejű változások a szövetekben a terápia által azonnal nem elvárhatók, hiszen a megnyújtás hosszasabb időintervallumban lehetséges a szöveti tulajdonságok miatt.
· Ezért rendkívül fontos az aktivitás. Fájdalmat kiváltó mozgástartomány kerülése, a végmozgások kerülése. Például járás tünetek nélkül lehetséges, ha nem teszünk nagy lépéseket.
· Rosszabbodás a fájdalmat kiváltó véghelyzet kitartásakor várható, ezért azt kerülni kell.
 
Terápiában a szövetekben bekövetkezett diszfunkciós irányt korrigálni kell, majd a célirányos mozgások (véghelyzet kerülésével) kiemelten szükségesek.
 
3.) Derangement szindrómával állunk szemben? Ebben a probléma-halmazban igen gyakran találkozunk porckorong, vagy kisízületi elváltozásokkal. Azaz a tünetek hátterében a porckorong, vagy a kisízület, vagy mindkettő mechanikai zavara áll. Ez lehet azért, mert pl. a kocsonyás állomány a zárógyűrűk között elmozdul, amelynek következtében a fájdalomra érzékeny struktúrák - dura, ideggyök, porckorong hátsó területe, szalag- fájdalommal jeleznek. Mindez ahhoz vezet, hogy mozgásoknál az ízületi felszínek nem tudnak a normális mozgáspályán mozogni, két szomszédos csigolya közötti mozgás zavart lesz. Gyakori pusztán a kisízületi blokk is a háttérben, amely derangement szindrómát, azaz működési zavart eredményez és nagyon gyorsan regenerálható.
 
Tünetek jellemzője, hogy:
· A fájdalom hirtelen kezdődik, lehet egyoldali, vagy kétoldali, kisugárzás nélküli, vagy kisugárzással járó.
· A fájdalom általában reggel erősebb a porckorong víztartalmának mennyisége miatt.
· Amennyiben a hátsó működési zavar (derangement), akkor az járásnál javul, amennyiben elülső működési zavar, akkor az ülésnél, hajlított helyzetben, vagy előrehajolt helyzetben javul.
· Hosszas ülőmunka után, vagy állandó előrehajolt helyzetben végzett munkavégzés miatt jöhet létre.
 
Fontos ilyenkor a funkciózavar okainak és következményeinek megszüntetésére helyezni a hangsúlyt és kerülni a kiújulási lehetőséget egy összetett terápiával az akut időszaktól kezdve a stabilitás megteremtéséig, új mozgásminták megtanulásáig, alkalmazásáig bezárólag.
 
Írta, Kanyó Ildikó, gyógytornász, sportfizioterapeuta, manuálterapeuta (PhysioVit rehab Akadémia)

 

 
Összességében a gerincpanaszokat e három nagy kategóriába sorolva mozgásszervi oldalról analizálhatók a tüneteket kiváltó okozók.
Mindezek kialakulásának megelőzése , a rejtett hibák feltérképezése, az akut problémák esetén annak megszüntetése munkánk egyik kiemelt szempontja.
 
Ennek köszönhetően idén ingyenes 3DLAB szolgáltatásunknak köszönhetően a feltérképezések még fokozottabban előtérbe került. A rejtett, lappangó gerincpanaszok így hamar felfedezhetők, a káros mozgásminták analizálhatók, elindítható azok lehetőség szerinti megszüntetése, a veszélyek minimalizálása és a helyes mozgásminták megtanulásával egy egészséges, optimális terhelés újratanulása.
 
Kezdje velünk az első lépést most az Örszágos Gerincprogramba csatlakozással!
 

 

Kérje a témában profi gyógytornászaink, sportfizioterapeutáink tanácsát a módszerről itt: +36 1 790 9900

 

 Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.

 

szombat, 30 Március 2019 06:25

Deréktáji panaszok a karzsibbadás hátterében.

Egy igen érdekes és terapeuták számára nem elhanyagolható, a háttérben lapuló kapcsolati rendszert szeretnék ma bemutatni, amely jól tükrözi a kötőszöveti terhelési vonalak háttérben működő összehangolt kapcsolati rendszerét és azt a szemléletmódot, amely sikeres állapotfelmérést és kezelést eredményezhet a gyakorlatban a kötőszöveti terhelési vonalak analizálása és kezelése által egy-egy adott problémára vonatkozóan, ugyanakkor kizárólag az egyéni terhelési sajátosságok figyelembe vételével.

Gerincpanaszok, mint kiinduló probléma, majd ennek hatására aktiválódott terhelési vonalak

A közelmúltban történt, hogy megkeresett minket egy 40-es éveiben járó sportoló egyre erősödő vállfájdalmakkal, illetve emellett a kisujjat is magában foglaló időszakosan jelentkező zsibbadásokkal. Elmondása szerint ezek a tünetek aztán erősödtek jelentősen, mikor intenzív kargyakorlatokat végzett súlyzóval, vagy kötelet mászott, vagy saját testsúlyos gyakorlatokat csinált az edzőteremben.

Ezen panaszok hallatán, mivel azok intenzív izommunka miatt fokozódtak gondolataink első körben lokális lágyrész elváltozásra, kötőszöveti tónusproblémákra, deformitásra, illetve sarcomer problémára (pl. triggerpont és ennek következményei) fókuszálódtak. Azonban páciensünk elmondása szerint a panaszok megjelenése előtt kb. 3 héttel intenzív deréktáji panaszokkal, fájdalmakkal kezelték, amely hirtelen történő, kerti munka közben rosszul végrehajtott előrehajlás miatt jelentkezett. A deréktáji panaszok viszonylag gyorsan, 2 alkalommal végzett manuálterápiára rendeződtek gyógytornászánál, így többet nem is jöttek elő a derekánál a fájdalmak. Annyira jó lett a dereka, hogy azonnal el is kezdte az edzéseket és 2-3 nap múlva jelentkeztek először a vállpanaszok.

Egymásra hatások és az időfaktor

Meghallgatva ezeket az egymás utáni történéseket, figyelmünk azonnal tágabb értelemben vett kötőszöveti terhelési vonalakra koncentrálódtak mind paretális, mint pedig vicerális oldalról. Tekintettel arra, hogy a parietális és vicerális érintettséget viszonylag gyorsan meg lehet speciális tesztsorozatok végrehajtásával különböztetni, így hamar diagnosztizálható volt a parietális érintettség, viscerális letapadások nélkül (az akut probléma szemszögéből nézve)

Fasciaháló és a funkcionális tesztek a terhelési vonalak függvényében

A funkcionális fasciateszteknél az volt megállapítható, hogy a lumbális gerincet a felső végtaggal hátul postero-mediálisan, valamint postero-laterálisan futó kötőszöveti terhelési vonalak mentén egyaránt provokálható a kar és ujjzsibbadás, miközben a páciens lumbális fasciális elemeit teszteltük a hátsó régióban. A combra vonatkozó teszteknél szintén előidézhetők voltak a panaszok és ez végig követhető volt a vádliig bezárólag. Közvetlenül a kar mozgásainál a vállövi-vállízületi tesztekén azonban lokális panasz is észrevehető volt, mégpedig a rotátor köpeny tagjainak érintettségét jelezve. Ezt azonban a kötőszöveti terhelési vonalak miatti másodlagos, de nem elhanyagolható problémának, azaz kötőszöveti láncok feszülése miatt kialakult következménynek tekintettük, melyet egy kezeléssel -viszonylag könnyen - helyre is hoztunk a musculus supraspinatis, a musculis infraspinatus, a musculus terres minor és a musculus terres major aktív triggerpontjainak csillapításával, lazításával ezáltal a triggerponthoz tartozó kisugárzó un. "zónafájdalmak" megszüntetésével.

Ezt követően lágy, fájdalommentes fasciamobilizálást, illetve kötőszöveti lazítást célzó manuális terhelést, majd fasciatréning gyakorlatokkal nyújtást végeztünk még további 3 alkalommal a panaszok teljes megszüntetéséhez, hogy páciensünk ezt követően viszonylag hamar el tudjon kezdeni ismét fájdalomtól mentes viszonyok között, irányításunk alatt szabadsúlyzós tréninget és saját testsúlyos gyakorlatokat végezni.

 

Fasciaterápiák? Sokoldalúság és komplex egység szemszögéből tekintve

Szemléletünk alapja a funkcionalitásban és komplex szerkezeti egységben működő fasciaháló és annak működése. Mindezen háló fontossága, terápiákban mutatott nélkülözhetetlensége a fent vázolt eset kapcsán is megmutatkozik. Erről egy korábbi cikkünkben már részletesen írtunk itt: Fasciaterápiák - Az élet folyójának bűvöletében.

 

Cikket írta: Kanyó Ildikó, gyógytornász, sportfizioterapeuta (DOSB)

 

Kérje a témában profi gyógytornászaink, sportfizioterapeutáink tanácsát a módszerről itt: +36 1 790 9900

 

 Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.

 

Hétköznapi munkám során gyakran találkozom emberekkel, akik könyökízület környéki fájdalommal keresnek meg. Sokszor hallom, hogy "teniszkönyököm van" mely rendszeresen előjön nagyobb megterelés hatására az alkari feszítő izmok működési zavarát, gyulladást és ezzel járó erős fájdalmat okozva. Általában ekkor jönnek el hozzám, amikor már valami erősen fáj, vagy nem működik jól és ez a napi megszokott mozgásokat, a munkavégzéseket zavarja. Általában ilyenkor első gondolatom az, hogy ez csak egy tünet. Egy másik problémás testrész elváltozásának, vagy rossz működésének következménye. És ekkor el is kezdem keresni a távolabbi pontokon elhelyezkedő zónákban az eltéréseket (funkcionális diagnosztikai szemszögből, azaz mi és hogyan terhelődik, mi és hogyan működik egyénre szabottan).

Mi is történik ilyenkor a háttérben? Pontosan mi és hogyan változik meg a kéz és az alkar működésében teniszkönyöknél?

Az alkar kézháti (un. feszítő) oldalán több izom található, melyek mindegyike a könyök külső/oldalsó részétől húzódik a csukló, a kézhát, vagy az ujjak irányába és különféle helyeken végződnek. Ezeknek az izmoknak a terhelése, a terhelésre adott reakciója attól is függ, milyen ízületeket hidalnak át, milyen pontokon végződnek a kézen, vagy az áthidalt ízületek napi terhelése, pozíciója milyen. Ebből adódóan az alkari feszítő izmok terhelése is a kézpozíciókhoz igazodik, változik, átalakul. Mindezen átalakulás az izom feszességének vátozásához - jelen esetben növekedéséhez - vezetve terheli túl az izompólyát, az alkar feszítő izmainak könyöknél végződő részéig bezárólag, illetve azon túlmenően a csonthártyát is irritálni kezdi.

A szöveti túlterhelésre a szervezet egy védekező reakcióval válaszol, vagyis egy feszülési folyamat indul meg az izomban, a csonthártyában, amely az izomzat rugalmasságának csökkenéséhez vezetve a csonthártya/ín/izom átmenetnél indít meg gyulladásos reakciókat olyan tünetek megjelenésével, mint például a duzzanat, nyomásérzékenység, erős, lüktető, mozgásra erősödő fájdalo, izomerő csökkenés. Ezek az ízületi változások, majd izmokban jelentkező túlterhelési folyamatok nem egyik napról a másikra jönnek létre, hanem viszonylag hosszú ideig ható helytelen és kóros terhelések következményei, melyhez a mozgató rendszer az átalakulástól számított időszakban alkalmazkodott. Sőt extrém esetben meszesedések indulnak el a kötőszövetben, melyek hátterében szintén egy intenzív és kóros terhelési irány diagnosztizálható (ilyet találunk a teniszkönyöknél is, de sokkal gyakoribb például a sarokcsontnál).

Mi a teendőnk ezekben az esetekben? Nézzük sorban a kiváltó okokat és a következményeit 3 lépcsőben.

1.) Az izomzat túlterhelését, fokozott feszülését és ezáltal a rugalmatlanságát egy, vagy több ízületi túlterhelés, ízületi blokk (csontpozíció változása) okozta. Ennek felkutatására, majd kezelésére kiváló technika az ízületi és ízület környéki manuálterápia. Ennek hatására visszaáll a normál működés és nem terhelődik tovább helytelenül az alkari feszítő izomzat. Megszűnnek az izom feszességét, rugalmatlanságát kiváltó ízületi blokkok.

2.) A lágyrészek átalakulása egy funkcionális izom és kötőszöveti láncreakció eredménye, amely több testrész összehangolt munkájának következménye. Ezek analizálása és terápiája izomlazító, kötőszöveti lazító terápiákkal történik meg. Ez jelentősen csökkenti majd a könyök külső részénél érezhető fájdalmat és az ebből adódó működési zavarokat. Az izmok rugalmasságának helyreállítása pedig csökkenti a gyulladásos folyamatot és a csonthártya irritációt. Mindezen lágyrészterápia hatására csökken majd az izom/ín/csonthártya átmenetnél kialakult feszülések okozta erős, szúró esetleg izomgyengeséget okozó fájdalom. Csökken a gyulladásos folyamat miatti lüktető, húzó jellegű, állandóan meglévő, meleg hatására fokozódó fájdalom is.

3.) A rugalmasság és stabilitás megteremtése a következő lépcsője a terápiának, amely mind lokális, mint pedig az izomláncok mentén szükséges, hogy az eredményt minél hamarabb tudjuk stabilizálni, az ízületi mozgástartományt a csuklónál megtartva. Ezáltal pedig arra koncentrálva, hogy miután a fájdalom, a feszülés és az ízületi blokádok megszűntek, a tünetmentesség tartós legyen, illetve ne jöjjön vissza újabb nagyobb megterhelés hatására a túlterhelések miatti szöveti gyulladás.

Ez a teniszkönyöknél, annak háttereinél követhető ok-okozati összefüggésekben gondolkozó szemlélet kiválóan alkalmazható az alső végtagokon jelentkező panaszok, problémák felkutatásában és megoldásában is, legyen szó sarokcsonti fájdalmakról, talpi fascia gyulladásról, sípcsonti csonthártya gyulladásról, térdkalács-ín gyulladásról, porckorong szakadásról, ízületi kopásról, vagy akár gerincsérvről. Ezen témakörhoz a következő korábbi cikkeink is kapcsolódnak:

 

Cikket írta: Kanyó Ildikó, gyógytornász, sportfizioterapeuta (DOSB)

 

 Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.

 

Kérje a témában profi gyógytornászaink, sportfizioterapeutáink tanácsát a módszerről itt: +36 1 790 9900

 

Vannak olyan tanfolyamok melyek már meglevő tudásunkat hivatottak bővíteni, vannak olyanok amelyek teljesen új ismeretanyaggal, technikákkal szolgálnak. Egyes továbbképzések átadnak egyfajta más szemléletet modellt is a gondolkodásunkhoz.
 
Ebből adódóan az alábbi esetbemutató során a viscerális osteopathia gyakorlatban tapasztalt nagyszerűségét szeretném kicsit bemutatni. Egy idős hölgy érkezett hozzánk a Rehab Akadémia Egészségcentrumába, majd megkérdeztem tőle miben segíthetek. Elmondta hogy folyamatos háti nyaki panaszokkal küzd, de ami ennél sokkal jobban zavarja az emésztési problémái. Megemlítette hogy mozgásszervi fájdalmát befolyásolja az étkezés. Az orvosok glutén, tejfehérje érzékenységet mutattak ki nála, melyre diétát tartja, évekkel ezelőtt sok kilótól megszabadult azóta van refluxa úgy érzi mintha "lógnának a belső szervei". Egy ideje minden ételtől puffad. Derék és nyaki fájdalmával járt már korábban gyógytornára, mely csupán kicsit segített.
 
Kezelés előtt megvizsgáltam, azonnal szembetűnő volt a puffadt hasa, húrszerűen feszülő nyakizmai. Miután meggyőződtem arról hogy nem áll fenn kontraindikáció viscerális osteopathiával kezeltem. Ennél a terápiánál a habár viscerális a neve, mely alapján azt gondolnánk csak a belső szervekre koncentrál ennél sokkal összetettebb a dolog, hiszen figyelembe vesszük mind az adott szervet érintő változásokat és azok egész testre történő kihatását ugyanígy visszafele is. Nagyon sok különféle technika van a feszülések oldására, idegrendszeri harmonizációra, vérellátás javítására. 
 
Visszatérve páciensünkhöz közvetlen a terápia után kihúzta magát, mélyebben, könnyedén lélegzett úgy érezte mintha egy súlyokkal teli mellényt vettek volna le róla. 2 nap múlva beszéltem vele telefonon, érdeklődtem az aktuális állapota felől és örömmel mesélte hogy refluxa miatti kellemetlen panaszok 100-ról 10%-ra csökkentek, nem puffad az étkezések után, nyaki háti fájdalma is csökkent.
 
Mi ebből a következtetés? Többek között az, hogy sok esetben találunk összefüggést a belső szervi, kötőszöveti és mozgásszervi panaszok között. Ilyen szempontból nagyon hasznosnak találom a viscerális osteopathiát, mely segítségével megtalálhatjuk azt a kicsi pluszt ami előre lendítheti más terápiák sikerességét is. 

 

Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.

 

Kérje a témában profi gyógytornászaink, sportfizioterapeutáink tanácsát a módszerről itt: +36 1 790 9900

 

Fascia Disztorziós Modell byokibernetikus szemléletében ötvözve van az INOMT (Institut für Osteopathie und Manuelle Therapie) byokibernetikus osteopathia szemlélete és a klasszikus, Dr. Stephan Typaldos által kifejlesztett 6 féle disztorziós fasciamodell elemzés és kezelés. Mindez biztosítja azokat a plusz információkat a szakemberek számára, amely a fascia disztorziós modell szemlélet további effektivitását segíti elő. Ebből adódóan a képzési egységek  modulból állnak és kettő képzést is befedve érhetők el a szakemberek számára:

  • 1.) FDM-Fascia Disztorziós Modell terápia
  • 2.) INOMT Byokibernetikus Osteopathia/Fasciamodul

Hogyan épül egymásra a kettő modul? Kiemelt témáink: 

  • Az első tanfolyami rész fókuszában a fascia strukturális jellemzése és az alsó végtag, a lumbális gerinc szakasz kezelése, kezelési lehetőségei/formái állnak a szöveti felépítés és a disztorziós típusok függvényében.
  • Megközelítések - A fascia intervenció különböző megközelítésének elsajátítása és kötőszöveti élettanának megalapozása
  • Mi is a fascia? - Strukturális felépítése és tulajdonságai
  • Hogyan hat a terápia? - A fascia szövet feladata és szenzorkája
  • Fascia Disztorziós Modell - disztorziós típusok.
  • A második tanfolyami rész a fascia szövetének kybernetikus kapcsolataira fókuszál, valamint a felső végtag és gerinc kezeléséről szól.
  • Megközelítések - A fascia intervenció különböző megközelítésének elsajátítása érdekében kiemelt része a képzés 2. moduljának a neurológiai élettanra alapoz.
  • Különböző befolyások - Milyen befolyást gyakorol az autonóm idegrendszer és a meridiánok a fascia mozgás rendszerére és ezt hogyan ismerjük fel?
  • Superficiális fascia - A beszélő szervi vonalak kezelése a fascia disztorziós modell szemlélettel.
  • Neurofasciális Dinamizáció. Idegek kötőszöveti élettani szempontból -Mi az idegszövet és mi a fascia?
  • Befolyások -Hogyan befolyásolja a faszciális komponens az idegszövet funkcióját?
  • Diagnózis elsajátítása. -A neuromeningeális rendszer és az idegszövet és ezek kezelése!

 

Továbbképzés célja, hogy az ott résztvevő szakemberek az addigi manuálterápiás ismeretüket újdonságokkal, speciális technikákkal találkozva továbbfejlesszék, finomítani tudják ezáltal manuális készségüket, valamint tudásukat.

Ha valaki valóban sikeres szeretne lenni a kezelésekben, effektíven felderíteni, majd megszüntetni a panaszokat

 

Képzés tanórái:

  • 80 tanóra elmélet és gyakorlat 2x4 napban

 

Képzést vezető oktatók: INOMT INSTRUKTORAI

Időpontok: Jelenleg nincs időpont.

 Ez a szakmai továbbképzés minden esetben német nyelvű. Követő tolmácsolással profi tolmácsok közreműködésével kerül fordításra a szakmai képzésen. Kik fordítanak? Fordítóinkat itt ismerheti meg.

Képzés korábbi időszakra vonatkozó sorszáma: 28464/2019

 

Milyen szakmacsoportok részére indítjuk a szakmai továbbképzést? orvos, gyógytornász, orvostanhallgató, gyógytornász- hallgató (Hallgatók esetében az igazolás kizárólag az előképzettség megszerzését követően kerül átadásra, ugyanakkor az egyetem, vagy főiskola által kiállított hallgatói jogviszony igazolás beadása szükséges.)

Előképzettség nélkül ne adjanak le regisztrációt, mert a jelentkezés visszautasításra kerül!

 

Tanfolyam helye: 

  • BUDAPEST, PhysioVit - Helyszín változtatásának jogát fenntartjuk!

Tandíj:

  • Modulonként 149.000 Ft/modul, amely magában foglal kettő különböző képzést (fasciális osteopathia és Fascia Disztorziós Modell terápia), az órai jegyzet és gyakorló anyagokat, a nemzetközileg elismert igazolások regisztrációját és egyéb, a tanfolyam lebonyolításához szükséges tárgyi és személyi feltételeket. PhysioVit card használattal jelenleg a képzés díja 139.000 Ft helyett 136.000 Ft.
  • Képzéshez tartozó egyéb kedvezménycsomagok (hallgatók, PhysioVit kártyával rendelkezők részére stb.) pontos leírásáról, az igénybe vehető szolgáltatási lehetőségekről tájékozódjon a tanulmányi osztályunk által kibocsájtott kiadványból. Részletfizetési tájékoztató...
  • Képzés díja modulonként fizethető.

 

 

Hallgatóknak kiemelendő: Magyarországon nemzetközileg elismert képzési inzétezek által biztosított Osteopathia képzés kizárólag a PhysioVit-nél található, máshol sehol (!).  Amennyiben minőségi és megbízható tudást szeretne az Osteopathia, vagy annak egyes területei (viscerális, cranialis, parietális, fasciális) esetében szerezni, fontos, hogy utána nézzen annak, hogy milyen szakmai továbbképzésre regisztrál. Továbbá a PhysioVit által képviselt minőségi és hazai környezetben is a nemzetközi trendeknek megfelelő Osteopathia ismeretek nálunk kizárólag olyan instruktoroktól kerülnek oktatásra, akiknek nem csak az osteopatha végzettségük van meg, hanem a jogosultságuk is arra, hogy oktassanak Osteopathiát, vagy annak részleteit. E tekintetben is egyedülállóak a PhysioVit Osteopathia tanfolyamai. 

Viscerális Osteopathia - IFAO 2019. decembertől;  Craniosacralis Osteopathia - IFAO 2018. októbertől;  Fasciális osteopathia - INOMT 2018. decembertől, IFAO 2019. márciustól; Parietális osteopathia - INOMT 2019. februártól

Tudta, hogy osteopathiát kizárólag olyan szakember oktathat, akinek van nemzetközi (5 éves) végzettsége és ezt követően 5 éves instruktori gyakorlata? Kiemelendő, hogy Magyarországon ezt az oktatói minőségi feltételt csak és kizárólag a PhysioVit tudja biztosítani az oktató személyét illetően.

Kategória: Képzések leírása

Egy érdekes esetet mutatok be cikkemben, amellyel az ügyeleti munkám során találkoztam, miután a PhysioVitnél elvégeztem a Neuro-Ortopédiai Manuálterápia, valamint a Fascia Disztorziós Modell terápia tanfolyamokat és elkezdem a tanultakat orvosi munkám során alkalmazni. 

Egy 52 éves nő jelent meg nálam egyik ügyeleti napon, akinek anamnéziséből reflux betegség és magas vérnyomás volt kiemelhető. Több hónapja tartó, erős epigasztriális fájdalomra panaszkodott ami már mellkasi diszkomfort érzéssel társult és erős szúrást, kisugárzó fájást érzett a vállába, valamint mindez a végtagokba sugárzó erős fájdalommal párosult. Ez többször ismétlődött nála, de minden egyes vizsgálatnál negatív volt az EKG, gyomortükrözés úgyszintén nem talált szervi elváltozást.

Páciens panaszait pszichésnek gondolva többféle nyugtatót írtak föl neki és azokat rendszeresen szedte. Fontos megemlíteni, hogy a hölgy napi terheléseit tekintve ülő munkát végzett, rendkívül kevés mozgással. Ez azért is megemlítendő, mert a kötőszöveti letapadások, disztorziók kialakulása miatt ez egy erős disztorziós hajlamot kiváltó tényező, így az állapotfelmérés során ez nem volt kihagyható.

A Neuro-Ortopediai Manuálterápiából ismert bordaemelési tesztet, technikát elvégeztem nála, amelynek hatására azonnal enyhültek negatív tünetei. Ezáltal pedig megmutatkozott az ok, azaz a rekeszizom feszessége volt a háttérben, amit az ülőmunka, a mozgás hiánya és a nem megfelelő folyadékbevitel okozott: Mindezeket tetőzte a rendszeres erős fájdalom okozta stressz. 

A rekeszizom manuálterápiás és fasciaterápiás (FDM) kezelése feloldotta azokat a blokádokat és izomfeszültséget a rekesz területén, amely a vállba kisugárzó és az epigasztriális területen jelentkező fájdalomért volt felelős. Egy kezelés után a páciens megkönnyebbülten, örömkönnyekkel a szemében távozott tőlem az ügyeleti szobából.

Jó érzés volt megtapasztalni, hogy ez a kettő terápia kombinációja milyen hatékonyan tud működni az ügyeleti munkám során is.

Cikket írta/szerző: dr. Udvari Balázs - orvos, FDM terapeuta, Manuálterapeuta/Osteopath (PhysioVit Rehab Akadémia)

Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.

 

Kérje a témában profi gyógytornászaink, sportfizioterapeutáink tanácsát a módszerről itt: +36 1 790 9900

2. oldal / 4

PhysioVit központ

images/physiovit13/physiovit_1.jpg
images/physiovit13/physiovit_2.jpg
images/physiovit13/physiovit_210.jpg
images/physiovit13/physiovit_22.jpg
images/physiovit13/physiovit_23.jpg
images/physiovit13/physiovit_24.jpg
images/physiovit13/physiovit_3.jpg
images/physiovit13/physiovit_4.jpg
images/physiovit13/physiovit_6.jpg
images/physiovit13/physiovit_8.jpg
images/physiovit13/physiovit_9.jpg
images/physiovit13/physiovit_30.jpg
images/physiovit13/physiovit_33.jpg
images/physiovit13/physiovit_32.jpg
Top

Honlapunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy az Ön számára a legjobb böngészési élményt nyújtsa.
A weboldal használatával Ön elfogadja jelen felhasználási cookie-kat.

We are online - chat with us!
Sorry, we are not online at the moment. Leave a message and we will get back to you.
Please give us some info to serve you better.
×
File size larger than 50 Mb
×
File type not allowed
Send chat transcript to your email:
×
Transcript sent!
Are you sure you want to close this chat?
Thank you. We would appreciate it if you could rate this chat

No, thanks