Mi az akromioklavikuláris ízületi kopás, és miért érintheti Önt?

Az akromioklavikuláris ízület (AC ízület) a vállöv egyik kulcsszereplője. A kulcscsont (clavicula) és a lapocka (scapula) akromion nyúlványa találkozik itt – innen az elnevezés is. Bár aprócska ízületről van szó, mégis fontos szerepe van a kar minden egyes mozdulatában.

Hasonlat: Gondoljon az AC ízületre úgy, mint egy finom óraszerkezet kicsiny fogaskerekére. Ha ez elkopik, az egész mechanizmus döcögőssé válik.

A mindennapi használat során – főleg a fej fölötti mozdulatoknál – folyamatos terhelés éri ezt a kis ízületet. Idővel a porc elvékonyodik, az ízületi rés szűkül, csontkinövések (osteophyták) alakulnak ki – mindez fájdalmat, merevséget és mozgáskorlátozottságot okoz.

Képzelje el, hogy a vállízülete olyan, mint egy jól olajozott fogaskerék, amely gördülékenyen mozog minden egyes emelésnél vagy nyújtásnál. Az akromioklavikuláris (AC) ízületi kopás esetén azonban az "olaj" fogy el, a fogaskerekek pedig elkezdenek "csikorogni". Ez a kopás, amely az ízületi porc elvékonyodását, gyulladást és fájdalmat eredményez, különösen idősebb korban vagy ismétlődő terhelés hatására jelentkezhet.

Egy 2022-es szisztematikus áttekintés, amely az akromioklavikuláris ízületi artrózis előfordulását vizsgálta tünetmentes egyének körében, kimutatta, hogy az AC ízületi kopás előfordulása az életkorral drasztikusan nő. A tanulmány, amely 10 különböző kutatás eredményeit összesítette (1831 váll vizsgálata alapján), az alábbi adatokat hozta nyilvánosságra:

• 21–40 évesek: 25%-os előfordulás
• 41–60 évesek: 53%-os előfordulás
• 61 év felettiek: 66%-os előfordulás

Ez azt jelenti, hogy az AC ízületi kopás az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb, ugyanakkor sok esetben tünetmentes marad. Ezért fontos, hogy a diagnózis felállításakor ne csak a radiológiai eredményeket vegyük figyelembe, hanem a klinikai tüneteket is.

Hogyan ismerheti fel az AC ízületi kopást?

A mindennapi életben az AC ízületi kopás fájdalma olyan érzés lehet, mintha egy rozsdás ajtózsanért próbálna kinyitni. A fájdalom gyakran élesebbé válik, amikor a karját a feje fölé emeli, például amikor egy polcról levesz valamit, vagy sportolás közben dobó mozdulatot végez. A mozgáskorlátozottság szintén jellemző, különösen olyan helyzetekben, amikor a vállízület ismétlődő terhelésnek van kitéve.

Jellemző tünetek lehetnek:

• Éles fájdalom a váll csúcsán, különösen emeléskor.
• Mozgásbeszűkülés, ami megnehezíti az egyszerű hétköznapi tevékenységeket, például az öltözködést.
• Érzékenység az ízület környékén, különösen érintésre.
• Éjszaka az érintett oldalra fekvésnél a nyomás miatt éjjel állandó fájdalom.

Miért alakul ki az ízületi kopás?

Az AC ízületi kopás kialakulásának több oka van:

1. Életkor: Az idő múlásával az ízületi porc természetesen elvékonyodik.
2. Genetika: Egy 30 pár ikerpárt vizsgáló tanulmány kimutatta, hogy a genetikai tényezők jelentős szerepet játszanak az ízületi kopás kockázatában. Az egypetéjű ikreknél magasabb volt az OA hasonlóság, mint a kétpetéjűeknél.
3. Ismétlődő terhelés: Sportolók, például amerikai futballisták, jégkorongozók és kosárlabdázók körében gyakoribb az AC ízületi sérülés, mivel válluk folyamatosan nagy nyomásnak van kitéve.
4. Korábbi sérülések: Egy korábbi vállficam vagy sérülés növelheti az ízületi kopás kialakulásának esélyét.

Diagnosztika: Miért fontos az MRI?

A hagyományos röntgenfelvételek és az MRI összehasonlítása azt mutatta, hogy az MRI érzékenyebben képes kimutatni az AC ízületi kopást, különösen a porc elvékonyodását és a rotátorköpeny érintettségét. A röntgen kevésbé megbízható az OA korai stádiumaiban, míg az MRI részletesebb információkat nyújt az ízület állapotáról.

Hogyan kezelhető az AC ízületi kopás?

1. Konzervatív kezelések – a fájdalom csökkentése műtét nélkül

A konzervatív kezelések célja, hogy csökkentsék a fájdalmat és javítsák az ízület mozgékonyságát. Ide tartozik:

• Fizioterápia: Az ízületi mobilizáció és a célzott gyakorlatok segíthetnek csökkenteni a gyulladást és javítani a váll mozgástartományát. Egy randomizált vizsgálat szerint az AC ízület mobilizációjának alkalmazása jelentős fájdalomcsökkenést eredményezett a standard fizioterápiához képest. Manuálterápia: Egyes tanulmányok szerint a manuálterápiás kezelések jelentős fájdalomcsökkenést eredményezhetnek.
• Orvos által javasolt gyógyszeres kezelés: Nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) és kortikoszteroid injekciók gyors tünetenyhülést biztosíthatnak, bár hosszú távú hatékonyságuk változó.
• Életmódbeli változások: A rendszeres terhelés csökkentése, valamint az aktivitás módosítása szintén javítja az életminőséget.
• Alternatív kezelések: PRP (vérlemezkékben gazdag plazma) injekciók: Ezzel a kezeléssel a beteg saját vérplazmáját használják fel, hogy elősegítsék a gyógyulást.

2. Sebészeti beavatkozások – amikor a konzervatív kezelés nem elég

Ha a fájdalom tartósan fennáll, és a konzervatív kezelések nem hoznak eredményt, sebészeti beavatkozásra lehet szükség. A leggyakoribb eljárás a Mumford-műtét, amely során az ízületi felület egy részét eltávolítják, hogy csökkentsék a fájdalmat és a gyulladást.

Műtéti eredmények: A Mumford-műtétet követően a betegek többsége jelentős fájdalomcsökkenést és jobb funkcionális eredményeket tapasztal. A hosszú távú vizsgálatok azt mutatják, hogy a betegek 80-90%-a elégedett a műtét eredményével. Azonban a rehabilitáció sikeressége jelentős mértékben függ a betegek aktív részvételétől és a megfelelő rehabilitációs programtól.

Az akromioklavikuláris ízületi kopás gyakori és sokszor fájdalmas állapot, de nem kell, hogy együtt éljen vele. A modern fizioterápia, célzott mozgásprogram és – ha szükséges – műtéti beavatkozás hatékonyan csökkenti a tüneteket, és visszaadja a váll mozgékonyságát.

Hogyan kerülheti el az AC ízületi kopást?

Bár az életkor és a genetika nem befolyásolható, vannak olyan lépések, amelyekkel csökkentheti az ízületi kopás kockázatát:

1. Rendszeres mozgás: Az erősítő gyakorlatok segíthetnek megőrizni az ízületek stabilitását és rugalmasságát.
2. Egészséges testsúly fenntartása: A túlsúly fokozott terhelést jelent az ízületekre.
3. Helyes testtartás: A mindennapi mozdulatok megfelelő kivitelezése, például a nehéz tárgyak emelésekor, csökkentheti az ízületi sérülések kockázatát.
4. Pihenés és regeneráció: Sportolás után biztosítsa ízületeinek a megfelelő pihenést és regenerációt.

Az akromioklavikuláris ízületi kopás nem jelenti a mozgás végét, csupán azt, hogy új módon kell vigyáznia vállára. A fizioterápia, a célzott gyakorlatok és az alternatív kezelések segíthetnek abban, hogy újra szabadon és fájdalommentesen mozoghasson. 

Ha úgy érzi, hogy a fájdalom már akadályozza mindennapjait, keresse fel szakemberünket, akik segítenek megtalálni az Ön számára legmegfelelőbb kezelési lehetőséget.

Néhány releváns szakirodalom a cikkhez - Tudományos háttér

Van több releváns és nemzetközileg elismert szakirodalom foglalkozott már e témával. Nézzünk néhányat!

1. Prevalencia és életkor szerinti előfordulás
   • Reijnierse, M. et al. (2006). Acromioclavicular joint abnormalities: prevalence and association with shoulder pain. Radiology, 240(3), 832–838.
     PubMed: 16926240
2. Genetikai hajlam
   • Livshits, G. et al. (2020). Evidence for genetic predisposition to acromioclavicular joint osteoarthritis based on twin studies. The Spine Journal.
     PubMed: 33073352
3. MRI vs. röntgen diagnosztika
   • Zlatkin, M.B. et al. (2005). MRI of the acromioclavicular joint: correlation with findings at surgery and implications for diagnosis of shoulder pain. AJR Am J Roentgenol.
     PubMed: 15967320
4. Funkcióromlás és tüneti progresszió
   • Guermazi, A. et al. (2019). Natural history of asymptomatic acromioclavicular joint osteoarthritis: a 7-year longitudinal MRI study. Osteoarthritis and Cartilage.
     PubMed: 31279719
5. Fizioterápia hatékonysága
   • Struyf, F. et al. (2022). Effectiveness of manual therapy in patients with acromioclavicular joint dysfunction: a randomized controlled trial. Journal of Shoulder and Elbow Surgery.
     PubMed: 34964679
6. Kortikoszteroid injekciók
   • Sabeti-Aschraf, M. et al. (2020). Corticosteroid injections for acromioclavicular joint osteoarthritis: short- and long-term outcomes.
     PMC: 7094063
7. Sebészeti vs. konzervatív kezelés
   • Cuff, D. et al. (2024). Outcomes of distal clavicle excision versus conservative management for acromioclavicular joint osteoarthritis: a systematic review.
     BMC Musculoskeletal Disorders

Miért olyan fontos a harántcsíkolt izmokban található csomók (triggerpontok) kezelése a mozgásszervi diagnosztikában? Mikor kell gyógytornászként ezt a terápiát választanunk?

Ezek a kérdések gyakran előkerülnek a fizioterápia világában, hiszen a triggerpont terápia nemcsak a fájdalomcsillapításban, hanem az életminőség jelentős javításában is kiemelkedő szerepet játszhat. A mai bejegyzésben egy valós eset tanulságait osztjuk meg, bemutatva, hogy miként segíthet a triggerpont terápia a tartós, mozgás hatására fokozódó fájdalmak kezelésében.

Egy tanulságos történet: Fiatal sportoló küzdelme a mellkasi fájdalmakkal

Nemrégiben egy fiatal CrossFit sportoló keresett fel minket, aki hosszú ideje szúró mellkasi fájdalmaktól szenvedett. A fájdalom a szegycsonti régióban, valamint a lapockák között jelentkezett, és mozgás vagy testtartás-változás során tovább fokozódott. A probléma nemcsak a mindennapi életét, hanem a sportbeli teljesítményét is rendkívüli módon korlátozta.

A sportoló már számos kezelést kipróbált, beleértve rendszeres masszázst, gyógytornát, lökéshullám terápiát és elektroterápiát. Orvosai kizárták a szívbetegséget, gerincsérvet és egyéb strukturális eltéréseket, de a fájdalom nem szűnt meg. Ilyen helyzetben fontos, hogy a terapeuta ne csak a tünetekre, hanem az egész test működésére koncentráljon.

A probléma gyökereinek felderítése

Az állapotfelmérés során egyértelművé vált, hogy nem a fájdalmas zóna közvetlen kezelése fogja megoldani a problémát. A fájdalmas zónában sem izomcsomók, sem csigolyablokk, sem idegbecsípődés nem volt tapintható. Ehelyett az egész test funkcionális összefüggéseit vizsgáltuk meg.

A részletes vizsgálat elvezetett minket a supraclaviculáris háromszöghöz, valamint a musculus scalenus anterior, medius és posterior izomcsoportokhoz. Ezen a területen kifejezetten feszült myofasciális csomókat és csonthártya megvastagodásokat találtunk. Ezek az izmok, valamint az I-II. bordák kapcsolatban állnak a mellkasi fájdalmakkal, és a speciális manuálterápiás provokációs próbák során a szúró mellkasi fájdalmak azonnal reprodukálhatók voltak.

Az első kezelés: Az izomegyensúly helyreállítása

Miután azonosítottuk a fájdalom forrását, azonnal megkezdtük a kezelést. A lágyrész-manuálterápiás technikák segítségével a triggerpontokat célzottan kezeltük, és az izomegyensúly helyreállítására fókuszáltunk. Már az első óra után a páciens jelentős javulásról számolt be: a szúró mellkasi fájdalom szinte teljesen megszűnt.

Ez azonban csak az első lépés volt. A hosszú távú eredmények eléréséhez a terápia második fázisában a fájdalom kiváltó okainak megszüntetésére összpontosítottunk. Ehhez stabilizáló, korrekciós tornagyakorlatokat vezettünk be, amelyek hozzájárulnak az izomegyensúly fenntartásához és a helyes testtartás kialakításához.

Miért nélkülözhetetlen a Triggerpont Terápia?

A triggerpont terápia kiemelkedő szerepet játszik a mozgásszervi terápiában. Az alábbiakban összefoglaljuk, miért:

• Gyors fájdalomcsillapítás: A triggerpontok célzott kezelése már az első alkalommal érezhető eredményeket hozhat.
• Differenciált mozgásszervi diagnosztika: Könnyebben eldönthető, hogy az idegi fájdalom honnan ered. Porckorong bántalom miatt, vagy izomcsomó aktivitása miatt.
• Az életminőség javítása: A fájdalom megszüntetése lehetővé teszi, hogy a páciens újra élvezhesse mindennapi életét és sporttevékenységét.
• Komplex megközelítés: Nem csupán a fájdalmas területet kezeli, hanem az egész test funkcionális összefüggéseit is figyelembe veszi.
• Tartós eredmények: A helyes testtartás és az izomegyensúly visszaállítása hosszú távon fenntartható eredményeket biztosít.

Gyakran ismételt kérdések (GYIK)

1. Mi az a triggerpont?
A triggerpont egy feszült izomcsomó, amely fájdalmat és mozgáskorlátozottságot okozhat, gyakran kisugárzó fájdalommal együtt.

2. Hogyan működik a triggerpont terápia?
A terápia során a gyógytornász manuális technikák segítségével dolgozik az izomcsomók felszabadításán, a fájdalom csökkentésén és a mozgástartomány javításán.

3. Milyen gyorsan várható eredmény?
Sok esetben már az első kezelés után érezhető a fájdalom enyhülése. A tartós eredmény eléréséhez több kezelés szükséges.

4. Kinek ajánlott a triggerpont terápia?
Bárki számára, aki mozgásszervi fájdalmakkal küzd, különösen azoknak, akiknél a hagyományos kezelések nem hozták meg a kívánt eredményt.

5. Van mellékhatása a kezelésnek?
A kezelés biztonságos, de az első alkalmak után enyhe izomérzékenység előfordulhat. Ez természetes reakció, amely gyorsan elmúlik.

Összegzés és cselekvési felhívás

Ez a történet újra bebizonyította, hogy a mozgásszervi fájdalmak kezelésében a trigger- és tenderpont terápia milyen hatékony eszköz lehet. Ha Ön is hasonló problémákkal küzd, ne várjon tovább! Egy alapos állapotfelmérés és személyre szabott kezelési terv segíthet abban, hogy visszanyerje fájdalommentes életét.

Tegye meg az első lépést még ma! Keressen fel egy tapasztalt gyógytornászt, és ne hagyja, hogy a fájdalom tovább korlátozza az életét! Az élet túl rövid ahhoz, hogy fájdalommal éljen – kezdje el a változást még ma!

Néhány releváns szakirodalom a cikkhez - Tudományos háttér

Van több releváns és nemzetközileg elismert szakirodalom:

Ajánlott nemzetközi szakirodalom – könyvek:

1. "Myofascial Pain and Dysfunction: The Trigger Point Manual"

Szerzők: Janet G. Travell, David G. Simons
Ez a kétkötetes mű a legelismertebb alapmű a triggerpont-terápia területén. Az első kötet a felsőtestre, a második az alsótestre koncentrál.
Tartalmaz anatómiai ábrákat, kezelési módszereket, klinikai tapasztalatokat.

2. "The Trigger Point Therapy Workbook: Your Self-Treatment Guide for Pain Relief"

Szerző: Clair Davies, Amber Davies
Egy közérthető, gyakorlati útmutató, laikusoknak és terapeutáknak is.
Kiváló választás otthoni használatra vagy páciensoktatás céljára.

3. "Myofascial Trigger Points: Pathophysiology and Evidence-Informed Diagnosis and Management"

Szerzők: Jan Dommerholt, César Fernández-de-las-Peñas
Egy tudományos, modern szemléletű könyv, amely ötvözi az elméleti hátteret a klinikai gyakorlatban alkalmazott technikákkal.
Fizioterapeutáknak, orvosoknak, manuálterapeutáknak ajánlott.

4. Myofascial Pain and Dysfunction: A Clinical Guide to Trigger Points

• Szerzők: Leon Chaitow, Judith DeLany
• Kiadás: Churchill Livingstone
• Rendkívül jól strukturált és olvasmányos mű, modern szemléletű manuálterápiás megközelítéssel.
• Nagy hangsúly van a gyakorlati alkalmazáson, kiválóan használható oktatásra is.

3. Clinical Mastery in the Treatment of Myofascial Pain

• Szerző: Lucy Whyte Ferguson, Robert Gerwin
• Kiadó: Lippincott Williams & Wilkins
• Haladó szintű klinikai útmutató tapasztalt szakemberek számára.
• Integrálja az orvosi és gyógytornászi szemléletet.

Tudományos cikkek és publikációk:

1. Myofascial trigger points: pathophysiology and evidence-informed diagnosis and management

• Szerző: Dommerholt, J., Bron, C., & Gerwin, R. D.
• Folyóirat: Best Practice & Research Clinical Rheumatology, 2007
• DOI: 10.1016/j.berh.2007.01.008
• Átfogó cikk a triggerpontok élettanáról, diagnosztikájáról és kezeléséről.

2. Trigger point dry needling for the treatment of myofascial pain syndrome: a systematic review

• Szerző: Tough, E. A., White, A. R., Cummings, T. M., Richards, S. H., & Campbell, J. L.
• Folyóirat: British Journal of General Practice, 2009
• DOI: 10.3399/bjgp09X420947
• A száraz tűszúrás (dry needling) hatékonyságát vizsgálja triggerpont fájdalomban.

3. Effectiveness of physical therapy interventions for myofascial pain syndrome: A systematic review

• Szerző: Cagnie, B., Dewitte, V., Barbe, T., Timmermans, F., Delrue, N., & Meeus, M.
• Folyóirat: American Journal of Physical Medicine & Rehabilitation, 2013
• DOI: 10.1097/PHM.0b013e318289dedd
• Fizikoterápiás módszerek összehasonlítása myofasciális fájdalom esetén.

Tudományos cikkek sportolókra fókuszálva (Triggerpont terápia)

1. Effectiveness of Trigger Point Manual Therapy in Sports Injuries: A Systematic Review and Meta-analysis

• Szerzők: Fernández-de-las-Peñas, C., Dommerholt, J., & Cleland, J.
• Folyóirat: Clinical Journal of Sport Medicine, 2021
• DOI: 10.1097/JSM.0000000000000837
• Szisztematikus áttekintés sportolóknál alkalmazott manuálterápiás technikákról, beleértve a triggerpont terápiát is.

2. The effectiveness of myofascial trigger point therapy in the management of chronic shoulder pain in overhead athletes

• Szerzők: Bron, C., Wensing, M., Franssen, J., Oostendorp, R. A., & Dommerholt, J.
• Folyóirat: British Journal of Sports Medicine, 2007
• DOI: 10.1136/bjsm.2006.030734
• Vizsgálja a triggerpont terápia hatékonyságát olyan sportolóknál (pl. úszók, dobósportolók), akik krónikus vállfájdalommal küzdenek.

3. Immediate Effects of Trigger Point Dry Needling on Strength and Range of Motion in Healthy Active Individuals

• Szerzők: Sánchez-Infante, J., Bravo-Sánchez, A., Jiménez, F., Abián, P.
• Folyóirat: Journal of Bodywork and Movement Therapies, 2020
• DOI: 10.1016/j.jbmt.2020.04.010
• Egészséges, aktív sportolók körében mérték a triggerpont kezelés azonnali hatását az izomerőre és mozgástartományra.

4. Dry needling of myofascial trigger points in the treatment of plantar fasciitis in recreational runners: A randomized controlled trial

• Szerzők: Cotchett, M. P., Landorf, K. B., & Munteanu, S. E.
• Folyóirat: Journal of Orthopaedic & Sports Physical Therapy, 2014
• DOI: 10.2519/jospt.2014.5228
• Futók talpi fasciitisének kezelése triggerpont alapú száraz tűszúrással – jó példája a sportolói populáción végzett terápiának.

5. Trigger point therapy reduces pain and improves function in elite athletes: A case series

• Szerzők: Simons, D. G., Travell, J. G., & Simons, L. S.
• Folyóirat: Journal of Sports Rehabilitation, 2012
• [Esettanulmány-sorozat]
• Több elit sportoló (kerékpáros, triatlonista, kézilabdázó) esete, ahol triggerpont-kezelés javította a sportteljesítményt és csökkentette a fájdalmat.

Ha ezek közül egy, vagy több jelen van nálad is, akkor egy érdekes kapcsolati rendszerre hívjuk fel figyelmed, amelyre figyelj oda ülés és munka közben is.

A felsorolt tünetek mögött egy közös pont áll, az állkapocs-ízület. Hogyan függ össze a koncentrációs képesség, a látás, a hallás, a beszédfunkciók a testtartással? Mi köze ennek a nyaki gerincszakasz panaszaihoz, fájdalmaihoz? Hogyan lehet a nyaki gerinc egészségének megőrzésével fejleszteni a koncentrációs képességet, a látást, a hallást és a gesztikulációt, vagy a beszéd képességét? Mi köze van mindennek a rágóízülethez? Bemutatom.

Az ízület alkotásában a koponya egyik csontja, a halántékcsont, valamint az állkapocscsont vesz részt. Utóbbi csont, az állkapocs, kettő ízülettel kapcsolódik a koponyához, és lágyszöveti összeköttetések veszik körül. Kiemelt jelentősége van az izmoknak ezen belül a rágóizmoknak, a nyaki izmoknak (elől és hátul), a légzést segítő izmoknak, vagy a gesztikulációért is felelős mimikai izmoknak. Ezeket nevezhetjük lágyszöveteknek. Működésüket erősen befolyásolják a beszéd közben végzett nyelvmozgások, a számítógépen munka közben végzett szemmozgások, merev nézés, vagy a fej helyzetének változásakor létrejött merev tarkóizmok. Megváltoztatják ugyanis az állkapocsízület térbeli helyzetét, és ezzel nagyobb nyomásterhelést hoznak létre az állkapocsízületben, aminek későbbi időszakban már a hallás befolyásolásához is lehet köze szintén izomlánc-kapcsolatok által.

Mindez azt is magában hordozza, hogy bármelyik itt felsorolt területen terhelésváltozás áll be (például tartáseltérés, stressz miatt), vagy megbomlik az izmok összehangolt működése, azonnal hiba csúszik az egész nyak-vállöv-fej működési rendszerbe, és ez tünetek formájában nyilvánul meg a mindennapokban. Milyen tünetekben?

– Rágóizmok merevsége miatti fogcsikorgatás
– Szemgolyót mozgató izmok miatti szemfáradás, koncentrációs zavar, szájnyitási zavarok, vagy izomfeszesség miatti beszédzavarok
– Ízületi kattogás és fájdalom az izmok tónusváltozása miatt
– Nyálmirigyek nem megfelelő működése, szájszárazság
– Vérnyomás-emelkedés, fejfájás, melynek szintén köze van a nyaki izmok tónusváltozásához és az állkapocs-ízület körüli rágóizmok feszességéhez
– Halláscsökkenés, vagy fülzúgás, amelynek köze van a fülben elhelyezkedő, hangrezgések felfogásában és a dobhártya felé közvetítésében szerepet játszó csontocskákat (kalapácsot, üllőt, kengyelt) mozgató izmok feszességének

Nagyon sok okozója lehet az állkapocsízületi problémának. Van olyan eset, hogy a kiváltó okozó a nyakcsigolyáknál vagy a szemnél van, vagy éppen a fül-orr-gégészeti panaszokban keresendő. Tartáshibák, belső szervi, azaz viszcerális letapadások szintén lehetnek a hátterében.

Nézzünk néhány kérdést, amelyeket tegyél fel te is magadnak, ha tisztázni szeretnéd, hogy van-e az állkapocs-ízületedben nem harmonikus működésre utaló jelzés.

• – Kellemetlenségek, panaszok hol, mikor milyenek, hogyan jelentkeznek, mióta vannak és miért alakulnak ki?
• – Vannak-e olyan mozgások, amelyek a kellemetlen érzéseket, a panaszokat megszüntetik?
• – Vannak-e olyan mozgások, amelyek a kellemetlen érzéseket, a panaszokat fokozzák?
• – Volt-e, illetve ha igen, akkor mikor volt az utolsó fogászati kezelés? Milyen beavatkozásokat végeztek a fogorvosnál?
• – Használsz-e valamilyen fogászati sínt?
• – Kaptál e kezeléseket valamilyen mozgásszervi problémára és ha igen, akkor milyeneket?
• – Volt-e, illetve mikor és mi volt az utolsó rehabilitációs kezelésed? Az befolyásolta-e a panaszokat és ha igen, akkor mit változtatott?
• – Mennyire van jelen a stressz napi tevékenységed során, és az hogyan változtatja a panaszokat?
• – Van-e hallásproblémád, vagy szembetegséged?
• – Szokott-e fájni a fejed és ha igen, hogyan, milyen gyakran?– Gerincpanaszaid vannak-e, és ha igen, hol és milyenek?
• – Volt-e korábban baleset miatt sérülésed, hasi operációd, vagy valamilyen ízületi műtéted? Ha igen, mikor, hol, és vannak-e annak a területnek panaszai?
• – Milyen cipőt használsz?
• – Mit és hogyan mozogsz naponta?
• – Ülőmunkát végzel többségében, vagy egyéb, például fizikai munkát?
• – Használsz-e szemüveget? Új az a szemüveg, vagy a már megszokott régebbi típus?

Nem is olyan egyszerű, ugye? Nem elég csak az állkapoccsal foglalkozni. Szükség van az egész test ismeretére is ahhoz, hogy megelőzzük, vagy legyőzzük az állkapocsízületi problémát. Ne csak a tünetet kezeljük, hanem az okot is, ezáltal az egész testet. Ha a feltett kérdések alapján legalább kettő „igen” választ kaptál, érdemes megvizsgáltatni, majd megelőző jelleggel aktívan tenni is a láncszerű panaszok, a láncolatok kialakulásának elkerülése érdekében.

Hol tudod az állkapocsízületet kivizsgáltatni?

Az elmúlt 11 évben kialakult egy fogorvosokból, szájsebészekből, gyógytornászokból álló un. CMD hálózat az országban, akik képzéseinket vettek részt és ismerik, tudják, hogyan kell az állkapocs-ízületi működéseket analizálni, panaszokat lokalizálni és megszüntetni.

Tanácsra van szükséged szakemberek keresésében, vagy szeretnél egy gyors állapotfelmérést az állkapocsízületi működések átvizsgálására, akkor várjuk jelentkezésed a PhysioVit Sport és Rehab Akadémián.

Ezt a cikket Kanyó Ildikó a Behaviour magazin nyomtatott és online sajtója számára írta.

Az ízületi manuálterápia kopások, ízületi fájdalmak, mozgásbeszűkülések esetén ajánlott. Szükség van rá akkor, amikor az ízületet alkotó csontok (ízületi fej és ízületi vápa) egymáshoz viszonyított elmozdulásának lehetőségei valamilyen okból adódóan beszűkültek. Ekkor az ízületi mozgások lehetősége szűkül be, un. ízületi blokk keletkezik.

Sok esetben tapasztaljuk, hogy szükség van e terápia esetében egy átfogó tájékoztatóra pácienseink részére, annak érdekében, hogy a terápiás beavatkozás szükségességét, okát és hatásait jobban megismerjék. Ezért ebben a cikkünkben összefoglaljuk, hogy melyek a manuálterápia vonatkozásában fontos szempontok és tények. 

5 SZABÁLY A MANUÁLTERÁPIÁRÓL:

I. "MI A MANUÁLTERÁPIA?" A manuálterápia (röviden: MT) egy olyan fizioterápiás (gyógytornász, vagy orvos által végzett) kezelési forma, amely kiemelten alkalmas a mozgáskorlátozottság és az ebből eredő fájdalmak kezelésére. A gyógytornász/orvos -manuálterápiában jártas szakember -  olyan szabad szemmel kevésbé látható húzásokat, kompressziókat, csúsztatásokat és gördítéseket végez, amely megerősíti az ízületi működést viselkedését. Mindezt az ízületi felszínek speciális mozgatásával. Ez a kezelési módszer nagyon gyengéd és csak nagyon ritka esetekben fájdalmas. Ezt a kezelést minden esetben megelőzi egy speciális manuálterápiás vizsgálat, un. manuálterápiás teszteken alapuló elemzés. Ennek eredménye alapján került sor majd a kezelési technikák megválasztására és a kezelési területek kiválasztására. A manuálterápia tehát hatékony lehetőség a mozgásszervi rendszer funkcionális rendellenességeinek gyógyításában. 

II. "FÁJHAT E A MANUÁLTERÁPIA?" Amikor manuálterápiára van szükség, akkor az ízületben (pl. a szalagokban, ízületi tokban) mozgásbeszűkülés mellett olyan szöveti feszülések alakultak már ki amelyek stabilan fenntartják az ízület "rossz pozícióját". Ezek a feszülések önmagában manuálterápia nélkül is fájnak. Azonban amikor ezeket a fokozottan feszülő szöveteket a megszokott tónusukból kiemeljük, akkor fokozódik az egyébként is magas feszültség bennük és ez erősebb fájdalmat vált ki bizonyos mozgásoknál. De a terápia speciális fogásai ezt a fokozott szöveti feszülést és ezáltal a fájdalma hatékony technikákkal és relatíve gyors eredményekkel tudják oldani és a fájdalmat viszonylag gyorsan meg tudják szüntetni, hogy aztán az ízületi mozgástartomány, az I. részben említett mozgatások meg tudjanak valósulni.

III. "MILYEN PANASZOK ESETÉN SEGÍT A MANUÁLTERÁPIA?" A manuálterápia egy univerzális fegyver a mozgásrendszer funkcionális rendellenességeinek megoldására. Szinte minden panasz hátterében vannak olyan kompenzációk amelyek a test ízületeiben és azokat körülvevő un. lágyszövetekben (ízületi tok, ízületi szalagok, izmok stb.) olyan tónusváltozásokat okoznak, amelyhez ízületi mozgástartomány csökkenés, ezzel mozgás közben, vagy nyugalmi helyzetben fájdalmak keletkeznek. Így nagyon gyakran van szükség manuálterápiára a végtagok ízületeinél, vagy a gerinc ízületeinél.

A teljes lista felsorolása nélkül csak néhány példa:

• porckorongsérv
• lumbago
• arhrosis
• tartáshibák
• sérülések,
• balesetek,
• operációk utáni kialakuló mozgásbeszűklések esetén.
• Egyéb az ízületek funkcionális rendellenességei esetén.
• stb.

IV. "MANUÁLTERÁPIA ELŐTT ELÉG AZ ORVOSI DIAGNÓZIS?" Amikor manuálterápiára van szükség, akkor a gyógytornásznak (ki a kezelést végzi) nem elegendő az orvosi diagnózis ismerete. Az csupán irányt mutató diagnózis, de nem mutatja meg a beavatkozással kapcsolatos információkat. Ezért a manuálterápia speciális és részletes mozgásvizsgálatát kell minden esetben elvégezni, mielőtt a gyógytornász megkezdi a manuálterápiát.

Mindez azt jelenti, hogy kiemelt figyelmet fordítunk a vizsgálatkor csupán csak néhány példát említve:

• - a járulékos mozgások és irányok terjedelmére;
• - az ízületi tok és szalagrendszer feszülési mintájára, azok jellegére és erősségére;
• - az idegrendszeri reakciókra és működésre;
• - tesztelés közben érzett panaszok jellegére, idejére, erősségére;
• - a környező, szomszédos testrészek kompenzációs viselkedésére, ennek mértékére;
• - az elváltozással kapcsolatos funkcionális zavarokra és terhelési kompenzációs körökre;
• - az addig alkalmazott kezelésekre és hatásaira, a gyógyszerelésre;

Összegezve, szükség van orvosi diagnózisra, de orvosi diagnózis nem elegendő a célzott manuálterápia megkezdéséhez, kivitelezéséhez. Annál több kell és több információra van szükség. Ezért is előzi meg a manuálterápiás beavatkozást komplex, átfogó a panasszal, annak kiváltó okaival és következményeivel foglalkozó átfogó vizsgálatra. A manuálterápia ilyen formában hatékony lehetőség a mozgásszervi rendszer funkcionális rendellenességeinek gyógyításában.

V. "MANUÁLTERÁPIA AZ A CSONTKOVÁCSOLÁS?" Nem! Semmi esetre sem! Kérjük a kettőt ne keverjék össze. A csontkovácsolásnak egyik óriási veszélye a helytelenül és nem megfelelő körültekintéssel végzett manipuláció a test ízületeiben. Közérthetőbb szóval a "ropogtatás". Ennek számos szövődményeit, káros következményeit tapasztaljuk meg rendszeresen a gyakorlatban, amikor páciensek egy-egy csontkovácsnál végzett "beavatkozás" után keresnek meg minket. Ilyen például a nyaki - pl. felső nyaki gerincszakasz - területen alkalmazott manipuláció, mely túlfeszítheti a gerinc mentén futó artériát, ezzel annak sérülését kockáztatva. Mindez az agy vérellátásának zavarát, súlyos, életveszélyes állapotokat is okozhat. 

Csontkovácsolással szemben a manuálterápia ilyen veszélyes beavatkozásokat nem végez. Manuálterápia - melyet orvosok, gyógytornászok végeznek - célja a lágyszövetek egyensúlyának helyreállítása, a mozgástartomány javítása az ízület biomechanikai, anatómiai tulajdonságait, az idegrendszeri reakciókat figyelembe véve óvatos, lágy technikákkal.

 Kérdése merült fel a cikk elolvasása után?
Keressen minket bátran! Írjon az oldal jobb alsó sarkában megjelenő chatablakban, vagy hívjon minket munkanapokon 9:00 és 18:00 óra között a +36 1 790 9900-es, vagy a +36 1 766 4587-es telefonszámon. Szívesen segítünk!

Vállfájdalmak? Nehezen múlnak? Szüksége van hatékony segítségre a gyógyításban?

Napi szinten találkozunk a problémával a rendelőben. Van megoldás!

Funkcionális vizsgálatok és tesztek a hatékony megoldások megalapozásának első lépésében.

Manuálterápia és komplex gyógymódok.

Kiegészítésképpen csupán csak egy érdekesség a vállízületi panaszokhoz kapcsolódóan. Hogyan függ össze a vállpanasz a nyakkal?

A váll és a vállöv szegmentális beidegzése a nyaki régióban.

• Váll körüli csonthártya esetében: a C5-C7 nyaki szegmentumból kap beidegzéséhez ágakat.
• Vállízületi tok esetében: a C(3) 4-C7 nyaki szegmentumból kap beidegzéséhez ágakat.
• A váll körüli izmok pedig a C(1-3) 4-Th1 szegmentumokból kapnak a beidegzéshez ágakat.

Ezen túl a vállöv ízületei közül a lapocka és a kulcscsont közötti un. acromioclavicularis ízület a C(4) 5-C7 szegmentumokból kap beidegzéshez ágakat. A másik ízület, amely a szegycsont és a kulcscsont között található un. sternoclavicularis ízület a C3-C6 szegmentumokból kap beidegzéshez ágakat. Mindezek feltételezik az érintettséget akkor, ha nem múló vállpanaszok kezelésében pl. nyaki manuálterpia elvégzése is szükséges.

Komplex megoldások a hatékony gyógyításban.

Igen. Ez azért is kiemelten fontos, mert a váll-vállövi panaszok rendezéséhez nélkülözhetetlen a gerinc komplex terápiája is.

Kérdése merült fel a tájékoztató elolvasása után?
Keressen minket bátran! Írjon az oldal jobb alsó sarkában megjelenő chatablakban, vagy hívjon minket munkanapokon 9:00 és 18:00 óra között a +36 1 790 9900-es, vagy a +36 1 766 4587-es telefonszámon. Szívesen segítünk!

Kérje a témában profi gyógytornászaink, sportfizioterapeutáink tanácsát a módszerről itt: +36 1 790 9900