Az Achilles-ín fájdalom szinte mindenkit utolérhet, aki ülőmunkát végez, sportol, vagy egyszerűen csak szereti a hosszabb sétákat. De mit lehet tenni, ha a fájdalom hónapokon át makacsul visszatér, minden reggel merevséggel és estére fokozódó duzzanattal keseríti meg a mindennapokat? Most egy olyan esetet mutatunk be, ahol a PhysioVit által alkalmazott lökéshullám-terápia (ESWT) hozott áttörést – és nem utolsósorban segített elkerülni a műtétet.

Következzen az esetbemutató kiindulási állapot. Páciensünk N. Á., 45 éves, irodai munkát végző nő.

Fő panaszai, amikor hozzánk érkezett állapotfelmérésre:

• Krónikus Achilles-ín fájdalom (Achilles tendinopathia)
• Időtartam: kb. 9 hónap
• Fájdalom főként lépcsőn járásnál, futáskor, hosszabb séták után jelentkezik.
• Kísérő tünetek: reggeli merevség, duzzanat, estére jelentősen fokozódó fájdalom

Korábbi kezelései amelyről az állapotfelméréskor beszámolt:

• Nyújtás, excentrikus gyógytorna
• Gyulladáscsökkentők, ultrahang, pihenés
• Részleges javulás, de sport vagy terhelés után a fájdalom újra kiújult
• Műtéti lehetőség is felmerült

Célok és diagnosztika

Általunk alkalmazott Lökéshullám terápia céljai:

1. Fájdalom csökkentése (akut és terheléses helyzetben is)
2. Gyulladás mérséklése
3. Ín szerkezeti regenerációjának elősegítése
4. Funkció visszanyerése: normál járás, futás, terhelhetőség növelése

Diagnosztikai lépések:

• Pontos anamnézis, fájdalom lokalizációjának feltérképezése
• Ultrahang vizsgálat: ín vastagsága, degeneráció jelei, duzzanat mértéke
• Pácienssel történő részletes megbeszélés: várható hatások, mellékhatások, alternatív kezelési lehetőségek (műtét is!)

Terápiás protokoll – Lökéshullám-terápia PhysioVit koncepció szerint

Alkalmazott eszköz:

• Elektromágneses lökéshullám készülék (de a sűrített levegős típus is alkalmas, a lényeg a szövetre adaptált beállításokon van)

Kezelési paraméterek:

• Energia szint: közepes-erős (érzékeny, de tolerálható fájdalommal jár)
• Frekvencia: a hullámok mélyen behatolnak, de nem okoznak irritációt
• Ütésszám: kb. 8000 ütés/kezelés (változtatható a páciens reakciói alapján)
• Kezelőfej típusa: az Achilles-ín kontúrjához igazított, megfelelő átmérőjű, lapos vagy enyhén konkáv fej
• Kezelések gyakorisága: hetente 1-2 alkalom, összesen 6 kezelés, folyamatos monitorozással

Kiegészítő célok:

• Excentrikus és koncentrikus izomerősítés
• Nyújtás, biomechanikai tanácsadás (cipő, futótechnika)
• Terhelés fokozatos növelése

Eredmények és mérőszámok

 Beteg visszajelzése:
Már az első kezelések után is éreztem, hogy a fájdalom csökken, a duzzanat estére nem fokozódik annyira. A harmadik kezelés után pedig újra tudtam rövid távon futni, anélkül, hogy alig bírtam volna lépcsőzni. Most, három hónappal a terápia után szinte semmit sem érzek, ha tartom magam a nyújtást, erősítést és a terhelést fokozatosan növelem.

Kockázatok, kihívások, buktatók

• Az intenzitás beállítás nehézsége: ha túl magas, túlzott fájdalom; ha túl alacsony, nincs hatás
• A páciens hajlama a túlterhelésre (korai futás, ugrálás), ami hátráltatja a regenerációt
• A gyógytorna és otthoni tanácsok következetes betartása elengedhetetlen
• Nagy a variabilitás a kezelési protokollokban (energia, ütés, frekvencia, fej típus)
• Nem minden Achilles-tendinopathia reagál egyformán: az ún. insertionalis (tapadási) típusban például kevesebb a bizonyított előny (PubMed 2024)

Szakirodalmi háttér – Miért működik az ESWT?

Mechanizmusok, biológiai hatások

• ESWT (Extracorporeal Shock Wave Therapy) serkenti a fibroblaszt-aktivitást, neovaszkularizációt, mechanotranszdukció révén fokozza a kollagén-szintézist, javítja a mikrocirkulációt, és módosítja a gyulladásos folyamatokat (PMC).
• In vitro kutatások szerint az ESWT segíti a tendon-eredetű őssejtek differenciálódását, elősegítve a sérült tendinális szövet helyreállítását (Oncotarget).
• Állatkísérletekben és humán vizsgálatokban egyaránt bizonyított az ín szerkezetének javulása, véráramlás fokozódása (Frontiers, PMC).

Klinikai bizonyítékok Achilles-tendinopátiában

• Az ESWT biztonságos és hatékony középső rész Achilles-tendinopathiában, főleg excentrikus gyakorlatokkal kombinálva (PMC).
• Rompe és mtsai (2008) összehasonlító vizsgálata szerint az excentrikus terhelés és az ESWT önmagában is javulást hoz, de a kettő kombinációja még jobb eredményeket ad (Frontiers).
• Randomizált, placebo-kontrollos vizsgálatokban az ESWT-csoportban nagyobb javulás volt tapasztalható fájdalom és funkció terén, mint a sham (álkezelés) csoportban – lásd Acta Orthopaedica 2008 RCT, PubMed.
• Egy 43 fős klinikai vizsgálatban heti egy ESWT-kezelés négy hétig szignifikáns javulást mutatott AOFAS és VAS pontszámokban 4 és 16 hetes kontrollnál (Lippincott).

Nem minden esetben csodaszer

• Egy friss RCT szerint az "insertional Achilles tendinopathia" esetén három alkalom radiális ESWT vs. sham kezelés között nem volt szignifikáns különbség fájdalom vagy funkció terén 6-12 hetes követésben (PubMed).
• A hatásosság nagyban függ a kiválasztott protokolltól, a betegség típusától, az energia-beállításoktól és az alkalmazott fej típusától is (ScienceDirect, PMC).

Gyakorlati tanácsok laikusoknak

• Ne várd meg, amíg teljesen mozgásképtelenné válsz – a krónikus Achilles-ín fájdalom jól kezelhető, ha időben fordulsz szakemberhez!
• A lökéshullám-terápia nem varázslat, de valódi szövetregenerációt indít el, főleg, ha kiegészíted célzott gyógytornával.
• Mindig figyelj a fokozatosságra: ne terheld túl az ínadat, még ha javulást is érzel az első néhány kezelés után!
• A gyógytorna és az otthoni nyújtás legalább olyan fontos, mint maga a kezelés – ha nem tartod be, elmarad a várt eredmény.
• A PhysioVit koncepciója szerint minden kezelést egyénre szabnak, nincs "gyári program", a beállításokat a te visszajelzéseidhez igazítják.
• Ha bármilyen szokatlan duzzanat, láz vagy extrém fájdalom lép fel, azonnal konzultálj a kezelőorvosoddal!

GYIK – Gyakran Ismételt Kérdések

Meddig tart, mire javulni kezd a fájdalom ESWT során?
Általában már 3-4 kezelés után jelentős javulás érzékelhető, de teljes eredményt 6-8 alkalom után, illetve a kezelést követő 2-3 hónapban várhatsz.

Fáj a lökéshullám-terápia?
A kezelés során érzékenység, kisebb fájdalom jelentkezhet, de ez jól tolerálható – a kezelő mindig igazít a beállításokon.

Műtét helyett tényleg elég lehet a lökéshullám-kezelés?
A legtöbb krónikus Achilles-tendinopathiás esetben igen, de fontos az egyéni kivizsgálás és a kombinált terápia.

Mi történik, ha túlterhelem magam a kezelések között?
A regeneráció lassul, a fájdalom visszatérhet – ezért mindig fokozatosan emeld a terhelést!

Kell-e ultrahang minden alkalommal?
Nem, de a kezdeti és végső kontroll során ajánlott az ín szerkezetét követni.

A kezelési protokoll szöveti adottságokra szabható, folyamatosan monitorozható és módosítható, így minden páciens személyre szabott, biztonságos és eredményes terápiában részesül. Szakirodalmi adatok és gyakorlati tapasztalatok egyaránt alátámasztják, hogy a lökéshullám-terápia – helyes alkalmazás esetén – valódi áttörést hozhat a krónikus Achilles-ín fájdalom kezelésében.

Ne várjon tovább, ha nem múlik a fájdalom!

Az Achilles-ín problémái nem csupán a sportolókat érintik – mindenkit utolérhet, aki irodai munkát végez, rendszeresen gyalogol, vagy csak szeret mozogni. Ha azonban a fájdalom hónapok óta makacsul visszatér, reggelente merevséggel, estére pedig duzzanattal nehezíti meg a napjaidat, akkor itt az idő tényleg cselekedni!

Ez az eset is azt bizonyítja: a megfelelően alkalmazott lökéshullám-terápia (ESWT) segítségével nemcsak a fájdalom csökkenthető, hanem valós szöveti regeneráció is elérhető – ráadásul műtét nélkül.

Nincs sablonkezelés, nincs „egyforma gépi program”. A PhysioVit koncepcióban minden terápiás beállítás egyénre szabott, az aktuális panaszok és az adott szöveti állapot szerint finomhangolt. A páciensünk néhány hét alatt újra tudott lépcsőzni, sétálni, futni – fájdalom nélkül. És ami a legfontosabb: nem kellett műtétre mennie.

Ne halogassa tovább!

Foglalja le az állapotfelmérése időpontját!
Beszéljen személyesen szakértő terapeutával az Achilles-ín állapotáról – teljes kivizsgálás, részletes protokolltervezés.
Tudjon meg mindent a lökéshullám-kezelés lehetőségeiről, kockázatairól és valódi hatásáról – személyesen, biztonságban.

Az aktív triggerpont (TP) lokális "kontrakciós" csomóként jelenik meg a harántcsíkolt izomban, amely nyugalomban is fájdalmat okozhat, nyomásra pedig jellegzetes, távoli területre kisugárzó panaszt vált ki.

Patofiziológiájának központi eleme a kapilláris kompresszió miatti lokális ischaemia és hipoxia, amely anaerob anyagcseréhez, savas miliőhöz (H⁺, laktát, ATP-bomlástermékek) és fájdalomkeltő mediátorok (bradykinin, substance P, prostaglandin E₂, ATP) felszaporodásához vezet. Ez a perifériás szenzitizációt fokozza, míg a gerincvelői „wind-up” és konvergencia mechanizmusok a központi szenzitizációt és a referált fájdalom jelenségét tartják fenn. A folyamatot fenntartó tényezők közé tartozik a szimpatikus túlműködés/stressz, a motoros véglemez-diszfunkció és a neurogén gyulladás.

Terápiás beavatkozás (triggerpont-presszúra, myofasciális technikák, dry needling, neuromobilizáció, aktív mozgásterápia és tartáskorrekció) hatására az izomtónus csökken, a kapilláris perfúzió helyreáll, az acidózis és a mediátor-terhelés mérséklődik, így a nociceptor-ingerlékenység és a központi szenzitizáció visszaszorul. A mindennapi menedzsmentet a rendszeres testmozgás, bemelegítés–nyújtás, ergonómia és stresszkezelés egészíti ki. Következtetés: az aktív TP-k időben történő felismerése és célzott, multimodális kezelése hatékony a fájdalomkör megszakításában és a funkció helyreállításában.

1. Mi az aktív triggerpont? – Az izomcsomók, amik mindig rosszkor jönnek

Képzelje csak el: ül az irodában, épp befejezné az e-mailt, amikor hirtelen a vállába éles fájdalom hasít. Ismerős? Az ilyen "váratlan vendégek" gyakran nem mások, mint aktív triggerpontok, vagyis aktív fájdalmat okozó izomcsomók. 

Az aktív triggerpont nem egyszerű izomfeszülés. Ezek az izomcsomók nyugalomban is fájhatnak, sőt, nyomásra a fájdalom átsugározhat a test más részeire is. Gondoljon csak arra, amikor a hátában érzett fájdalom a karjába sugárzik – szinte olyan, mintha "trükköznének" a fájdalom útvonalával.

A triggerpontok gyakran izomgyengeséget, beszűkült mozgástartományt és vegetatív tüneteket okoznak. Hát nem bosszantó? Szerencsére, ha megértjük a hátterét, már egy lépéssel közelebb kerülünk a megoldáshoz!

2. A fájdalomkör titkai – Mi történik az izomban?

Most nézzük meg, mi zajlik ténylegesen odabent, amikor egy ilyen makacs triggerpont kialakul! Az alapvető gond az, hogy az izomban egy pici kontrakciós csomó keletkezik – olyan, mint egy kis csomó a ruhájában, amitől egész nap kényelmetlenül érzi magát.

Ez a csomó folyamatosan összehúzódva tartja az izomrostokat, így összenyomja a környező hajszálereket. Az eredmény? Az izom nem kap elég oxigént és tápanyagot, vagyis lokális ischaemia alakul ki. Ez kicsit olyan, mintha a növénye nem kapna vizet – előbb-utóbb elkezd szenvedni.

A hipoxiás (oxigénhiányos) környezet miatt az izom elkezd "izzadni" – egyre több savas anyag, például H⁺ ion, laktát, ATP-bomlástermék gyűlik fel, ami tovább ront a helyzeten. Így indul be a fájdalom körhintája.

3. Izomfeszültség – Miért fáj a csomó?

Az ischaemia miatt az izomszövet szó szerint "fuldoklik" az oxigénhiányban. Ezért annak anyagcseréje anaerob (oxigén nélküli) irányba tolódik – így keletkezik a hírhedt tejsav és savas kémhatás, ami tovább fokozza a fájdalmat.

Képzelje el, mintha dugóban ülne: a friss levegő nem jut be, csak a kipufogógáz szállong. Az izom is hasonlóan érzi magát, amikor a triggerpont miatt a vérkeringés lelassul. A savak, bomlástermékek csak gyűlnek, és egyre rosszabb lesz a helyzet.

Ez a helyileg nem csak fájdalmat okoz, hanem előkészíti a terepet a következő lépéshez: a gyulladásos anyagok felszaporodásához. Máris lépünk tovább!

4. Gyulladásos molekulák támadása – A fájdalom vegyi háborúja

Az oxigénhiányos, sérült izomsejtekből különféle fájdalomkeltő és gyulladást okozó anyagok szabadulnak fel. Ilyenek például a bradykinin, a substance P, a prostaglandin E₂ és az ATP. Ezek a molekulák igazi "csínytevők", akik felkeltik a környékbeli fájdalomérző idegvégződések figyelmét.

A bradykinin például tágítja az ereket, de egyben érzékenyebbé is teszi a fájdalomreceptorokat. A P "beindítja" a neurogén gyulladást, a prosztaglandin E₂ pedig szó szerint ráhangolja az idegeket a fájdalomérzékelésre. Az ATP és a H⁺ ionok is hozzájárulnak a fájdalomhoz, mintha egy igazi "vegyi támadás" zajlana az izomban.

Ez a folyamat elindítja a fájdalomérzetet, amely aztán a gerincvelőn keresztül az agyba jut. Na de miért lesz ettől minden még rosszabb?

5. Szenzitizáció – Amikor már "minden is" fáj

A gyulladásos közeg hatására a fájdalomreceptorok (nociceptorok) egyre érzékenyebbé válnak – ez a perifériás szenzitizáció. Ilyenkor már egy apró érintés, vagy egy enyhe mozdulat is fájdalmat okoz, mintha a bőre alatt minden idegszál "hisztizne".

A központi idegrendszerben is beindul a "wind-up" jelenség: a gerincvelő neuronjai túlműködnek, és az agy már túlzott reakciót ad minden fájdalomjelre. Ezért lehet, hogy a vállban lévő triggerpont miatt a fájdalom már a könyökéig vagy akár az ujjaiig is lesugározhat.

Ez a folyamat tartja fent a krónikus fájdalmat, és teszi lehetővé, hogy egy kis "csomó" ekkora galibát okozzon. De miért sugárzik ki a fájdalom?

6. Kisugárzó fájdalom – Az agy "félreértései"

A gerincvelőben az érzőrostok úgy futnak össze, mint a buszok egy forgalmas csomóponton. Az agy nem mindig tudja eldönteni, pontosan honnan érkezik a fájdalomjel. Ezért fordul elő, hogy a triggerpontból eredő fájdalmat egy távolabbi, de idegileg rokon területen érzékeli.

Ezért lehet, hogy egy nyaki triggerpont miatt fejfájást érez, vagy egy farizom-csomó miatt a lábába sugárzó fájdalma van. Gondoljon csak arra, amikor egy telefonhívásnál rossz helyre kapcsolják – az információ eljut Önhöz, de nem ott jelentkezik, ahol eredetileg indult.

Ez a referált fájdalom az egyik leggyakoribb oka annak, hogy a triggerpontokat gyakran félrediagnosztizálják – de egy tapasztalt, triggerpont terápiában jártas gyógytornász "leleplezi" őket!

7. További bűntársak – Miért marad aktív a triggerpont?

A szimpatikus idegrendszer túlműködése, azaz a stressz, csak olaj a tűzre! Krónikus fájdalom vagy stressz hatására megnő az izomfeszülés és az érszűkület, így az izomcsomó továbbra is aktív marad. Kicsit olyan, mint amikor egy feszült nap után még a párnája sem kényelmes.

A motoros véglemez-diszfunkció is hozzájárul a helyzethez. Ilyenkor az érintett izomrészben folyamatosan acetilkolin szabadul fel, ami állandó izomösszehúzódást eredményez. Ez újabb csomókat hozhat létre – mintha a csomók "szaporodnának".

A neurogén gyulladás még tovább ront a helyzeten: a nociceptorokból visszafelé is szabadulnak fel gyulladáskeltő anyagok, így a környező szövetek is érintettek lesznek. Ez egy igazi ördögi kör!

8. Mi történik, ha végre oldjuk a triggerpontot? – A felszabadulás pillanata

Itt jön a jó hír: a triggerpont oldása után az izom feszülése azonnal csökken. A kapilláris keringés helyreáll, az acidózis megszűnik, a felgyülemlett bomlástermékek kiürülnek. Olyan ez, mint amikor végre kinyitja az ablakot egy fülledt szobában – minden fellélegzik.

A fájdalomkeltő mediátorok eltűnnek, a nociceptorok ingerlékenysége csökken. Az afferens inger (vagyis a fájdalomjel) mértéke is csökken, így a központi szenzitizáció is visszaszorul.

Végül beindul az antiinflammatorikus (gyulladáscsökkentő) válasz, és a szöveti regeneráció elindul. Az izom szó szerint "megkönnyebbül", és Ön is újra szabadon mozoghat!

9. Terápiás lehetőségek – Hogyan segít a gyógytornász?

A jó hír, hogy a triggerpontok kezelése ma már rutinfeladat egy képzett gyógytornász, gyógymasszőr számára. A triggerpont-nyomástechnika (presszúra), a myofasciális release (fascia mobilizáció), a dry needling (száraz tűkezelés) mind hatékony módszerek.

Neuromobilizációval és aktív mozgásterápiával, valamint tartáskorrekcióval hosszú távon is megszüntethetők a panaszok. A stresszmenedzsment és a vegetatív idegrendszer szabályozása szintén kulcsfontosságú a teljes gyógyulásban.

Ne feledje: minél előbb fordul szakemberhez, annál gyorsabban szabadulhat meg a makacs izomcsomóktól!

10. Hétköznapi példák – Hogyan ismerje fel a triggerpontot?

A mindennapokban számos helyzetben találkozhat triggerponttal. Például, amikor egy hosszú autóút után "beáll" a nyaka, vagy egy egész napos számítógépezés után a vállában érez szúró fájdalmat.

Ha gyakran ébred reggel nyak- vagy hátfájással, esetleg sportolás közben egy bizonyos mozdulatnál mindig ugyanott jelentkezik a fájdalom, nagy eséllyel aktív triggerpont is fokozhatja a panaszt. Minden esetben javasolt szakember segítségét kérni és a triggerpontok okozta "ördögi kört" megszüntetni. Még az elején!

A jó hír, hogy egy kis odafigyeléssel – megfelelő bemelegítéssel, nyújtással, rendszeres mozgással – sokat tehet a megelőzésért is!

11. Tippek a mindennapi élethez – Így előzze meg a fájdalomkört!

A triggerpontok kialakulása ellen az egyik legjobb "fegyver" a rendszeres mozgás és a helyes testtartás. Próbáljon meg óránként felállni, nyújtózni, változtatni a testhelyzetét.

Fontos a stressz kezelése is, hiszen az állandó feszültség csak fokozza az izomcsomók kialakulását. Ha teheti, relaxáljon, meditáljon, vagy végezzen légzőgyakorlatokat – az izmai is hálásak lesznek érte!

Végül ne feledje! Ha tartós fájdalmat tapasztal, kérjen segítséget szakembertől! Egy gyógytornász személyre szabott tanácsokkal és kezeléssel segíti visszanyerni a mozgás szabadságát.

12. Ne adja át magát a csomóknak!

Az aktív triggerpont egy alattomos kis izomcsomó, amely képes az egész testet "felbolygatni".  Megfelelő kezeléssel, odafigyeléssel és szakértői segítséggel a fájdalomkör megtörhető.

Ha szeretné, hogy újra könnyedén mozogjon, ne habozzon! Keressen fel egy gyógytornászt és kezdje el a célzott terápiát! Az izmai is meghálálják.

Ossza meg ezt a cikket családjával, barátaival, vagy minden olyan ismerősével, akit érinthet a mozgásszervi panasz. A tudás mozgásban tart!

Cikkhez használt források:

1. Shah JP, Danoff JV, Desai MJ et al. (2005): Biochemicals associated with pain and inflammation in myofascial trigger points
2. Simons DG, Travell JG, Simons LS: Myofascial Pain and Dysfunction – The Trigger Point Manual
3. Mense S (2008): Muscle pain: mechanisms and clinical significance
4. Fernández-de-las-Peñas C, Dommerholt J (2016): Trigger Point Dry Needling for Musculoskeletal Pain Syndromes

Valószínűleg Ön is tapasztalta már, hogy egy makacs, fájdalmas izomcsomó milyen makacsul tudja rontani a mindennapokat: akár egy rossz testtartás, akár egy régi sportsérülés vagy stressz az oka, az úgynevezett triggerpontok nemcsak helyi fájdalmat, de kisugárzó panaszokat, mozgáskorlátozottságot is okozhatnak. De vajon mi történik a háttérben, amikor egy szakképzett terapeuta oldja ezeket a csomókat? Hogyan befolyásolja mindez a gyulladásos mediátorokat, és miként járul hozzá a fájdalom csillapításához vagy a regenerációhoz? Merüljünk el együtt a biokémia és a mindennapok találkozásánál!

A triggerpontok oldása – akár manuálterápiával, vagy egyéb módszerekkel – jelentős élettani és biokémiai változásokat indíthat el a lokális szöveti környezetben. Ezek közvetlenül befolyásolják a gyulladásos mediátorok szintjét, eloszlását, és azok hatását a perifériás nociceptorokra és a környező szövetekre.

Mi is az a triggerpont, és miért fáj?

Gondoljon csak egy kötött, feszes izomrészre, ahol az izomrostok szó szerint "összeakadnak", és helyileg egy csomó szerű keményedést tapinthatunk. Ez a triggerpont. Általában nemcsak ott fáj, ahol megtapintjuk, hanem a fájdalom kisugárzik – például egy vállövnél található zom triggerpontja fejfájást vagy karba sugárzó panaszt is okozhat.

A háttérben aktív gyulladásos folyamatok zajlanak, amelyek során különböző molekulák – úgynevezett gyulladásos mediátorok – szabadulnak fel a szövetekben.

1. Triggerpontban megfigyelhető gyulladásos mediátor-aktivitás (kiinduló állapot)

Egy aktív triggerpontban kimutathatóan megemelkedik több fájdalmat fenntartó és gyulladást generáló molekula szintje. Ezek közül a legfontosabbak:

• Bradykinin – erősen gyulladáskeltő anyag, a fájdalomérzet fokozója
• Substance P – idegi ingerületátvivő, ami a fájdalom és a gyulladás fenntartásában kulcsszereplő
• Prostaglandinok (PGE2) – gyulladást és fájdalmat generáló molekulák
• TNF-α, IL-1β, IL-6 – proinflammatorikus (gyulladást fokozó) citokinek
• H⁺ ionok, laktát – savas kémhatású anyagok, amelyek fokozzák a helyi acidózist (savasságot)
• ATP – energiaforrás ugyan, de magas szintje purinerg receptorokon keresztül szintén fájdalmat okoz

Ezek a mediátorok:

• Érzékenyítik a perifériás nociceptorokat (fájdalomérző idegvégződéseket)
• Fokozzák a neurogén gyulladást (axon reflexeken keresztül)
• Gátolják a lokális mikrokeringést, ami ischaemiát (helyi oxigénhiányt) okoz – ez az "ördögi kör", amiből nehéz kitörni

Hétköznapi példa: Képzelje el, hogy egy hosszan tartó számítógépes munka után fáj a nyaka, vállöve. Tapintásra egy kemény csomót érez, ami nyomásra szinte "kilő" a fejébe, vállába. Ez a triggerpont, melyben ezek a gyulladásos mediátorok tobzódnak.

2. Triggerpont oldás hatásmechanizmusa – gyulladáscsökkentés

A. Mikrokeringés javulása

Amint a triggerpont oldása történik – akár manuálterápiával, vagy más módszerrel –, az izomfeszülés oldódik. Ezáltal megszűnik a kapillárisok (hajszálerek) kompressziója, javul a helyi vérkeringés, több oxigén és tápanyag jut a területre.

• Az acidózis csökken, a káros anyagcseretermékek (H⁺, laktát, PGE2) kiürülnek, mint amikor a szellőztetéssel friss levegőt enged be egy fülledt szobába.

B. Gyulladásos mediátorok koncentrációjának csökkenése

Akár a külföldi országokban többször használt dry needlingről, akár egyszerű mechanikus nyomásról van szó, a terápiás beavatkozás mikrosérüléseket okozhat. Ez kontrollált, enyhe gyulladásos választ vált ki, amit gyorsan követnek az antiinflammatorikus (gyulladáscsökkentő) folyamatok.

• A megnövekedett helyi véráramlás szó szerint "kimossa" a gyulladásos mediátorokat a területről.

C. Nociceptor deszenzitizáció

A fájdalomérző receptorok (például a bradikininre, ATP-re és H⁺-ra érzékeny TRPV1, ASIC receptorok) aktivitása csökken. A substance P és CGRP felszabadulása mérséklődik, a neurogén gyulladás visszahúzódik.

• Mondhatni, "elcsendesednek" a fájdalomjelzők, kevésbé lesz érzékeny a terület.

D. Antiinflammatorikus faktorok aktiválódása

Az IL-10 és TGF-β antiinflammatorikus citokinek szintje nőhet. Emellett a glükokortikoid-receptor útvonal és a vagus-vezérelt gyulladáscsökkentő reflex is stimulálódhat.

• Ezek a saját szervezetünk "belső gyógyszerei", amelyek a gyulladás lecsengését segítik.

Hétköznapi példa

Olyan ez, mint amikor egy eldugult lefolyót kitisztít: az állott, kellemetlen szagú víz helyére friss, tiszta víz áramlik be.

3. Központi következmények

Az izgalmas rész csak most következik: amikor a perifériás (helyi) fájdalombemenet csökken, az agyba, gerincvelőbe futó idegek ingerlése is mérséklődik.

• A gerincvelő hátsó szarvának neuronjai kevésbé lesznek "hiperaktívak" – így csökken a centrális szenzitizáció, vagyis az egész központi idegrendszer érzékenysége a fájdalomra.
• A szimpatikus idegrendszeri tónus is csökkenhet – ez szintén segít a triggerpontok fenntartásában.

Hétköznapi példa

Gondoljon egy elnémított riasztóra: ha megszűnik a felesleges zaj, nyugodtabbá válik az egész környezet.

Összefoglalva: Mi történik az oldódás után?

• Feszülés oldása → javul a keringés
  – Metabolitok, gyulladásos anyagok eltávoznak.
• Gyulladásos mediátorok kiürülnek
  – Perifériás érzékenység csökken.
• Nociceptorok ingerlékenysége csökken
  – Fájdalom csillapodik.
• Antiinflammatorikus mediátorok aktiválódnak
  – Szöveti regeneráció indul.
• CNS felé érkező fájdalombemenet csökken
  – Központi szenzitizáció mérséklődik.

Gyakori kérdések a triggerpont oldásáról és a gyulladásos mediátorokról

1. Fájdalmas a triggerpont oldása?
Gyakran kellemetlen lehet, de a legtöbb esetben átmeneti, és a kezelést követően a fájdalom jelentősen enyhül.

2. Mennyi idő alatt érezhető a javulás?
Sokszor már az első kezelés után is érezhető a változás, amely a kezelést követő 1-3 napban tovább javul, de krónikus esetben több alkalom is szükséges lehet.

3. Visszatérhet a triggerpont?
Igen, ha az eredeti kiváltó ok (rossz testtartás, stressz, túlterhelés) nem szűnik meg, a triggerpont újra kialakulhat.

4. Miért fontos a gyulladásos mediátorok kiürülése?
Mert ezek felelősek a fájdalom, feszülés, mozgásbeszűkülés nagy részéért – eltávolításukkal a szervezet képes a regenerációra.

5. Milyen módszerek a leghatékonyabbak?
A triggerpontok oldása — akár manuálterápiával, dry needlinggel, vagy egyéb módszerekkel — jelentős élettani és biokémiai változásokat indíthat el a lokális szöveti környezetben. A hatékonyság egyéni, de a kombinált terápiák általában a leggyorsabb eredményt hozzák.

Ne feledje!

A triggerpontok oldása nem csak a fájdalom csökkentéséről szól. A szöveti regeneráció, a gyulladásos mediátorok eltávolítása, a vérkeringés javítása, a központi idegrendszer "lenyugtatása" mind-mind hozzájárul a hosszú távú egészséghez és jó közérzethez. Gondoljon rá úgy, mint egy nagytakarításra a szervezetben: a feszültség, a fájdalom, a gyulladás helyét átveszi a mozgékonyság, a frissesség, az életkedv.

Ha Ön is szeretné megtapasztalni, milyen érzés, amikor a régóta fennálló izomfeszülés végre kienged, keresse fel szakemberét — és hagyja, hogy testében elinduljanak ezek a pozitív biokémiai változások!

Ossza meg ezt a cikket családjával, barátaival, vagy minden olyan ismerősével, akit érinthet a mozgásszervi panasz. A tudás mozgásban tart!

„Gerinc gyógyszere a sport” – Hogyan csökkenthető a hátfájás célzott mozgásprogrammal?

A mozgásszervi panaszok, különösen a gerincet érintő fájdalmak mára népbetegséggé váltak – gyakran életminőséget rontó, hosszú távon munkaképtelenséget okozó tüneteket generálva. A modern rehabilitáció azonban nem áll meg a tünetmentességnél. A valódi cél: tartós szöveti regeneráció és funkcionális mozgásképesség visszaállítása. Ennek kulcsa pedig a sport – méghozzá tudatosan felépített formában.

Miért különösen fontos a gerinc egészsége?

A gerinc a test stabilitásának, mobilitásának és idegrendszeri kommunikációjának központja. Megfelelő működése létfontosságú nemcsak a mozgás, hanem az általános egészségi állapot szempontjából is. A statikus életmód, a helytelen terhelés és az elhúzódó inaktivitás a szöveti terhelhetőség csökkenéséhez, így pedig fájdalomhoz és funkcióvesztéshez vezet.

Tünetmentesség után: a célzott rehabilitáció szerepe. 

A terápiás eljárások – mint a gyógytorna, manuálterápia, elektroterápia – képesek enyhíteni a panaszokat, de a valódi hosszú távú megoldást a szöveti terhelési láncok megértése és az erre épülő, egyénre szabott edzésprogramok jelentik.

„Nem elég megszüntetni a fájdalmat – újra is kell tanulni a testnek, hogyan mozogjon helyesen.”

A csontok, porcok, szalagok, inak és izmok együtt alkotják azt a dinamikus rendszert, amely terhelhető és regenerálható – de csak akkor, ha az ingerek megfelelőek.

A szöveti regeneráció fiziológiája, fázisai és edzéselméleti jelentőségük – mi történik „a háttérben”? 

A szövetek gyógyulása három fázisban zajlik:

1. Gyulladásos szakasz (0–5 nap): a sérült terület körül sejtes aktivitás indul el.
2. Proliferáció (5–21 nap): új szövetek képződnek, de még gyengék.
3. Remodelláció (hónapok): a szövetek fokozatosan alkalmazkodnak a terheléshez.

A sportos rehabilitáció akkor sikeres, ha ezekhez az élettani folyamatokhoz igazítjuk az ingereket – se túl kevés, se túl sok terhelés nem megfelelő.

Gyakran ismételt kérdések

Miért kell aktív edzésprogram a tünetmentesség után is?
Mert a tünetmentesség nem jelent egyenlő szöveti gyógyulást. A terhelésre fel nem készített szövet újra megsérülhet.

Mikor lehet elkezdeni a súlyzós edzést?
A szöveti regeneráció fázisától, a fájdalommentesség fokától és a funkció visszatérésétől függően – ezt a gyógytornász határozza meg.

Miért kulcsfontosságú a gyógytornász szerepe?
Ő az, aki képes a szöveti állapotot, a mozgásminőséget és a funkcionális célt egyaránt figyelembe venni a programtervezés során.

Mire kell figyelni a rehabilitáció során?

A tréning megtervezése kulcsfontosságú, ahol figyelembe kell venni például:

• A szövet aktuális állapotát (fázis, sérülés típusa).
• A regenerációs inger pontos megválasztását.
• A progressziót: mikor és hogyan emeljük a terhelést. Mindez rendkívül érzékeny pont és több tényező függvénye. Tehát itt gondosan kell figyelni, monitorozni visza-kontrollálni az állapotokat, a reakciókat.
• Az egyéni mozgásminta és anatómiai sajátosságok feltérképezése.

Gyakori hibák:

• Túl gyors terhelésnövelés, ami visszaesést vagy újrasérülést okozhat.
• Rövid regenerációs idők, ami a szövetek kimerüléséhez vezet.
• Általános edzéstervek, amelyek nem veszik figyelembe az egyéni különbségeket.
• És bizony előfordul, hoyg az alulterhelés is gondot okozhat.   

A helyes, célirányos terheléssel végzett testmozgás valóban lehet a gerinc gyógyszere – ha jól adagoljuk egy korszerű rehabilitációs program keretében. Nem csupán fájdalomcsillapítást, hanem funkcionális, sportos életminőség visszanyerését célozza. A célzott, szöveti terheléshez igazított mozgásprogramok nemcsak gyorsabb regenerációt, hanem hosszú távú egészséget és aktivitást is biztosítanak.

Ne feledje: a rehabilitáció nem a vége, hanem a tudatos újrakezdés kezdete!

Ossza meg ezt a cikket családjával, barátaival, vagy minden olyan ismerősével, akit érinthet a mozgásszervi panasz. A tudás mozgásban tart!