+36 1 790 9900 | WhatsApp: +36 70 311 1094 | « Ügyfélszolgálat 900 - 1800 | Hírlevél »
 
   
 

Elemek megjelenítése címkék szerint: sportrehabilitáció

A legtöbb porckorongkopás miatti derék és hátprobléma 35-60 év közötti korosztályt érintően lép fel. Ennek oka a porckorong szerkezeti megváltozásában keresendő.
 
A porckorong (discus intervertebralis) kettő fő részből áll. Belül a nucleus pulposus egy „labda” formájú folyékonyabb, kocsonyás állomány található, melyet körbe fognak az anulus fibrosus speciális zárólemezei, több rétegű gyűrűt alkotva a labda formájú kocsonyás állomány körül.
 
Ennek a speciális, gyűrűs szerkezetnek jelentős szerepe van a terhelés során. A kor előrehaladtával a gyűrűk szilárdsága a rájuk ható erőhatások ellenében folyamatosan csökken. Ennek oka az is, hogy a porckorongban az un. proteoglikánok (kondroitinszulfát) mennyisége csökken, illetve kreatinszulfát által pótlódik ki.  A proteoglikán a porcsejtek által termelt anyag, mely fehérjékből és cukrokból épül fel. A porcszövet a proteoglikánok jó vízmegkötő-képességének köszönheti nagy víztartalmát és rugalmasságát. Amennyiben mennyisége csökken a porc vízmegkötő képessége is csökken, veszít rugalmasságából.
 
A porckorong belső részén található kocsonyás állomány terheléskor fontos terhelést átvezető szerepet játszik és az erőket a csontok felé tereli, valamint azokat a porckorong többi része felé továbbvezeti. Amennyiben azonban rugalmatlan, szerkezetileg merev a belső szerkezet, akkor terhelést átvezető funkciója elégtelenné válik, amely a porckorong sérüléséhez, kopásához, szakadásához vezethet.
 
A terhelés során végzett optimális erőátvitel alapelve, ha a teljes súlyt a lehető legnagyobb területen osztjuk el. Ezért a gerincre nehezedő súly kb. 75%-a axiálisan a porckorong belső, kocsonyás állományára nyomódik. Nem feltétlenül adódik tovább a következő csigolyára (mozgástípustól is függ az átvezetés iránya), hanem sugárirányba kiterjed a kocsonyás állományt stabilizáló zárógyűrűkre, melyek ezáltal megfeszülnek. Így, feszült állapotban tudja biztosítani az erőátvitelt a zárólemezek, a csontok felé.
 
De akkor miért keletkezik fájdalom a gerincnél?
A porckorong beidegzését hosszú ideje kételyek övezik. Bogduk (1982-ben) publikált vizsgálati eredményei óta már igazolt a neuronok jelenléte a porckorong széli részében.
 
Akkor a gerincfájdalom milyen összefüggésben áll a porckorong beidegzésével? Amennyiben a panaszok háttereiben porckopásos folyamatok igazolódnak, ott a vizsgált esetek 63%-nál a nem érintett szegmensekben, a vizsgált esetek 80%-nál pedig az érintett szegmensekben volt jelen a beidegzés miatti fájdalmi reakció is (Freemont és Peacock).
 
Feltehető a kérdés, miszerint a porckorong bántalmak hátterében a discus jelentős szerepet játszik? Ez valójában a fasciarendszer része? A fájdalom a discus – pontosabban a fasciarendszer - beidegzés miatt van? Mindez az ép porckorongoknál, vagy az érintett porckorongnál? A sérülés (pl. gerincsérv), operáció, magával vonzza a beidegzés megváltozását? Sok ilyen és egyéb kérdést kell szem előtt tartani a mozgásvizsgálatoknál.
 
Egy fontos szempont minden alkalommal tisztázandó, mégpedig a gerinc vizsgálatánál a panaszokat a mechanikai eredet alapján 3 különféle tünetcsoport szerint azonosítjuk.
 
1.) Tartási szindrómával állunk szemben? Tudnunk kell, hogy a gerinc minden struktúrája tartási fájdalmat tud okozni. Ez akkor lép fel, ha ezek a struktúrák (izom, fascia, szalag, ízületi tok stb.) hosszas terhelés (nyújtás) alatt állnak. Így a lágyrészek (pl. szalagok) mechanikai deformitása jön létre, ami a fájdalmat kiváltó ok a háttérben.
 
Ennek tünetei:
· Szimmetrikus, azaz kétoldali panaszok.
· Fájdalom helyi szintű, nem sugárzik k.
· Nem meghatározott a fájdalom, de általában mozgás által kiváltott.
· Mindig intermittáló (átmeneti, időszakos.
· Nincs mozgásbeszűkülés, mozgáskorlátozottság.
· Mozgásra, aktivitásra javulnak a panaszok.
· statikus helyzetekben (pl. üléskor) rosszabbodás figyelhető meg.
· Labor nem mutat eltérést.
· Leginkább azoknál jelentkezik, akik ülő tevékenységet végeznek és ritkán aktívak.
· Rossz testtartási szokások vannak.
 
A panaszok okának megszüntetését követően tartáskorrekcióval hosszú távon rendezhető.
 
2.) Diszfunkciós szindrómával állunk szemben? Itt a panaszok hátterében a rossz tartási szokások, korábbi operációk, mozgáshiány szöveti merevségek, feszességek miatt általánosságban megrövidült szövetek (perifériás idegek kötőszövete, szalagok) túlzott nyújtás kapnak pl. egy kitartott pozíció hosszú órákig.
A megrövidült, befeszült szöveteket a mindennapi mozgások túlzott nyújtásnak teszik ki, amely megnyúlás erős fájdalmi ingereket produkál. Gyakoriak ebben az esetben az összetapadások, a súrlódások, melyek mozgásbeszűkülést okozhatnak, a mozgások végén pedig un. fájdalom üzenet” jelentkezik.
 
Ennek tünetei és jellegzetességei:
· Lehet egyoldali, vagy kétoldali.
· Intemittáló a fájás, azaz szakaszosan jelentkezik.
· A mozgás véghelyzeténél van fájdalom.
· A fájdalom eltűnik, ha a nyújtás enyhül.
· Ismétlődő mozgásoknál nincs tüneti felerősödés, a panaszok nem romlanak.
· Rövid idejű változások a szövetekben a terápia által azonnal nem elvárhatók, hiszen a megnyújtás hosszasabb időintervallumban lehetséges a szöveti tulajdonságok miatt.
· Ezért rendkívül fontos az aktivitás. Fájdalmat kiváltó mozgástartomány kerülése, a végmozgások kerülése. Például járás tünetek nélkül lehetséges, ha nem teszünk nagy lépéseket.
· Rosszabbodás a fájdalmat kiváltó véghelyzet kitartásakor várható, ezért azt kerülni kell.
 
Terápiában a szövetekben bekövetkezett diszfunkciós irányt korrigálni kell, majd a célirányos mozgások (véghelyzet kerülésével) kiemelten szükségesek.
 
3.) Derangement szindrómával állunk szemben? Ebben a probléma-halmazban igen gyakran találkozunk porckorong, vagy kisízületi elváltozásokkal. Azaz a tünetek hátterében a porckorong, vagy a kisízület, vagy mindkettő mechanikai zavara áll. Ez lehet azért, mert pl. a kocsonyás állomány a zárógyűrűk között elmozdul, amelynek következtében a fájdalomra érzékeny struktúrák - dura, ideggyök, porckorong hátsó területe, szalag- fájdalommal jeleznek. Mindez ahhoz vezet, hogy mozgásoknál az ízületi felszínek nem tudnak a normális mozgáspályán mozogni, két szomszédos csigolya közötti mozgás zavart lesz. Gyakori pusztán a kisízületi blokk is a háttérben, amely derangement szindrómát, azaz működési zavart eredményez és nagyon gyorsan regenerálható.
 
Tünetek jellemzője, hogy:
· A fájdalom hirtelen kezdődik, lehet egyoldali, vagy kétoldali, kisugárzás nélküli, vagy kisugárzással járó.
· A fájdalom általában reggel erősebb a porckorong víztartalmának mennyisége miatt.
· Amennyiben a hátsó működési zavar (derangement), akkor az járásnál javul, amennyiben elülső működési zavar, akkor az ülésnél, hajlított helyzetben, vagy előrehajolt helyzetben javul.
· Hosszas ülőmunka után, vagy állandó előrehajolt helyzetben végzett munkavégzés miatt jöhet létre.
 
Fontos ilyenkor a funkciózavar okainak és következményeinek megszüntetésére helyezni a hangsúlyt és kerülni a kiújulási lehetőséget egy összetett terápiával az akut időszaktól kezdve a stabilitás megteremtéséig, új mozgásminták megtanulásáig, alkalmazásáig bezárólag.
 
Írta, Kanyó Ildikó, gyógytornász, sportfizioterapeuta, manuálterapeuta (PhysioVit rehab Akadémia)

 

 
Összességében a gerincpanaszokat e három nagy kategóriába sorolva mozgásszervi oldalról analizálhatók a tüneteket kiváltó okozók.
Mindezek kialakulásának megelőzése , a rejtett hibák feltérképezése, az akut problémák esetén annak megszüntetése munkánk egyik kiemelt szempontja.
 
Ennek köszönhetően idén ingyenes 3DLAB szolgáltatásunknak köszönhetően a feltérképezések még fokozottabban előtérbe került. A rejtett, lappangó gerincpanaszok így hamar felfedezhetők, a káros mozgásminták analizálhatók, elindítható azok lehetőség szerinti megszüntetése, a veszélyek minimalizálása és a helyes mozgásminták megtanulásával egy egészséges, optimális terhelés újratanulása.
 
Kezdje velünk az első lépést most az Örszágos Gerincprogramba csatlakozással!
 

 

Kérje a témában profi gyógytornászaink, sportfizioterapeutáink tanácsát a módszerről itt: +36 1 790 9900

 

 Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.

 

szombat, 30 Március 2019 06:25

Deréktáji panaszok a karzsibbadás hátterében.

Egy igen érdekes és terapeuták számára nem elhanyagolható, a háttérben lapuló kapcsolati rendszert szeretnék ma bemutatni, amely jól tükrözi a kötőszöveti terhelési vonalak háttérben működő összehangolt kapcsolati rendszerét és azt a szemléletmódot, amely sikeres állapotfelmérést és kezelést eredményezhet a gyakorlatban a kötőszöveti terhelési vonalak analizálása és kezelése által egy-egy adott problémára vonatkozóan, ugyanakkor kizárólag az egyéni terhelési sajátosságok figyelembe vételével.

Gerincpanaszok, mint kiinduló probléma, majd ennek hatására aktiválódott terhelési vonalak

A közelmúltban történt, hogy megkeresett minket egy 40-es éveiben járó sportoló egyre erősödő vállfájdalmakkal, illetve emellett a kisujjat is magában foglaló időszakosan jelentkező zsibbadásokkal. Elmondása szerint ezek a tünetek aztán erősödtek jelentősen, mikor intenzív kargyakorlatokat végzett súlyzóval, vagy kötelet mászott, vagy saját testsúlyos gyakorlatokat csinált az edzőteremben.

Ezen panaszok hallatán, mivel azok intenzív izommunka miatt fokozódtak gondolataink első körben lokális lágyrész elváltozásra, kötőszöveti tónusproblémákra, deformitásra, illetve sarcomer problémára (pl. triggerpont és ennek következményei) fókuszálódtak. Azonban páciensünk elmondása szerint a panaszok megjelenése előtt kb. 3 héttel intenzív deréktáji panaszokkal, fájdalmakkal kezelték, amely hirtelen történő, kerti munka közben rosszul végrehajtott előrehajlás miatt jelentkezett. A deréktáji panaszok viszonylag gyorsan, 2 alkalommal végzett manuálterápiára rendeződtek gyógytornászánál, így többet nem is jöttek elő a derekánál a fájdalmak. Annyira jó lett a dereka, hogy azonnal el is kezdte az edzéseket és 2-3 nap múlva jelentkeztek először a vállpanaszok.

Egymásra hatások és az időfaktor

Meghallgatva ezeket az egymás utáni történéseket, figyelmünk azonnal tágabb értelemben vett kötőszöveti terhelési vonalakra koncentrálódtak mind paretális, mint pedig vicerális oldalról. Tekintettel arra, hogy a parietális és vicerális érintettséget viszonylag gyorsan meg lehet speciális tesztsorozatok végrehajtásával különböztetni, így hamar diagnosztizálható volt a parietális érintettség, viscerális letapadások nélkül (az akut probléma szemszögéből nézve)

Fasciaháló és a funkcionális tesztek a terhelési vonalak függvényében

A funkcionális fasciateszteknél az volt megállapítható, hogy a lumbális gerincet a felső végtaggal hátul postero-mediálisan, valamint postero-laterálisan futó kötőszöveti terhelési vonalak mentén egyaránt provokálható a kar és ujjzsibbadás, miközben a páciens lumbális fasciális elemeit teszteltük a hátsó régióban. A combra vonatkozó teszteknél szintén előidézhetők voltak a panaszok és ez végig követhető volt a vádliig bezárólag. Közvetlenül a kar mozgásainál a vállövi-vállízületi tesztekén azonban lokális panasz is észrevehető volt, mégpedig a rotátor köpeny tagjainak érintettségét jelezve. Ezt azonban a kötőszöveti terhelési vonalak miatti másodlagos, de nem elhanyagolható problémának, azaz kötőszöveti láncok feszülése miatt kialakult következménynek tekintettük, melyet egy kezeléssel -viszonylag könnyen - helyre is hoztunk a musculus supraspinatis, a musculis infraspinatus, a musculus terres minor és a musculus terres major aktív triggerpontjainak csillapításával, lazításával ezáltal a triggerponthoz tartozó kisugárzó un. "zónafájdalmak" megszüntetésével.

Ezt követően lágy, fájdalommentes fasciamobilizálást, illetve kötőszöveti lazítást célzó manuális terhelést, majd fasciatréning gyakorlatokkal nyújtást végeztünk még további 3 alkalommal a panaszok teljes megszüntetéséhez, hogy páciensünk ezt követően viszonylag hamar el tudjon kezdeni ismét fájdalomtól mentes viszonyok között, irányításunk alatt szabadsúlyzós tréninget és saját testsúlyos gyakorlatokat végezni.

 

Fasciaterápiák? Sokoldalúság és komplex egység szemszögéből tekintve

Szemléletünk alapja a funkcionalitásban és komplex szerkezeti egységben működő fasciaháló és annak működése. Mindezen háló fontossága, terápiákban mutatott nélkülözhetetlensége a fent vázolt eset kapcsán is megmutatkozik. Erről egy korábbi cikkünkben már részletesen írtunk itt: Fasciaterápiák - Az élet folyójának bűvöletében.

 

Cikket írta: Kanyó Ildikó, gyógytornász, sportfizioterapeuta (DOSB)

 

Kérje a témában profi gyógytornászaink, sportfizioterapeutáink tanácsát a módszerről itt: +36 1 790 9900

 

 Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.

 

Hétköznapi munkám során gyakran találkozom emberekkel, akik könyökízület környéki fájdalommal keresnek meg. Sokszor hallom, hogy "teniszkönyököm van" mely rendszeresen előjön nagyobb megterelés hatására az alkari feszítő izmok működési zavarát, gyulladást és ezzel járó erős fájdalmat okozva. Általában ekkor jönnek el hozzám, amikor már valami erősen fáj, vagy nem működik jól és ez a napi megszokott mozgásokat, a munkavégzéseket zavarja. Általában ilyenkor első gondolatom az, hogy ez csak egy tünet. Egy másik problémás testrész elváltozásának, vagy rossz működésének következménye. És ekkor el is kezdem keresni a távolabbi pontokon elhelyezkedő zónákban az eltéréseket (funkcionális diagnosztikai szemszögből, azaz mi és hogyan terhelődik, mi és hogyan működik egyénre szabottan).

Mi is történik ilyenkor a háttérben? Pontosan mi és hogyan változik meg a kéz és az alkar működésében teniszkönyöknél?

Az alkar kézháti (un. feszítő) oldalán több izom található, melyek mindegyike a könyök külső/oldalsó részétől húzódik a csukló, a kézhát, vagy az ujjak irányába és különféle helyeken végződnek. Ezeknek az izmoknak a terhelése, a terhelésre adott reakciója attól is függ, milyen ízületeket hidalnak át, milyen pontokon végződnek a kézen, vagy az áthidalt ízületek napi terhelése, pozíciója milyen. Ebből adódóan az alkari feszítő izmok terhelése is a kézpozíciókhoz igazodik, változik, átalakul. Mindezen átalakulás az izom feszességének vátozásához - jelen esetben növekedéséhez - vezetve terheli túl az izompólyát, az alkar feszítő izmainak könyöknél végződő részéig bezárólag, illetve azon túlmenően a csonthártyát is irritálni kezdi.

A szöveti túlterhelésre a szervezet egy védekező reakcióval válaszol, vagyis egy feszülési folyamat indul meg az izomban, a csonthártyában, amely az izomzat rugalmasságának csökkenéséhez vezetve a csonthártya/ín/izom átmenetnél indít meg gyulladásos reakciókat olyan tünetek megjelenésével, mint például a duzzanat, nyomásérzékenység, erős, lüktető, mozgásra erősödő fájdalo, izomerő csökkenés. Ezek az ízületi változások, majd izmokban jelentkező túlterhelési folyamatok nem egyik napról a másikra jönnek létre, hanem viszonylag hosszú ideig ható helytelen és kóros terhelések következményei, melyhez a mozgató rendszer az átalakulástól számított időszakban alkalmazkodott. Sőt extrém esetben meszesedések indulnak el a kötőszövetben, melyek hátterében szintén egy intenzív és kóros terhelési irány diagnosztizálható (ilyet találunk a teniszkönyöknél is, de sokkal gyakoribb például a sarokcsontnál).

Mi a teendőnk ezekben az esetekben? Nézzük sorban a kiváltó okokat és a következményeit 3 lépcsőben.

1.) Az izomzat túlterhelését, fokozott feszülését és ezáltal a rugalmatlanságát egy, vagy több ízületi túlterhelés, ízületi blokk (csontpozíció változása) okozta. Ennek felkutatására, majd kezelésére kiváló technika az ízületi és ízület környéki manuálterápia. Ennek hatására visszaáll a normál működés és nem terhelődik tovább helytelenül az alkari feszítő izomzat. Megszűnnek az izom feszességét, rugalmatlanságát kiváltó ízületi blokkok.

2.) A lágyrészek átalakulása egy funkcionális izom és kötőszöveti láncreakció eredménye, amely több testrész összehangolt munkájának következménye. Ezek analizálása és terápiája izomlazító, kötőszöveti lazító terápiákkal történik meg. Ez jelentősen csökkenti majd a könyök külső részénél érezhető fájdalmat és az ebből adódó működési zavarokat. Az izmok rugalmasságának helyreállítása pedig csökkenti a gyulladásos folyamatot és a csonthártya irritációt. Mindezen lágyrészterápia hatására csökken majd az izom/ín/csonthártya átmenetnél kialakult feszülések okozta erős, szúró esetleg izomgyengeséget okozó fájdalom. Csökken a gyulladásos folyamat miatti lüktető, húzó jellegű, állandóan meglévő, meleg hatására fokozódó fájdalom is.

3.) A rugalmasság és stabilitás megteremtése a következő lépcsője a terápiának, amely mind lokális, mint pedig az izomláncok mentén szükséges, hogy az eredményt minél hamarabb tudjuk stabilizálni, az ízületi mozgástartományt a csuklónál megtartva. Ezáltal pedig arra koncentrálva, hogy miután a fájdalom, a feszülés és az ízületi blokádok megszűntek, a tünetmentesség tartós legyen, illetve ne jöjjön vissza újabb nagyobb megterhelés hatására a túlterhelések miatti szöveti gyulladás.

Ez a teniszkönyöknél, annak háttereinél követhető ok-okozati összefüggésekben gondolkozó szemlélet kiválóan alkalmazható az alső végtagokon jelentkező panaszok, problémák felkutatásában és megoldásában is, legyen szó sarokcsonti fájdalmakról, talpi fascia gyulladásról, sípcsonti csonthártya gyulladásról, térdkalács-ín gyulladásról, porckorong szakadásról, ízületi kopásról, vagy akár gerincsérvről. Ezen témakörhoz a következő korábbi cikkeink is kapcsolódnak:

 

Cikket írta: Kanyó Ildikó, gyógytornász, sportfizioterapeuta (DOSB)

 

 Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.

 

Kérje a témában profi gyógytornászaink, sportfizioterapeutáink tanácsát a módszerről itt: +36 1 790 9900

 

Belegondoltál már abba hogy mekkora terhelés nehezedik a bokacsontjaidra álláskor, vagy mekkora húzóerővel bírkózik meg az Achilles inad mikor futsz a busz után? Egy 2000-ben közzétett kutatásban (*2) pontosan ezeket vizsgálták. Gyaloglás esetén testsúlyunk 5,4-szeresét , futás során pedig a testtömegünk 11,1-szeresét viseli a sarokcsontunk. Az Achilles inunkat futás során akár a testsúlyunk 7,7-szeresének megfelelő erőhatás is érheti. Habár testünk ekkora erőkkel is elír, mégis megsérülünk időnként, ez alól az életvitel szerűen mozgó edzők sem kivételek.

A legújabb cikkünk is egy ilyen sportoló esetét mutatja be. Addig tűrte fájdalmait, sérüléseit, míg azok komolyan el nem kezdték zavarni a hétköznapi életben.

Sportolónk "kálváriája" 3 évvel ezelőtt kezdődött, mikor heti többször futott 10 kilométereket. Az egyik ilyen futás után fájdult meg a jobb sípcsontjának elülső-külső oldala. Panaszai elviselhetőek voltak, csak akkor csökkentette a távot 3-4 km-re amikor már mindkétoldalivá vált a panasz. Nem sokkal később erős deréktáji fájdalmak jelentkeztek nála, melynek kivizsgálása során az ágyéki 4-5. porckorong kiboltosulását találták. Habár Brinjikji W *1  2015-ös kutatása szerint a 30 évesek 40%-ánál tünetmentesen van jelen discus protrusio, megjelenését az előző sérülések következtében létrejött kompenzáló járás és futáskép provokálhatta. Sajnos itt nem értek véget a sérülések, a jobb vállát rántotta meg egy balszerencsésen kivitelezett emelés során. Első alkalommal erőteljes (VAS 7) húzó, feszítő égető fájdalmakkal jelentkezett nálunk, nem tudott már egyáltalán  futni, de már a hétköznapi munkában is korlátozottá vált.

A deréktáji és vállpanaszok gyakran mutatnak összefüggést. A probléma teljes körű, hatékony kezeléséhez több oldalról érdemes vizsgálódni. Ha például valaki derékfájdalmakkal küzd, meg fog változni a testtartása, azonnal felvesz egy védekező úgynevezett antalgiás tartást, mely során igyekszik úgy mozdulni hogy tehermentesítse a sérült részeket és elkerülje a fájdalmat. Ezzel megváltozik a mozgás minta, a test máshogy terhelődik, mely a mozgás szervrendszer különböző részein kialakult túlterheléséhez, sérüléseihez vezethet. Így akár egy rakodás során könnyebben meghúzhatjuk a vállunkat. 

Ha  a lumbális szakaszt érintő kötőszöveti sérülés nem gyógyul megfelelően és a feszülés ott marad, az tovább terjedhet a kötőszöveti láncokon mind a környező mozgás szervrendszer mind a belső szervek irányába, ahol további zavarokat kelthet. Ezek az apróbb feszülések általában nem okoznak azonnali panaszt, viszont hosszú távon nagyobb problémákhoz vezethetnek. Például a folyamatosan előre húzott vállnál megrövidülhetnek a mellizmaink mely alagút szindrómát létrehozva nyomás alá keríti az alatta átfutó idegeket, ereket ami hosszú távon izomgyengeséghez, zsibbadáshoz is vezethet. 

A mozgás-légzési minta megváltozása kihat a belső szerveink mozgástartományára és mozgásminőségére  így a működésükre is. Így lehet összefüggés egy derék és váll körüli fájfalom és a gyomorproblémák, például reflux között is. Mikor kezelünk a kötőszöveti sérülések regionális terápiája mellett megcélozzuk a létrejött kompenzációkat is, úgy hogy a teljes test egészében tudjon hatékonyan gyógyulni, felkészülni az őt ért terhelésekre.

Így tettünk ebben az esetben is. Mozgásszervi állapotfelmérést követően felállítottuk a kezelési tervet, melyben megállapodtunk  az alkalmazott terápiákról, otthoni házi feladatokról.  A lökéshullám, Medical Flossing, kinesiotape terápiával, gyógytorna gyakorlakklal kiegészített kötőszöveti terápia (FDM),  azonnali, páciensünk által nem várt mértékű sikereket hozott. Azóta újra fut, derékfájdalma, vállpanaszai megszűntek, jelenleg rehabilitációs trénernek tanul. 

Hivatkozások:

*1:Systematic literature review of imaging features of spinal degeneration in asymptomatic populations. Brinjikji W, et al. AJNR Am J Neuroradiol. 2015.

*2: Medicine & Science in Sports & Exercise. 32(3):627-634, MAR 2000 Calcaneal loading during walking and running VIRGINIA L. GIDDINGS; GARY S. BEAUPRÉ; ROBERT T. WHALEN; DENNIS R. CARTER

 

Cikket írta: Gálfi Lotti, gyógytornász, sportfizioterapeuta

 

 Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.

 

Kérje a témában profi gyógytornászaink, sportfizioterapeutáink tanácsát a módszerről itt: +36 1 790 9900

 

kedd, 24 Július 2018 15:44

Jó fizikumú, de feszes, kötött sportoló?

Hányan ismerünk magunkra és hány ilyen esettel találkozunk? Nem csak a stretching hiánya, sokszor a genetika és traumák következménye is lehet, hogy kötőszövetünk szerkezeti felépítése megváltozik. A kötőszövet elváltozása, letapadása, csavarodása, keményedése nem csak mozgástartomány beszűküléssel, hanem sokszor fájdalommal és izomerő csökkenéssel is jár.

Esettanulmányomban bemutatom, hogyan működik kötőszöveti állapot megváltozása miatti fascia rehabilitáció egy 18 éves élsportoló kézilabdázó fiúnál, ahol a kötőszöveti feszesség sérülékennyé tette a sportolót és hátráltatta a maximális teljesítménye elérésében.

A felmérés során a karjait elülső síkon 110 foknál tovább nem tudta felvinni, azonban ez a kötőszöveti feszesség nem csak a felső végtagokon hanem testszerte érzékelhető. Elsősorban keresztszalag illetve oldalszalag szakadás utáni rehabilitáció céljából jelentkezett hozzánk, amely egy külön sportrehabilitációs tréningkoncepció volt számára. De ezek mellett a felmérés során kiderült, hogy a ROM a felső végtagok esetében jelentősen be van szűkülve, ami főleg a jobb oldali dobó keze esetében óriási jelentőséggel bír.


Dobóerő-, és távolság is fizikuma szempontjából jóval többet feltételez, mint amit kivitelezni képes a csökkent mozgástartomány és feszülés miatt.

A módszer, amit alkalmaztam a sportolónál a Typaldos féle Fascia Disztorziós Modell (FDM) terápia.  Ez a gesztikulációkra felépített módszer a testi eltéréseket a páciens panaszai alapján azonosítja, mely a fiú esetében rendkívül sokat segített a problémás pontok és disztorziók gyors feltérképezésében. Mozgás kivitelezése közben, kértem a pácienst, hogy mutassa meg, hol fáj neki, illetve hol érez feszülést. Ez alapján már az első kezelést követően 160 fokig fel tudta vinni a karját és a felkészülési időszakot ezzel a mozgástartománnyal kezdhette meg.

 
Cikket írta/szerző: Orbán Zsuzsanna (gyógytornász, fizioterapeuta/PhysioVit Rehab Akadémia)
 

Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.

 

Kérje a témában profi gyógytornászaink, sportfizioterapeutáink tanácsát a módszerről itt: +36 1 790 9900

 

Különféle mozgásszervi panaszok, krónikus degeneratív megbetegedések, ízületi mozgásbeszűkülések, izomfájdalmak esetén érdemes gyógytornászaink segítségét kérni a szakszerű ellátás érdekében, legyen szó

  • tartásbeli problémákról,
  • sérülések, operációk utáni rehabilitációról,
  • gerincsérv miatti gyógytornáról,
  • ízületi kopások rehabilitációjáról,
  • osteoporózis megelőzéséről, kezeléséről,
  • általánosan a prevencióról.

Mozgásszervi rendelőkben komplex gyógytorna-fizioterápia és manuálterápia foglalkozások keretében pácienseink a klasszikus gyógytornától a modern rehabilitációs szolgáltatásokig bezárólag részesülhetnek összetett rehabilitációban, ahol kiemelt szerepet játszik a szakorvosi részvétel és a gyógytorna tevékenység. Pácienseink így részt tudnak venni egy helyen fizioterápiás - ezen belül gyógytorna, elektroterápia - és szakorvosi kezelésekben egyaránt.

PhysioVit – Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ engedélyével rendelkező egészségügyi szolgáltató.

Gyógytorna foglalkozás lépései:

1.) Mozgásszervi állapotfelmérés -  Ennek alkalmából első lépésben anamnézist veszünk fel, melyben benne vannak korábbi panaszok, betegségek stb., azaz minden olyan információ amely a gyógytorna foglalkozások során elsődlegesen kezelendő tünetek, panaszok valódi forrása lehet és elsődlegesen kezelendő.

2.) Mozgásvizsgálatok - Itt különösen pl. a mozgástartományokra, izomerőre, mozgások közben jelentkező fájdalmakra és egyéb panaszokra, az esetlegesen előforduló kompenzációs mozgásokra fókuszálunk. Kiegészítve a vizsgálatot speciális és/vagy funkcionális tesztekkel.

3.) Állapotfelmérés során nyert vizsgálati eredmények kiértékelése alapján felállítjuk a rövid és hosszú távú kezelési tervet, melynek célja a hatékony állapotjavulás, a probléma kiküszöbölése és az eredmények egyéni alapállapothoz képest hosszútávú stabilizálása a feladat. Ezt követően különböző, a gyógytornász kompeteciájában elérhető technikákat alkalmazunk a gyógyítás érdekében. Ezeka technikák a rendelőben alkalmazott szakmai program alapján kerültek meghatározásra és a Nemzeti Népegszségügyi Központ által engedélyezettek.

 

Kiemelt mozgásszervi eltérések, panaszok és ezek rehabilitációja a rendelőben

Gyógytorna magánrendelés fő feladatainak a következőket határozzuk meg:

  • Mozgásszervi panaszok hátterében álló betegség(ek) orvosi diagnózis meghatározást követő mozgásszervi vizsgálata, a kapott eredmények alapján olyan manuális terápiás eljárások kivitelezése, amely a gyógytorna eszköztárában lehetőséget biztosít a mozgásszervi állapot javítására akut és krónikus mozgásszervi megbetegedések gyógytornájában.
  • Orvosi diagnózis hiányában partner rendelőket ajánlunk a hozzánk panaszokkal fordulóknak orvosi kivizsgálás céljából és folyamatos kapcsolatot tartunk fenn emiatt partner magánrendelőkkel.
  • Élsportolók és hobbi sportolók részére biztosítunk kiegészítő gyógytorna szolgáltatást.

 

Célunk: Mozgásszervi fájdalmak csillapítása – lágyrész manuális terápiákkal és izom- ízületi struktúrák tónusát befolyásoló technikákkal, illetve fasciaterápiák alkalmazásával. Ezek tüneteit alapul vesszük a mozgásszervi vizsgálatoknál és a gyógytornán belül alkalmazott terápiák megválasztásában is.

PhysioVit Sport és Rehabilitációs Központ működése a hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően, hivatalos népegészségügyi engedély birtokában zajlik.

 

Néhány kiemelt és speciális szakterületek a gyógytorna tevékenységen belül

Túlhasználatból és stresszből eredő helyi fájdalmi lágyrész-szindrómák

A valamelyik testrészhez köthető mozgásszervi panaszok egyik leggyakoribb magyarázata valamilyen ismétlődő, túlhajtott mozdulatsor, tartósan rögzült kedvezőtlen tartás vagy állandó feszült készenlét, pszichés állapot. A megterhelő mozdulatsor oka valamilyen monoton munkamozdulat vagy sporttevékenység, amely az összetett mozgást végző ízületek (váll, kezek, térd) szalagrendszerében és mozgatóizmaikban fellépő mikrosérülés, szakadás, később zsugorodás okozta fájdalmas mozgászavarban nyilvánul meg. A feszült testhelyzet vagy túl nagy fizikai megterhelés legtöbbször nyaki és ágyéki gerincfájdalmakat vált ki. Ha a megterhelt környezetben futó ideggyökök, idegek és erek is nyomás alá kerülnek, fonákérzés és keringési zavar is társulhat az adott mozdulat vagy tartás által kiváltott fájdalomhoz. Ezek megszüntetésének elsődleges eszköze a megterhelés okának felderítése, ami gyógytornászok által végzett mozgásszervi és funkcionális analíziseken, teszteken alapszik a mozgások elemzésén és pontos anatómiai tudáson, az alkalmazott terápiás lehetőségek szövetekre ható tényezőinek ismeretein alapszik. Szöveti regeneráció támogatása, segítése  alkalmazott manuális terápiákkal (pl. lágyrészek manuális terápiája, lágyrészek lazítása szakmai továbbképzéseken tanult technikákkal).

Fibromyalgia, myofasciális és általános mozgásszervi fájdalom

A reumatológus szakorvos felügyelete mellett gyógytornászok komplex fizioterápiával, gyógytornával tudnak segíteni a kialakult probléma megszüntetésében.

Fibromialgiás fájdalmak megszüntetését célzó terápiáink a fájdalmak forrásának megállapítását, lokalizálását és a lágyrészekben rejlő kiváltó okok megszüntetését végzi olyan technikák, terápiák alkalmazásával, mint pl. fascia release terápia, dorn terápia , breuss masszázs, lökéshullám terápia, triggerpont terápia, tenderpont terápia.

Degeneratív (kopásos) ízületi betegségek: arthrosis, mechanikus gerincbetegségek

A gyógytorna feladata az ízületi porc regeneráció támogatása, a porc kopásához kapcsolódó lágyrész (kötőszövetben, ízületi tokban, szalagokban, izmokban, bőr alatti kötőszövetben létrejövő ) átalakulások lokalizálása, a fájdalmak jellegének azonosítása után, komplex gyógytorna, fizioterápia, tréning alkalmazása a mozgástartomány fenntartása, javítása és a lágyrészek tónusának normalizálása, az izomerő növelése és a fájdalmak megszüntetése miatt.

Az artrózis következtében kialakuló tartásbeli elváltozások megszüntetése, a terhelési viszonyok normalizálása és nem utolsósorban a megelőzése szintén kiemelten fontos szempontunk lesz a rendelőben végzett gyógytornász munkában. Mindezekhez gyógytornászaink rendelkeznek azokkal a tréningterv felállítási képességekkel/tudással, lágyrész mobilizációs technikákkal, melyek segítik a porckopást kezdeti stádiumban történő megállapítását követően a porcregeneráció támogatására a gyógytorna eszköztárán belül, speciális gyógytorna gyakorlatokkal. Célunk a porctáplálás segítése, valamint a degeneratív folyamatok lassítása.

Csontritkulás, osteoporosis kezelése és megelőzése

A rendelkezésre álló orvosi leletek alapján az egyéni terhelhetőségi szintet komplex állapotfelméréssel megállapítjuk, majd tréninggyakorlatokkal támogatjuk az izomerőt a csontszerkezet átalakulását különböző testhelyezetekben – különös figyelemmel a kompressziós terhelésre az oszteoporózis súlyosságának függvényében – a kialakuló lágyrész elváltozások megszüntetésére reumatológus orvos felügyelete mellett.

Gerincferdülés terápiája

Gerincferdülés 3 dimenziós terápiája, melynek célja a gerinc maximális aktív nyújtásával annak felegyenesítése, háromdimenziós forgató légzéssel a törzs korrekciója, ennek megtartása mellett intenzív izomerősítés és nyújtás.

Gyógytornász, speciálisan képzett Schroth terapeuta közreműködésével megtanult korrekciós helyzetek nagyon jól beépíthetők a hétköznapi életbe,a gyakorlatokkal a kialakult hibás tartás aktív korrekciója, a belső testkép normalizálása az elsődleges célunk. Mindezeket az életvezetést és izomerősítést egyaránt segítő speciális tornagyakorlatok szakszerű végzése történik a rendelőben alkalmazott Schroth tornán.

Gerincsérv

A porc egy "élő szövet" állandóan átépül a külső környezeti hatások (kompressziós, torziós erők stb.), valamint a táplálkozás befolyásolja ennek ütemét. Szakadások szinte mindenkinél lehetnek, de sok esetben tünetmentesek, hiszen optimális körülmények mellett (megfelelő terhelés, táplálkozás stb.) regenerálódnak. A tünetek akkor kezdődnek, amikor a porckorong kocsonyás állománya kitüremkedve nyomás alá helyezi a szalagok kötőszövetes elemeit, vagy a gerinccsatornából éppen ott kibújó ideget.

Kiemelten fontos problémakör azonban, hogy a fájdalom miatt azonnal beindul egy izomvédekezési reakció (tónusnövekedés), mely kímélő testtartással párosul. Mindez elegendő ahhoz, hogy az ízületi szalagok, a gerinc kisízületei, valamint az izmok területén futó kötőszöveti csatornák megfeszüljenek és a későbbi panaszok kiváltó okaivá váljanak. Ezek pedig kizárólag speciális kötőszöveti (fascia) kezelésekkel oldhatók fel a terhelések során kialakuló egyéni fascialáncok mentén. A feszülési láncok pedig minden embernél más-más képet mutatnak majd.

A kötőszöveti feszülések sajnos minden esetben terhelés, testmozgás hatására (pl. előrehajlás, majd talajról nehéz tárgy emelése) szúró, tompa, kisugárzó, éles izom-, vagy ízületi fájdalmat, merevségérzést, érzészavart hozhatnak létre. Pácienseink ilyen esetekben sorra arról számolnak be, hogy ha megmozgatják a problémás testrészt, vagy "kiropogtatják", akkor utána egy darabig elmúlik a fájdalom, a mozgás könnyebb, de valamiért aztán a panaszok mégiscsak visszatérnek. Ez az információ mindig megerősít minket abban, hogy jó irányban gondolkodunk és a kötőszöveti láncokat azonnal manuális technikákkal el kell kezdenünk lazítani.

Az általunk alkalmazott manuális technika típusa mindig attól függ, milyen jellegű a kötőszöveti elváltozás, amely a fájdalom forrása. Pl. kötőszövet (fascia) letapad, megvastagszik, csavarodik, csomósodik, vagy nyúlik, illetve van benne szöveti ödéma, vagy nincs. Fontos az alkalmazott manuális terápia szemszögéből, hogy csonthártyát, inat, izmot, ízületi tokot, szalagot, vagy a bőr alatti kötőszövetet kell kezelni, panaszmentessé tenni. További kiemelten elemzésre váró tényező a munkavégzés, a testtartás, a napi aktivitás, testmozgás, annak körülményei stb. a funkcionális terhelések viszonylatában. Annak érdekében, hogy a panaszokat rendkívül hatékonyan tudjuk szüntetni, számunkra kiemelt szempont a terápiák alkalmazhatóságának sokszínűsége, egyedisége, individuális jellege.

Ízületi gyulladás kezelése

A gerinc és az ízületek krónikus gyulladásai (rheumatoid arthritis, arthritis psoriatica, spondylarthritisek, köztük a Bechterew betegség) esetén célunk a párhuzamos orvosi terápia mellett az ízületek mozgástartományának megőrzése, az ízület körüli lágyrészek lazítása, tónusának normalizálása. A komplex gyógytorna ezen területekre terjed majd ki a rendelőben.

Mozgásszervi fájdalmak csillapítása – lágyrész manuális terápiák, fasciatechnikák alkalmazásával

A fascia legfontosabb tudnivalói:

  1. A fasciának közvetítő szerepe van az izmok és a csontok között. Több stabilizációs funkciót tud ellátni, mint az izmok, azonban egyidejűleg több mobilitással rendelkezik, mint a csontok.
  2. Fascia a test minden részén található, minden egyes sejtet is ez vesz körül. Még ha sikerülne is a fasciaborítás tartalmát eltávolítani, megmaradna az ember ’váza’.
  3. Robert Schleip bizonyította, hogy a fascia kontraktilis elemeket is tartalmaz. Folyamatos, hosszan tartó stressz esetén a vegetatív idegrendszeren keresztül a fascia tónusnövekedése következik be, melyet mi feszülésként és merevségként élünk meg.
  4. A fasciát az érzékszervek közé sorolhatjuk. Több idegrostot tartalmaz, mint pl. bőrünk, vagy szemünk. Ezért vezethet egy probléma a fasciában nagyon erős fájdalomhoz.
  5. A fascialáncon keresztül az egész testben eloszlanak a feszülések. Fiziológiásan ez a fellépő erők eloszlatására szolgál, patológiásan azonban egy pont leszorítása egy akár távoli testrész hibás feszülését eredményezi.
  6. A fascia segíti az izomzatot összehúzódáskor. Alakjában tartják az izmot, és támpontot adnak az erőkifejtéshez.

 

PhysioVit rendelő elérhető Budapesten és a Mátrában egyaránt:

  • PhysioVit gyógytorna és sportrehabilitációs rendelő budapesti központ: 1135 Budapest, Béke utca 23. 
  • PhysioVit gyógytorna és sportrehabilitációs rendelő budapesti központ: 1089 Budapest, Orczy út 6.
  • PhysioVit gyógytorna és sportrehabilitációs rendelő mátrai központ: 3060 Pásztó, Hunyadi út 12.

Renelőink a Nemzeti Népegészségügyi Központ által ellenőrzött és felügyelt tevékenységet folytat magánegészségügyi szolgáltatóként. 

  1. Egészségügyi szolgáltató azonosítója 000069 - Bővebben e témában itt írtunk.
  2. Egészségügyi szolgáltató azonosítója 004434 - Bővebben e témában itt írtunk.

 


Foglaljon időpontot online a kód beolvasásával!

Kérdése van, vagy időpontot szeretne foglalni?  Foglaláshoz használja a QR kódot és közvetlenül az időpont foglaló naptárhoz jut.  Keressen minket bátran! Írjon az oldal jobb alsó sarkában megjelenő chatablakban, vagy hívjon minket munkanapokon 9:00 és 18:00 óra között a +36 1 790 9900-es telefonszámon. Szívesen segítünk!

 

5. oldal / 11
Top

Honlapunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy az Ön számára a legjobb böngészési élményt nyújtsa.
A weboldal használatával Ön elfogadja jelen felhasználási cookie-kat.