Mi, a PhysioVitnél rendkívül sokrétűen összegezzük a rejtett és sokoldalú, sokrétű fasciaháló jellegzetességeit, reakcióit, a patológiában mutatott elváltozásait, azok irányait - melyek kihatnak egész testünk működésére -, valamint kezelési alternatíváit. A sokrétű gondolkodást segíti a különféle irányokból történő megközelítés, melyekhez magyar, német, osztrák, francia és belga oktatóink adják meg azokat az extra tippeket, tudásanyagok melletti egyéni sajátosságokat, komplex vizsgálati és kezelési egyediségeket, valamint az évek és évtizedek során ők maguk által alakított és továbbfejlesztett kombinált vizsgálati és terápiás lehetőségeket. Például Angelika Strunk, Carsten Schmilgeit, Kerstin Münkel, Philippe Misslin, Philipp Richter, Michael Danner, Simone Huss, Claas Richert, Andreas Lehner, Jürgen Lehner, Jürgen Bendig és jómagam is, akikkel a magyarországi fasciaterápia képzéseken sokat és sokszor találkoztatok már. A jövőben is közösen adjuk meg számotokra a biztos fasciatudás és kezelési alternatívák sokrétű alapjait.

Sokan, sokszor beszélnek a fasciaterápiákról, a fasciáról, azok sokrétűségéről, kezelési irányairól. De arról kevésbé, hogy a különféle szemszögből történő megközelítés mit és hogyan segít a terapeutáknak tájékozódni, majd célirányos terápiákká formálni beavatkozásokat a globális testi rendszer működésébe, egyedivé téve azt az óriási tudásanyagot és problémamegoldó gondolkodáson alapuló kezelési sorozatot, amit egy szóval fasciaterápiának hívunk és gondolunk.

Tudtátok e azt, hogy fasciaterápiák már az osteopathia eredete óta léteznek? Nem most az utóbbi 10 évben találták ki.

Tudtátok e azt, hogy már az 1900-as évek elejétől eredeztetjük a meglétüket? Sokáig azonban nem vették figyelembe az emberi test működéséhez, meglétének irányításához, a szervi funkciókhoz, a test összehangolt működéseihez oly nélkülözhetetlen fasciát (kötőszövetet). Kutatók az utóbbi években analizálták szerteágazóan, objektíven a működésük hatásait, sokszínűségét és ettől kezdődően olvadt bele rendkívül nagy sebességgel sokféle terápiás hatás magyarázatába. És most már ott tartunk, hogy mindig, mindenhol és mindenki "a fasciával" foglalkozik. Ami bizonyos értelemben egy új és modern megközelítést ad számunkra is a terápiákban és tréningekben. Ugyanakkor a gyógyítás már évtizedek óta használja és alkalmazza, csak eddig másképpen érvelt a szöveti működések értelmezésében. Mára már ez is új megközelítést kapott, nem csak a gondolkodás terén, hanem az eszköztár színességét, sokoldalúságát illetően is (pl. fasciakések, smr eszközök stb.).

Fascia - Az élet folyója. Az egyetlen olyan alkotóeleme a testnek, amely mindent mindennel összeköt. Egy funkcionális szerv, amely nélkül nem lenne élet. Nélküle a szervek nem tudnának működni, nem lenne védelmük, nem lenne információjuk a működéshez, nem lennének tápanyaggal és beidegzéssel ellátva.

Fascia differenciált feladatokat lát el, formát ad, összeköt és az egész test működését irányítja. Fascia tulajdonképpen a:

• szalagok, inak, ízületi tokok;
• pleura (mellhártya), pericardium, epicardium, endocardium, mediastinum;
• peritoneum és a szalagrendszere, mesenterium, omenta;
• meningek;
• izmok, idegek, erek;
• anatómiai testi fasciák;
• bőr alatti, az egész testet befedő kötőszövet;

Ezek aztán részekre bontva:

• átölelik az izmokat, a szerveket, az idegeket, az ereket;
• elválasztják a különböző struktúrákat egymástól, biztosítva a szabad elmozdíthatóságot egymástól;
• összekötik a különböző struktúrákat egymással;
• "vályút" képeznek az erek és az idegeket számára ezáltal védelmet is biztosítanak;
• felfüggesztést adnak a szervek számára, ezáltal stabilizálják azokat, miközben biztosítják a mobilitásuk megmaradását, amely nélkülözhetetlen az élettani, normál működéshez;
• formát adnak a testnek, meghatározzák a kinézetet;
• védelmet biztosítanak a sejtek számára és az immunrendszer egészséges működésében is jelentős a szerepük;
• tükröt képeznek, hiszen a lelki, emocionális működések raktározódnak benne.

A fasciarendszer tehát összefűződő egységet képez a parietális rendszer (pl. mozgás szervrendszere), a viscerális rendszer (zsigerek, zsigeri szervek), a craniosacralis rendszer (koponya és az idegi rendszerek) között, ugyanakkor a létező összes terápia alapját is adja. Nem mindegy tehát, hogy a fasciarendszert hogyan, milyen megközelítésben elemezzük, "terápiázzuk" és eddzük.

Oktatásokon mindig kihangsúlyozzuk azt a tényt, miszerint ha valaki a fasciarendszerek működését megérti, azzal tisztában van, a hibás pontokat tudja elemezni, helyesen felállítani a patológiás eltérésekhez kapcsolódó ok-okozati összefüggéseket, mindezt egyénre vetítve van lehetősége analizálni, az egyéni terhelések és mozgásminták szerint, tulajdonképpen minden kulcs a kezében van a probléma megoldásának elindításához, majd a probléma megoldásához. Mivel azonban minden ember más-más, így természetesen a fasciaterápiák sokféleségének ismerete adhat biztosítékot a hatékonyságra, hiszen van, akinek az egyik fasciaterápiás alternatíva válik be, van akinek pedig egy másik. És ezt teszi széppé a munkánkat, hiszen nem elegendő csak a működést elemezni, nem elegendő csak a fasciaműködések elvét megérteni, a patológiás (kóros) funkcionális köröket feltérképezni és kezelni, hanem mindezt az egyéni mozgásmintába kell beépíteni. Ezért bár különféle fasciaterápiák léteznek, de egyik sem ugyan olyan, csak ugyan arra a szöveti, funkcionális struktúrára fejti ki hatását.

Typaldos módszer, Fascia Disztorziós Modell szemlélet, Fascia Release Manuális terápia, Myofasciális terápia, triggerpont terápia, tenderpont terápia, fasciális osteopathia, self myofascial release, neurofasciális terápia, dinamikus nyújtások, jóga, ritmikus gimnasztika, balett, fascialánc edzés, fascialánc nyújtás stb. lehetne még sorolni a terápiák s tréningek sokaságát.

A Typaldos által kidolgozott kezelési módszer, amely egy egyedi fascia disztorziós modell alapján szemléli és differenciálja az elváltozásokat, kiváló a mozgásszervi anamnézisben, a mozgásvizsgálatokban, a fájdalom okának meghatározásában és a lokális problémák magoldásában. Nem az orvosi diagnózisok alapján szemlél, hanem deformitások típusa szerint és kategórizál 6 különböző halmazt, melyekbe az orvosi és mozgásszervi diagnózisok besorolhatók. Ezáltal hatékony és effektív rendszert és kapcsolatot biztosít a mozgásszervi rehabilitációban, hiszen azonnal fókuszálható a probléma és azonnal megoldhatók a fájdalmas, a mozgásszervi fájdalmakat kiváltó panaszok. Ezek a fascia struktúrális megváltozásából adódóan analizált problémák és megoldások, melyek aztán terhelési viszonyok szerint vizsgálva láncfűzés szerűen terjedhetnek tovább is, maguk után "rántva" a szomszédos, illetve funkcionális értelemben együttműködő egyéb más testrészek és szervek fasciarétegeit, ezáltal akár globális, azaz egész testi problémát okozva. Itt viszont már egy globális, összefüggéseiben elemző fasciális terápia szükséges, mint pl. a Fascia Release Manuális terápia, Myofasciális terápia, fasciális osteopathia (általánosságban az osteopathia, hiszen annak parietális, viscerális, craniosacralis elemei is nélkülözhetetlenek), neurofasciális terápia, fascialánc edzés, fascialánc nyújtás. Amennyiben azonban a fájdalom lokalizációja szerint differenciál diagnosztikában sokrétűek szeretnénk lenni, a Trigger- és Tenderpontok aktív, un. kisugárzási zónáinak ismerete nélkülözhetetlen.

Nekünk terapeutáknak mozgásszervi vizsgálatok során azonnal el kell döntenünk, hogy a különböző rendszerek (viscerális, parietális, cranialis) közül melyikben és milyen mértékben vannak túlterhelések, kóros irányú változások, ebből adódóan melyek az elsődleges problémakörök és melyek a másodlagos megoldandó feladatok. Ismernünk kell a terhelési anomáliákat, az egyénre szabott terhelési láncfüzéreket, illetve azok irányát. Erre ráépül a deformitás jellege. Minden esetben azt kell figyelembe venni, hogy egy hálózatról van szó, amelybe ha beavatkozunk az egyik pontban, akkor az több irányú hatásokat váltva ki más-más területek, testrészek fasciaterületeinek változását is maguk után vonják. Sportolókkal foglalkozik valaki, akkor nagyon fontos figyelembe venni azt a nélkülözhetetlen tényt is, miszerint a fasciastruktúrába beavatkozás hogyan és milyen módon befolyásol teljesítményt, arra mennyi idő áll rendelkezésre, hogy a fasciaterápia után a versenyhez, a maximális teljesítményhez szükséges optimális működéseket visszaállítsuk. Vagy egy szalagszakadás, csonttörés, izomsérülést, operációt követően hogyan, milyen szakaszokban zajlik a sejtíktivitás és szöveti építés és ennek melyek az optimális, gyógyulást segítő "terhelési, vagy terápiás ingerei". Ehhez kell a különféle edzéstípusokat/tornatípusokat beállítani, amely egy külön - de ami a legfontosabb a rendszer eltéréseinek leküzdését célzó egyénre szabott - edzésmódszertani feladatsorokat vonz magához, miután a fasciarendszerek optimalizálása, illetve a működések normalizálása egy-egy kóros, patológiás állapot gyógyítása érdekében megtörtént.

A fasciarendszernek, mint funkcionális szervi rendszernek a működési elveit minden témával foglalkozó szakmai továbbképzés részleteiben, vagy egészében taglalja, a differenciált strukturális elváltozások rendszerétől, a fasciaanatómiai felépítésen át a terhelési láncokon keresztül, a mozgásminta elemzések rendszerét érintve, a fájdalom differenciálását magában foglalva, a különféle rendszerek terápiás alternatíváit fájdalmas, kevésbé fájdalmas manuális technikák rendszerén át a tréningtípusokig bezárólag, valamint az önkorrekciós gyakorlatokkal kiegészítőleg. Ehhez szükséges a terapeuta sajátos gondolkodásmódjának kiépítése, amely minden esetben csak és kizárólag előképzettségre épülhet, amely gyógytornászok, gyógymasszőrök és orvosok részére biztosít problémamegoldó gondolkodásmódon és egyénre szabott kezelési elveken alapuló betekintés a csodálatos fasciák világába. Az edzők számára pedig megmutatja, hogyan tudnak egyénre szabott rendszerekben gondolkodva egy helyes, az egészségmegőrzést biztosító mozgásokat minden szempontból helyes edzésmódszertani alapokra épített tréning segítségével ápolni, fejleszteni. Ez utóbbi azért sem elhanyagolható, mert ha a fasciarendszerek sokrétűségéről van szó és arról mennyi mindent irányítanak és befolyásolnak a testi működésekben, illetve mennyire hamar reagálnak a mindennapi élet rossz irányú terheléseire (testtartás, egyoldalú terhelés, munkaterhelés, stressz stb.), vagy túlterhelésekre, akkor kimondhatjuk, hogy a fitness központokban teljesen mindegy kinél és mikor de a panaszokkal nem rendelkező emberek körében sem lehet már fasciarendszerek érintettségét figyelembe nem vevő módon edzeni, tréningfeladatokat végrehajtatni, vagy végrehajtani.

Mindezen fasciarendszeri követelmények pedig nem csak az egészségügyben dolgozó gyógymasszőrök, gyógytornászok, orvosok eddig alkalmazott terápiás hozzáállását és a más szemléletmódon alapuló ok-okozati összefüggései rendszereit módosítja, jelentve ezáltal a hatékony kezelést, hanem ugyan úgy egy kiváló alternatívát jelenthet az edzők számára is az egészség, az egészségmegőrzés, az egészségtudatos életmód kialakítása területén.

Cikket írta: Kanyó Ildikó, gyógytornász, sportfizioterapeuta (DOSB)

 Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.