Hányan ismerünk magunkra és hány ilyen esettel találkozunk? Nem csak a stretching hiánya, sokszor a genetika és traumák következménye is lehet, hogy kötőszövetünk szerkezeti felépítése megváltozik. A kötőszövet elváltozása, letapadása, csavarodása, keményedése nem csak mozgástartomány beszűküléssel, hanem sokszor fájdalommal és izomerő csökkenéssel is jár.

Esettanulmányomban bemutatom, hogyan működik kötőszöveti állapot megváltozása miatti fascia rehabilitáció egy 18 éves élsportoló kézilabdázó fiúnál, ahol a kötőszöveti feszesség sérülékennyé tette a sportolót és hátráltatta a maximális teljesítménye elérésében.

A felmérés során a karjait elülső síkon 110 foknál tovább nem tudta felvinni, azonban ez a kötőszöveti feszesség nem csak a felső végtagokon hanem testszerte érzékelhető. Elsősorban keresztszalag illetve oldalszalag szakadás utáni rehabilitáció céljából jelentkezett hozzánk, amely egy külön sportrehabilitációs tréningkoncepció volt számára. De ezek mellett a felmérés során kiderült, hogy a ROM a felső végtagok esetében jelentősen be van szűkülve, ami főleg a jobb oldali dobó keze esetében óriási jelentőséggel bír.

Dobóerő-, és távolság is fizikuma szempontjából jóval többet feltételez, mint amit kivitelezni képes a csökkent mozgástartomány és feszülés miatt.

A módszer, amit alkalmaztam a sportolónál a Typaldos féle Fascia Disztorziós Modell (FDM) terápia.  Ez a gesztikulációkra felépített módszer a testi eltéréseket a páciens panaszai alapján azonosítja, mely a fiú esetében rendkívül sokat segített a problémás pontok és disztorziók gyors feltérképezésében. Mozgás kivitelezése közben, kértem a pácienst, hogy mutassa meg, hol fáj neki, illetve hol érez feszülést. Ez alapján már az első kezelést követően 160 fokig fel tudta vinni a karját és a felkészülési időszakot ezzel a mozgástartománnyal kezdhette meg.