+36 1 790 9900 | WhatsApp: +36 70 311 1094 | « Ügyfélszolgálat 900 - 1800 | Hírlevél »
 
   
 
Kosár
0 Termékek - 0 Ft
A kosara üres!

Elemek megjelenítése címkék szerint: gyógytorna

Ha ezek közül egy, vagy több jelen van nálad is, akkor egy érdekes kapcsolati rendszerre hívjuk fel figyelmed, amelyre figyelj oda ülés és munka közben is.

 

A felsorolt tünetek mögött egy közös pont áll, az állkapocs-ízület. Hogyan függ össze a koncentrációs képesség, a látás, a hallás, a beszédfunkciók a testtartással? Mi köze ennek a nyaki gerincszakasz panaszaihoz, fájdalmaihoz? Hogyan lehet a nyaki gerinc egészségének megőrzésével fejleszteni a koncentrációs képességet, a látást, a hallást és a gesztikulációt, vagy a beszéd képességét? Mi köze van mindennek a rágóízülethez? Bemutatom.

Az ízület alkotásában a koponya egyik csontja, a halántékcsont, valamint az állkapocscsont vesz részt. Utóbbi csont, az állkapocs, kettő ízülettel kapcsolódik a koponyához, és lágyszöveti összeköttetések veszik körül. Kiemelt jelentősége van az izmoknak ezen belül a rágóizmoknak, a nyaki izmoknak (elől és hátul), a légzést segítő izmoknak, vagy a gesztikulációért is felelős mimikai izmoknak. Ezeket nevezhetjük lágyszöveteknek. Működésüket erősen befolyásolják a beszéd közben végzett nyelvmozgások, a számítógépen munka közben végzett szemmozgások, merev nézés, vagy a fej helyzetének változásakor létrejött merev tarkóizmok. Megváltoztatják ugyanis az állkapocsízület térbeli helyzetét, és ezzel nagyobb nyomásterhelést hoznak létre az állkapocsízületben, aminek későbbi időszakban már a hallás befolyásolásához is lehet köze szintén izomlánc-kapcsolatok által.

Mindez azt is magában hordozza, hogy bármelyik itt felsorolt területen terhelésváltozás áll be (például tartáseltérés, stressz miatt), vagy megbomlik az izmok összehangolt működése, azonnal hiba csúszik az egész nyak-vállöv-fej működési rendszerbe, és ez tünetek formájában nyilvánul meg a mindennapokban. Milyen tünetekben?

– Rágóizmok merevsége miatti fogcsikorgatás
– Szemgolyót mozgató izmok miatti szemfáradás, koncentrációs zavar, szájnyitási zavarok, vagy izomfeszesség miatti beszédzavarok
– Ízületi kattogás és fájdalom az izmok tónusváltozása miatt
– Nyálmirigyek nem megfelelő működése, szájszárazság
– Vérnyomás-emelkedés, fejfájás, melynek szintén köze van a nyaki izmok tónusváltozásához és az állkapocs-ízület körüli rágóizmok feszességéhez
– Halláscsökkenés, vagy fülzúgás, amelynek köze van a fülben elhelyezkedő, hangrezgések felfogásában és a dobhártya felé közvetítésében szerepet játszó csontocskákat (kalapácsot, üllőt, kengyelt) mozgató izmok feszességének

Nagyon sok okozója lehet az állkapocsízületi problémának. Van olyan eset, hogy a kiváltó okozó a nyakcsigolyáknál vagy a szemnél van, vagy éppen a fül-orr-gégészeti panaszokban keresendő. Tartáshibák, belső szervi, azaz viszcerális letapadások szintén lehetnek a hátterében.

Nézzünk néhány kérdést, amelyeket tegyél fel te is magadnak, ha tisztázni szeretnéd, hogy van-e az állkapocs-ízületedben nem harmonikus működésre utaló jelzés.

  • – Kellemetlenségek, panaszok hol, mikor milyenek, hogyan jelentkeznek, mióta vannak és miért alakulnak ki?
  • – Vannak-e olyan mozgások, amelyek a kellemetlen érzéseket, a panaszokat megszüntetik?
  • – Vannak-e olyan mozgások, amelyek a kellemetlen érzéseket, a panaszokat fokozzák?
  • – Volt-e, illetve ha igen, akkor mikor volt az utolsó fogászati kezelés? Milyen beavatkozásokat végeztek a fogorvosnál?
  • – Használsz-e valamilyen fogászati sínt?
  • – Kaptál e kezeléseket valamilyen mozgásszervi problémára és ha igen, akkor milyeneket?
  • – Volt-e, illetve mikor és mi volt az utolsó rehabilitációs kezelésed? Az befolyásolta-e a panaszokat és ha igen, akkor mit változtatott?
  • – Mennyire van jelen a stressz napi tevékenységed során, és az hogyan változtatja a panaszokat?
  • – Van-e hallásproblémád, vagy szembetegséged?
  • – Szokott-e fájni a fejed és ha igen, hogyan, milyen gyakran?– Gerincpanaszaid vannak-e, és ha igen, hol és milyenek?
  • – Volt-e korábban baleset miatt sérülésed, hasi operációd, vagy valamilyen ízületi műtéted? Ha igen, mikor, hol, és vannak-e annak a területnek panaszai?
  • – Milyen cipőt használsz?
  • – Mit és hogyan mozogsz naponta?
  • – Ülőmunkát végzel többségében, vagy egyéb, például fizikai munkát?
  • – Használsz-e szemüveget? Új az a szemüveg, vagy a már megszokott régebbi típus?

Nem is olyan egyszerű, ugye? Nem elég csak az állkapoccsal foglalkozni. Szükség van az egész test ismeretére is ahhoz, hogy megelőzzük, vagy legyőzzük az állkapocsízületi problémát. Ne csak a tünetet kezeljük, hanem az okot is, ezáltal az egész testet. Ha a feltett kérdések alapján legalább kettő „igen” választ kaptál, érdemes megvizsgáltatni, majd megelőző jelleggel aktívan tenni is a láncszerű panaszok, a láncolatok kialakulásának elkerülése érdekében.

Hol tudod az állkapocsízületet kivizsgáltatni?

Az elmúlt 11 évben kialakult egy fogorvosokból, szájsebészekből, gyógytornászokból álló un. CMD hálózat az országban, akik képzéseinket vettek részt és ismerik, tudják, hogyan kell az állkapocs-ízületi működéseket analizálni, panaszokat lokalizálni és megszüntetni.

 

Tanácsra van szükséged szakemberek keresésében, vagy szeretnél egy gyors állapotfelmérést az állkapocsízületi működések átvizsgálására, akkor várjuk jelentkezésed a PhysioVit Sport és Rehab Akadémián.

 

Ezt a cikket Kanyó Ildikó a Behaviour magazin nyomtatott és online sajtója számára írta.

hétfő, 16 December 2024 11:46

Miofasciális Fájdalom Menedzsment

A lágyrész manuálterápiában a panaszok jelentés részében szinte mindig tapasztaljuk, hogy a negatív mozgásszervi tünetek kiváltó okozója 80%-ban a lágyrészekben keresendő. Ezek az un. miofasciális fájdalmak. Ezért kulcsfontosságúnak tartjuk egy szakember számára azt a kompetenciát, hogy viszonylag rövid idő alatt hatékony analizálást hajtson végre, célirányos technikákkal hatékony mozgásszervi felmérés végrehajtása után kapott eredményeket tudja értékelni, sz.e. a megfelelő kompetenciával rendelkező szakemberhez irányítani a pácienst, illetve adott esetben már meglévő orvsi diagnózis esetén hatékonyan el tudja végezni a panaszok valódi kiváltó okának megszüntetését és ezáltal egyénre szabottan célirányosan tudja alkalmazniaz adott páciens számára szabott manuálterápiás technikát.

Minden mozgásszervi panasz, probléma és a hozzá tartozó tüneti kép hátterépen egy széles alapú miofasciális modell áll, amikor a patológiás elváltozás egy széles spektrumú tüneti képet produkál. Ennek nehézsége, hogy a miofasciális tüneti kép (továbbiakban modell) alapjaiban azonos szemléletű ugyan, de széles körűen befolyásolja ezt pl. a páciens terhelhetősége, egyéni mozgásmintái, társbetegségei, a már alkalmazott terápiák szövetekben hagyott nyomai stb.

Ezért a Miofasciális Fájdalom Menedszment egyik alapvető kulcsa a hatékony állapotfelmérést, majd a funkcionális megközelítésben alkalmazott technikák és a fájdalomkép alapján kiválasztott kezelési sorok hatékony alkalmazása a gyógyításban.

Ez az első modul a nyak-vállöv, váll problémakörével, panaszaival foglalkozik. 

Időtartam: 3 nap, amely személyes megjelenést igénylő elméleti és gyakorlati oktatás

Időpontok: 2025. Pontos dátum hamarosan.

Képzésre jelentkezők lehetnek: orvosok, gyógytornászok, gyógymasszőrökszakemberek

 

Addig is nézzétek meg bemutatkozó videót, melyben Kovács Edith kolléganőnk röviden bemutatja  a programot. 

 

Kategória: Tervezett képzések

Az ízületi manuálterápia kopások, ízületi fájdalmak, mozgásbeszűkülések esetén ajánlott. Szükség van rá akkor, amikor az ízületet alkotó csontok (ízületi fej és ízületi vápa) egymáshoz viszonyított elmozdulásának lehetőségei valamilyen okból adódóan beszűkültek. Ekkor az ízületi mozgások lehetősége szűkül be, un. ízületi blokk keletkezik.

Sok esetben tapasztaljuk, hogy szükség van e terápia esetében egy átfogó tájékoztatóra pácienseink részére, annak érdekében, hogy a terápiás beavatkozás szükségességét, okát és hatásait jobban megismerjék. Ezért ebben a cikkünkben összefoglaljuk, hogy melyek a manuálterápia vonatkozásában fontos szempontok és tények. 

 

5 SZABÁLY A MANUÁLTERÁPIÁRÓL:

 

I. "MI A MANUÁLTERÁPIA?" A manuálterápia (röviden: MT) egy olyan fizioterápiás (gyógytornász, vagy orvos által végzett) kezelési forma, amely kiemelten alkalmas a mozgáskorlátozottság és az ebből eredő fájdalmak kezelésére. A gyógytornász/orvos -manuálterápiában jártas szakember -  olyan szabad szemmel kevésbé látható húzásokat, kompressziókat, csúsztatásokat és gördítéseket végez, amely megerősíti az ízületi működést viselkedését. Mindezt az ízületi felszínek speciális mozgatásával. Ez a kezelési módszer nagyon gyengéd és csak nagyon ritka esetekben fájdalmas. Ezt a kezelést minden esetben megelőzi egy speciális manuálterápiás vizsgálat, un. manuálterápiás teszteken alapuló elemzés. Ennek eredménye alapján került sor majd a kezelési technikák megválasztására és a kezelési területek kiválasztására. A manuálterápia tehát hatékony lehetőség a mozgásszervi rendszer funkcionális rendellenességeinek gyógyításában. 

 

II. "FÁJHAT E A MANUÁLTERÁPIA?" Amikor manuálterápiára van szükség, akkor az ízületben (pl. a szalagokban, ízületi tokban) mozgásbeszűkülés mellett olyan szöveti feszülések alakultak már ki amelyek stabilan fenntartják az ízület "rossz pozícióját". Ezek a feszülések önmagában manuálterápia nélkül is fájnak. Azonban amikor ezeket a fokozottan feszülő szöveteket a megszokott tónusukból kiemeljük, akkor fokozódik az egyébként is magas feszültség bennük és ez erősebb fájdalmat vált ki bizonyos mozgásoknál. De a terápia speciális fogásai ezt a fokozott szöveti feszülést és ezáltal a fájdalma hatékony technikákkal és relatíve gyors eredményekkel tudják oldani és a fájdalmat viszonylag gyorsan meg tudják szüntetni, hogy aztán az ízületi mozgástartomány, az I. részben említett mozgatások meg tudjanak valósulni.

 

III. "MILYEN PANASZOK ESETÉN SEGÍT A MANUÁLTERÁPIA?" A manuálterápia egy univerzális fegyver a mozgásrendszer funkcionális rendellenességeinek megoldására. Szinte minden panasz hátterében vannak olyan kompenzációk amelyek a test ízületeiben és azokat körülvevő un. lágyszövetekben (ízületi tok, ízületi szalagok, izmok stb.) olyan tónusváltozásokat okoznak, amelyhez ízületi mozgástartomány csökkenés, ezzel mozgás közben, vagy nyugalmi helyzetben fájdalmak keletkeznek. Így nagyon gyakran van szükség manuálterápiára a végtagok ízületeinél, vagy a gerinc ízületeinél.

A teljes lista felsorolása nélkül csak néhány példa:

  • porckorongsérv
  • lumbago
  • arhrosis
  • tartáshibák
  • sérülések,
  • balesetek,
  • operációk utáni kialakuló mozgásbeszűklések esetén.
  • Egyéb az ízületek funkcionális rendellenességei esetén.
  • stb.

 

IV. "MANUÁLTERÁPIA ELŐTT ELÉG AZ ORVOSI DIAGNÓZIS?" Amikor manuálterápiára van szükség, akkor a gyógytornásznak (ki a kezelést végzi) nem elegendő az orvosi diagnózis ismerete. Az csupán irányt mutató diagnózis, de nem mutatja meg a beavatkozással kapcsolatos információkat. Ezért a manuálterápia speciális és részletes mozgásvizsgálatát kell minden esetben elvégezni, mielőtt a gyógytornász megkezdi a manuálterápiát.

Mindez azt jelenti, hogy kiemelt figyelmet fordítunk a vizsgálatkor csupán csak néhány példát említve:

  • - a járulékos mozgások és irányok terjedelmére;
  • - az ízületi tok és szalagrendszer feszülési mintájára, azok jellegére és erősségére;
  • - az idegrendszeri reakciókra és működésre;
  • - tesztelés közben érzett panaszok jellegére, idejére, erősségére;
  • - a környező, szomszédos testrészek kompenzációs viselkedésére, ennek mértékére;
  • - az elváltozással kapcsolatos funkcionális zavarokra és terhelési kompenzációs körökre;
  • - az addig alkalmazott kezelésekre és hatásaira, a gyógyszerelésre;

Összegezve, szükség van orvosi diagnózisra, de orvosi diagnózis nem elegendő a célzott manuálterápia megkezdéséhez, kivitelezéséhez. Annál több kell és több információra van szükség. Ezért is előzi meg a manuálterápiás beavatkozást komplex, átfogó a panasszal, annak kiváltó okaival és következményeivel foglalkozó átfogó vizsgálatra. A manuálterápia ilyen formában hatékony lehetőség a mozgásszervi rendszer funkcionális rendellenességeinek gyógyításában.

 

V. "MANUÁLTERÁPIA AZ A CSONTKOVÁCSOLÁS?" Nem! Semmi esetre sem! Kérjük a kettőt ne keverjék össze. A csontkovácsolásnak egyik óriási veszélye a helytelenül és nem megfelelő körültekintéssel végzett manipuláció a test ízületeiben. Közérthetőbb szóval a "ropogtatás". Ennek számos szövődményeit, káros következményeit tapasztaljuk meg rendszeresen a gyakorlatban, amikor páciensek egy-egy csontkovácsnál végzett "beavatkozás" után keresnek meg minket. Ilyen például a nyaki - pl. felső nyaki gerincszakasz - területen alkalmazott manipuláció, mely túlfeszítheti a gerinc mentén futó artériát, ezzel annak sérülését kockáztatva. Mindez az agy vérellátásának zavarát, súlyos, életveszélyes állapotokat is okozhat. 

Csontkovácsolással szemben a manuálterápia ilyen veszélyes beavatkozásokat nem végez. Manuálterápia - melyet orvosok, gyógytornászok végeznek - célja a lágyszövetek egyensúlyának helyreállítása, a mozgástartomány javítása az ízület biomechanikai, anatómiai tulajdonságait, az idegrendszeri reakciókat figyelembe véve óvatos, lágy technikákkal.

 

 Az írás elolvasása után kérdése van még a témában? Írjon nekünk a képernyő jobb alsó sarkában megjelenő chat vonalon, vagy hívjon minket munkanapokon9:00-18:00 óra között az ügyfélszolgálaton. +36 1 790 9900

 

 

Kategória: Gyógyítás

Tudta, hogy budapesti és vidéki rendelőnkben elérhető a gerincferdülés napjainkban leghatékonyabb és nemzetközileg elismert terápiája, a Schroth módszer szerinti 3 dimenziós korrekciós terápia?

Ezt a technikát a gyógytornán belül használjuk, ahol a gerinc 3 dimenziós (frontális, szaggitális és horizontális) deformitását korrigáljuk vele. Mindezt alulról a keresztcsonti/medencecsonti területektől fölfelé a fej irányában haladva tesszük, ahol különböző aszimmetrikus korrekciós helyzetekkel korrigálunk a 3 dimenzionális eltérést.

A gerincdeformitást a terápia során minden esetben aktív korrekciókkal végezzük, ahol kiegészítőleg proprioceptív és exteroceptív ingereket veszünk igénybe, valamint a korrekciók segítése érdekében speciális légzéstechnikát is alkalmazunk. A korrekciós tornagyakorlatok sokrétűek, komplexek és erős koncentrációt igényelnek a foglalkozások alkalmával. 

Mi a célja a speciális gyógytorna gyakorlatoknak?

Célunk a tornagyakorlatokkal a növekedési zónák felszabadítása a kompresszió alól. Mindezt a "felszabadítást" elongációs helyzetben, deflexiós, derotációs komponenseket alkalmazva végezzük. Kiemelt figyelmet fordítunk az egyensúlyi helyzetekre is, valamint a növekedési zónák tehermentesítésére, a tartási sztereotípiák rendezésére pl. vizuális visszacsatolások, majd interoceptív ingerek és a kortikális kapcsolatok erősítése érdekében. Mindezt a gerincferdüléssel kialakult aszimmetriák csökkentése miatt.

Kiemelt figyelmet fordítunk a légzésre és a légzéskorrekciókra.

 

Miért fontos a légzés és a légzéskorrekció?

A gerincferdülés mellé társuló mellkasi deformitások miatt a konvex oldali mellkasrész inspirációs helyzetben, a konkáv oldali pedig exspirációs helyzetben rögzült. Ennek az aszimmetriának a feloldását végezzük el a korrekciós légzéssel, mindez nem csupán a mellkas és a tüdő, de a bordák gerinchez kapcsolódása miatt a gerinc funkciójának a javítását is segíti a görbületek korrekciójakor.

 

 Gerincferdülés kezelése a Schroth szerinti modern scoliosis terápával a PhysioVit® gyógytorna, manuálterápia, sportrehabilitációs rendelőiben elérhetők.  Időpont foglalásért hívja ügyfélszolgálatunkat vagy írjon a képernyő jobb alsó sarkában megjelenő chat vonalon! 

Telefonos elérhetőségünk munkanapokon 9:00-18:00 óra között a következő: +36 1 790 9900

 

 

Kategória: Gyógyítás

Vázizmok, a fehérjeszintézis, a stressz és a tréning kapcsolata.

Vázizmok, izomatrófia (más néven izomsorvadás), izomfehérje, homeosztázis, endoplazmatikus retikulum, fiziológiás és kóros stressz, fehérjeszintézis, szabályozó mechanizmusok, tréning és tréningtervezés. Mi a közös ezekben? Bemutatjuk a cikkben. 

Miért fontos a vázizom?

A vázizom az emberi test legnagyobb "szerve", testsúlyunk kb. 40%-át adja. Létfontosságú, mert számos funkciót biztosít testünkben a mozgást, az ízületek és belső szervek védelmét. Ez az izomtömeg hatalmas fehérjetároló, amelyet éhezés idején, vagy életveszélyes helyzetekben használnak. Ez utóbbi azonban nem mehet hosszú távon, mert izom energiaforrásként való folyamatos használata végül veszélyezteti annak működését. 

Az izom egy metabolikusan aktív szövet. Glükózt használja fő energiaforrásként. Fiziológiai és kóros stressz szabályozza. Az izom homeosztázis egy rendkívül fontos tényező.

Testünket a mindennapok során fiziológiás és kóros stressz folyamatok érik és az izom ezekre a tömegének, vagy funkciójának csökkentésével, vagy növelésével válaszol. E szemszögből nézve fiziológiás izomtömeg csökkenésnek nevezhető pl. sporttevékenység befejezése után bekövetkező izomtömeg csökkenés, de talán még ide lehet sorolni azt is, amikor tehermentesítés miatt következik be a terhelés csökkenés és emiatt a tömeg csökkenés. Aztán az aktivitás visszaállításával ezek rendeződnek. Kóros izomtömeg csökkenése valamilyen társbetegségekhez társulva alakul ki és a társbetegségek során megváltozott működési egyensúlyi helyzetek/zavarok kapcsán keletkező és felszaporodott anyagok, anyagcsere termékek, bomlástermékek, visszafordíthatatlanul romló, vagy csak gyógyszerrel szabályozható szervi folyamatok miatt kóros funkcióváltozás is kialakul. Ilyen kóros pl. a beidegzés elvesztése valamilyen idegrendszeri betegség kapcsán, vagy olyan súlyos megbetegedésekben, mint a végstádiumú szívbetegség, daganatos betegség, veseelégtelenség, krónikus obstruktív légúti megbetegedés. 

 

Izomfehérje homeosztázis bonyolult szabályozó rendszerek alapján biztosított

Az izomfehérje homeosztázist (Más néven proteosztázist) a fehérjeszintézis, a minőség ellenőrzés és a lebontás kritikus egyensúlya biztosítja. Az izomsorvadás során a kontraktilis fehérjéket az ubiquitin proteaszóma rendszer (UPR), az autofágia lizoszómális útvonal (ALP) és a proteázok, például a kalpainok és a kaszpázok lebontják.

Mi történik pontosan az izomsorvadás során? 

ALP lizoszómális proteolitikus enzimeket alkalmaz a fehérje aggregátumok és membránfehérjék lebontására. Az UPR egy citoszolikus és nukleáris gépezet, amely a citoszolikus és nukleáris fehérjék célzott lebomlását közvetíti. A fehérjeminőség ellenőrzés részeként az UPR felelős a hibás fehérjék lebontásáért, pl. a nem teljes, rosszul hajtogatott, denaturált vagy oxidált fehérjékért, amelyek hajlamosak felhalmozódni és citotoxikus aggregátumokat képezni.

Az UPR számos betegségben szerepet játszik, mint például a rák, a neurológiai rendellenességek. vagy a gyulladás. Hiszen ez kulcsfontosságú pl. a sejtciklus szabályozásához, jelátvitelhez, a sejtfejlődéshez. Az immunrendszeren kívül tehát a vázizom is hozzájárul a gyulladást okozó citokininek termeléséhez és felszabadulásához

 

Mi az a fehérjeminőség ellenőrzés?

A fehérje lebontáshoz hasonlóan a fehérjeszintézist is szigorúan szabályozzák a miocitákban. Ezek a szabályozási mechanizmusok az endoplazmatikus retikulumban (rövidített nevén ER) fordulnak elő, amelyet az izmokban szarkoplazmatikus retikulumnak is neveznek. Az ER egy tubulusokból, hólyagokból és üregekből álló citoplazmatikus membránhálózat, a sejtmag membránjából a citoplazmába jut.

Az endoplazmatikus retikulum koordinálja a fehérjeszintézist és a kialakult fehérjék minőségének ellenőrzését is. Például az endoplazmatikus retikulum fehérjéket szabályozó képességét megzavarhatja a kalcium homeosztázisának zavara, hipoxia, vírusfertőzés, megnövekedett fehérje mennyiség, vagy megváltozott fehérje glikoziláció.

 

Stressz hatása a fehérjeszintézisre

Stress hatására az endoplazmatikus retikulumban felszaporodnak a rosszul hajtogatott fehérjék, amely aktiválja ezzel a minőség ellenőrző rendszerek működését (UPR rendszer). Vizsgálatok azt mutatják, hogy ellenállásos, vagy állóképességi edzések endoplazmatikus retikulumban stresszt váltanak ki, amely aktiválhatja a minőség ellenőrzések folyamatát, az UPS rendszereket. A rendszeres közepes intenzitású edzések pedig gyengítik a gének és fehérjék válaszait az endoplazmatikus retikulumban kialakult stresszel kapcsolatosan. Mindez a pozitív alkalmazkodás azonban csak akkor következik be és akkor eredményes, amikor az edzések intenzitásával és térfogatával arányos a pihenőidő is.

 

E tekintetben is fontos a tréning intenzitása, terjedelme és a szünetideje a rehabilitációban is? De nézzünk egyéb szempontokat is!

Vegyük csak alapul a sportrehabilitációban mindig hangoztatott szöveti sérülés típusától függő tréningtervezést. A tréningcélokat, a tréning szövetekre kifejtett hatását meghatározza az ismétlésszám, a szünetidő, a szériaszám, a tempó. Lehet mindezt lokálisan egy-egy izomcsoportra adekvátan megtervezni, de önmagában ez nem elegendő.  Tágabb értelemben több izomcsoportra lokalizáltan, majd mozgáskoordinációs programban, illetve az idegrendszeri szabályozó mechanizmusok szemszögéből vezérelten is ki kell dolgozni a különféle sérülés típusokra jellemző un. piramis elveknek megfelelően a programokat.

Ezeknek az összeállítása, a kivitelezések irányítása, a betegvezetés, a többrétű visszacsatolások alapján újabb és újabb fejlesztési lehetőségek megteremtése stb. pedig már majd a speciálisan képzett gyógytornász, azaz a sport fizioterapeuta feladata: Miért? Mert egyedül ő rendelkezik olyan kompetenciával, amely a sérülés kezdetétől a gyógyulásig képes a helyes rehabilitációt biztosítani páciens számára. Ebbe az útba tudnak majd bekapcsolódni egyéb más szakmák képviselői is a megfelelő fázisokban.

 

 Programok, tréningek, sportfizioterápia elérhető a PhysioVit® sportrehabilitációs rendelőben. Amennyiben baleset, vagy operáció után rehabilitációba kezd, ahol gyógytorna, manuálterápia, sportfizioterápia és trénigng szolgáltatások biztosítják a gyógyulását, akkor keressen fel minket rendelőnkben.

3000 nm-en komplex szolgáltatások csak az Ön egészsége érdekében! Időpont foglalásért hívja ügyfélszolgálatunkat vagy írjon a képernyő jobb alsó sarkában megjelenő chat vonalon! 

Telefonos elérhetőségünk munkanapokon 9:00-18:00 óra között a következő: +36 1 790 9900

 

Témával kapcsolatos tanulmányok:

  • Muscle endoplasmic reticulum stress in exercise Bruno B. Marafon, Ana P. Pinto, Eduardo R. Ropelle, Leandro P. de Moura, Dennys E. Cintra, José R. Pauli, Adelino S. R. da Silva (2022)
  • Haberecht-Muller S, Kruger E, Fielitz J. Out of Control: The Role of the Ubiquitin Proteasome System in Skeletal Muscle During InflammationBiomolecules (2021)
  • Langhans C, Weber-Carstens S, Schmidt F, Hamati J, Kny M, Zhu X, et al.. Inflammation-Induced Acute Phase Response in Skeletal Muscle and Critical Illness Myopathy.
  • Hahn A, Kny M, Pablo-Tortola C, Todiras M, Willenbrock M, Schmidt S, et al.. Serum Amyloid A1 Mediates Myotube Atrophy via Toll-Like ReceptorsJ Cachexia Sarcopenia Muscle (2020)
  • Zanders L, Kny M, Hahn A, Schmidt S, Wundersitz S, Todiras M, et al.. Sepsis Induces Interleukin 6, Gp130/JAK2/STAT3, and Muscle WastingJ Cachexia Sarcopenia Muscle (2022)
  • Busch K, Kny M, Huang N, Klassert TE, Stock M, Hahn A, et al.. Inhibition of the NLRP3/IL-1beta Axis Protects Against Sepsis-Induced CardiomyopathyJ Cachexia Sarcopenia Muscle (2021) 

 

Kategória: Gyógyítás
kedd, 26 December 2023 15:43

Manuálterápia és vállízületi fájdalmak

Vállfájdalmak? Nehezen múlnak? Szüksége van hatékony segítségre a gyógyításban?

 
A váll körüli fájdalmak okozója sokszor a megváltozott izomegyensúly és ebből adódó változott testtartás miatti térbeli pozíciók. Emiatt kialakuló helytelen terhelések következményeként szöveti feszülések, rosszabb, súlyosabb esetben gyulladásos folyamatok, túlterhelések alakulnak ki. Még rosszabb esetben a szövetekben un. „meszesedések” jönnek létre. Mindezek túlterhelést, feszüléseket, fájdalmas mozgásokat okoznak funkcionálisan együttműködő a váll-vállövi mozgásokban részt vevő izmokban, ízületi tokban, szalagrendszerben, csonthártya szövetében, illetve a szomszédos szegmentumok területein is.
 

Napi szinten találkozunk a problémával a rendelőben. Van megoldás!

Amikor vállízületi panaszokkal érkezik hozzánk a rendelőbe egy páciens és a panaszok megoldása érdekében manuálterápiát, gyógytornát, vagy sportrehabilitációs foglalkozásokat végzünk, akkor mindig alapos mozgásszervi és funkcionális vizsgálatok elvégzésére van szükség, a már hozott orvosi diagnózis mellett.
 

Funkcionális vizsgálatok és tesztek a hatékony megoldások megalapozásának első lépésében.

Mindez azért, hogy megismerjük mennyire és milyen mértékben érintettek a különféle, váll környéki területek/anatómiai képletek a kompenzációs mozgások és szöveti felszülések miként és hogyan alakultak ki. Mindez speciális tesztekkel jól nyomon követhető, analizálható és ennek vizsgálata is szükséges, mielőtt bármiféle kezelést megkezdünk. Majd ezeket az ok-okozati következményeket, kompenzációs rendszereket egyenként külön-külön kell majd a terápiás foglalkozások során megoldani.
 

Manuálterápia és komplex gyógymódok.

Vizsgálatok eredményét figyelembe véve első lépésben manuálterápia elvégzése szükséges a kialakuló szöveti feszülések megszüntetése, vagy ízületi mozgástartozmányok helyreállítása érdekében. Ezt követően a szöveti lazítás eredményét megtartó un. arthro-muscularis programozásra, majd az izomegyensúly helyreállítására, erősítésre és tartáskorrekcióra van szükség. Mindezeket szoros egymás utáni sorrendben, illetve időben átfedésben, több szempont szerinti megközelítésben végezzük el a terápiás beavatkozások során.
 
Mindez pedig nálunk kizárólag sportrehabilitációs szemlélettel, gyors és hatékony megoldásokkal képzelhető el. Ezért komplex programokkal végezzük a gyógyításokat.
 

Kiegészítésképpen csupán csak egy érdekesség a vállízületi panaszokhoz kapcsolódóan. Hogyan függ össze a vállpanasz a nyakkal?

 
A megbomlott vállízületi és vállövi funkcionális terhelések mellett nyaki- és háti gerincszakasz terhelésének változásai is állnak. Mindezek feltételezik a nyaki szegmentumok érintettségét is, amelyet a manuálterápia során végzett vizsgálatoknál minden esetben figyelembe kell venni.
 

A váll és a vállöv szegmentális beidegzése a nyaki régióban.

Szerepet játszik a nyaki gerinc és a porckorong panasz a vállpanaszok kialakulásában? Mindig tisztázni kell erre a válaszokat. Nézzük miért!
  • Váll körüli csonthártya esetében: a C5-C7 nyaki szegmentumból kap beidegzéséhez ágakat.
  • Vállízületi tok esetében: a C(3) 4-C7 nyaki szegmentumból kap beidegzéséhez ágakat.
  • A váll körüli izmok pedig a C(1-3) 4-Th1 szegmentumokból kapnak a beidegzéshez ágakat.

Ezen túl a vállöv ízületei közül a lapocka és a kulcscsont közötti un. acromioclavicularis ízület a C(4) 5-C7 szegmentumokból kap beidegzéshez ágakat. A másik ízület, amely a szegycsont és a kulcscsont között található un. sternoclavicularis ízület a C3-C6 szegmentumokból kap beidegzéshez ágakat. Mindezek feltételezik az érintettséget akkor, ha nem múló vállpanaszok kezelésében pl. nyaki manuálterpia elvégzése is szükséges.

Komplex megoldások a hatékony gyógyításban.

Igen. Ez azért is kiemelten fontos, mert a váll-vállövi panaszok rendezéséhez nélkülözhetetlen a gerinc komplex terápiája is.

 

 Információ kérése és időpont foglalás érdekében hívja ügyfélszolgálatunkat vagy írjon a képernyő jobb alsó sarkában megjelenő chat vonalon!

Telefonos elérhetőségünk munkanapokon 9:00-18:00 óra között a következő:  +36 1 790 9900

 

Kategória: Gyógyítás
1. oldal / 3

PhysioVit központ

images/physiovit13/physiovit_1.jpg
images/physiovit13/physiovit_2.jpg
images/physiovit13/physiovit_210.jpg
images/physiovit13/physiovit_22.jpg
images/physiovit13/physiovit_23.jpg
images/physiovit13/physiovit_24.jpg
images/physiovit13/physiovit_3.jpg
images/physiovit13/physiovit_4.jpg
images/physiovit13/physiovit_6.jpg
images/physiovit13/physiovit_8.jpg
images/physiovit13/physiovit_9.jpg
images/physiovit13/physiovit_30.jpg
images/physiovit13/physiovit_33.jpg
images/physiovit13/physiovit_32.jpg
Top

Honlapunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy az Ön számára a legjobb böngészési élményt nyújtsa.
A weboldal használatával Ön elfogadja jelen felhasználási cookie-kat.