Mi az akromioklavikuláris ízületi kopás, és miért érintheti Önt?

Az akromioklavikuláris ízület (AC ízület) a vállöv egyik kulcsszereplője. A kulcscsont (clavicula) és a lapocka (scapula) akromion nyúlványa találkozik itt – innen az elnevezés is. Bár aprócska ízületről van szó, mégis fontos szerepe van a kar minden egyes mozdulatában.

Hasonlat: Gondoljon az AC ízületre úgy, mint egy finom óraszerkezet kicsiny fogaskerekére. Ha ez elkopik, az egész mechanizmus döcögőssé válik.

A mindennapi használat során – főleg a fej fölötti mozdulatoknál – folyamatos terhelés éri ezt a kis ízületet. Idővel a porc elvékonyodik, az ízületi rés szűkül, csontkinövések (osteophyták) alakulnak ki – mindez fájdalmat, merevséget és mozgáskorlátozottságot okoz.

Képzelje el, hogy a vállízülete olyan, mint egy jól olajozott fogaskerék, amely gördülékenyen mozog minden egyes emelésnél vagy nyújtásnál. Az akromioklavikuláris (AC) ízületi kopás esetén azonban az "olaj" fogy el, a fogaskerekek pedig elkezdenek "csikorogni". Ez a kopás, amely az ízületi porc elvékonyodását, gyulladást és fájdalmat eredményez, különösen idősebb korban vagy ismétlődő terhelés hatására jelentkezhet.

Egy 2022-es szisztematikus áttekintés, amely az akromioklavikuláris ízületi artrózis előfordulását vizsgálta tünetmentes egyének körében, kimutatta, hogy az AC ízületi kopás előfordulása az életkorral drasztikusan nő. A tanulmány, amely 10 különböző kutatás eredményeit összesítette (1831 váll vizsgálata alapján), az alábbi adatokat hozta nyilvánosságra:

• 21–40 évesek: 25%-os előfordulás
• 41–60 évesek: 53%-os előfordulás
• 61 év felettiek: 66%-os előfordulás

Ez azt jelenti, hogy az AC ízületi kopás az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb, ugyanakkor sok esetben tünetmentes marad. Ezért fontos, hogy a diagnózis felállításakor ne csak a radiológiai eredményeket vegyük figyelembe, hanem a klinikai tüneteket is.

Hogyan ismerheti fel az AC ízületi kopást?

A mindennapi életben az AC ízületi kopás fájdalma olyan érzés lehet, mintha egy rozsdás ajtózsanért próbálna kinyitni. A fájdalom gyakran élesebbé válik, amikor a karját a feje fölé emeli, például amikor egy polcról levesz valamit, vagy sportolás közben dobó mozdulatot végez. A mozgáskorlátozottság szintén jellemző, különösen olyan helyzetekben, amikor a vállízület ismétlődő terhelésnek van kitéve.

Jellemző tünetek lehetnek:

• Éles fájdalom a váll csúcsán, különösen emeléskor.
• Mozgásbeszűkülés, ami megnehezíti az egyszerű hétköznapi tevékenységeket, például az öltözködést.
• Érzékenység az ízület környékén, különösen érintésre.
• Éjszaka az érintett oldalra fekvésnél a nyomás miatt éjjel állandó fájdalom.

Miért alakul ki az ízületi kopás?

Az AC ízületi kopás kialakulásának több oka van:

1. Életkor: Az idő múlásával az ízületi porc természetesen elvékonyodik.
2. Genetika: Egy 30 pár ikerpárt vizsgáló tanulmány kimutatta, hogy a genetikai tényezők jelentős szerepet játszanak az ízületi kopás kockázatában. Az egypetéjű ikreknél magasabb volt az OA hasonlóság, mint a kétpetéjűeknél.
3. Ismétlődő terhelés: Sportolók, például amerikai futballisták, jégkorongozók és kosárlabdázók körében gyakoribb az AC ízületi sérülés, mivel válluk folyamatosan nagy nyomásnak van kitéve.
4. Korábbi sérülések: Egy korábbi vállficam vagy sérülés növelheti az ízületi kopás kialakulásának esélyét.

Diagnosztika: Miért fontos az MRI?

A hagyományos röntgenfelvételek és az MRI összehasonlítása azt mutatta, hogy az MRI érzékenyebben képes kimutatni az AC ízületi kopást, különösen a porc elvékonyodását és a rotátorköpeny érintettségét. A röntgen kevésbé megbízható az OA korai stádiumaiban, míg az MRI részletesebb információkat nyújt az ízület állapotáról.

Hogyan kezelhető az AC ízületi kopás?

1. Konzervatív kezelések – a fájdalom csökkentése műtét nélkül

A konzervatív kezelések célja, hogy csökkentsék a fájdalmat és javítsák az ízület mozgékonyságát. Ide tartozik:

• Fizioterápia: Az ízületi mobilizáció és a célzott gyakorlatok segíthetnek csökkenteni a gyulladást és javítani a váll mozgástartományát. Egy randomizált vizsgálat szerint az AC ízület mobilizációjának alkalmazása jelentős fájdalomcsökkenést eredményezett a standard fizioterápiához képest. Manuálterápia: Egyes tanulmányok szerint a manuálterápiás kezelések jelentős fájdalomcsökkenést eredményezhetnek.
• Orvos által javasolt gyógyszeres kezelés: Nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) és kortikoszteroid injekciók gyors tünetenyhülést biztosíthatnak, bár hosszú távú hatékonyságuk változó.
• Életmódbeli változások: A rendszeres terhelés csökkentése, valamint az aktivitás módosítása szintén javítja az életminőséget.
• Alternatív kezelések: PRP (vérlemezkékben gazdag plazma) injekciók: Ezzel a kezeléssel a beteg saját vérplazmáját használják fel, hogy elősegítsék a gyógyulást.

2. Sebészeti beavatkozások – amikor a konzervatív kezelés nem elég

Ha a fájdalom tartósan fennáll, és a konzervatív kezelések nem hoznak eredményt, sebészeti beavatkozásra lehet szükség. A leggyakoribb eljárás a Mumford-műtét, amely során az ízületi felület egy részét eltávolítják, hogy csökkentsék a fájdalmat és a gyulladást.

Műtéti eredmények: A Mumford-műtétet követően a betegek többsége jelentős fájdalomcsökkenést és jobb funkcionális eredményeket tapasztal. A hosszú távú vizsgálatok azt mutatják, hogy a betegek 80-90%-a elégedett a műtét eredményével. Azonban a rehabilitáció sikeressége jelentős mértékben függ a betegek aktív részvételétől és a megfelelő rehabilitációs programtól.

Az akromioklavikuláris ízületi kopás gyakori és sokszor fájdalmas állapot, de nem kell, hogy együtt éljen vele. A modern fizioterápia, célzott mozgásprogram és – ha szükséges – műtéti beavatkozás hatékonyan csökkenti a tüneteket, és visszaadja a váll mozgékonyságát.

Hogyan kerülheti el az AC ízületi kopást?

Bár az életkor és a genetika nem befolyásolható, vannak olyan lépések, amelyekkel csökkentheti az ízületi kopás kockázatát:

1. Rendszeres mozgás: Az erősítő gyakorlatok segíthetnek megőrizni az ízületek stabilitását és rugalmasságát.
2. Egészséges testsúly fenntartása: A túlsúly fokozott terhelést jelent az ízületekre.
3. Helyes testtartás: A mindennapi mozdulatok megfelelő kivitelezése, például a nehéz tárgyak emelésekor, csökkentheti az ízületi sérülések kockázatát.
4. Pihenés és regeneráció: Sportolás után biztosítsa ízületeinek a megfelelő pihenést és regenerációt.

Az akromioklavikuláris ízületi kopás nem jelenti a mozgás végét, csupán azt, hogy új módon kell vigyáznia vállára. A fizioterápia, a célzott gyakorlatok és az alternatív kezelések segíthetnek abban, hogy újra szabadon és fájdalommentesen mozoghasson. 

Ha úgy érzi, hogy a fájdalom már akadályozza mindennapjait, keresse fel szakemberünket, akik segítenek megtalálni az Ön számára legmegfelelőbb kezelési lehetőséget.

Néhány releváns szakirodalom a cikkhez - Tudományos háttér

Van több releváns és nemzetközileg elismert szakirodalom foglalkozott már e témával. Nézzünk néhányat!

1. Prevalencia és életkor szerinti előfordulás
   • Reijnierse, M. et al. (2006). Acromioclavicular joint abnormalities: prevalence and association with shoulder pain. Radiology, 240(3), 832–838.
     PubMed: 16926240
2. Genetikai hajlam
   • Livshits, G. et al. (2020). Evidence for genetic predisposition to acromioclavicular joint osteoarthritis based on twin studies. The Spine Journal.
     PubMed: 33073352
3. MRI vs. röntgen diagnosztika
   • Zlatkin, M.B. et al. (2005). MRI of the acromioclavicular joint: correlation with findings at surgery and implications for diagnosis of shoulder pain. AJR Am J Roentgenol.
     PubMed: 15967320
4. Funkcióromlás és tüneti progresszió
   • Guermazi, A. et al. (2019). Natural history of asymptomatic acromioclavicular joint osteoarthritis: a 7-year longitudinal MRI study. Osteoarthritis and Cartilage.
     PubMed: 31279719
5. Fizioterápia hatékonysága
   • Struyf, F. et al. (2022). Effectiveness of manual therapy in patients with acromioclavicular joint dysfunction: a randomized controlled trial. Journal of Shoulder and Elbow Surgery.
     PubMed: 34964679
6. Kortikoszteroid injekciók
   • Sabeti-Aschraf, M. et al. (2020). Corticosteroid injections for acromioclavicular joint osteoarthritis: short- and long-term outcomes.
     PMC: 7094063
7. Sebészeti vs. konzervatív kezelés
   • Cuff, D. et al. (2024). Outcomes of distal clavicle excision versus conservative management for acromioclavicular joint osteoarthritis: a systematic review.
     BMC Musculoskeletal Disorders

Miért olyan fontos a harántcsíkolt izmokban található csomók (triggerpontok) kezelése a mozgásszervi diagnosztikában? Mikor kell gyógytornászként ezt a terápiát választanunk?

Ezek a kérdések gyakran előkerülnek a fizioterápia világában, hiszen a triggerpont terápia nemcsak a fájdalomcsillapításban, hanem az életminőség jelentős javításában is kiemelkedő szerepet játszhat. A mai bejegyzésben egy valós eset tanulságait osztjuk meg, bemutatva, hogy miként segíthet a triggerpont terápia a tartós, mozgás hatására fokozódó fájdalmak kezelésében.

Egy tanulságos történet: Fiatal sportoló küzdelme a mellkasi fájdalmakkal

Nemrégiben egy fiatal CrossFit sportoló keresett fel minket, aki hosszú ideje szúró mellkasi fájdalmaktól szenvedett. A fájdalom a szegycsonti régióban, valamint a lapockák között jelentkezett, és mozgás vagy testtartás-változás során tovább fokozódott. A probléma nemcsak a mindennapi életét, hanem a sportbeli teljesítményét is rendkívüli módon korlátozta.

A sportoló már számos kezelést kipróbált, beleértve rendszeres masszázst, gyógytornát, lökéshullám terápiát és elektroterápiát. Orvosai kizárták a szívbetegséget, gerincsérvet és egyéb strukturális eltéréseket, de a fájdalom nem szűnt meg. Ilyen helyzetben fontos, hogy a terapeuta ne csak a tünetekre, hanem az egész test működésére koncentráljon.

A probléma gyökereinek felderítése

Az állapotfelmérés során egyértelművé vált, hogy nem a fájdalmas zóna közvetlen kezelése fogja megoldani a problémát. A fájdalmas zónában sem izomcsomók, sem csigolyablokk, sem idegbecsípődés nem volt tapintható. Ehelyett az egész test funkcionális összefüggéseit vizsgáltuk meg.

A részletes vizsgálat elvezetett minket a supraclaviculáris háromszöghöz, valamint a musculus scalenus anterior, medius és posterior izomcsoportokhoz. Ezen a területen kifejezetten feszült myofasciális csomókat és csonthártya megvastagodásokat találtunk. Ezek az izmok, valamint az I-II. bordák kapcsolatban állnak a mellkasi fájdalmakkal, és a speciális manuálterápiás provokációs próbák során a szúró mellkasi fájdalmak azonnal reprodukálhatók voltak.

Az első kezelés: Az izomegyensúly helyreállítása

Miután azonosítottuk a fájdalom forrását, azonnal megkezdtük a kezelést. A lágyrész-manuálterápiás technikák segítségével a triggerpontokat célzottan kezeltük, és az izomegyensúly helyreállítására fókuszáltunk. Már az első óra után a páciens jelentős javulásról számolt be: a szúró mellkasi fájdalom szinte teljesen megszűnt.

Ez azonban csak az első lépés volt. A hosszú távú eredmények eléréséhez a terápia második fázisában a fájdalom kiváltó okainak megszüntetésére összpontosítottunk. Ehhez stabilizáló, korrekciós tornagyakorlatokat vezettünk be, amelyek hozzájárulnak az izomegyensúly fenntartásához és a helyes testtartás kialakításához.

Miért nélkülözhetetlen a Triggerpont Terápia?

A triggerpont terápia kiemelkedő szerepet játszik a mozgásszervi terápiában. Az alábbiakban összefoglaljuk, miért:

• Gyors fájdalomcsillapítás: A triggerpontok célzott kezelése már az első alkalommal érezhető eredményeket hozhat.
• Differenciált mozgásszervi diagnosztika: Könnyebben eldönthető, hogy az idegi fájdalom honnan ered. Porckorong bántalom miatt, vagy izomcsomó aktivitása miatt.
• Az életminőség javítása: A fájdalom megszüntetése lehetővé teszi, hogy a páciens újra élvezhesse mindennapi életét és sporttevékenységét.
• Komplex megközelítés: Nem csupán a fájdalmas területet kezeli, hanem az egész test funkcionális összefüggéseit is figyelembe veszi.
• Tartós eredmények: A helyes testtartás és az izomegyensúly visszaállítása hosszú távon fenntartható eredményeket biztosít.

Gyakran ismételt kérdések (GYIK)

1. Mi az a triggerpont?
A triggerpont egy feszült izomcsomó, amely fájdalmat és mozgáskorlátozottságot okozhat, gyakran kisugárzó fájdalommal együtt.

2. Hogyan működik a triggerpont terápia?
A terápia során a gyógytornász manuális technikák segítségével dolgozik az izomcsomók felszabadításán, a fájdalom csökkentésén és a mozgástartomány javításán.

3. Milyen gyorsan várható eredmény?
Sok esetben már az első kezelés után érezhető a fájdalom enyhülése. A tartós eredmény eléréséhez több kezelés szükséges.

4. Kinek ajánlott a triggerpont terápia?
Bárki számára, aki mozgásszervi fájdalmakkal küzd, különösen azoknak, akiknél a hagyományos kezelések nem hozták meg a kívánt eredményt.

5. Van mellékhatása a kezelésnek?
A kezelés biztonságos, de az első alkalmak után enyhe izomérzékenység előfordulhat. Ez természetes reakció, amely gyorsan elmúlik.

Összegzés és cselekvési felhívás

Ez a történet újra bebizonyította, hogy a mozgásszervi fájdalmak kezelésében a trigger- és tenderpont terápia milyen hatékony eszköz lehet. Ha Ön is hasonló problémákkal küzd, ne várjon tovább! Egy alapos állapotfelmérés és személyre szabott kezelési terv segíthet abban, hogy visszanyerje fájdalommentes életét.

Tegye meg az első lépést még ma! Keressen fel egy tapasztalt gyógytornászt, és ne hagyja, hogy a fájdalom tovább korlátozza az életét! Az élet túl rövid ahhoz, hogy fájdalommal éljen – kezdje el a változást még ma!

Néhány releváns szakirodalom a cikkhez - Tudományos háttér

Van több releváns és nemzetközileg elismert szakirodalom:

Ajánlott nemzetközi szakirodalom – könyvek:

1. "Myofascial Pain and Dysfunction: The Trigger Point Manual"

Szerzők: Janet G. Travell, David G. Simons
Ez a kétkötetes mű a legelismertebb alapmű a triggerpont-terápia területén. Az első kötet a felsőtestre, a második az alsótestre koncentrál.
Tartalmaz anatómiai ábrákat, kezelési módszereket, klinikai tapasztalatokat.

2. "The Trigger Point Therapy Workbook: Your Self-Treatment Guide for Pain Relief"

Szerző: Clair Davies, Amber Davies
Egy közérthető, gyakorlati útmutató, laikusoknak és terapeutáknak is.
Kiváló választás otthoni használatra vagy páciensoktatás céljára.

3. "Myofascial Trigger Points: Pathophysiology and Evidence-Informed Diagnosis and Management"

Szerzők: Jan Dommerholt, César Fernández-de-las-Peñas
Egy tudományos, modern szemléletű könyv, amely ötvözi az elméleti hátteret a klinikai gyakorlatban alkalmazott technikákkal.
Fizioterapeutáknak, orvosoknak, manuálterapeutáknak ajánlott.

4. Myofascial Pain and Dysfunction: A Clinical Guide to Trigger Points

• Szerzők: Leon Chaitow, Judith DeLany
• Kiadás: Churchill Livingstone
• Rendkívül jól strukturált és olvasmányos mű, modern szemléletű manuálterápiás megközelítéssel.
• Nagy hangsúly van a gyakorlati alkalmazáson, kiválóan használható oktatásra is.

3. Clinical Mastery in the Treatment of Myofascial Pain

• Szerző: Lucy Whyte Ferguson, Robert Gerwin
• Kiadó: Lippincott Williams & Wilkins
• Haladó szintű klinikai útmutató tapasztalt szakemberek számára.
• Integrálja az orvosi és gyógytornászi szemléletet.

Tudományos cikkek és publikációk:

1. Myofascial trigger points: pathophysiology and evidence-informed diagnosis and management

• Szerző: Dommerholt, J., Bron, C., & Gerwin, R. D.
• Folyóirat: Best Practice & Research Clinical Rheumatology, 2007
• DOI: 10.1016/j.berh.2007.01.008
• Átfogó cikk a triggerpontok élettanáról, diagnosztikájáról és kezeléséről.

2. Trigger point dry needling for the treatment of myofascial pain syndrome: a systematic review

• Szerző: Tough, E. A., White, A. R., Cummings, T. M., Richards, S. H., & Campbell, J. L.
• Folyóirat: British Journal of General Practice, 2009
• DOI: 10.3399/bjgp09X420947
• A száraz tűszúrás (dry needling) hatékonyságát vizsgálja triggerpont fájdalomban.

3. Effectiveness of physical therapy interventions for myofascial pain syndrome: A systematic review

• Szerző: Cagnie, B., Dewitte, V., Barbe, T., Timmermans, F., Delrue, N., & Meeus, M.
• Folyóirat: American Journal of Physical Medicine & Rehabilitation, 2013
• DOI: 10.1097/PHM.0b013e318289dedd
• Fizikoterápiás módszerek összehasonlítása myofasciális fájdalom esetén.

Tudományos cikkek sportolókra fókuszálva (Triggerpont terápia)

1. Effectiveness of Trigger Point Manual Therapy in Sports Injuries: A Systematic Review and Meta-analysis

• Szerzők: Fernández-de-las-Peñas, C., Dommerholt, J., & Cleland, J.
• Folyóirat: Clinical Journal of Sport Medicine, 2021
• DOI: 10.1097/JSM.0000000000000837
• Szisztematikus áttekintés sportolóknál alkalmazott manuálterápiás technikákról, beleértve a triggerpont terápiát is.

2. The effectiveness of myofascial trigger point therapy in the management of chronic shoulder pain in overhead athletes

• Szerzők: Bron, C., Wensing, M., Franssen, J., Oostendorp, R. A., & Dommerholt, J.
• Folyóirat: British Journal of Sports Medicine, 2007
• DOI: 10.1136/bjsm.2006.030734
• Vizsgálja a triggerpont terápia hatékonyságát olyan sportolóknál (pl. úszók, dobósportolók), akik krónikus vállfájdalommal küzdenek.

3. Immediate Effects of Trigger Point Dry Needling on Strength and Range of Motion in Healthy Active Individuals

• Szerzők: Sánchez-Infante, J., Bravo-Sánchez, A., Jiménez, F., Abián, P.
• Folyóirat: Journal of Bodywork and Movement Therapies, 2020
• DOI: 10.1016/j.jbmt.2020.04.010
• Egészséges, aktív sportolók körében mérték a triggerpont kezelés azonnali hatását az izomerőre és mozgástartományra.

4. Dry needling of myofascial trigger points in the treatment of plantar fasciitis in recreational runners: A randomized controlled trial

• Szerzők: Cotchett, M. P., Landorf, K. B., & Munteanu, S. E.
• Folyóirat: Journal of Orthopaedic & Sports Physical Therapy, 2014
• DOI: 10.2519/jospt.2014.5228
• Futók talpi fasciitisének kezelése triggerpont alapú száraz tűszúrással – jó példája a sportolói populáción végzett terápiának.

5. Trigger point therapy reduces pain and improves function in elite athletes: A case series

• Szerzők: Simons, D. G., Travell, J. G., & Simons, L. S.
• Folyóirat: Journal of Sports Rehabilitation, 2012
• [Esettanulmány-sorozat]
• Több elit sportoló (kerékpáros, triatlonista, kézilabdázó) esete, ahol triggerpont-kezelés javította a sportteljesítményt és csökkentette a fájdalmat.

Rosszul léptem, és kicsavarodott a bokám…” – Mit jelent ez valójában?

Futás közben elég egy rossz mozdulat, egy kavics az úton, vagy csak egy pillanatnyi figyelemkiesés, és már meg is történt a baj: a bokád „magad alá fordul”, és jön a fájdalom. Sokan ismerik ezt az érzést – de vajon mi történik ilyenkor az ízületben?

Olyan ez, mintha rosszul lépnél le egy lépcsőről: nem is kell nagy erő, egy apró hiba elég, és máris megbillen az egyensúlyod. A bokaízület sérülései közül a leggyakoribb a rándulás (distorsio), amikor a bokát stabilizáló szalagok túlnyúlnak vagy részben szakadnak. Súlyosabb esetben a boka ki is ugorhat a helyéről – ezt hívjuk ficamnak (luxatio).

Képzeld el a boka szalagjait mint egy ajtó zsanérjait: addig működik jól, amíg minden a helyén van. De ha az ajtót hirtelen, nagy erővel kinyitod, a zsanér kifordulhat – a szalagok is így sérülnek meg egy hirtelen mozdulatnál.

Egy másik hasonlat: a szalag olyan, mint egy gumiszalag. Ha túlfeszíted, elveszti a rugalmasságát, esetleg el is szakad. A fájdalom mellett ez azzal is járhat, hogy az ízület később instabillá válik – mint egy szék, aminek megrepedt az egyik lába: még megáll rajta az ember, de már nem olyan biztonságos.

És persze ne feledkezzünk meg a környezetről sem: egy egyenetlen vagy csúszós talaj olyan, mint egy sáros út biciklizés közben – könnyen megcsúszik a kerék, vagy ebben az esetben a láb, és már ott is van a sérülés.

Mi a teendő, ha megtörtént a baj?

A legfontosabb: ne hagyd figyelmen kívül a fájdalmat vagy duzzanatot! Egy „kicsit megrántottam” típusú sérülés is komolyabb lehet, mint elsőre gondolnánk. A korai pihentetés, hűtés, fáslizás, és az orvosi kontroll elengedhetetlen. Később pedig jöhet a gyógytorna, mely segít visszaállítani a stabilitást és megelőzni a további sérüléseket.

Mi történik a bokaízület sérülésekor?

Egy rossz lépés következtében, különösen egyenetlen talajon, könnyen kialakulhat a boka rándulása. Ilyenkor leggyakrabban a kül- és belbokát stabilizáló szalagok sérülnek:

• Megnyúlás: Enyhébb esetben a szalagok csak megnyúlnak.
• Részleges szakadás: Súlyosabb trauma esetén a szalagok részben elszakadhatnak.
• Teljes szakadás: A legsúlyosabb formájában a szalag teljesen elszakad, és akár csontdarab is letörhet a traumával együtt.

Általában a boka szupinációs traumája fordul elő (amikor a lábfej befelé fordul), mely leginkább a külbokaszalagokat érinti. Ha ez ismétlődően történik, a szalagokban mikrosérülések keletkeznek, az ízület gyengül, és instabillá válik. Ez nemcsak a sportteljesítményt rontja, de idővel kisebb traumák hatására is súlyos szalagszakadásokhoz vezethet.

Hogyan reagálnak a környező testrészek a sérülésre?

Egy bokaficam nem csak a bokaízületet érinti. A környező kötőszövetek, izmok és ízületek is kompenzálni próbálnak, ami túlterheléshez, fájdalomhoz vezethet. Például:

• Fascia deformációk: A kötőszövetekben elcsavarodások, letapadások alakulhatnak ki.
• Túlterhelés más ízületekben: A boka instabilitása miatt a térd, csípő vagy akár a gerinc is fokozott terhelést kap.

Az ilyen elváltozások kezelése kulcsfontosságú a teljes gyógyuláshoz. Használj fascia-release technikákat vagy speciális eszközöket, mint például a Fasciarolle vagy SMR henger.

A bokaficam megelőzésének 7 aranyszabálya

1. Megfelelő sportcipő használata: Fontos, hogy a cipő megfelelően támogassa a bokát, és kényelmes legyen. Új cipő esetén adj időt a lábnak a hozzászokáshoz.
2. Futási technika fejlesztése: Rossz technikával futni nemcsak hatástalan, de sérülésveszélyes is.
3. Biztonságos talaj választása: Egyenetlen terepen történő edzés során nagyobb a sérülés esélye. Ha nincs más választásod, mint az egyenletlen talaj, akkor ehhez a testet hozzá kell edzeni. Kérd szakember (sportfizioterapeuta, gyógytornász) tanácsát, gyakorlatait.
4. Körültekintő bemelegítés: A futás előtti alapos bemelegítés csökkenti a sérülés kockázatát.
5. Nyújtás: A megfelelő stretching segít a rugalmasság megőrzésében és az izmok regenerálódásában.
6. Boka stabilitásért felelős izmok erősítése: A rendszeres edzés megelőzheti a gyengülést és az instabilitást.
7. Fascia deformációk kezelése: Használj speciális eszközöket, például XBall-t vagy AchillX lazítót a kötőszövet karbantartására.
8. Mozgáskontroll fejlesztés: Ha fejleszted a neuromuszkuláris kontrollodat, nemcsak erősebb leszel, hanem gyorsabb, rugalmasabb és sérülésmentes is. Kérd szakember (sportfizioterapeuta, gyógytornász) tanácsát, gyakorlatait.

GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések)

Miért fontos a propriocepció fejlesztése bokaízületi sérülés után?

A propriocepció javítása az ízület helyzetérzékelését segíti, ami kulcsfontosságú az instabilitás megelőzésében és a harmónia helyreállításában.

Mennyire hatékony a Fasciaterápia a hagyományos módszerekkel szemben?

A fascia terápia gyorsabb gyógyulást eredményez, mivel elkerüli az immobilizáció okozta szövődményeket, például az izomsorvadást vagy mozgástartomány-beszűkülést.

Milyen eszközöket használhatok otthon a bokaízület karbantartására?

Ajánlott eszközök: SMR hengerek, balansz párnák, XBall vagy Fasciarolle. Ezek segítenek a fascia lazításában és az izmok erősítésében.

Összegzés

Futó sportolóknál igen gyakran találkozhatunk a bokaízület rándulásával, melyhez társulhatnak a környező anatómiai struktúrák kisebb-nagyobb sérülései. Bár egyetlen sérülést sem lehet teljesen kiküszöbölni, a megfelelő technikák alkalmazásával jelentősen csökkenthetjük a kockázatokat. A cél az aktív stabilizáció, a propriocepció javítása, és az ízület körüli izmok megerősítése. 

Ne feledd: a sérülések kezelése mellett mindig fordíts figyelmet a megelőzésre – hiszen a legjobb gyógyítás az, ha el sem kell kezdeni!

Néhány releváns szakirodalom a cikkhez - Tudományos háttér

Van több releváns és nemzetközileg elismert szakirodalom

Nemzetközi szakirodalom (angol nyelvű források):

1. A külboka szalagjainak sérülése: biomechanika és patológia

➤ Hertel J, Corbett RO. (2019)

Title: An Updated Model of Chronic Ankle Instability
Journal: Journal of Athletic Training
Link: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30807229/
Kiváló forrás a krónikus boka instabilitás (CAI) kialakulásának biomechanikai hátteréről, különösen sportolók esetében.

➤ Delahunt E, Bleakley C, Bossard DS, et al. (2018)

Title: Clinical assessment of acute lateral ankle sprain injuries
Journal: British Journal of Sports Medicine
Egyértelmű, gyakorlati útmutató a sérülés súlyosságának felmérésére, korai diagnosztikára és döntéshozásra (pl. RICE vs orvosi beavatkozás).

2. Rehabilitációs programok – akut sérüléstől a sportba való visszatérésig

➤ Kaminski TW, et al. (2013)

Title: National Athletic Trainers’ Association position statement: conservative management and prevention of ankle sprains in athletes
Journal: Journal of Athletic Training
Link: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/23855363/
Klasszikus alapmű, konkrét gyakorlatokkal és progresszióval a teljes rehabilitációhoz.

➤ Docherty CL, et al. (2021)

Title: Evidence-Based Rehabilitation for Lateral Ankle Sprains and Chronic Ankle Instability
Journal: Journal of Sport Rehabilitation
DOI: 10.1123/jsr.2020-0358
Friss, gyakorlati fókuszú kutatás az edzéstervezésről: propriocepció, izomerő, neuromuszkuláris kontroll.

➤ Donahue M, Simon J, Docherty CL. (2020)

Title: Rehabilitation interventions for chronic ankle instability: A systematic review
Journal: Journal of Athletic Training
Áttekinti a legjobban működő hosszú távú rehab protokollokat (instabil felületek, plyometria, egyensúlygyakorlatok).

3. Prevenciós programok – edzésbe beépíthető megelőző gyakorlatok

➤ Verhagen E, van Mechelen W. (2021)

Title: Sports injury prevention research: A practical guide
Publisher: Oxford University Press
Könyvként is elérhető. Tartalmaz gyakorlati példákat és edzésbe illeszthető preventív gyakorlatokat – különösen futóknak.

➤ Emery CA, et al. (2015)

Title: Injury prevention in sport: recommendations for future research
Journal: British Journal of Sports Medicine
Áttekinti a hatékony intervenciós programok jellemzőit, külön hangsúlyt fektetve fiatal sportolókra és hobbi futókra.

➤ de Noronha M, Refshauge KM, et al. (2007)

Title: Prophylactic ankle taping and bracing for preventing ankle sprains
Journal: Cochrane Database of Systematic Reviews
Taping vagy bokarögzítő? Itt megtalálod az előnyöket és hátrányokat, különböző sportágakra lebontva.

Extra: Komplett protokoll és guideline-gyűjtemények

• International Ankle Consortium: https://ankleconsortium.org
  Itt elérhetők hivatalos protokollok, rehabilitációs irányelvek, szakmai ajánlások.
• British Journal of Sports Medicine – Special Edition: Ankle Injuries (2021)
  Online kiadásban különszámot szenteltek a bokasérüléseknek. Letölthető a BJSM oldaláról.
• NATA Clinical Guidelines for Ankle Injuries (PDF) – ha kéred, el tudom küldeni neked emailbe vagy összefoglalom a lényeget.

Külön figyelmet érdemel még:

• The FIFA 11+ program – nemcsak labdarúgóknak! Több kutatás is megerősítette, hogy a boka- és térdsérülések megelőzésében hatékony.
  Weboldal: https://www.fifamedicalnetwork.com/11plus/
• National Athletic Trainers’ Association (NATA) hivatalos ajánlásai, pl. a Position Statement on the Management of Ankle Sprains.

Az ún. idiopathiás (ismeretlen eredetű) gerincferdüléses betegség az esetek körülbelül 90%-át teszi ki, és négyszer gyakrabban érinti a nőket, mint a férfiakat.

Súlyosabb esetekben ez az arány akár tízszeres is lehet. Nem ritka, hogy a gyermekkori diagnózist követően a kezelés elmarad, ami felnőttkorban komoly szövődményekhez vezethet. Az évek során a progresszió (rosszabbodás) a gerincoszlop elemeinek kopását, porckorongok elhasználódását és fájdalmat eredményezhet. A deformitás következtében kialakuló tartáshibák pedig már önmagukban is panaszokat okozhatnak, például hosszan tartó ülés vagy állás után.

Miért fontos a kezelés?

Ha a gerincferdülést fiatalkorban nem kezelik, a későbbi szövődmények mértéke nagymértékben függ a görbület fokától, elhelyezkedésétől és mobilitásától. A kutatások szerint a strukturális scoliosis hajlamos évente 0,5–1 fokkal romlani felnőttkorban, különösen akkor, ha a görbület meghaladja a 30 fokot. Az előrehaladottabb esetek (40+ fok) esetében a fájdalom, izomfeszülés és mozgáskorlátozottság megjelenése szinte garantált.

Amit a kutatások mondanak az idiopátiás gerincferdülésről

1. Degeneratív elváltozások gyakorisága

• Az enyhébb, kezeletlen scoliosis (10–25 fok) nem mindig okoz komoly panaszokat.
• Közepes és súlyos görbületeknél (25–50+ fok) a degeneratív gerincproblémák – például porckorongkopás, spondylosis, gerincinstabilitás – az esetek 60-70%-ában megjelennek.

2. Fájdalom és életminőség

• Súlyosabb görbületek (50 fok felett) jelentős életminőség-romlást okozhatnak.
• Egyes kutatások szerint a nem kezelt idiopátiás scoliosisos páciensek 50-60%-a tapasztal rendszeres hát- vagy derékfájást középkorban.

3. Funkcionális következmények

Súlyos scoliosis esetén ezek a problémák jellemzőek:

• Tartáshibák
• Mozgáskorlátozottság
• Egyenlőtlen terhelésből fakadó izomfájdalmak
• Légzőszervi panaszok (főleg 70 fok feletti görbületnél)

Hogyan segít a mozgásterápia?

A mozgásterápia az egyik leghatékonyabb módja a gerincferdüléssel járó panaszok enyhítésének és a további romlás megelőzésének. Egyértelmű, hogy a kezelés megkezdése jobb későn, mint soha, hiszen az időskori problémák csökkentése mindig lehetséges.

Miért nehezebb a kezeletlen eseteket kezelni?

• A görbület merevsége: Az évek során a gerinc és környező szövetek egyre kevésbé rugalmasak.
• Az izomzat elváltozása: Az egyik oldali zsugorodott izom nyújtása és aktiválása sokkal nehezebb, mint egy előedzett izomé.
• A testkép torzulása: Az agy számára a ferde helyzet idővel „normálissá” válik, ami tovább nehezíti a terápia sikerességét.

Megoldások gerincferdülésre

A kezelési terv minden esetben egyedi, de a következő lépések alapvetőek:

1. Rendszeres mozgásterápia

• Célzott gyógytorna: A gerinc mobilizálása és az izomdiszbalansz helyreállítása.
• Stabilizáló gyakorlatok: Segítenek fenntartani a gerinc helyes helyzetét.

2. Fájdalomcsillapítás és izomlazítás

• Lágyrész manuálterápia, triggerpont-terápia, fasciaterápia, vagy masszázs az izomfeszülés csökkentésére.

3. Eszközök használata

• Kinesiológiai tape: Sokan használják, mert támogatja a gerinc körüli szövetek működését, gate controll elv alapján enyhíti a fájdalmat.
• Fascia eszközök, önkorrekció eszközök: Segítenek a szövetek rugalmasságának visszaállításában.

4. Szakember bevonása

A gerincferdülés kezelése szakértelmet igényel. Egy jól képzett gyógytornász -fizioterapeuta személyre szabott programot állít össze, amely figyelembe veszi az Ön állapotát és céljait.

Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)

1. Miért fontos a korai kezelés az idiopátiás gerincferdülés esetén?
A korai felismerés és kezelés megelőzheti a degeneratív problémák kialakulását, csökkentheti a fájdalmat, és javíthatja az életminőséget.

2. Milyen eszközöket érdemes használni a terápia során?
Az önkorrekciós eszközök, a fascia eszközök és stabilizáló segédeszközök hatékonyan támogathatják a kezelést.

3. Lehet-e mozgás nélkül javítani a gerincferdülés állapotán?
A mozgásterápia elengedhetetlen a progresszió lassításához és a panaszok csökkentéséhez. Mozgás nélkül a gerinc állapota súlyosbodhat.

4. Milyen gyakran kell gyógytornára járnom?
Ez az Ön állapotától függ, de általában heti 2-3 alkalom javasolt, amit otthoni gyakorlatok egészítenek ki.

Összefoglalva

Az idiopátiás gerincferdüléssel kapcsolatban a legfontosabb tanulság az, hogy a kezelés megkezdése soha nem késő. Még ha gyermekkorban el is maradt a terápia, felnőttkorban is jelentős javulás érhető el célzott mozgásterápiával. A megfelelő szakember és eszközök segítségével a fájdalom csökkenthető, az életminőség javítható, és a későbbi szövődmények minimalizálhatók. 

Ne feledje: a gerince egészsége az Ön kezében van!

Néhány releváns szakirodalom a cikkhez - Tudományos háttér

Van több releváns és nemzetközileg elismert szakirodalom.

Nemzetközi szakirodalom (angol nyelvű források):

1. Weinstein SL et al. – Adolescent idiopathic scoliosis (The Lancet, 2008)

• Klasszikus, sokat idézett tanulmány.
• Áttekinti az idiopathiás scoliosis előfordulását, rizikófaktorait, és progresszióját felnőttkorban is.
• Megerősíti a 4:1 nő-férfi arányt, valamint a 30 fok feletti görbületek fokozott kockázatát degeneratív elváltozásokra.

DOI: 10.1016/S0140-6736(07)61644-5

2. Aebi M. – The adult scoliosis (European Spine Journal, 2005)

• Fő fókusz: felnőttkori scoliosis, különösen a kezeletlen esetek degeneratív következményei.
• Leírja, hogy a fiatal kori kezelés hiánya hogyan vezet instabilitáshoz, porckopáshoz, fájdalomhoz.
• Hasznos forrás a felnőttkori panaszok statisztikai alátámasztásához.

DOI: 10.1007/s00586-004-0822-9

3. Schreiber S. et al. – The effect of Schroth exercises added to standard care on the quality of life and muscle endurance in adolescents with idiopathic scoliosis (Physiotherapy, 2015)

• Vizsgálja a mozgásterápia (Schroth-módszer) hatását a scoliosisos fiatalokra.
• Megerősíti, hogy célzott terápia jelentősen javíthatja az életminőséget, testtartást, és csökkentheti a fájdalmat.

DOI: 10.1016/j.physio.2014.11.001  

4. Negrini S. et al. – 2016 SOSORT guidelines: Orthopaedic and Rehabilitation treatment of idiopathic scoliosis during growth (Scoliosis and Spinal Disorders, 2018)

• A legátfogóbb nemzetközi irányelv a scoliosis kezeléséről növekedés alatt.
• Bár gyerekkori fókusszal íródott, erősen érvel a mozgásterápia és korai beavatkozás mellett, és kitér arra is, miért nehezebb később kezelni.
• Kiváló háttér a "jobb későn, mint soha" elv támogatására.

DOI: 10.1186/s13013-017-0145-8

5. Weinstein SL et al. – Natural history of adolescent idiopathic scoliosis (Journal of Bone and Joint Surgery, 1981)

• Klasszikus, hosszú távú követéses vizsgálat.
• Alapjaiban írja le, hogyan alakulnak a kezeletlen esetek, különösen 30, 40, 50 fokos görbület felett.
• Sokat idézett, valid háttér minden scoliosis-témájú szakmai anyagban.
• 1981 Mar;63(5):702–712.

Egy olyan világban, ahol az egészség a legértékesebb kincsünk, a gyógyuláshoz vezető út újradefiniálása nem csak szükségszerűség, hanem forradalom. A PhysioVitnél hiszünk abban, hogy a gyógyulásnak erőt adó utazásnak kell lennie, nem pedig steril kórházi szobákba korlátozódó ijesztő feladatnak.

Ha ezek közül egy, vagy több jelen van nálad is, akkor egy érdekes kapcsolati rendszerre hívjuk fel figyelmed, amelyre figyelj oda ülés és munka közben is.

A felsorolt tünetek mögött egy közös pont áll, az állkapocs-ízület. Hogyan függ össze a koncentrációs képesség, a látás, a hallás, a beszédfunkciók a testtartással? Mi köze ennek a nyaki gerincszakasz panaszaihoz, fájdalmaihoz? Hogyan lehet a nyaki gerinc egészségének megőrzésével fejleszteni a koncentrációs képességet, a látást, a hallást és a gesztikulációt, vagy a beszéd képességét? Mi köze van mindennek a rágóízülethez? Bemutatom.

Az ízület alkotásában a koponya egyik csontja, a halántékcsont, valamint az állkapocscsont vesz részt. Utóbbi csont, az állkapocs, kettő ízülettel kapcsolódik a koponyához, és lágyszöveti összeköttetések veszik körül. Kiemelt jelentősége van az izmoknak ezen belül a rágóizmoknak, a nyaki izmoknak (elől és hátul), a légzést segítő izmoknak, vagy a gesztikulációért is felelős mimikai izmoknak. Ezeket nevezhetjük lágyszöveteknek. Működésüket erősen befolyásolják a beszéd közben végzett nyelvmozgások, a számítógépen munka közben végzett szemmozgások, merev nézés, vagy a fej helyzetének változásakor létrejött merev tarkóizmok. Megváltoztatják ugyanis az állkapocsízület térbeli helyzetét, és ezzel nagyobb nyomásterhelést hoznak létre az állkapocsízületben, aminek későbbi időszakban már a hallás befolyásolásához is lehet köze szintén izomlánc-kapcsolatok által.

Mindez azt is magában hordozza, hogy bármelyik itt felsorolt területen terhelésváltozás áll be (például tartáseltérés, stressz miatt), vagy megbomlik az izmok összehangolt működése, azonnal hiba csúszik az egész nyak-vállöv-fej működési rendszerbe, és ez tünetek formájában nyilvánul meg a mindennapokban. Milyen tünetekben?

– Rágóizmok merevsége miatti fogcsikorgatás
– Szemgolyót mozgató izmok miatti szemfáradás, koncentrációs zavar, szájnyitási zavarok, vagy izomfeszesség miatti beszédzavarok
– Ízületi kattogás és fájdalom az izmok tónusváltozása miatt
– Nyálmirigyek nem megfelelő működése, szájszárazság
– Vérnyomás-emelkedés, fejfájás, melynek szintén köze van a nyaki izmok tónusváltozásához és az állkapocs-ízület körüli rágóizmok feszességéhez
– Halláscsökkenés, vagy fülzúgás, amelynek köze van a fülben elhelyezkedő, hangrezgések felfogásában és a dobhártya felé közvetítésében szerepet játszó csontocskákat (kalapácsot, üllőt, kengyelt) mozgató izmok feszességének

Nagyon sok okozója lehet az állkapocsízületi problémának. Van olyan eset, hogy a kiváltó okozó a nyakcsigolyáknál vagy a szemnél van, vagy éppen a fül-orr-gégészeti panaszokban keresendő. Tartáshibák, belső szervi, azaz viszcerális letapadások szintén lehetnek a hátterében.

Nézzünk néhány kérdést, amelyeket tegyél fel te is magadnak, ha tisztázni szeretnéd, hogy van-e az állkapocs-ízületedben nem harmonikus működésre utaló jelzés.

• – Kellemetlenségek, panaszok hol, mikor milyenek, hogyan jelentkeznek, mióta vannak és miért alakulnak ki?
• – Vannak-e olyan mozgások, amelyek a kellemetlen érzéseket, a panaszokat megszüntetik?
• – Vannak-e olyan mozgások, amelyek a kellemetlen érzéseket, a panaszokat fokozzák?
• – Volt-e, illetve ha igen, akkor mikor volt az utolsó fogászati kezelés? Milyen beavatkozásokat végeztek a fogorvosnál?
• – Használsz-e valamilyen fogászati sínt?
• – Kaptál e kezeléseket valamilyen mozgásszervi problémára és ha igen, akkor milyeneket?
• – Volt-e, illetve mikor és mi volt az utolsó rehabilitációs kezelésed? Az befolyásolta-e a panaszokat és ha igen, akkor mit változtatott?
• – Mennyire van jelen a stressz napi tevékenységed során, és az hogyan változtatja a panaszokat?
• – Van-e hallásproblémád, vagy szembetegséged?
• – Szokott-e fájni a fejed és ha igen, hogyan, milyen gyakran?– Gerincpanaszaid vannak-e, és ha igen, hol és milyenek?
• – Volt-e korábban baleset miatt sérülésed, hasi operációd, vagy valamilyen ízületi műtéted? Ha igen, mikor, hol, és vannak-e annak a területnek panaszai?
• – Milyen cipőt használsz?
• – Mit és hogyan mozogsz naponta?
• – Ülőmunkát végzel többségében, vagy egyéb, például fizikai munkát?
• – Használsz-e szemüveget? Új az a szemüveg, vagy a már megszokott régebbi típus?

Nem is olyan egyszerű, ugye? Nem elég csak az állkapoccsal foglalkozni. Szükség van az egész test ismeretére is ahhoz, hogy megelőzzük, vagy legyőzzük az állkapocsízületi problémát. Ne csak a tünetet kezeljük, hanem az okot is, ezáltal az egész testet. Ha a feltett kérdések alapján legalább kettő „igen” választ kaptál, érdemes megvizsgáltatni, majd megelőző jelleggel aktívan tenni is a láncszerű panaszok, a láncolatok kialakulásának elkerülése érdekében.

Hol tudod az állkapocsízületet kivizsgáltatni?

Az elmúlt 11 évben kialakult egy fogorvosokból, szájsebészekből, gyógytornászokból álló un. CMD hálózat az országban, akik képzéseinket vettek részt és ismerik, tudják, hogyan kell az állkapocs-ízületi működéseket analizálni, panaszokat lokalizálni és megszüntetni.

Tanácsra van szükséged szakemberek keresésében, vagy szeretnél egy gyors állapotfelmérést az állkapocsízületi működések átvizsgálására, akkor várjuk jelentkezésed a PhysioVit Sport és Rehab Akadémián.

Ezt a cikket Kanyó Ildikó a Behaviour magazin nyomtatott és online sajtója számára írta.