Futó sportolóknál illetve olyan sportok esetén, melyekben futó illetve ugró mozgások fordulnak elő (pl.: atléták, teniszezők, táncosok) gyakran találkozhatunk sípcsonti fájdalmakkal, melyek nagy mértékben befolyásolják a sportolók terhelhetőségét, teljesítményét. A megnevezés (Medial Tibial Stress Syndrome) kicsit csalóka, mivel ez a fájdalom nem csak a medialis/belső oldalon jelentkezhet, hanem a terheléstől függően a lábszár elülső, belső, külső oldalán egyaránt. A különböző előfordulási típusokat fontos differenciálni.

Általában a sípcsont környéki izmokat illetve kötőszövetet érintő visszatérő trauma hatására alakul ki. A kórkép magába foglalhatja a tibia körüli izmok illetve kötőszövet mikroszakadásait, a periosteum (csonthártya) gyulladását illetve az izomzatot érintő gyulladást vagy ezeknek kombinációját.

Shin Spint kiváltó okai

A shin splints-nek több különböző kiváltó oka lehet, viszont az alapvető, elsődleges kiváltó tényező mindig feltérképezendő elem. Hirtelen, erős terhelésre (pl.: ha valaki megfelelő felkészülés nélkül hirtelen hosszabb távot lefut vagy egyenes talajról hirtelen egyenetlen talajra vált) a tibiát körülvevő izmok, kötőszövetek nem tudnak alkalmazkodni a területet ért hirtelen behatáshoz, így a tibia vezeti át a terhelés okozta traumákat. Az izomdysbalance (izomegyensúly megbomlása), gyenge törzs vagy alsó végtagi izomzat, feszes, rugalmatlan alsó végtagi izomzat (pl.: m. gastrocnemius) is elősegíti a sípcsonti fájdalmak kialakulását, mivel a nem megfelelő terhelés miatt a sípcsontnak kell ilyen esetben is elvezetnie a mozgás kiváltotta energiákat a nem harmonikusan működő izom és kötőszöveti rendszer helyett. Nem megfelelő sportcipő vagy futási technika illetve nem megfelelően megválasztott talaj (pl.: folyamatos emelkedőn futás, egyenetlen vagy túl kemény talaj) megnövelheti a shin splints kialakulásának lehetőségét. A subtalaris ízület (ugróízület) túlzott pronációs (kifele forgatás) mozgatása, illetve nem megfelelő stretching (nyújtás) is előidézheti a tüneteket. Általában a shin-splints előfordulása egyoldali, leggyakrabban a domináns alsó végtagot érinti.

A fájdalom a sípcsont környékén jelentkezik, melyet az érintettek egy erős tompa fájdalomként írnak le, mely terhelésre jelentkezik, pihentetéskor akár teljesen meg is szűnhet. Az előbbiekben felsorolt mozgásformák (pl.: emelkedőn futás, egyenetlen talajon futás) erősíthetik a fájdalmat.

Tibia környéki fájdalmakat más kórképek is kiválthatnak, melyeket fontos megkülönböztetni a shin splints-től. Az egyik a compartment-szindróma, amikor a szövetek (izmok, idegek) kompresszió/nyomás alá kerülnek, mely hatására izomgyengeség, idegi tünetek illetve lábszári fájdalom lép fel. Másik ilyen kórkép a sípcsontot érintő fáradásos törés, mely folyamatosan fennálló kisebb traumák hatására alakul ki, melyek hatására annyira elgyengül a csontszövet, hogy kialakul az úgynevezett fáradásos törés. Fontos különbség a fáradásos törés és a shin splints között, hogy a fáradásos törés esetén erős fájdalom jelentkezik a csont egy bizonyos pontján vagy területén (a törés helyén) illetve reggel enyhülnek a fájdalmak a csont éjszakai pihentetésének hatására. Ezzel szemben shin splints esetén a  nap kezdetén a tünetek inkább erősebbek, mivel a lágyrészek feszesebbé válnak az éjszaka folyamán. A differenciáldiagnózis nagyon  fontos ezen kórképek esetén, mivel a terápiában nagy  különbségek fordulhatnak elő.

Kezelési lehetőségek és irányok

A hagyományos szemlélet alapján a shin splints megjelenése esetén pihentetést, nyugalomba helyezést, jegelést, kompressziós terápiát, felpolcolást, fájdalomcsillapítók alkalmazását szokták javasolni elsődleges terápiaként. A tünetek megszűnése esetén különböző izomerősítő illetve lazító gyakorlatokkal harmonizálják az izmok működését, majd a sportolók újrakezdhetik a terhelést.

Ezzel szemben bizonyos szemléletek alapján azonnal el lehet kezdeni a túlerőltetett szövetek kezelését. Például a Typaldos-módszer (FDM- Fascia Disztorziós Modell Terápia) szerint egy ilyen állapot esetén minél hamarabb javasolt elkezdeni a kötőszöveti elváltozások kezelését. A Typaldos-módszer a fasciákban (speciális kötőszövet) bekövetkező 3 dimenziós elváltozásokat (pl.: pontszerű kitüremkedés, fájdalmas kötegek kialakulása, elcsavarodás stb.) kezeli speciális manuális fogásokkal. Mivel a shin splints esetén a tibiát körülvevő kötőszövet is érintett, ezért a Typaldos terápia tökéletesen használható a fájdalmak enyhítése és a megfelelő szöveti struktúra helyreállításának céljából. Ezen technika alkalmazása esetén nagymértékben lerövidíthető a fájdalmas, terhelésmentes periódus, ezáltal az érintettek hamarabb visszatérhetnek az aktivitáshoz.

Egy másik igen hatásos módszer a Medical Flossing. A Medical Flossing egy speciális gumiszalag, melyet a fennálló állapottól illetve az érintett struktúra felépítésétől függően a terapeuták feltekernek az érintett területre, melyben a páciensek különböző mozgásokat hajtanak végre. Ezáltal a Medical Flossing pumpafunkcióját kihasználva jelentős mértékben növelhető az anyagcsere illetve a folyadékáramlás az érintett területen, ezáltal fokozódik a szöveti regeneráció, illetve a túlerőltetett struktúrák lazulnak. Ezen kívül a mozgás közben a különböző szöveti letapadások felszakadnak, lazulnak, melyet a Medical Flossingban történő masszírozó fogásokkal tovább lehet fokozni.

A túlerőltetett szövetek lazítása érdekében az FRT (Fascia Release Terápia) illetve az SMR-tréning (Self-Myofascial Release) javasolt. Az FRT esetén különböző manuális fogásokkal lehet lazítani a kötőszöveti (fascia) letapadásokat. Az SMR-henger alkalmazása esetén önmasszázs segítségével tudjuk lazítani a túlterhelt, feszes szöveteket. A megfelelő hatás elérése érdekében már találhatunk direkt a lábszár, illetve az Achilles-ín, boka környékére kialakított eszközöket is (pl.: AchillX, X-Ball).

A korrektív tréning során nagyon fontos az izomdysbalance helyreállítása. A gyengülésre hajlamos izmok erősítése, illetve a túlfeszülésre hajlamos izmok lazítása, mely által a megfelelő terhelés biztosítható. Az izombalance fennállása esetén erőteljesebb terhelés esetén sem alakul ki a kötőszövet illetve a tibia túlerőltetése, az izomrendszer és a kötőszövet együttesen el tudja vezetni a terhelésből adódó energiákat, így nem alakul ki kóros állapot. Fontos az Achilles-ín illetve a vádli izomzatának stretchingje/nyújtása.

A terápia illetve a prevenció során fontos szempontok:

• • megfelelő sporteszközök (pl.: cipő) kiválasztása (cipőváltás esetén a láb folyamatos szoktatása az új eszközhöz)
• • megfelelő futási technika/terhelés kialakítása
• • megfelelő talaj kiválasztása
• • a környező izomzat (pl.: hamstring izomzat) megfelelő bemelegítése (mozgás előtt) illetve nyújtása/stretchingje (mozgás után)
• • azon izmok erősítése, amelyek a térdízületet tehermentesítik, illetve stabilizálják (pl.: m. quadriceps femoris)
• • izomdysbalance helyreállítása
• • a tractus iliotibialis stretchingje illetve lazítása (fasciamasszázs, egyéb intenzív fascialazító terápiák, FRT, FDM-Typaldos technika,  XBall, Fasciarolle, AchillX, SMR henger stb. stb.) 

Írta: Kemény Nikolett, gyógytornász/Rehab Akadémia

A cikket másolni, sajátként feltüntetni tilos. Ezzel kapcsolatos szerzői jogi nyilatkozatunkat itt olvashatja.

Rehab Akadémia speciális PhyDoArt® RunSport programja egy sportspecifikus, egyénre szabott rehabilitációs és prevenciós koncepció kifejezetten futók részére. Részletek itt...

A futó térd szindróma a tractus iliotibialis túlterhelése, súrlódása miatt létrejövő kórkép. Az iliotibialis szalag a comb oldalsó/lateralis részén található kötőszövetes lemez, amely összeköti a medencét a lábszárral. Fontos stabilizáló szerepe van a térd mozgásai közben. Az iliotibialis szalag érintettsége az oldalsó térdfájdalmak legfőbb okozója futó sportolóknál.

Futóknál miért gyakori probléma?

Mozgás közben, főképp térd flexiónál (hajlítás) a tractus iliotibialis érintkezik a femur lateralis condylusával (combcsont külső bütykével), ezáltal irritálódhat a szövet. Futóknál, mivel a térdízületi flexió és az extenzió (nyújtás) folyamatosan váltja egymást, könnyen kialakulhat a szalag gyulladása, túlerőltetése a térd oldalsó részén. Továbbá futóknál az igen gyakori elrugaszkodás, gyorsítás-lassítás, fékező mozgás miatt könnyen túlterhelődhet a terület, mely erős fájdalmat okoz. A futó térd szindróma kialakulásának hátterében általában a túlerőltetés, nem megfelelő terhelés áll, viszont az alsó végtagok tengelyeltérései (pl. genu varum= „O láb”), alsó végtagok hosszkülönbsége, a medenceasszimmetriák, izomerőgyengeség (pl.: m. quadriceps femoris), bizonyos izmok feszessége ( pl.: hamstring izomzat/combhajlítók), fascialánc túlterhelésből adódó kóros feszülése is rizikófaktorai lehetnek a futó térd szindrómának.

A fájdalom a térd külső oldalán jelentkezik, (főképp ahol a tractus iliotibialis „átugrik” a femur lateralis condylusán) viszont ki is sugározhat akár a térd feletti vagy a térd alatti területre. A fájdalom terhelésre általában fokozódik (pl.: lépcsőzés), viszont a terhelést követően megszűnik. A talajra érkezések, hirtelen irányváltoztatások, lejtőn sétálás (fékező mozgás) erős szúró jellegű fájdalmat válthatnak ki. Duzzanat, nyomásérzékenység jelentkezhet a condylus területén illetve a tractus iliotibialis lefutása mentén is.

Milyen lehetőségek javasoltak általában?

Kezdetben pihentetést, nyugalomba helyezést, a fájdalmat okozó mozgás kerülését, hűtést, felpolcolást, kompressziós terápiát, fájdalomcsillapító vagy gyulladáscsökkentő szerek alkalmazását javasolják elsődleges terápiaként. A tünetek enyhítése érdekében kinesiotape-t is alkalmazhatunk a túlerőltetett területre, mely a szöveteket lazítja, tehermentesíti, ezáltal csökkenti a fájdalmakat. Ezen kívül, mivel a szöveteket megemeli, könnyebben apad a duzzanat, beindul a terület vérkeringése és gyorsabban regenerálódnak a szövetek.

Milyen célzott terápiák javasoltak az okok tartós megszüntetésében?

Mivel a kötőszövetes lemezben struktúraváltozások történtek, ezért a fascia elváltozásait is szükséges kezelnünk. A Typaldos terápia (FDM-Fascia Disztorziós Modell Terápia), fascia-release terápia, SMR-henger és egyéb eszközök alkalmazásával a fasciákban létrejött változásokat lehet normalizálni, a szöveteket lazítani, ezáltal a fájdalmakat csökkenteni és a megfelelő terhelési viszonyokat helyreállítani. Egy másik igen hatásos módszer a Medical Flossing alkalmazása, mellyel a különböző szöveti letapadásokat fel tudjuk lazítani. Továbbá a Medical Flossing által kiváltott pumpahatást kihasználva az adott terület vérkeringését nagymértékben tudjuk fokozni, így a túlterhelt szövetek ellazulnak, és a gyógyulási folyamat gyorsabban játszódik le.

A gyógytorna, korrektív tréning során nagyon fontos a felbomlott izomegyensúly helyreállítása az alsó végtagok, illetve a törzs területén egyaránt. A gyengülésre hajlamos izmokat (pl. m. quadriceps femoris) erősíteni kell (saját testsúlyos gyakorlatokkal vagy akár eszközök használatával), a feszességre, a rövidülésre hajlamos izmokat pedig lazítani, nyújtani kell (pl.: hamstring izomzat, adductorok). A m. quadriceps femoris erősítésére is nagy hangsúlyt kell fektetni, mivel ez az izom a térdízület stabilitásában, a térdkalács/patella centralizálásában, így a megfelelő terhelés kialakításában fontos szerepet játszik.

A terápia illetve a megelőzés/prevenció során fontos szempontok:

• • megfelelő sporteszközök (pl.: cipő) kiválasztása (cipőváltás esetén a láb folyamatos szoktatása az új eszközhöz)
• • megfelelő futási technika/terhelés kialakítása
• • megfelelő talaj kiválasztása
• • a környező izomzat (pl.: hamstring izomzat) megfelelő bemelegítése (mozgás előtt) illetve nyújtása/stretchingje (mozgás után)
• • azon izmok erősítése, amelyek a térdízületet tehermentesítik, illetve stabilizálják (pl.: m. quadriceps femoris)
• • izomdysbalance helyreállítása
• • a tractus iliotibialis stretchingje illetve lazítása (fasciamasszázs, egyéb intenzív fascialazító terápiák, FRT, FDM-Typaldos technika,  XBall, Fasciarolle, AchillX, SMR henger stb. stb.) 

Írta: Kemény Nikolett, gyógytornász/Rehab Akadémia

Rehab Akadémia speciális PhyDoArt® RunSport programja egy sportspecifikus, egyénre szabott rehabilitációs és prevenciós koncepció kifejezetten futók részére. Részletek itt...

Futó sportolóknál igen gyakran találkozhatunk a bokaízület rándulásával, melyhez társulhatnak a környező anatómiai struktúrák kisebb-nagyobb sérülései. Egy rossz lépés esetén, amikor nem figyelünk oda, vagy egyenetlen talajon futunk, könnyen „magunk alá fordulhat a lábunk”, kialakulhat a rándulás (distorsio) vagy ficam (luxatio).

Ilyen esetben a kül-és belbokát stabilizáló szalagrendszer sérülhet; megnyúlhat, részlegesen, vagy akár teljesen el is szakadhat, súlyosabb esetben a szalagszakadással együtt csontdarab is letörhet. Általában a szupinációs jellegű trauma fordul elő boka esetén (amikor befele fordul a lábfejünk), ilyenkor a külbokaszalagok az érintettek. Ha gyakran fordul elő ez a trauma, akkor a szalagokban mikrosérülések jönnek létre, az ízület instabillá válnak, amit a sportoló aktivitás közben érez és hátráltatja teljesítményének fokozásában. Nem tudja erőteljesebben terhelni az ízületeit, illetve egy idő után annyira gyengévé válhatnak a szalagok, hogy kisebb trauma hatására is szakadhatnak.

Milyen lehetőségeink vannak a rehabilitációban?

Instabil ízületnél nagyon fontos a környező izomzat erősítése, a propriocepció (ízületi helyzetérzékelés) fejlesztése, így tudjuk helyettesíteni a gyengült szalagok stabilizáló funkcióját. A gyógytornának, korrektív tréningnek mindenféleképpen tartalmaznia kell ezeket a technikákat. Izomerősítésnél lehet saját testsúlyos gyakorlatokat alkalmazni, különböző ellenállásokat (pl.: gumiszalag) természetesen a fokozatosság elvét betartva.

A propriocepció fejlesztésében különböző instabil felületeket alkalmazva fejlesztjük a sportolók ízületeinek alkalmazkodóképességét, helyzetérzékelését, így ha valamilyen külső trauma éri az ízületet (pl.: ficam esetén), könnyebben tud alkalmazkodni a harmónia megbomlásához.

Ezen kívül, fontos sportspecifikus gyakorlatok beépítése a terápiába. Instabil ízületnél a további sérülések megelőzéseként szoktak alkalmazni bokarögzítőt, de a hangsúlyt az aktív stabilizálásra (az izomműködés által) kell fektetni, azzal tudjuk javítani az ízület stabilitását.

Ajánlott a kinesiotape alkalmazása is, mely szenzorosan stabilizálja az ízületet, viszont mozgásszabadságot hagy a területnek, stimulálja az ízület körüli alkotóelemek (izmok, ínak, szalagok) működését. Amennyiben egy akut bokaficammal állunk szemben, akkor általában a pihentetést, nyugalomba helyezést, jegelést, rögzítést, végtag felpolcolását, fájdalomcsillapító készítmények szedését stb. javasolják terápiaként. Ilyenkor az ízület duzzadt, meleg, piros, haematomás (vérömleny), fájdalmas, funkcióképtelen, nem lehet terhelni. Fontos, hogy ezen negatív tüneteket enyhítsük, kezeljük, ezután kezdhetjük el újra a terhelést, később a sportot.

Ezzel szemben van olyan nézet, ahol ezt az immobilitási fázist kihagyják, máris elkezdik kezelni az ízületet, ezáltal lerövidül a gyógyulási idő, hamarabb terhelhető az ízület (lsd.: FDM terápia, bizonyos sportrehabilitációs irányzatok). Például az FDM terápia (más néven Typaldos-módszer) az ún. fascia disztorziókat kezeli speciális manuális fogásokkal.

Fascia disztorziókon a fasciák (speciális kötőszövet) elcsavarodását, letapadását, különböző 3 dimenziós deformálódását értjük, melyeket egy sérülést követően szükséges helyreállítani a megfelelő funkció illetve a fájdalmatlan mozgás elérése érdekében.

A hagyományos szemlélet alapján egy ilyen sérülést követően a sérülés súlyosságától függően szupinációs traumát követően legalább 2-3 hétig tehermentesíteni kell az ízületet, viszont az FDM terápia szerint kb. 2-4 kezelést követően vissza lehet térni a sporttevékenység adta fokozatos terheléshez, a gyógyulási idő lecsökken, ezáltal elkerülhetőek az immobilitásból származó szövődmények (izomerő csökkenés, izomsorvadás, mozgástartományok beszűkülése, kontraktúrák stb.). Ennek elkerülése azért is fontos, mert immobilizáció után a már kialakult szöveti letapadás "kitolja" a rehabilitációs időszakot, meghosszabbítva a kezelések számát.

Hogyan reagálnak a sérülésre a környező testrészek?

Egy bokaficam esetén a környező kötőszövetben, izületekben is különböző deformációk jöhetnek létre, ill. ennek hatására a szövetek nem megfelelő terhelésmegoszlása miatt a szomszédos testrészekben túlterhelés és fájdalom alakulhat ki. Egy hirtelen külső erő hatására a fasciákban elcsavarodások, pontszerű kitüremkedések, kötegesedések alakulhatnak ki, illetve a környező ízületekben is kialakulhatnak különböző elváltozások a nem megfelelő terhelés miatt. A megfelelő funkció helyreállítása érdekében ezeket az elváltozásokat is kell kezelni a már említett Typaldos technika, illetve fascia-release terápia, vagy akár önmasszázs segítségével (különböző speciális eszközökkel).

Bokaficam megelőzésének fontossága, ill. terápia!

• megfelelő sporteszközök (pl.: cipő) kiválasztása (cipőváltás esetén a láb folyamatos szoktatása az új eszközhöz)
• megfelelő futási technika/terhelés kialakítása
• megfelelő talaj kiválasztása
• környező izomzat (pl.: vádli/m. triceps surae) megfelelő bemelegítése (mozgás előtt) illetve nyújtása/stretchingje (mozgás után)
• boka stabilitásáért felelős izmok erősítése
• propriocepció/ízületi helyzetérzékelés fejlesztése (instabil felületeken)
• sportspecifikus gyakorlatok végzése
• kialakult fascia deformációk helyreállítása különböző speciális technikákkal vagy fascialazító eszközökkel (pl.: XBall, Fasciarolle, AchillX, SMR henger)

Írta: Kemény Nikolett-gyógytornász, PhysioVit Rehab Akadémia - Egészségcentrum és orvosi központ

A cikket másolni, sajátként feltüntetni tilos. Ezzel kapcsolatos szerzői jogi nyilatkozatunkat itt olvashatja.

Rehab Akadémia speciális PhyDoArt® RunSport programja egy sportspecifikus, egyénre szabott rehabilitációs és prevenciós koncepció kifejezetten futók részére. Részletek itt...

Mi az a talpi fascia?

A plantaris fascia a talpunkon található kötőszövetes struktúra, mely a saroktól (calcaneus) a lábközépcsontok (metatarsusok) fejecséig húzódik. Ez a bőnye nagyon fontos szerepet játszik a talpi boltozatok emelésében, funkcióvesztése esetén nem tudjuk megfelelően terhelni az alsó végtagokat, viszont elaszticitása/rugalmassága is fontos a megfelelő funkcióhoz. A stabilitás illetve a rugalmasság közötti egyensúly kialakítására kell törekednünk. A talpi bőnye túlterhelés, vagy nem megfelelő terhelés esetén megvastagodhat, begyulladhat, akár ún. sarkantyú (a kötőszövet meszes átalakulása, melyet röntgenképen csontos kinövésként láthatunk) is képződhet.

Mikor és hogyan terhelődik túl a talpi fascia?

A túlterhelés nem csak sportolókra jellemző, viszont bizonyos sportformáknál (pl.: futás, tánc) nagyobb az előfordulásának valószínűsége. Jellemzően mechanikai túlterhelés hatására alakul ki a gyulladás, főképp a lábfej lefele feszítésének (plantarflexio) és a lábközépcsontok, illetve az ujjak közötti ízületek hátrafeszítésének (dorsalflexio) kombinációja esetén. Ezeknek a mozgásoknak a kombinációja áll fenn például az elrugaszkodás fázisában a futó sportolóknál. Nagy erőbehatás, vagy nem megfelelő terhelés esetén mikrosérülések alakulnak ki a kötőszövetben, amely ha folyamatosan fennáll, akkor a kollagén rostok degenerálódnak és kialakul egy krónikus gyulladás.

Plantaris fasciitis esetén a hagyományos szemlélet alapján első lépésként a gyulladás tüneteit szükséges csökkentenünk. A gyulladás egy természetes reakció a gyógyulási folyamat során, ami segít megelőzni a szöveti károsodást. A fő tünetek ilyenkor:

• fájdalom (mely főképp a sarokcsont belső részén jelentkezik és idővel továbbterjedhet a fascia belső részére is),
• duzzanat,
• pirosság,
• melegség
• funkcióképtelenség az érintett területen.

A plantaris fascia illetve a sarok nyomásérzékeny is lehet és a tüneteket a nyújtás fokozhatja. 

Szalagjaink illetve inaink alapvetően alacsonyabb vérellátással rendelkeznek, mint a többi szövetünk, illetve fontos azt kiemelni, hogy mivel ezt a területet folyamatosan terheljük, ezért a gyógyulási folyamat is hosszabb. A masszázs, (akár önmasszázs különböző eszközökkel) a lökéshullám terápia,az aktív mozgás nagymértékben növeli a terület vérellátását, így a gyógyulási folyamat is felgyorsul. Fontos a feszültség alatt álló szövetek (inak, izmok) lazítása, nyújtása pl. a már sokak által dicsért FDM (Fascia Disztorziós Modell) terápiával.

Miért lehet fontos a plantaris fasciitis szakszerű kezelése?

1. Plantaris fasciitis esetén nagyon fontos a teljes gyógyulás elérése! Nem szabad idő előtt erőltetni a sporttevékenységet, mivel nagy az újrasérülés veszélye, újra mikrosérülések alakulhatnak ki és könnyen kiújulhat a gyulladás.
2. A kötőszövetek szakadásánál mindig hegszövet keletkezik, melynek rugalmassága alacsonyabb, mint az ép szöveté, ezáltal minél több hegszövet keletkezik, annál nagyobb lesz a mozgástartomány csökkenés a területen. Továbbá minél tovább áll fenn a gyulladás, annál tovább terheljük nem megfelelően az alsó végtagokat, ezáltal a további ízületekben (pl.: térd, csípő, gerinc) is kialakulhatnak a túlterhelés hatására fascia letapadások, ízületi blokkok, melyek szintén kezelésre szorulnak majd.

Komplex kezelési alternatívák a plantaris fasciitis rehabilitációjában?

• A lökéshullám terápia igen hatásos kezelési módszer lehet a plantaris fasciitis gyógyításában, mivel nagymértékben csökkenti a fájdalmat, beindítja a terület vérkeringését, lazítja a szöveteket, ezáltal a kóros állapotot normalizálja.
• Plantaris fasciitis esetén gyakran alkalmaznak ún. kinesiotape-t, mely több szempontból is elősegíti az érintett terület gyógyulását. Egyrészt megemeli, tehermentesíti a túlterhelt szöveteket, ezáltal fokozza a keringést a területen, könnyebben csökken a duzzanat, a salakanyagok távoznak a területről, helyette pedig oxigén és tápanyagdús vér kerül a területre, ezáltal felgyorsul a gyógyulási folyamat illetve a tünetek csökkennek. Másrészt, mivel ha a fascia gyulladásos fázisban van, ezért a talpi boltozatot támasztó funkcióját nem tudja betölteni, mely funkciókiesést szintén a kinesiotape-pel tudunk helyettesíteni.
• Medical Flossing, amely kiemelten foglalkozik a letapadások megszüntetésével, a keringés javításával, valamint a gyulladás miatti átalakulások, rigiditás gyors oldásával.
• Különböző lágyrész technikákat, fascia mobilizáció terápiákat - Typaldos módszer - Fascia Disztorziós Modell terápia, Fascia release terápia - szintén kiemelten fontosnak tartunk alkalmazni a kötőszövet terhelésből adódó letapadásainak, elcsavarodásainak, megnyúlásának és egyéb 3 dimenziós deformációjának helyreállítása érdekében.
• Emellett fontos a talpi fascia masszázsa, lazítása, melyet otthon is elvégezhetünk akár egy egyszerű teniszlabda segítségével, viszont manapság többféle speciális, az érintett terület formájának megfelelő fascialazító eszközt is lehet használni a minél optimálisabb hatás elérése érdekében (XBall, Fasciarolle, AchillX, masszázshenger).

A terápia idején és a megelőzés/prevenció során fontos szempontok:

• • megfelelő sporteszközök (pl.: cipő) kiválasztása (cipőváltás esetén a láb folyamatos szoktatása az új eszközhöz)
• • megfelelő futási technika/terhelés kialakítása
• • megfelelő talaj kiválasztása
• • a környező izomzat (pl.: vádli/m. triceps surae) megfelelő bemelegítése (mozgás előtt) illetve nyújtása/stretchingje (mozgás után)
• • azon izmok erősítése, amelyek segítenek a talpi bőnye tehermentesítésében, a talpi boltozat kialakításában (pl.: talpi kisizmok, peroneusok, m. tibialis anterior)
• • a talpi fascia nyújtása (stretching, önmasszázs teniszlabdával vagy speciális fascialazító eszközökkel, lágyrész technikák alkalmazása)

Írta: Kemény Nikolett, gyógytornász/Rehab Akadémia

A cikket másolni, sajátként feltüntetni tilos. Ezzel kapcsolatos szerzői jogi nyilatkozatunkat itt olvashatja.