Összességében a Dorn terápia egy komplex, sokoldalú lehetőségeket magában foglaló terápia amely egyszerre fejti ki hatását a csontvázrendszer struktúrális viszonyaira, az izmokon keresztül a központi idegrendszerre, illetve a csigolyákkal szegmentálisan kapcsolatban álló belső szervekre és az akupunktúrás pontok kezelésén keresztül a meridiánokra.

Egy rendkívül hatékony, komplex módszer a gerinc megbetegedéseinek kezelésében. Németországból (Lautrach) kiinduló terápia nevét Dieter Dornról kapta, aki egy szinte már teljesen feledésbe merült népi gyógymódot fejlesztett tovább tudományos összefüggésekkel, gyakorlati tapasztalatokkal alátámasztva.

A módszer néhány évtized alatt nagy népszerűségre tett szert, nem csupán hazájában Németországban, hanem a világ számos más területén is. Jelenleg a gerinc megbetegedéseinek kezelésében az egyik leggyakrabban alkalmazott módszerek közé tartozik.

A terápia minden esetben abból indul ki, hogy a gerinc területén jelentkező panaszok okai a legtöbb esetben (80%-ban) visszavezethetők az alsó végtagokra, azok hosszúságának eltérésére. A kezelés legfontosabb alapja az emberi testet egy egységes, komplex modellként elemző gondolkodásmód.

A Dorn korrekciós sorozat soha nem lokálisan szemlél, hanem minden esetben a struktúrán (izom, ízület együtt) belül az okok és következmények felkutatására, elhatárolására, majd a megbetegedések okainak gyors és hatékony megszüntetésére törekszik.

Dorn terápia néhány kiemelten fontos szempontja:

1. Fiziológiás strukturális viszonyok megteremtése/javítása.

Az emberi test statikájának alapja az alsó végtagok egyenlő hosszúsága. Csak így lesz fiziológiás helyzetű a végtagokra épülő medence, valamint a medencére támaszkodó gerinc. Ebből kiindulva a terápia nem a gerinc kezelésével kezdődik, hanem az alsó végtagok vizsgálatával, majd az esetleges végtaghossz különbségek korrigálásával – az alsó végtagok ízületein keresztül. Csak az alsó végtagok és a medence korrekcióját követően kerülhet sor a gerinc kezelésére, a csigolya blokádok oldására.

Az összes csigolya blokád elhárítása/feloldása a cél. A csigolyák összeköttetésben állnak egymással és mozgékonyak. Ezek a környező szövetek által is pozícionáltak. A korrekcióknál a csigolyákat külső nyomással vissza kell állítani fiziológiás helyzetükbe, azonban nem a környezetüktől függetlenül. Egy-egy csigolya helyzetének eltérése esetén az izmok nem működnek szimmetrikusan. Rosszabb esetben pedig az aszimmetrikusan működő izmok megerősítik a csigolyákat hibás helyzetükben. Ez pedig már egy komplex neuro-muszkuláris folyamat eredménye. Létrejön egy ördögi kör, amit lehetőleg gyorsan meg kell szüntetni.

A hatékonyság és a gyorsaság érdekében a Dorn terápia nagyon jó eszközként áll rendelkezésre. A csigolya blokád kifejti hatását az adott csigolyával szegmentális összeköttetésben álló belső szervre, illetve a gerinc mentén futó meridiánok energiakeringésére is. A blokád feloldásával ennek a kettő, a gerincoszlophoz közvetett formában kapcsolódó területnek a működését is lehetőség van jótékonyan befolyásolni.

2. Korrekció közben végzett aktív, egyszerű gyakorlatok a páciens részéről.

A terapeuta csak akkor korrigál amikor a korrigálandó ízület „mozgásban van”, az ízület körüli izmok aktívan dolgoznak. A páciens részéről az aktív korrekciós gyakorlatok meghatározott ismétlésszámban és folyamatosan végzendőek, miközben a terapeuta a korrekciós nyomás erősségét folyamatosan, fokozatosan adagolja. A gyakorlatszám befejezéséig a korrekció impulzusszerű és folyamatos ismétlésekkel jár. Minden egyes ízületi korrekciót lokális vizsgálat követ, amely segítségével a terapeuta megállapítja, hogy mennyire volt eredményes a korrigálás, illetve szükséges ismételni, vagy sem. Egy ízület korrekciója, egy kezelés alkalmával kb. 3-szor ismétlődik. Mivel a környező izmok dolgoznak és a korrekció erősségét is a páciens szabályozza, így a kezelés ezáltal teljesen kockázatmentesen végezhető.

3. Önkorrekciós gyakorlatok.

A terápiához minden esetben hozzá tartoznak az egyénre szabott önkorrekciós gyakorlatok. Egyrészt a kezelés közben és utána, másrészt a páciens által önállóan, lehetőség szerint naponta. A terápia így még komplexebbé válik, hiszen nem csupán a kezelés alkalmával végzett korrekciók kapnak hangsúlyos szerepet.

A Dorn féle gerincterápia egy rendkívül hatékony és biztonságos módszer. A hatékonyság elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a páciens sokszor már az első, kb. 60 perces kezelés alkalmával érezni fogja a javulást, a terápia kezdete előtt még jelen lévő kellemetlen tünetek csökkenését vagy teljes megszűnését. Gyakorlati tapasztalatokon alapuló megállapítás, hogy enyhébb elváltozások esetén 1-2 alkalommal végzett heti egy kezeléssel teljesen megszüntethetők a panaszok. Súlyosabb elváltozások esetében 3-5 alkalommal végzett kezeléssel már viszonylag hatékony javulás érhető el a páciens állapotában. Biztonságos módszer, hiszen szinte teljesen rizikómentes. Sérülések, károsodások a mozgás szervrendszerén belül a korrekciók jellegéből adódóan kizártak.

Dorn terápia hatékonysága tovább fokozható egy, a kezelés előtt vagy után végzett Breuss masszázzsal. A két egymástól teljesen független terápia a gyakorlatban nagyon jól kiegészíti egymást. Ezek alkalmazásának sorrendje általában a páciens általános mozgásszervi állapotától függ. Csigolyák korrekciója előtt alkalmazott masszázs segíti a paravertebrális izomzat relaxációját, a gerincoszlop nyújtásával a porckorongok tehermentesítése érhető el, valamint lehetőség van a szövetek átmelegítésére, előkészítésére a masszázst követő korrekciókhoz. Dorn terápiát követően alkalmazott masszázzsal pedig a korrekciók utáni regeneráció gyorsítható.

Terápia alkalmazási területei:

1. Megbetegedések kezelése (mozgásszervi, belső szervi megbetegedések, pszichés elváltozások) A gyakorlatban előforduló esetek jelentős része (kb. 80%) mozgásszervi megbetegedés.

2. Prevenció

Írta: Kanyó Ildikó, Nemzetközi Dorn instruktor