Elemek megjelenítése címkék szerint: Dorn terápia tanfolyam
Hol a különbség Dorn terápia és Dorn módszer között?
Számunkra, szakmabéliek számára mit jelent a Dorn módszer?
Mit is jelent a terápia kifejezés akkor, amikor Dorn koncepcióról van szó?
2015-ben választ kellett találni a következőkre Dorn témában:
- 1.) Maradjunk a tudományt nem effektíven követő, inkább az eredeti hagyatékra koncentráló, azt szabályokba, un. dogmákba tömörítő, mindenki számára elérhető Dorn módszer mellett, amely a koncepció hatásmechanizmusát továbbra sem az aktuális tudományterületeknek megfelelően magyarázza, ragaszkodva Dieter Dorn által klasszikusan képviselt hatásmechanizmusi magyarázatokhoz, reakciókhoz? VAGY!
- 2.) Kövessük az aktuális eredményeket állandóan figyelő, azt magévá tevő, a gyógyításban minden szempontból elfogatott terápia irányzatot? Ezáltal pedig értelmezhetővé, tudományosabbá, naprakészebbé téve a hatásmechanizmusokat. Tudva azt is, hogy finanszírozást illetően a módszert nem, de a terápiát a privát biztosítók pl. Németországban fizetett kezelésként elfogadják/elismerik és költségét a beteg helyett állják. A módszer nincs ilyen szerencsés helyzetben a biztosítókkal történő elszámolásban. Magyarországon erről a finanszírozásról nem beszélhetünk, hiszen csak privát kezelés formájában létezik a Dorn koncepció.
- 3.) Csatlakozzunk teljes mértékben egy idén induló Dorn-mozgalomhoz, megtagadva ezáltal a szakmai elveket, vagy maradjunk szigorúan a szakmai elvek mellett bizonyos szempontból hátat fordítva a Dorn hagyatékot őrző dogmáknak, az idén elindult Dorn-mozgalomnak?
A Dorn módszer és a Dorn terápia közötti különbözőséget 16 pontban foglaltuk össze és a képzések is ezeken a pontokon jelentősen eltérnek majd egymástól:
- Alkalmazhatóság.
- Fájdalom megítélése
- Aktív, vagy passzív korrekció?
- Végtaghossz különbség vizsgálata
- Csípőízületi blokk
- Térdízület kezelési különbözőségei.
- Bokaízület korrigálásának lehetőségei
- Sacroiliacalis ízület kezelésének problematikája
- Csigolyablokk és lágyrészblokk
- Nyaki gerinc korrigálásának különbsége.
- Állkapocs ízületi komplexum
- Felső végtagi ízületek kezelésének szemléletbeli különbsége
- Önkorrekciós gyakorlatok paletta-különbsége
- Fasciaterápia és sportrehabilitációs szöveti analízis.
- Önkorrekciós rendszerek.
- Megtanulhatóság és szabályozás különbsége.
Dorn féle gerincterápia bemutatása
Összességében a Dorn terápia egy komplex, sokoldalú lehetőségeket magában foglaló terápia amely egyszerre fejti ki hatását a csontvázrendszer struktúrális viszonyaira, az izmokon keresztül a központi idegrendszerre, illetve a csigolyákkal szegmentálisan kapcsolatban álló belső szervekre és az akupunktúrás pontok kezelésén keresztül a meridiánokra.
Egy rendkívül hatékony, komplex módszer a gerinc megbetegedéseinek kezelésében. Németországból (Lautrach) kiinduló terápia nevét Dieter Dornról kapta, aki egy szinte már teljesen feledésbe merült népi gyógymódot fejlesztett tovább tudományos összefüggésekkel, gyakorlati tapasztalatokkal alátámasztva.
A módszer néhány évtized alatt nagy népszerűségre tett szert, nem csupán hazájában Németországban, hanem a világ számos más területén is. Jelenleg a gerinc megbetegedéseinek kezelésében az egyik leggyakrabban alkalmazott módszerek közé tartozik.
A terápia minden esetben abból indul ki, hogy a gerinc területén jelentkező panaszok okai a legtöbb esetben (80%-ban) visszavezethetők az alsó végtagokra, azok hosszúságának eltérésére. A kezelés legfontosabb alapja az emberi testet egy egységes, komplex modellként elemző gondolkodásmód.
A Dorn korrekciós sorozat soha nem lokálisan szemlél, hanem minden esetben a struktúrán (izom, ízület együtt) belül az okok és következmények felkutatására, elhatárolására, majd a megbetegedések okainak gyors és hatékony megszüntetésére törekszik.
Dorn terápia néhány kiemelten fontos szempontja:
1. Fiziológiás strukturális viszonyok megteremtése/javítása.
Az emberi test statikájának alapja az alsó végtagok egyenlő hosszúsága. Csak így lesz fiziológiás helyzetű a végtagokra épülő medence, valamint a medencére támaszkodó gerinc. Ebből kiindulva a terápia nem a gerinc kezelésével kezdődik, hanem az alsó végtagok vizsgálatával, majd az esetleges végtaghossz különbségek korrigálásával – az alsó végtagok ízületein keresztül. Csak az alsó végtagok és a medence korrekcióját követően kerülhet sor a gerinc kezelésére, a csigolya blokádok oldására.
Az összes csigolya blokád elhárítása/feloldása a cél. A csigolyák összeköttetésben állnak egymással és mozgékonyak. Ezek a környező szövetek által is pozícionáltak. A korrekcióknál a csigolyákat külső nyomással vissza kell állítani fiziológiás helyzetükbe, azonban nem a környezetüktől függetlenül. Egy-egy csigolya helyzetének eltérése esetén az izmok nem működnek szimmetrikusan. Rosszabb esetben pedig az aszimmetrikusan működő izmok megerősítik a csigolyákat hibás helyzetükben. Ez pedig már egy komplex neuro-muszkuláris folyamat eredménye. Létrejön egy ördögi kör, amit lehetőleg gyorsan meg kell szüntetni.
A hatékonyság és a gyorsaság érdekében a Dorn terápia nagyon jó eszközként áll rendelkezésre. A csigolya blokád kifejti hatását az adott csigolyával szegmentális összeköttetésben álló belső szervre, illetve a gerinc mentén futó meridiánok energiakeringésére is. A blokád feloldásával ennek a kettő, a gerincoszlophoz közvetett formában kapcsolódó területnek a működését is lehetőség van jótékonyan befolyásolni.
2. Korrekció közben végzett aktív, egyszerű gyakorlatok a páciens részéről.
A terapeuta csak akkor korrigál amikor a korrigálandó ízület „mozgásban van”, az ízület körüli izmok aktívan dolgoznak. A páciens részéről az aktív korrekciós gyakorlatok meghatározott ismétlésszámban és folyamatosan végzendőek, miközben a terapeuta a korrekciós nyomás erősségét folyamatosan, fokozatosan adagolja. A gyakorlatszám befejezéséig a korrekció impulzusszerű és folyamatos ismétlésekkel jár. Minden egyes ízületi korrekciót lokális vizsgálat követ, amely segítségével a terapeuta megállapítja, hogy mennyire volt eredményes a korrigálás, illetve szükséges ismételni, vagy sem. Egy ízület korrekciója, egy kezelés alkalmával kb. 3-szor ismétlődik. Mivel a környező izmok dolgoznak és a korrekció erősségét is a páciens szabályozza, így a kezelés ezáltal teljesen kockázatmentesen végezhető.
3. Önkorrekciós gyakorlatok.
A terápiához minden esetben hozzá tartoznak az egyénre szabott önkorrekciós gyakorlatok. Egyrészt a kezelés közben és utána, másrészt a páciens által önállóan, lehetőség szerint naponta. A terápia így még komplexebbé válik, hiszen nem csupán a kezelés alkalmával végzett korrekciók kapnak hangsúlyos szerepet.
A Dorn féle gerincterápia egy rendkívül hatékony és biztonságos módszer. A hatékonyság elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a páciens sokszor már az első, kb. 60 perces kezelés alkalmával érezni fogja a javulást, a terápia kezdete előtt még jelen lévő kellemetlen tünetek csökkenését vagy teljes megszűnését. Gyakorlati tapasztalatokon alapuló megállapítás, hogy enyhébb elváltozások esetén 1-2 alkalommal végzett heti egy kezeléssel teljesen megszüntethetők a panaszok. Súlyosabb elváltozások esetében 3-5 alkalommal végzett kezeléssel már viszonylag hatékony javulás érhető el a páciens állapotában. Biztonságos módszer, hiszen szinte teljesen rizikómentes. Sérülések, károsodások a mozgás szervrendszerén belül a korrekciók jellegéből adódóan kizártak.
Dorn terápia hatékonysága tovább fokozható egy, a kezelés előtt vagy után végzett Breuss masszázzsal. A két egymástól teljesen független terápia a gyakorlatban nagyon jól kiegészíti egymást. Ezek alkalmazásának sorrendje általában a páciens általános mozgásszervi állapotától függ. Csigolyák korrekciója előtt alkalmazott masszázs segíti a paravertebrális izomzat relaxációját, a gerincoszlop nyújtásával a porckorongok tehermentesítése érhető el, valamint lehetőség van a szövetek átmelegítésére, előkészítésére a masszázst követő korrekciókhoz. Dorn terápiát követően alkalmazott masszázzsal pedig a korrekciók utáni regeneráció gyorsítható.
Terápia alkalmazási területei:
1. Megbetegedések kezelése (mozgásszervi, belső szervi megbetegedések, pszichés elváltozások) A gyakorlatban előforduló esetek jelentős része (kb. 80%) mozgásszervi megbetegedés.
2. Prevenció
Nemzetközi instruktorként a Dorn terápia és Breuss masszázs tanfolyamokról
Gerincterápia Dieter Dorn által kidolgozott és továbbfejlesztett koncepció szerint
Gerinc megbetegedéseinek kezelésénél egyik leggyakrabban alkalmazott módszert a német Dieter Dorn dolgozta ki. Nem tett mást, mint egy, a feledés homályába merülő népi gyógymódot fejlesztette tovább. A terápia néhány évtized alatt nagy népszerűségre tett szert hazájában, de a világ számos más országában is. Munkánknak köszönhetően 2009-től most már Magyarországon is rendkívül ismert és elismert terápia. Enyhébb elváltozásoknál egy-két alkalommal végzett terápia után, súlyosabb esetben négy-öt alkalom után már komoly javulás várható pusztán a gerinc korrigálásával.
Mozgásszervi, belső szervi és pszichés megbetegedések hátterében nagyon sokszor találunk a gerinc területére korlátozódó elváltozásokat, un. blokádokat, melyek a csigolyák egymáshoz viszonyított szabad mozgását akadályozzák és a környező izmok működését változtatják. Minden csigolyához tartozik egy-egy belső szerv, szervi-, illetve pszichés működés.
Megváltozott testtartás megbontja testünk központi pillérének nevezett csigolyaoszlop (gerinc) egyensúlyát. Következményei 3 irányban fejthetik ki hatásukat. A mozgás szervrendszer területén mozgásbeszűkülés, izomfájdalmak, myofasciális csomók, un. Trigger pontok alakulnak ki. A csigolyával kapcsolatban álló szerv működése romlik, mely bizonyos idő eltelte után az adott szerv területén negatív tünetekben nyilvánul meg: pl. fülzúgás, látászavarok, gyakori megfázás, gyomorégés stb. , végső sorban pedig pszichés tünetek kialakulásához is vezetnek.
Dorn korrekciókkal ezeket az irányokat egyszerre próbáljuk megragadni, kezelni a struktúrális viszonyok rendezésén, helyreállításán keresztül. Részben ebben rejlik a terápia hatékonysága is. Kezelünk ízületeket, izmokat, belső szervi- és pszichés funkciókat, illetve meridián pontokat egyszerre. Központi rész a gerinc kiigazítása, a csigolya blokádok feloldása, azonban annak érdekében, hogy ez minél tökéletesebb legyen, szükség van az alsó végtagok hosszkülönbségének kezelésére is. Célunk az egyenlő végtaghossz megteremtésével az emberi test természetes terhelési viszonyainak helyreállítása.
A módszer soha nem lokálisan szemlél, hanem az egész test viszonylatában elemzi az aktuális panaszokat és próbálja azok valódi okát feltérképezni. Ezért mindig alulról fölfelé építkezik, lépészről lépésre korrigál.
Praxisban nap mint nap tapasztaljuk, hogy a különböző területen jelentkező (derék, hát, nyak) gerincpanaszok mellett pácienseinknél 80%-os arányban jelen van a végtagok hosszának egymáshoz viszonyított eltérése is.
Az alsó végtagok és a medence kiigazítása nélkül elképzelhetetlen a gerinc korrigálása és a negatív tünetek hosszú távú javítása, majd stabilizálása.
Kezelés lefolyása:
- 1. Alapos mozgásszervi vizsgálat után háton fekvő helyzetben történik az alsó végtagi hosszkülönbség analízise, majd eltérés esetén annak megszüntetése. Ez a lépés a terápia alapja. Korrekciók közben a páciens egyszerű gyakorlatokat kell, hogy végezzen, melyek segítik a hatékonyságot, illetve megakadályozzák sérülések kialakulását. A kezelés közben önkorrekiós gyakorlatokat betanítása is történik, annak tudatosítása érdekében, hogy a gyakorlatokat minden nap önállóan is el kell végezni.
- 2. Alsó végtag ízületeinek korrekcióját követően a terápia álló helyzetben folytatódik tovább. Így kerül sor – egy alapos vizsgálatot követően - a medence beállítására, a medence és a keresztcsont közötti ízület, a keresztcsont és az ágyéki – háti gerincszakasz alsó részén lévő csigolyák korrigálására, miközben a páciens szintén aktív gyakorlatokat végez.
- 3. Felső háti gerincszakasz korrekciója ülő helyzetben történik. Ekkor a páciens egyik vagy másik oldali felső végtagjával – vagy mindkettővel egyszerre - végez gyakorlatokat. A háti gerincszakasz korrekcióját követően, a páciens állapotától függően sor kerülhet a bordák ízületeinek, a vállöv ízületeinek kezelésére is.
- 4. A nyaki gerincszakasz kezelésénél a páciens ülve marad, a terapeuta kitapintja majd kezeli a nyaki csigolyákat. A kezeléskor a páciens a fejét állandóan jobbra-balra forgatja lassú tempóban.
- 5. A gerinc kezelése után a kezdeti panaszoktól függően fontos még, a felső végtag ízületeinek kezelése is.
Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a gerinc megbetegedéseinek prevenciója hasonlóan fontos, mint megbetegedéseinek kezelése! Dorn terápia ezt a szempontot is figyelembe veszi. Mindennapi - szervezetünk számára megerőltető - igénybevételek, a tartós egyoldalú terhelések olyan, kevésbé optimális szituációkat teremtenek meg, amelyek okai lehet ízületi blokádok kialakulásának (ízületek, vagy izmok oldaláról).
Amikor ezeknek a hatásoknak mindennapi életünk során gyakran, sőt rendszeresen ki vagyunk téve, a következmény előbb vagy utóbb kellemetlen tünetekben jelenhet meg. Például:
- merev tarkó,
- izomfájdalmak,
- ízületi fájdalmak,
- fejfájás,
- rossz közérzet,
- fáradtság,
- levertség stb.
Helytelen pozíciókra a legtöbb esetben addig nem figyelünk oda, ameddig azok következménye meg nem nyilvánul tünetekben. Ekkor keressük fel orvosunkat, terapeutánkat, vagy próbálunk olyan lehetőségeket teremteni saját magunknak, amely enyhíti a negatív tüneteket. Mindennapi életünkben végzett helytelen mozdulatok, testhelyzetek elkerülésére fontos odafigyelni. A Dorn terápia lehetőséget ad a helyes technika megtanulására. Gyakorlati tapasztalat, hogy abban az esetben, amikor valaki csupán kíváncsiságból próbálja ki a terápiát, sokszor már jelen van kellemetlen tüneteket még nem okozó minimális eltérés. Egy Dorn terápia alkalmával ezek könnyen megszüntethetők, kezelhetők.
A prevenció érdekében végrehajtott terápia után olyan tanácsokkal látjuk el a pácienst, amelyekre mindennapi élete során állandóan oda kell figyelnie. Ezen kívül önkorrekciós gyakorlatokat mutatunk számukra is, melyeket munkahelyén, otthonában, a szabadban, utazás közben stb. egyaránt végezhet.
Dorn féle gerincterápia előnyei:
- - teljesen rizikómentes: nincs sérülés-, vagy károsodásveszély
- - nem igényel gyógyszeres kiegészítő kezelést
- - egyszerű, bárhol elvégezhető
- - hetente egy alkalommal ajánlott végezni és sokszor már az első kezelés eredményes
Dorn terápia a világ számos országában egyre gyakrabban alkalmazott kezelési módszer a gerincpanaszok, különböző eredetű gerincfájdalmak csökkentésére. A módszerrel, majd a terápiával 2006-ban ismerkedtem meg Németországban. Első alkalommal elbűvölt hatékonysága és a mai napig sikeresen alkalmazom mindennapi munkám során Európa egyik legnagyobb győgyfürdő városában, Bad Füssingben (valamint Bad Griesbachban és Bad Birnbachban), ahová Németország különböző részeiről érkeznek hozzánk betegek, valamint a nyári hónapokban fogadunk pácienseket egyéb országokból is (pl. Olaszország, Hollandia, Spanyolország, Oroszország, Dánia).
Istruktorként a terápia oktatását 2009-ben kezdtük el Magyarországon, 2010. elején végzett az első Dorn terápiás csoport a német PHYSIOVIT-en keresztül. Örömmel mondhatom, hogy az elmúlt évek alatt hazánkban is számos szakember ismerhette meg a terápiát és alkalmazhatja azóta pácienseinek kezelésében. Ma már a PHYSIOVIT Oktatási - és Terápiaközpont szervezésében folynak tanfolyamok, melyeket Magyarország nagyvárosaiban fokozatosan bővítünk.
Sok esetben tapasztaltam - belföldi-külföldi oktatások során egyaránt - , hogy a Dorn tanfolyamok résztvevői részére fontos a kellő számú gyakorlati tapasztalat megszerzése. A tanfolyam egész ideje alatt és végzett, kezdő terapeutaként egyaránt. Nálunk ezért 2 modulból áll a képzés. Az első modul ideje alatt megszerzett elméleti és gyakorlati ismereteket mindenkinek lehetősége van otthonában, munkahelyén gyakorolni.
Az 1970-es években kialakult terápia az elmúlt évtizedek alatt sokat fejlődött a terapeutáknak és a tudományos vizsgálatoknak köszönhetően. A fejlődés területén fontosnak tartom a tapasztalatcserét több oktatóval. Volt szerencsém Dieter Dornt megismerni, a terápiát tőle elsajátítani, és volt szerencsém több neves Dorn-Breuss Instruktortól tanulni, akik sok tapasztalattal gazdagítottak.
Gyógytornász- fizioterapeutaként, sportfizioterapeutaként, manuálterapeutaként úgy látom a gyakorlati hatékonyság fokozása érdekében a Dorn terápia is kiegészíthető a hatékonyságot még tovább fokozó, kiegészítő kezelésekkel. Ezek részben a terápiánál is adottak, mint pl. bizonyos triggerpontok, tenderpontok kezelése (csak nem így nevezzük), másrészt pedig a tapek (kineziotape, kineziológiai tape) segítségével itt is kiegészíthető a kezelés, a hatékonyság két kezelés közötti időszakban tovább fokozható. Kínáljuk is a tanfolyamok keretein belül néhány fontosabb taping kezelési/ragasztási módszer megtanítását és néhány triggerpont, tenderpont kezelésének lehetőségét.
Dorn terápia és Breuss masszázs tanfolyamaink minden esetben 3 fő részből állnak:
- Dorn terápia - speciális ízületi mobilizációs technika (funkcionális anatómia, biomechanika, terápia alapjai, betegvizsgálat, speciális tesztek, korrekciós lehetőségek és formák, gyakorlatok, meridiánok, csigolyák és belső szervi-, illetve pszichés megbetegedések, gerincvelői idegek és meridiánok kapcsolata, csigolyák és meridiánok kapcsolata) inkl. Dorn terápiához kapcsolódó taping technikákkal (PHYSIOTAPE) és Triggerpont és Tenderpont kezelési lehetőségeivel.
- Dorn terápiához kapcsolódó önkorrekciós gyakorlatok
- Gerincregeneráló Breuss masszázs
Az 50 órás, 2 modulból álló gyakorlat elméleti és gyakorlati vizsgával végződik!
Cikket írta: Kanyó Ildikó
Gyógytornász, Manuálterapeuta, Sportfizioterapeuta, Dorn-Breuss Instruktor