Ha valaha is futott gyorsabban – legyen szó sprintről, labdarúgásról vagy épp egy buszért való rohanásról –, talán Ön is érezte már azt a kellemetlen húzódást vagy fájdalmat a combja hátsó részén. Ez a combhajlító izom, szaknyelven hamstring és sajnos az egyik leggyakrabban sérülő izomcsoport sportolóknál és aktív emberek körében.

Megdöbbentő statisztika: a comhjalító sérülések - ezen belül is a musculus biceps femoris sérülések - futás közben keletkeznek többségében

• Egy tanulmányban azt találták, hogy az izom-ín egységek közül a biceps femoris izom sérül leggyakrabban az intervall sprintelést igénylő sportágakban.
• A kutatók azt is kimondják, hogy ez az izom nagyobb nyúlással és nagyobb erővel dolgozik excentrikusan sprint során, ami hozzájárul a sérülékenységéhez. Physical principles demonstrate that the biceps femoris muscle is the most commonly injured muscle in sports requiring interval sprinting (Dolman et al., 2014) >>>

Tudta, hogy a combhajlító izmok sérüléseinek döntő többsége nagy sebességű futás közben történik?
Kutatások szerint a sérülés sprintelés során következik be – vagyis akkor, amikor az izmok maximális sebességgel és erővel dolgoznak (Liu et al., 2012; Mendiguchia et al., 2025). Ezek közül a legtöbb egyetlen izmot érint: a biceps femoris hosszú fejét (BFlh). Ez az izom a comb hátsó részén húzódik és például a sprintelésben, a hirtelen irányváltásokban és a fékezésben sérül leggyakrabban (Dolman et al., 2014; Mao et al., 2024; Schache et al., 2012). 

De miért pont futás közben, és miért pont ez az izom a legveszélyeztetettebb?
A választ a futómozgás fázisaiban kell keresni. A késő lendítési szakaszban erőteljesen megnyúlnak, miközben aktívan fékezik a láb előrelendülését és a térd kinyúlását.
Ez a két hatás együttesen extrém mechanikai igénybevételt jelent az izom-ín egységre (Chumanov et al., 2011; Kenneally-Dabrowski et al., 2019). Ha ehhez hozzáadjuk a fáradtságot, az izomegyensúly-hiányt vagy a késlekedő idegi aktivációt, az izom nem képes időben reagálni a terhelésre – és ez önmagában elég lehet egy sérülés kialakulásához.

Képzelje el a hamstringet úgy, mint egy okos rugós rendszert egy autóban. 
Nem csak egyszerűen összenyomódik és kinyúlik – hanem érzékeli a terhelést, kommunikál az idegrendszerrel és folyamatosan alkalmazkodik a változó körülményekhez. 
Ha bármelyik komponens (rugó, érzékelő, vagy a rugót körülvevő tok) hibásodik, az egész rendszer veszélybe kerül.

A hamstring – sokkal több, mint egy egyszerű izom

A legtöbben úgy gondolják, hogy a hamstring egyszerűen egy hajlító izom. De ez súlyos leegyszerűsítés! A valóságban a hamstring egy intelligens struktúra, amely:

• Két ízületet áthidaló rendszer (csípő és térd)
• Több izomból álló, komplex (nem csak egy izom!)
• Kifinomult proprioceptív és neuromuszkuláris szabályozás alatt áll
• Kötőszöveti hálóval integrált, amelynek állapota kritikus a sérülések szempontjából

A testünk, mint egy jól összehangolt zenekar

Képzelje el, hogy a teste egy zenekar. A nagy sebességű futás során az idegrendszer a karmester, az izmok a hangszerek, az ízületek pedig a zenészek. Ahhoz, hogy szép legyen a muzsika (vagyis sérülésmentes legyen a futás), mindenkinek tökéletesen össze kell hangolódnia.

Ha a karmester (idegrendszer) rossz időben ad jelet, ha egy hangszer (izom) elhangolja magát, vagy ha egy zenész (ízület) nem a megfelelő pozícióban van, a teljes harmónia felborul – és ez a pillanat, amikor a sérülés bekövetkezhet.

Mikor a legveszélyesebb? A két kritikus pillanat

A kutatások szerint a combhajlító sérülések két konkrét futásfázisban fordulnak elő a leggyakrabban:

1. Amikor a lába földet ér, azaz korai támaszfázisban

Képzelje el, hogy gyors futás közben a lába épp földet ér. Ebben a pillanatban a combhajlító izmoknak hatalmas erővel kell ellenállniuk a talajról érkező ütésnek – mintha egy rugót nyomna össze hirtelen. Ha az izom nincs felkészülve erre a hatalmas terhelésre, vagy már fáradt, könnyen megsérülhet.

Gondoljon bele! Amikor leugrik egy magasabb helyről és a lába földet ér, érzi, hogy minden izom megfeszül, hogy felfogja az ütést. Futás közben ez minden egyes lépésnél megtörténik – csak sokkal gyorsabban!

2. Késői lendítési fázisban – a legnagyobb veszély pillanata

Ez az a pillanat, amikor a lába már levált a talajról, és nagy sebességgel lendül előre. A combhajlító izmoknak most két dolgot kell egyszerre csinálniuk: lassítaniuk kell a láb előrelendülését (mint egy fék), miközben felkészítik a lábat a következő talajfogásra.

Ez olyan, mintha egy autóval gyorsan hajtana és hirtelen fékezne – a fékekre (combhajlító izmokra) hatalmas terhelés nehezedik. Ha a "fékek" nem elég erősek vagy nem megfelelően működnek, könnyén "túlmelegedhetnek" és meghibásodhatnak.

Összegezve, a sprintelés lengési fázisának végén (late swing phase) a biceps femoris hosszú feje maximális excentrikus kontrakcióban dolgozik. Ez azt jelenti, hogy az izom erőt fejt ki, miközben nyúlik – ez a legmegterhelőbb munkamód!

Miért pont a combhajlító a sebezhető?

A combhajlító izom különleges helyzetben van: két ízületen is áthalad (csípő és térd), és futás közben aktívan megnyúlik miközben erőt fejt ki. Ezt hívjuk excentrikus munkának.

A kötőszövet kritikus szerepe – a rejtett ok

A combhajlító sérülések gyakran kötőszöveti háló-eredetűek. De mit jelent ez a gyakorlatban?

A combhajlító izomcsoport egy izom–ín–fascia komplexumként működik. Gondoljon rá úgy, mint egy rugalmas szövethálóra, ahol:

• Az izmok az aktív erőfejlesztők
• Az ínak az erőt továbbítják
• A fascia (kötőszöveti háló) mindent összetart és energiát tárol

Képzelje el, hogy egy trambulin ugrál. A trambulin vászna (fascia) tárolja és visszaadja az energiát. Ha a vászon túl feszes vagy elveszti rugalmasságát, nem képes megfelelően elnyelni az ütést – és a lábai (izmok) kapják meg a teljes terhelést. Ugyanez történik a combhajlítóval!

Mi történik, ha a kötőszövet túl feszes?

Ha a kötőszöveti elemek (ínak, fascia) feszesebbé válnak vagy rugalmasságukat vesztik:

1. Rugalmasság csökkenése: A feszes kötőszövet csökkenti az izom nyúlási képességét. A teste kompenzálni próbál – a medence vagy az ágyéki gerince átveszi a terhelést, ami kockázatos mozgásmintákhoz vezet.
2. Energiatárolás zavara: A feszes kötőszövet nem képes hatékonyan elnyelni és visszaadni az energiát. Az izom terhelése megnő, különösen az excentrikus (nyúlás közben történő) szakaszban.
3. Neuromuszkuláris időzítés zavara: A kötőszöveti feszesség gátolja az optimális izomaktivációt. Az izmok nem a megfelelő időben és sorrendben kapcsolnak be – mint amikor egy zenekarban valaki késik a tempóból.

Mi okozza a sérülést? A "csapatmunka" hiánya

A combhajlító sérülések leggyakoribb okai:

• Izom extrém megnyúlása: Gyors irányváltások vagy sprintelés közben az izom túlzottan megnyúlik, mielőtt felkészülne rá.
• Izomegyensúly-hiány: Ha a comb elülső része (combfeszítő/quadriceps) sokkal erősebb, mint a hátsó rész (combhajlító), az egyensúly felborul. Olyan ez, mintha egy csapatban mindenki csak támadna, de senki nem védekezne.
• Nem megfelelő bemelegítés: A hideg izom kevésbé rugalmas, mint a bemelegített. Olyan, mint amikor télen egy hideg gumiszalagot próbálsz hirtelen megnyújtani – könnyebben elszakad.
• Fáradtság: Amikor fáradt, az izmok és az idegrendszer lassabban reagálnak. A reakcióidő csökken, az erőkifejtő képesség gyengül. Képzelje el, hogy egy hosszú nap után próbál gyorsan reagálni – a teste egyszerűen nem olyan éber, mint reggel.
• Rossz mozgásminta: Ha nem megfelelő technikával fut, az izmok nem a megfelelő sorrendben és időzítéssel dolgoznak. Ez olyan, mint amikor egy táncban elrontja a lépéssorozatot – könnyen megbotlik.

A lényeg, hogy egy ilyen sérülés sokkal inkább diszfunkcionális neuromuszkuláris időzítés és nem megfelelő lágyrész-adaptáció következménye.

Amikor nincs idő pihenni, de gyógyulni kell – az aktív rehabilitáció forradalma

A klasszikus szemlélet szerint a sérült sportolónak pihennie kell. De mi van akkor, ha nincs rá idő? Ha egy versenyző számára a pihenés nem opció, mert a következő héten már rajthoz kell állnia?

A modern sportrehabilitáció nem csak pihenésre épít, hanem:

• Tervezett terhelésre
• Fokozatos expozícióra
• Környezet-specifikus inger-adaptációra

Hétköznapi példa: Képzelje el, hogy megsérült a bokája, de holnap fontos megbeszélésre kell mennie. A régi módszer: "maradj otthon, pihenj". Az új módszer: "tanuljuk meg, hogyan tudsz biztonságosan járni úgy, hogy közben gyógyul a bokád, és holnap el tudsz menni a megbeszélésre".

Mit jelent az aktív rehabilitáció a gyakorlatban? És miért lehet jó?

Ha nincs lehetőség teljes pihenésre, a feladat:

1. Aktív fájdalommenedzsment: Nem csak csillapítjuk a fájdalmat, hanem megtanítjuk a tested, hogyan mozogjon fájdalom nélkül.
2. Specifikus lágyrészmobilizálás: A feszes kötőszöveti struktúrák célzott lazítása, hogy visszanyerjék rugalmasságukat.
3. Idegrendszeri integráció: Az izmok és az idegrendszer közötti kommunikáció helyreállítása – mint amikor újra összehangolja magát a zenekar.
4. Sportág-specifikus mozgásminták: A sportoló megtanulja, hogyan végezze el a saját sportjához szükséges mozdulatokat fájdalommentesen és biztonságosan.

Mindez lehetővé teszi, hogy a sportoló edzésben maradjon és a lehető legkisebb kockázattal álljon rajthoz.

Mit tehetellene? A prevenció kulcsa

A jó hír: a combhajlító sérülések nagy része megelőzhető! Íme néhány praktikus tipp:

1. Funkcionális erősítés

Nem elég, ha az izmai erősek – tudniuk kell együttműködni is! 

2. Excentrikus edzés

Tanítsa meg az izmait arra, hogy erőt fejtsenek ki miközben nyúlnak. 

3. Mozgáskoordináció fejlesztése

Gyakorolja a technikát lassabban, koncentráltan. Olyan ez, mint amikor egy új táncot tanul: először lassan, aztán fokozatosan gyorsít.

4. Megfelelő bemelegítés

Soha ne kezdjen gyors futásba "hideg" izmokkal! Legalább 10-15 perc dinamikus bemelegítés szükséges, ami fokozatosan felkészíti a testét a terhelésre.

5. Fokozatosság

Ne növelje hirtelen a futás intenzitását vagy távolságát. A teste időt igényel az alkalmazkodásra.

Segítségre van szüksége? A profi sportrehabilitációs szakember tud ebben segít – mi a különbség?

Aki csak a sérülés helyére és a protokollokra koncentrál, lemarad a lényeges összefüggésekről. Minden probléma egyéni, nem protokolláris. Nem a sportolót adaptáljuk a protokollhoz, hanem fordítva!

De vajon létezik olyan protokoll, ami mindenre és mindenkire alkalmazható? A válasz egyértelmű: nem létezik.

Aki viszont felismeri:

• A fascialáncok feszültségátadását
• A neuromuszkuláris időzítés jelentőségét
• A kontroll központi szerepét
• A mozgásminták viselkedésformáló erejét

...az a szkember képes nem csak kezelni, hanem irányítani a regeneráció folyamatát is.

Ez a sportrehabilitációs gondolkodás: proaktív, holisztikus, rendszerelvű és eredményorientált.

Összehangolt működés a titok

A combhajlító sérülések megelőzésének kulcsa nem pusztán az erő, hanem az összehangolt működés. Nem elég, ha az izmai erősek – tudniuk kell, hogy mikor és hogyan dolgozzanak együtt a teste többi részével.

Gondoljon a testére, mint egy jól olajozott gépezetre: minden alkatrésznek a megfelelő időben, a megfelelő módon kell működnie. A rendszeres, célzott edzés, a megfelelő technika és a fokozatosság segít abban, hogy ez az összhang megvalósuljon – és Ön sérülésmentesen élvezhesse a futást!

PhysioVit tipp: Ha már érezzett kellemetlen húzódást a combod hátsó részén futás közben, ne várja meg a komolyabb sérülést! Egy szakszerű mozgásanalízis és célzott prevenciós program segíthet elkerülni a hosszú kihagyást. 

A sportrehabilitáció nem a funkcionális tréningnél kezdődik, és nem is ott ér véget.

Személyi edzőként kulcsszerepe lehet a rehabilitáció utáni szakaszban, amikor a sportoló vagy a kliens már visszatérhet a mozgáshoz – de még fokozott odafigyelést és célzott, biztonságos terhelést igényel.

Ez a képzés nem terápiát tanít, hanem azt a tudást adja át, amellyel edzőként képes leszel biztonságos és célirányos edzésprogramokat tervezni, figyelembe véve:

a sérüléstörténetet,
az alkalmazkodási folyamatokat,
a regeneráció fázisait,
és a fokozatosság elvét.

A cél nem az, hogy edzőként kezeljen, hanem az, hogy megértse, mikor, mit és hogyan lehet terhelni, mikor szükséges szakemberhez irányítani a klienst, és hogyan tudsz hatékonyan együttműködni gyógytornásszal, sportorvossal, más szakemberekkel.

Kinek szól ez a képzés?

Személyi edzőként egyre gyakrabban találkozik olyan emberekkel, akik:

korábban sérültek,
mozgásszervi panaszokkal élnek,
vagy visszatérnek egy hosszabb kihagyás után.

Ezekben az esetekben nem elegendő „általános” edzésprogramot alkalmazni. Olyan szakmai háttérre van szüksége, amelyre biztonságosan építheti a fokozatos terhelést.

Mit tanul meg a képzés során?

Ez a képzés nem diagnosztikát, nem terápiát és nem orvosi beavatkozást tanít.
Az Ön szerepét erősíti edzőként az alábbi területeken:

Funkcionális állapotfelmérés edzői szinten (megfigyelés, tesztelési módszerek, mozgásminőség)
Edzéstervezés regeneráció után – a fokozatosság és az adaptáció figyelembevételével
Sérüléstípusok ismerete – hogyan igazítsd a gyakorlatokat egy-egy sérüléstörténethez
Prevenciós szempontok – hogyan előzhetők meg újabb sérülések
Mozgásminőség fejlesztése – stabilitás, mobilitás, koordináció
Sportspecifikus igényekhez igazított edzéstervezés
Kommunikáció és együttműködés más szakemberekkel (gyógytornász, orvos, manuálterapeuta)
Eszközhasználat edzői kompetenciákon belül: flossing, funkcionális szalagok, aktív mobilizációk

Miért fontos ez személyi edzőként?

Sok edző ma már nemcsak egészséges sportolókkal dolgozik. A vendégei:

túlestek egy sérülésen,
gerinc- vagy térdproblémával élnek,
vagy egyszerűen csak túlterhelték magukat.

Ha szeretne professzionális és biztonságos támogatást nyújtani a visszatérésükben, ehhez tudnia kell, hogy hogyan tud a szakmai keretein belül a legtöbbet nyújtani edzéssel.

Miért egyedi ez a képzés?

Mert nem keveri össze az edzői munkát a terápiával. Ehelyett:

erősíti az edzői szerepedet,
megmutatja, hogyan tudsz kapcsolódni egy rehabilitációs folyamathoz,
és megtanít biztonságosan tervezni és kivitelezni az edzésmunkát azoknál, akik már nem betegek, de még nem teljesen egészségesek.

Ez az a „köztes szakasz”, ahol a jó edző valóban különbséget tud tenni.

Ha te azok közé tartozol, akik:

nemcsak gyakorlatot akarnak mutatni, hanem tudatos fejlesztést végezni,
megértik a mozgásszervi háttérfolyamatokat és képesek ehhez igazítani az edzést,
felelősségteljesen dolgoznak a saját kompetenciáikon belül,

akkor ez a képzés a következő szint lehet a szakmai fejlődésedben.

A képzés – tematika személyi edzők számára

A képzés célja, hogy személyi edzőként megértsd és alkalmazni tudd azokat az edzéstervezési és prevenciós alapelveket, amelyek elengedhetetlenek a sérülés(ek) utáni visszatérés támogatásához, a mozgásminőség javításához és a teljesítménybiztonság növeléséhez.

Modul I – Elméleti és gyakorlati alapok a sportrehabilitációs szemlélethez

Bevezetés a sportrehabilitációs modellbe – edzői szerepek és határok
A sportolói teljesítmény visszavezetésének szakaszai – edzésoldali feladatok
A leggyakoribb sportsérülések és azok terhelésélettani sajátosságai
A különböző regenerációs szakaszok figyelembevétele az edzéstervezésben
Elsősegély ismeretek a sportban – edzői szinten, sportágspecifikus megközelítésben

Modul II – Mozgáselemzés, terhelésfokozás és edzéstervezés

Funkcionális állapotfelmérés és mozgáselemzés – gyakorlati alapok edzőknek
Terhelési szintek és adaptációs folyamatok szövettípusonként (izom, ín, szalag)
Edzéspiramis és progresszív tervezés különböző testtájakra (gerinc, alsó/felső végtag)
Sérülésmúlttal rendelkező vendégek edzésprogramjának felépítése
Erőfejlesztés célzottan – propriocepció, koordináció, reaktív erő, core-stabilizáció
Állóképesség és mobilitásfejlesztés a visszavezetés időszakában
Regenerációs technikák szerepe – edzői kompetencián belül alkalmazható módszerek

Kiegészítő ismeretek és eszközhasználat az edzői gyakorlatban

Sportspecifikus bemelegítés és levezetés – mozgásminőségre szabva
Stabilizáló és mobilizáló gyakorlatsorok összeállítása különböző edzettségi szintekhez
Flossing, funkcionális szalagok – edzői felhasználási lehetőségek, határok és célok
Fasciális szemlélet alapjai – mozgásláncok és kompenzációk megértése edzésoldalról
Mozgásanalízis, terhelés- és videóalapú elemzés – sportspecifikus fejlesztéshez
Sportspecifikus prevenciós programok (pl. térd, boka, váll stabilitás)
Együttműködés más szakemberekkel – mikor, kit, hogyan vonjunk be?

A képzés során megszerezhető ismeretek és kompetenciák

A tanfolyam kizárólag a megadott személyi edző végzettséghez illeszkedik. A hangsúly:

az edzéstervezésen,
a mozgásbiztonságon,
és a sérülések utáni visszatérés támogatásán van.

A résztvevők megtanulják, hogyan készíthetnek egyéni igényekre szabott edzésprogramokat, amelyek illeszkednek az aktuális fizikai állapothoz és mozgásfunkciókhoz – a terápiás hatáskörök átlépése nélkül.

Képzés időtartama és vizsga

A képzés két modulból áll: 2 × 3 nap.
A záróvizsga: írásos esettanulmány/tréningprogram készítése egy választott sportolói vagy vendégprofil alapján, a saját edzői kompetenciahatárok figyelembevételével.
Az esettanulmányra a 2. modul után 2 hónap áll rendelkezésre.

Képzés időtartama és vizsga

Alapképzés időtartama: 2 × 3 nap
Megjelenés formája: Elmélet, gyakorlat személyes megjelenéssel zajjlik.
Vizsgaidőszak: A második képzési egységet követően 2 hónap áll rendelkezésre az esettanulmány elkészítésére.

Tervezett képzési időpontok 

(Jelentkezés nyitva!)

2025. szeptember 18-20. (1. egység) és 2025. október 16-18. (2. egység) - Jelentkezz itt!

Képzésre jelentkezők lehetnek: 

edzők/személyi edzők (OKJ) 

Vizsga, igazolás és csoportlétszám – Amit a tanfolyam teljesítéséről tudni érdemes

Vizsga: A 2x3 napos tanfolyami blokkokat követően mindenkinek 2 hónap alatt kell a tréningtervek alapján esetbemutatót készítenie. Az esetbemutató elkészítésének részleteit mindenki megkapja személyesen azutolsó tanfolyami napon.
Oklevél/Igazolás: Sikeres vizsgát követően minden résztvevő, aki a feltételeket teljesítette megkapja az igazolást a sikeres teljesítésről.
Csoportlétszám: A továbbképzés maximális létszáma 8 fő. 

Képzés helyszíne:

Budapest – PhysioVit, 1135 Budapest, Béke utca 23.
(A helyszínváltoztatás jogát fenntartjuk.)

Tanfolyam díja:

Képzés modulonkénti díja 199.000 Ft-ra emelkedik (a kettő modul összesen: 398.000 Ft), amely magában foglalja az órai jegyzet, a magyar és az angol nyelvű igazolások kiállításának díját, azok regisztrációját és a vizsga 50.000 Ft értékű díját, valamint 1 éves előfizetést a PhysioVit hallgatói kártyával igénybe vehető online edzésterv készítő rendszerhez. Ezzel párhuzamosan a PhysioVit hallgatói kártya támogatás mértéke is változik. 

Egyéb tudnivalók az árakról és kedvezményekről, valamint részletfizetési lehetőségekről:

Képzéshez tartozó jelenleg érvényes és aktuális kedvezménycsomagok pontos leírásáról, az igénybe vehető szolgáltatási lehetőségekről tájékozódjon a tanulmányi osztályunk által kibocsájtott kiadványból: "Kedvezményes képzési csomagok."
EUR: Tandíj törlesztése euróban is igényelhető. A díj mértéke az aktuális valutaárfolyam alapján kerül megállapításra. Ebben az esetben a jelentkezési lap "Megjegyzés" pontjához kell az igényt feltüntetni. Bővebben a tandíjfizetésről itt...
Képzéshez - amennyiben a jelentkezés leadása és a képzés dátuma között min. 1 hónap áll rendelkezésre - részletfizetés is igényelhető. Részletfizetési tájékoztató...

Regisztráció menete:

Töltse ki és küldje be az ONLINE JELENTKEZÉSI LAPOT
Rendszerünk visszaigazolást küld a sikeres jelentkezésről.
Ezután emailben megkapja:a tanfolyami visszaigazolást
a díjbekérőt, amely tartalmazza az utaláshoz szükséges bankszámlaszámot
A befizetés beérkezéséről értesítést küldünk.
A tanfolyam előtt emlékeztetőt küldünk SMS-ben.

Egyéb fizetési mód:

PayPalon keresztül is lehetőség van fizetésre, ehhez klikkeljen a PayPal logóra.

Egyéb választható fizetési lehetőség a Revolut.

Ebben a tájékoztatómban egy kevésbé ismert, ám annál fontosabb szereplőt mutatok be: a prosztaglandint. Lehet, hogy elsőre bonyolultnak tűnik, de higgye el, ha megérti, miként működik a szervezetében, egészen másképp fog tekinteni a fájdalomra, a gyulladásra, sőt, a gyógyulás folyamatára is. A célom, hogy közérthető, mégis tudományosan megalapozott magyarázatot adjak – hiszen a tudás a legjobb útmutató az egészség felé.

Mi az a prosztaglandin, és miért nélkülözhetetlen?

A prosztaglandin egy hormonhatású anyag, amely számos különböző élettani folyamatban vesz részt. Olyan, mint egy karmester a zenekarban: nélküle nincs összhang, nincs irányítás, csak zűrzavar. Ott van a gyomorban, a belekben, az immunrendszerben, a szemben, a középfülben – tényleg mindenhol. Egy pici molekula, amelynek a hatása óriási.

A prosztaglandinok igen fontos szereplői a szervezet működésének, nem csupán patofiziológiai szerepük van, hanem számos fiziológiás folyamat szabályozóiként is szolgálnak.

Legfontosabb szerepei:

• Védi a gyomor nyálkahártyáját a savas károsodástól.
• Fokozza a bélmozgásokat (perisztaltika).
• Elindítja a gyulladásos és sebgyógyulási folyamatokat.
• Részt vesz a fényérzékelésben (szem).
• Befolyásolja az egyensúlyérzékelést (középfül).

Képzelje el, hogy a prosztaglandin az Ön testének "forgalomirányítója" – ha valahol gond van, rögtön intézkedik.

Gyulladás és fájdalom – barát vagy ellenség?

Ugye, mennyire természetes, hogy a fájdalmat rossznak érezzük? Pedig a szervezetnek szüksége van rá!
Amikor megsérül, vagy valami kóros folyamat indul el, a prosztaglandin szintje megemelkedik. Ekkor tapasztal fájdalmat, melegséget, duzzanatot, mozgáskorlátozottságot – ezek azonban nem a testének "ellenségei", hanem mint a piros lámpa a kereszteződésben: figyelmeztetnek, hogy most álljon meg, nehogy nagyobb baj legyen.

A gyulladás – bár kellemetlen – a gyógyulás elengedhetetlen része. A prosztaglandin szintje megemelkedik, ha a szervezet sérülést vagy kóros folyamatot észlel. Ilyenkor fájdalom, melegség, duzzanat, mozgáskorlátozottság jelentkezik. Ezek a tünetek azonban nem ellenségek, hanem jelzőrendszerek: mint a piros lámpa a kereszteződésben, amely megállásra késztet – hogy elkerüljük a nagyobb bajt.

Tudományos háttér

A prostaglandin E2 (PGE2) kulcsszerepet játszik a gyulladásos fájdalom közvetítésében, ugyanakkor elengedhetetlen a szöveti regenerációhoz. (Ricciotti & FitzGerald, Physiology Reviews, 2011)

Gyulladáscsökkentők veszélyei – miért bánjon velük óvatosan?

Sokan azonnal fájdalomcsillapító után nyúlnak, ha baj van. A leggyakrabban alkalmazott nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), mint például az ibuprofen vagy a diklofenak, valóban csökkentik a fájdalmat. Csakhogy – és ez a legfontosabb! – a prosztaglandin termelését is gátolják, így a természetes gyógyulási folyamatokat akadályozzák.

Hétköznapi hasonlat: Ez olyan, mintha elnémítaná a tűzriasztót, miközben még ég a tűz. Nem hallja a zajt, de a tűz tovább pusztít.

Klinikai tapasztalatok

Több kutatás igazolja, hogy az NSAID-ok alkalmazása késlelteti az izomsérülések és csonttörések gyógyulását, főleg fiatal, aktív pácienseknél (Marsolais et al., American Journal of Sports Medicine, 2003). Vagyis, ha túl gyorsan próbálja "lekapcsolni" a fájdalmat, valójában lassítja a regenerációt.

A fájdalom – testünk üzenete

A fájdalom nem csupán egy kellemetlen tünet, hanem a test információs rendszere. Elmondja, mit nem szabad most terhelni, mozgatni. Gondoljon csak az állatvilágra: az érzékenység a fájdalomra a túlélés kulcsa.
Amikor fájdalmat érez, aktiválódik a szimpatikus idegrendszer, nő a keringés, fokozódik az immunválasz – mindez a gyógyulást szolgálja.

Hétköznapi kép: Mintha egy városban áramszünet lenne – a figyelmeztető lámpák (fájdalom, gyulladás) mutatják, hogy valami nincs rendben. Nem a figyelmeztetés kiiktatása a cél, hanem a hiba elhárítása.

Fájdalomcsillapítás okosan! - A fájdalomcsillapítók árnyoldalai a regenerációban

• Gyomorfekély veszélye: NSAID-ok szedése csökkenti a prosztaglandint, így a gyomor védtelenné válik a savval szemben. 
• Sportsérülés után: Ha azonnal NSAID-ot használ, lehet, hogy gyorsabban tud majd mozogni, mert nem fáj – de a sérült izom vagy ín lassabban gyógyul.

Gyakori kérdések (GYIK)

1. Mi az a prosztaglandin, és miért fontos nekem?
A prosztaglandin egy természetes, hormonhatású anyag, amely gyulladásban, fájdalomban, szervek védelmében és gyógyulásban játszik kulcsszerepet.

2. Mit tegyek, ha fáj a vállam, bokám vagy térdem?
Először is figyeljen testének jelzéseire! Ha a fájdalom elviselhető, ne szedjen azonnal NSAID-ot. Inkább pihentesse, hűtse és csak szükség esetén (orvosi javaslatra) használjon fájdalomcsillapítót.

3. Mikor szedhetek gyulladáscsökkentőt?
Csak akkor, ha az orvosa vagy gyógytornásza javasolja, illetve ha kifejezetten indokolt (pl. erős, elviselhetetlen fájdalom esetén).

4. Milyen természetes módon támogathatom a gyógyulást?
Megfelelő pihenéssel, kiegyensúlyozott étrenddel, lassú fokozatos mozgással, elegendő folyadékkal, és a test jelzéseinek tiszteletben tartásával.

5. Igaz, hogy a fájdalom "jó" dolog is lehet?
Igen, bizonyos mértékig. A fájdalom segít elkerülni a további sérülést, és a regeneráció szükséges része.

Záró gondolataim

Kérem, ne tekintse a fájdalmat, gyulladást az ellenségének! Ezek a test bölcs figyelmeztetései, amelyek – ha jól értelmezi őket – az egészsége legjobb védelmezői lehetnek.
Mindig kérje ki szakember véleményét, és ne feledje: a prosztaglandin nem ellenség, hanem szövetséges a gyógyulásban.

Szakirodalmi hivatkozások:

1. A prosztaglandin szerepe az emberi szervezet működésében

• Ricciotti, E., & FitzGerald, G. A. (2011). Prostaglandins and inflammation. Physiological Reviews, 91(4), 1327–1356.
  https://doi.org/10.1152/physrev.00031.2010
  ➡ Átfogó áttekintés a prosztaglandinok fiziológiai szerepéről az immun-, gyomor-bélrendszeri, idegrendszeri és vaszkuláris rendszerekben.

2. A gyulladás és a fájdalom természetes, szükséges folyamat

• Calder, P. C., et al. (2017). Inflammatory disease processes and interactions with nutrition. British Journal of Nutrition, 118(9), 649–658.
  https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/19586558/
  ➡ Kiemeli a gyulladás kettős szerepét: a gyógyulást szolgáló, de krónikus esetekben káros mechanizmusok határmezsgyéjén.

3. NSAID-ok és sebgyógyulás gátlása

• Marquez, G., et al. (2005). The use of NSAIDs and their effect on bone healing. Journal of the American Academy of Orthopaedic Surgeons, 13(5), 283–290.
  ➡ Az NSAID-ok káros hatása a csont és kötőszövet gyógyulására kísérleti és klinikai bizonyítékokon keresztül.
• Marsolais, D., et al. (2003). Nonsteroidal anti-inflammatory drug use and healing of bone, muscle, tendon, and ligament injuries. The American Journal of Sports Medicine, 31(3), 355–363.
  ➡ Klasszikus hivatkozás sportrehabilitációban, különösen izomsérülések utókezelésében.

4. Paracetamol: centrális fájdalomcsillapító, de túladagolás veszélyes

• Anderson, B. J. (2008). Paracetamol (Acetaminophen): mechanisms of action. Paediatric Anaesthesia, 18(10), 915–921.
  https://doi.org/10.1111/j.1460-9592.2008.02764.x
  ➡ Leírja a paracetamol centrális hatásmechanizmusát COX-gátláson és szerotonerg rendszeren keresztül.

„Paracetamol túladagolás és májkárosodás, Alzheimer-kockázat”

• Salahudeen, M. S., et al. (2014). Paracetamol use and risk of Alzheimer's disease: systematic review. Drugs & Aging, 31(11), 843–853.
  ➡ Kritikus áttekintés a hosszú távú paracetamol-használat és neurodegeneráció kapcsolatáról.
• Lee, W. M. (2004). Acetaminophen and the U.S. Acute Liver Failure Study Group: Lowering the risk of hepatic failure. Hepatology, 40(1), 6–9.
  ➡ Az Egyesült Államok akut májelégtelenségi regiszterének elemzése a paracetamol okozta halálesetek kapcsán.

5. A fájdalom fiziológiás szerepe, nemcsak negatív élmény

• Melzack, R., & Katz, J. (2013). Pain. Wiley Interdisciplinary Reviews: Cognitive Science, 4(1), 1–15.
  https://doi.org/10.1002/wcs.1201
  ➡ Klasszikus idegtudományi keretbe helyezi a fájdalmat mint a túléléshez szükséges információs rendszert.
• Butler, D. S., & Moseley, G. L. (2013). Explain Pain. Noigroup Publications.
  ➡ Bár könyv formátumú, de széles körben idézett forrás a modern fájdalomneurofiziológiai szemlélethez.

6. Szimpatikus aktiváció, mint gyógyulást fokozó válasz

Tracey, K. J. (2002). The inflammatory reflex. Nature, 420(6917), 853–859.
➡ Leírja, hogyan szabályozza a vegetatív idegrendszer (különösen a szimpatikus és paraszimpatikus ág) az immunválaszt és gyulladást.

A sportrehabilitáció nem egyszerű „terápia”, hanem összetett döntéshozatali folyamat. A terapeuta felelőssége nem csupán a fájdalomcsillapítás, a gyógyítás, hanem a sportolói teljesítmény biztonságos fenntartása, vagy fokozása – még határhelyzetekben is.

Ismerős e számodra ez a szituáció?

1. A sportoló sérülten érkezik.
2. Három nap múlva országos bajnokság.
3. Pihenni nincs idő.
4. A verseny nem vár.
5. Ilyenkor a kérdés nem az, hogy mikor kezdjük el a terápiát – hanem az, hogy hogyan avatkozhatunk be úgy, hogy ne veszélyeztessük a pályafutást.

Egy ilyen helyzet komplex biomechanikai, neuromuszkuláris és pszichológiai döntéshozatalt igényel.

Aki csak protokollokat keres, az itt elvérzik.

Aki rendszerszinten látja az emberi test működését, az képes gyors, mégis biztonságos beavatkozást nyújtani.

Miért több a sportrehabilitáció, mint sérüléskezelés?

A sportrehabilitációban a feladatunk a megelőzés is, és nem csupán a sérülések kezelése. Ez az a terület, ahol a gyógytornászok és sportterapeuták valóban kiemelkedhetnek. Túlmutat az egyszerű fájdalomcsillapításon: a sportrehabilitáció a sportoló teljesítményének maximalizálására, a sérülések esélyének minimalizálására és a gyors felépülés biztosítására összpontosít.

De mi történik akkor, ha a helyzet bonyolultabb? Mi van, ha a sportoló egy komoly sérüléssel érkezik, és mindössze három napja van egy bajnoki cím védelméig? Pihenni? Szóba sem jöhet. Itt kezdődik az igazi kihívás: profi gyakorlati tapasztalattal és szakértelemmel kell támogatni a sportolót, hogy ne csak felkészüljön a versenyre, hanem sérülésmentesen teljesítsen is.

A valóság: nem minden sérülés megelőzhető – de minden kockázat csökkenthető

A direkt traumák – mint egy kontakt sportban bekövetkező ütközés – gyakran nem megelőzhetők. Azonban pl. a páciens reakcióideje, a proprioceptív rendszer működése, a stabilitás és az egyensúlyi reakciók edzéssel fejleszthetők. A legnagyobb különbség nem az, hogy megtörténik-e a sérülés, hanem hogy:

• mekkora a szöveti károsodás,
• milyen gyors a funkcióvesztés,
• és mennyire hatékony a regeneráció.

A cél tehát nem a „nulla rizikó”, hanem a rizikó minőségi kontrollja. 

A megfelelő idegrendszeri és fasciális előkészítettség sok esetben megakadályozhatja a súlyos sérüléseket, vagy legalábbis csökkenti azok következményeit. De ennek fejlesztése rendkívül bonyolult és összetett, hiszen nem elég csak fejleszteni, meg kell teremteni a fejleszthetőségi alapokat is. Nem érted ez mit jelent pontosan? Akkor talán nem vagy még a profi sportrehabilitáció valdi területén.

A sportrehabilitáció megelőzés művészete is: Kulcs a sikerhez

A sportrehabilitáció egyik legfontosabb alappillére a megelőzés. Természetesen vannak helyzetek (lsd. fentebb), amikor a sérülés elkerülhetetlen – például egy hirtelen ütés vagy esés következtében. Azonban az ilyen helyzetek kockázata csökkenthető speciális kezelésekkel, edzésekkel. Csak kettő példa a sok közül:

• Kortikális edzés: Gyors reakcióidő fejlesztése és az esési folyamatok edzése.
• Specifikus sportági tréning: A sportoló gyenge pontjainak célzott erősítése az adott sportágnak megfelelő módszerekkel.

Természetesen ez nem élezhető ki csak erre a két területre, hiszen a teendők annál bonyolultabbak és sokrétűbbek. de mindenekelőtt egyéniek, nem protokollárisak!

Mikor fontos még a megelőzés?

• Verseny előtti fáradási időszakokban: A sportolók alkalmazkodóképességének növelése a sérülések minimalizálására.
• Túlterheléses időszakokban: Ha a sportolót nem lehet kivenni az edzésből vagy versenyből, a sérülések kockázatának csökkentése kiemelt fontosságú.

Nézzünk egy példát "HAMSTRING". A hamstring nem csak egy izom – hanem egy intelligens struktúra.

A hamstring izomcsoportot a legtöbben hajlítónak tekintik. De ez súlyos leegyszerűsítés.
A valóságban a hamstring:

• két ízületet áthidaló,
• több izomból álló,
• komplex proprioceptív és neuromuszkuláris szabályozás alatt álló rendszer,
• amelynek sérülése gyakran kötőszöveti háló-eredetű.

A sprintelés lengési fázisának végén (late swing phase) pl. a biceps femoris hosszú feje maximális excentrikus kontrakcióban dolgozik. Ha a kötőszöveti rendszer túl feszes, vagy ha a fascialánc rugalmassága csökken, az izom nem képes adaptálódni a gyors nyúláshoz. Ennek következménye:

• excentrikus túlterhelés,
• lassú reakcióidő,
• és sérülés pl. a distalis izom–ín átmenetnél.

Egy ilyen trauma sokkal inkább a diszfunkcionális, neuromuszkuláris időzítés és nem megfelelő lágyrész-adaptáció következménye.

Miért sérülnek gyakran a combhajlító izmok?

A combhajlító sérülések leggyakoribb okai közé tartozik:

• Izom extrém megnyúlása gyors irányváltások vagy sprintelés közben.
• Izomegyensúly hiánya, például gyenge combhajlító a quadricepshez képest.
• Nem megfelelő bemelegítés.
• Fáradtság, amely csökkenti az izom reakcióidejét és erőkifejtő képességét.

A biomechanikai háttér: Miért kritikus a kötőszövet rugalmassága?

A combhajlító izomcsoport egy izom–ín–fascia komplexumként működik. A kötőszöveti elemek (pl. ínak, fascia) mechanikai energia tárolásáért és továbbításáért felelősek. Ha ezek a szövetek feszesebbé válnak vagy rugalmasságukat vesztik, az alábbi problémák léphetnek fel:

1. Rugalmasság csökkenése
   • A feszes kötőszövet csökkenti az izom hossz-nyúlás adaptációját.
   • A medence vagy a lumbális gerinc kompenzálhat, ami kockázatos mozgásmintákat eredményezhet.
2. Energiatárolás és -leadás zavarai
   • A feszes kötőszövet csökkenti az energiaelnyelés és -leadás hatékonyságát.
   • Az izom terhelése megnő, különösen excentrikus szakaszban.
3. Neuromuszkuláris időzítés zavara
   • A kötőszöveti feszesség gátolja az optimális izomaktivációt.

Amikor nincs idő pihenni! Megindul az aktív rehabilitáció, terhelésmenedzsment, teljesítményoptimalizálás!

A klasszikus szemlélet szerint a sérült sportolónak pihennie kell.
De a modern sportrehabilitáció nem csak pihenésre épít, hanem tervezett terhelésre, fokozatos expozícióra, és környezet-specifikus inger-adaptációra.

Ha nincs lehetőség teljes pihenésre akkor feladat például:

• aktív fájdalommenedzsment
• specifikus lágyrészmobilizálás
• idegrendszeri integráció
• sportág-specifikus mozgásminták fájdalommentes kivitelezésének gyakorlása

  Mindez lehetővé teszi, hogy a sportoló edzésben maradjon, és a lehető legkisebb kockázattal álljon rajthoz.

A sportrehabilitáció határai: Lehet-e mindent megoldani?

A sportrehabilitációban nap mint nap szembesülünk azzal a kérdéssel: meddig húzhatók a határok? Egy sérüléssel érkező sportolónál, akinek versenye van a nyakán, a pihenés nem opció. A szakembernek gyorsan és hatékonyan kell cselekednie, hogy a sportoló sérülésmentesen teljesíthessen.

Miért van szükség profi szakemberekre?

• Az ok-okozati összefüggések megértése elengedhetetlen.
• Az egyéni sportági és sportolói sajátosságok figyelembevétele alapvető.
• Gyakorlati tapasztalat nélkül a sérülések kockázata megnőhet.

A rendszer szintű gondolkodás egy különbség egy „jó gyógytornász” és egy profi sportrehabilitációs szakember között?

Aki csak a sérülés helyére és a protokollokra koncentrál, lemarad a lényeges összefüggésekről. Minden probléma egyéni, nem protokolláris, amivel nem a protokollt adaptáljuk a sportolóra. De vajon létezik olyan protokoll, ami mindenre és mindenkire alkalmazható? Mindig egy nagy kérdés. De megnyugtatok mindenkit, nem létezik.

Aki viszont felismeri például:

• a fascialáncok feszültségátadását,
• a neuromuszkuláris időzítés jelentőségét,
• a kontroll központi szerepét,
• és a mozgásminták viselkedésformáló erejét,
  az képes nem csak kezelni, hanem irányítani a regeneráció folyamatát is.

Ez a sportrehabilitációs gondolkodás: proaktív, holisztikus, rendszerelvű és eredményorientált. 

Ez a szakmai szint tanulható – de csak ha készen állsz túllépni a klasszicitás keretein!

Ha Ön is szeretne abba a szakmai közegbe tartozni, ahol:

• nem csak és kizárólag protokollok, hanem rendszerszintű gondolkodás vezeti a döntéseket,
• nem csak fájdalmat csillapítanak, hanem teljesítményt optimalizálnak,
• és ahol a cél nem csak a gyógyulás – hanem a sportoló versenyképességének megtartása is–
  akkor ez a következő lépés.

Ez a sportrehabilitáció valódi terepe.
Ez nem könnyű út – de szakmailag az egyik leginspirálóbb, legnagyobb kihívásokkal tarkított és legsokrétűbb terület.

Magyar és nemzetközi területeken tevékenykedő képzési iskoláink kezében kettő nagy és egyben jogvédett irányzat van. Az egyik képzés az International Academy For Sportscience közreműködésével, a City University Los Angeles, valamint a World Commission For Sports Biomechanics védnöksége alatt folyó "Physical Rehabilitation Trainer® - PRT®", azaz I.A.S. Sportfizioterápia, Rehabilitációs tréner PRT képzés. Másik nagy sportrehabilitációs irányzat a DOSB Sportfizioterápia (Német Olimpiai Sportszövetség licensze alatt álló) képzése.

Fontos szempontunk, hogy a 2x5 egység időtartama alatt hallgatóink számára elegendő időt biztosíthassunk a gyakorlati elemek elmélyítésére. Ezért az első kettő egységek (alapképzés) elvégzése, valamint sikeres záróvizsga után mindenki számára szabad választási lehetőséget biztosítunk a folytatás eldöntésére.Az alapképzés birtokában  a szakember rendelkezik annyi ismerettel, hogy önállóan tudjon tevékenykedni fitness-wellnes centrumokban, sportrehabilitációs központokban, kórházakban, privát praxisokban, sportkluboknál.

A sportrehabilitáció nem csak funkcionális tréningek sorozatából áll! Már a sérülés pillanatában elkezdődik és akkor már folytatódik, amikor a páciens még a kórházi ágyon fekszik!!! Megfigyelve pl. a krónikus megbetegedések egyre növekvő számát, vagy a sportsérülések késői időszakban jelentkező esetleges szövődményeit, rendkívül fontosnak tartjuk, hogy egy célirányos rehabilitáció, vagy min. a prevenció érdekében végzett munka még több helyen elkezdődjön!

Ehhez viszont az kell, hogy még több sportfizioterapeuta kezdje meg munkáját a kórházakban, a járóbeteg szakellátásban, praxisokban, sportkluboknál. Még több sportrehabilitációs tréner kezdje meg munkáját a kórházak járóbeteg szakrendelőiben, a magánrendelőkben, a sportkluboknál.

Azok a gyógytornászok is kaphassanak végre sportfizioterapeuta képesítést, akik a kórházakban először találkoznak a sérült pácienssel! Mert minden későbbi rehabilitációs lehetőség, irány, időtartam, korai és/vagy késői qualitatív és quantitatív eredmények sokszor már itt megpecsételődnek!

A nálunk folyó képzésnél fontos kiemelni, hogy rendkívül komoly tudományos és szakmai múlttal rendelkezik. 1980-as években alakult meg, és azóta is folyamatos kutatási- és fejlesztési munkák folynak e területen és ez megmutatkozik az oktatásban is, ami garantálja a minőségi oktatók jelenlétét!

Sportfizioterápia, Rehabilitációs tréner alapképzés magában foglalja azokat az általános és speciális tréningek alapjait,a specifikus fiziológiát, az adaptációs folyamatokat, táplálkozásélettani alapokat, sportspecifikus alap-analíziseket és teszteket amelyek ismerete elengedhetetlen és alapszintű követelmény a sportoló, krónikus megbetegedésben szenvedő páciens rehabilitációjában.

Mindkét esetben fontos tény, hogy minden szövet gyógyulásához kell egy specifikus inger, mely a szöveti átépülést/felépülést serkenti, miközben egyéb képességeket a sportoló nem veszít el! Ez az inger megfelelő edzésprogrammal kiválóan adagolható! Nem csak egy edzés utáni gyúrás a fontos, hanem egy szakszerűen felépített, minden apró részletre kiterjedő tréning is!

Továbbképzés struktúrális felbontása:

• • Sportfizioterápia - alapjai
• • Erőfejlesztő gyakorlatok a PRT koncept szerint: gerinc, alsó- és felső végtag
• • Funkcionális tréningek és tesztek szöveti sérülések típusa szerint
• • Tréningek, fejlesztések, edzések a modern rehabilitáció, a szöveti sérülés típusai, a sebgyógyulás folyamata szerint.
• • Diagnosztika
• • Bevezetés a táplálkozásélettan, sporttáplálkozásterületére
• • Sporttaping és bandázolás
• • Tréning készülékekkel, súlyzókkal.

Képzéssel megszerezhető kompetenciák:

A képzés ismeretanyagának elsajátítása után az alapképzéssel minden szakember alkalmas lesz sportsérülések, krónikus megbetegedések, oropédiai, traumatológiai sérülések, reumatológiai panaszok edzés segítségével történő gyógyítására, kísérésére. Sikeres vizsgát követően orvosok, edzők, masszőrök Rehabilitációs Tréner bizonyítványt, gyógytornászok pedig Sportfizioterapeuta bizonyítványt kapnak.

Időtartam: 2x5 nap, amely személyes megjelenést igénylő elméleti és gyakorlati oktatás (Online, vagy távoktatás formájában nem végezhető!)

Időpontok: 2018-ra vonatkozóan hamarosan...

Képzésre jelentkezők lehetnek: orvosok, gyógytornászok, humánkineziológusok és hallgatók (orvostanhallgatók, gyógytornász- és humánkineziológus hallgatók), edzők/személyi edzők, sporttudományi előképzettséggel rendelkező szakemberek

Oklevél/Igazolás: Sikeres vizsgát követően minden Hallgató/Terapeuta megkapja majd a Rehabilitációs Tréner alapképzés elvégzését igazoló dokumentumot, amely feljogosítja őt arra, hogy a betegkezelésben, a rehabilitációs gyógykezelésben részt vegyen. Gyógytornász-fizioterapeuta előképzettséggel rendelkező szakemberek kapnak továbbá Sportfizioterapeuta alapképesítésről is igazolást.

Nemzetközi képzés: Az alapképzés elvégzését követően a terapeuták számára kb. 8-10 hónap gyakorlási idő szükséges, majd ezt követően bekapcsolódhatnak majd a Sportfizioterápia, rehabilitációs tréner komplex képzési rendszerbe, amely további 4 egységből áll majd. Ennek tananyagáról, a képzési időkről, a tananyag felosztásáról a továbbképzés idején részletes felvilágosítást kap minden érdeklődő.

Képzés helye:  PhysioVit Rehab Akadémia, központjaia 14.kerületben, a 13. kerületben és a 7. kerületben

Tandíj: 

• EUR: 600 €/egység, amely magában foglalja az órai jegyzet, az igazolások regisztrációját. Képzéshez kedvezményes csomagok tartoznak. Aktuális akciókról, kedvezményekről tájékozódjon ide kattintva: "Kedvezményes képzési csomagok."
• HUF: Tandíj törlesztése forintban is lehetsöges. A díj mértéke az aktuális valutaárfolyam alapján kerül megállapításra. Ebben az esetben a jelentkezési lap "Megjegyzés" pontjához kell az igényt feltüntetni.
• Képzéshez tartozó kedvezménycsomagok pontos leírásáról, az igénybe vehető szolgáltatási lehetőségekről tájékozódjon a tanulmányi osztályunk által kibocsájtott kiadványból. Részletfizetési tájékoztató...