Ami a jövőt illeti, mi a PhysioVit-nél továbbra is fontosnak tartjuk, hogy a jelenleginél is több szakemberrel ismertessük meg az igazi, a valódi sportrehabilitáció területét, ezáltal a jelenleginél több sportfizoterapeuta kezdje meg munkáját a kórházakban, járóbeteg szakellátásban, praxisokban, sportkluboknál. Még több sportrehabilitációs tréner kezdje meg munkáját a kórházak járóbeteg szakrendelőiben, a magánrendelőkben, a sportkluboknál.

Azok a szakemberek is kaphassanak széles körben speciális képesítést, akik a kórházakban először találkoznak a sérült sportolóval, a sérült pácienssel! Ezt azért is tartjuk kiemelkedően fontos szempontnak, mert minden későbbi rehabilitációs lehetőség, irány, időtartam, korai és/vagy késői qualitativ és quantitativ eredmények sokszor már itt, ekkor megpecsételődnek.

Jövőben egyik elsődleges célunk az élsport, a teljesítményfokozás és a hobbisportok területén előforduló sérülések céltudatos programokkal kidolgozott megelőzése, illetve ha már egy sérülés bekövetkezett, akkor annak szakszerű kezelésére irányuló programok kidolgozása/kivitelezése/elterjesztése, elsősorban a modern alapokon nyugvó sportrehabilitációs szemlélet alapján, háttérbe szorítva az aktuális tudományos eredményeket már rég nem követő, elavult és ezért effektivitás szemszögéből nézve erősen megkérdőjelezhető "rehabilitációs dogmákat".

Fontosnak tartjuk a sportsérülések kezelése, a rehabilitáció területén dolgozó edzők, orvosok, gyógytornászok további felkészítését a legnaprakészebb, tudományos kutatásokon, azok eredményein alapuló, és a nemzetközi gyakorlatban is bevált sportrehabilitációs és prevenciós módszerek, koncepciók alapján.

Céljaink közé tartozik még a sportrehabilitációs koncepció elterjesztése a krónikus megbetegedések rehabilitációjában is (pl. cukorbetegség, oszteoporózis, elhízás stb.), csökkentve ezáltal az egyén és a társadalom terheit. E területen is sok teendőnk van még, hiszen számos rehabilitációs irányelvet kell majd a közeljövőben az effektivitás szeszögéből nézve is átértékelni, módosítani.

Az elmúlt évek alatt (2012-től) nagyon sok eredményt értünk el, itthon is kitapostunk egy ösvényt, Magyarországon is megmutattuk, hogy a valódi sportrehabilitáció más, mint ahogyan azt sokan gondolták, de küldetésünk, céljaink most teljesednek ki igazán, amikor végre már egyre többen vagyunk! A munka nagyobb része még hátra van, de úgyis mondhatnám, hogy most kezdődik csak el igazán! Ebben pedig számítunk minden nálunk tanult, elhivatott sportrehabilitációs szakemberre!

A PhysioVit magyarországi tevékenységének köszönhetően az általunk támogatott valódi és komplex sportrehabilitációs koncepciók (DOSB, vagy IAS) mostanra megjelentek például már a Videoton FC, a DVTK, az MVM-Paks, Ferencvárosi TC, Budapest Honvéd, Lombard Pápa, PMFC-MATIAS, Kaposvári Rákóczi FC, Debreceni Egyetem Atlétikai Club (DEAC), DVSC, Magyar Labdarúgó Szövetség, Magyar Labdarúgó Akadémia, Magyar Jégkorong Szövetség, Debreceni Egyetem, Semmelweis Egyetem, Miskolci Egyetem stb. szakembereinek, OKJ-s személyi edző képzésekkel foglalkozó iskolák oktatóinak tevékenységi köreiben, sportrehabilitációs gyakorlatában is!

Az őszi szezont tehát még több újítással nemcsak folytatjuk, kiterjesztve az induló képzések körét, hanem több irányban bővítjük, megadva ezzel minden tőlünk telhető segítséget a gyakorlat, valamint a tudományos munkák területén a képzés elvégzése utáni időszakban is!

Személyes elvárásom a már végzett sportrehabilitációs szakemberektől a tudásuk állandó gyakorlati bizonyítása munkahelyükön, a kluboknál, továbbá sportrehabilitációs munkájuk eredményeinek tudományos előadásokon, objektív vizsgálatokkal alátámasztott prezentációja. E területen mi a jövőben is, az oklevél/igazolás megszerzése után is partnerek, illetve támogatók leszünk és számítunk a legjobb, a legbártabb, a legkitartóbb és a legelhivatottabb kollégákra, profi sportrehabilitációs munkájukra, eredményeikre!

© Forrás: PhysioVit nyílt nap 2014. Előadó: Kanyó Ildikó tulajdonos, ügyvezető PhysioVit & Group cégcsoport

Szerencsére ma már a modern fizioterápia hazánkban is egyre inkább teret nyer, előtérbe kerül, vagyis a rehabilitáció centrumában elsősorban az aktív rehabilitáció áll. A fizioterapeuta ma már a "kezelő" szerepét kibővítve feladatait koncentráltan a kísérő, a tréner szerepkörével kombinálva látja el. Ezzel párhuzamosan változik a páciensnek adható kezelések tárháza is a passzív befogadó terápiákról az aktív tréningek irányába. Ezalatt természetesen nem a klasszikus gyógytorna gyakorlatok értendők. Mindezekhez speciális személyi felkészültség, szakirányú képzettség kell.

További változások az alkalmazott diagnosztikus lehetőségekben is vannak. A specifikus strukturális diagnózist egyre inkább a funkcionális diagnosztika és analízis váltja fel.

Specifikus diagnosztika egészen pontosan leírja mely struktúra károsodik, ezt hogyan lehet kezelni és a manuális technikák különböző formáinál mindez fontos szempontként van feltüntetve. Sajnos ez a diagnózis így megbízhatatlan, nem reprodukálható, nem specifikus, sok esetben haszontalan. Nem hasznosítható pl. a krónikus megbetegedések kezelésénél, rehabilitációjánál. Az "aspecifikus" megnevezések pontosan kifejezik a strukturális diagnózis felállításának képtelenségét.

Sokkal inkább funkcionális diagnózison van a hangsúly, amely az aktív rehabilitációban nélkülözhetetlen a célok és a cél elérése érdekében alkalmazott módszerek meghatározásához. A modern fizioterápiát már nem lehet elképzelni az aktív rehabilitáció nélkül, mert ez az egyetlen lehetőség a páciens terhelhetőségének, terhelhetőségi szintjének emelésére. Ezen a szinten már nincsenek passzív terápiás módszerek a funkcionális terhelhetőség elérésének céljából.

Aktív rehabilitáció elemeinek összeállításához nem elegendő csupán tornagyakorlatokat ismerni. Szükség van a tréninglehetőségek, a terhelhetőségi variációk, az adaptációs folyamatok, a sebgyógyulás fiziológiás folyamatainak, a szövetek fiziológiás működésének ismeretére is. A funkcionális diagnózis felállításával válik majd világossá a probléma/fájdalom valódi oka, amely a munkát, a sporttevékenységet, a mindennapi mozgásokat/mozdulatokat zavarja, illetve láncreakciót indít el a testben, hiszen lokális problémáról már rég nem beszélhetünk!

A fájdalmas mozgásokat el kell kerülni! Ezt a haszontalan útmutatót a rehabilitációban sajnos nagyon gyakran lehet hallani és nagyon gyakran alkalmazzák is! Eredménye hosszabb távon negatívan befolyásolja a páciens terhelhetőségét, meghosszabbítja a rehabilitációs időszakot.

Az aktív rehabilitáció céljainak legtökéletesebb elérése érdekében milyen területekre, milyen eszközökkel érdemes koncentrálni? Elsősorban a szabad súlyzókat érdemes használni. Ezek biztosítják ugyanis a hétköznapokhoz szükséges legjobb és legtökéletesebb alkalmazkodási lehetőségeket, azok gyors és hatékony elérését. Fitnesz gépek használata nem tilos, de azoknak soha nem szabad elsődleges szerepet betölteniük a rehabilitációban! Miért elsődlegesek a szabad súlyzók?

A koordináció a receptorok összehangolt csapatjátéka az analízis és a kontroll között, amelynek segítségével egy-egy specifikus mozgás létrejön. Amikor súlyzókkal tréningezünk, a legtöbb mozgásirány nem egy előre meghatározott úton megy végbe, ezáltal egy optimális és maximális koordináció biztosított, amely nagyon fontos szerepet játszik egy-egy gyakorlat kivitelezésénél rehabilitációban, prevencióban egyaránt.

Az aktív rehabilitációban nagy hangsúlyt fektetünk a balanszra, azaz az egyensúly megtartására zavaró körülmények között is (optikus, taktilis, akusztikus és mechanikus). Ez azért fontos feltétele a koordinációnak, mert a hétköznapokhoz szükséges biztonságot tudjuk vele megteremteni. Egy jó balansz kialakítása is a súlyzós edzésekkel valósítható meg. Szabad-súlyzós tréninggel a hétköznapokra felkészítve minden ízület stabilizálása megtanítható, ezáltal un. tiszta kivitelezés megvalósítható. A gépek, készülékek passzív stabilizációt tesznek lehetővé, amelyek a hétköznapok körülményeivel ellentétesek.

Sérülés után, vagy prevenciós célból fontos a proprioceptív feedback fejlesztése, hiszen a periartikuláris struktúrákból származó információk nélkülözhetetlenek a mozgásfolyamat kontrollálásához és koordinálásához. Nélkülözhetetlen bázis a stabilitás megteremtése, a koordináció és a balansz szempontjából ez a neuromuszkuláris tulajdonság szintén csak szabad súlyzókkal fejleszthető.

Szinkronizáció megteremtése az aktív rehabilitációban külön feladat. Egy perfekt bázist kell biztosítani a különböző izomcsoportoknak egy-egy mozgásirány, vagy mozdulat szabályos és helyes kivitelezése érdekében pl. egy tárgy talajról emelésének idején.

Nem elegendő a gyakorlatok elvégzése, azokat adaptálni kell a hétköznapi mozgásfolyamatokba, mozgásmintákba, a sportba. Gyakorlatok átvezetése, a transzfer biztosítása szintén nélkülözhetetlen elem, ha modern fizioterápiáról, aktív rehabilitációról beszélünk. Ehhez szükség van mozgás struktúrára (egyénileg kialakított izomzatra), koordinációra, szinkronizációra, stabilizációra stb. Szabad súlyzókkal ez a transzfer minden szempontból jól megvalósítható, a gépekkel nem. Amennyiben valakinek álló helyzetben van problémája, akkor álló helyzetben kell tréningezni, nem pedig a kezelőágyon, vagy egyéb, a transzfert nem biztosító pozíciókban. Technikai variációk tárháza áll lehetőségként a tréner és vendége, a fizioterapeuta, a sportfizioterapeuta és a páciens előtt a szabad súlyzók alkalmazásával, variálható a pozíció, a testhelyzet, a mozgásminta, a mozgásirány stb. Ez a rendkívüli szabadság kell a rehabilitációhoz, a megelőzéshez!

Különböző vizsgálatok mutatják, hogy a szabad súlyzók használata sokkal hamarabb biztosítja az erőfejlesztést, mint a gépeken végzett tréningek. Jó példa erre, hogy a klasszikus erőfejlesztő programokból soha nem hiányozhat a basic squat és a deadlift.

Szabad súlyzókkal lehetőségünk van koncentrikus gyorsulást és excentrikus fékezést gyakoroltatni. Gondoljunk a ciklusos explozív erőre és rugalmasságra, mint az aciklusos mozgások bázisára pl. dobásnál, ütésnél, ugrásnál, vagy egy nélkülözhetetlen tréninggyakorlatra a vállsérülések, a hát- és deréktáji panaszok prevenciójában, optimális rehabilitációs tréningjében. Az excentrikus és koncentrikus kontrakciók átmenetének gyakoroltatása (figyelembe véve a korábban leírt szempontokat) a helyes és nélkülözhetetlen neuromuszkuláris fejlődés elérése érdekében szintén csak a szabad súlyzók alkalmazásával végezhető (Golgi- ínorsó-izomorsó).

Minél több izomcsoport igénybevételére kerül sor a tréning során, annál nagyobb lesz a hormonális válasz, ezáltal a tréningeffekt. Az, hogy milyen hormonok vállnak szabaddá, befolyásolható a szabad súlyzós gyakorlatok tempójával, szünetidejével, szériaszámával, terjedelmével.

További nagy előnye a súlyzós edzéseknek, hogy a vendég, vagy páciens otthonában is tudja folytatni a tréningeket individuális, a számára kidolgozott komplex edzésterv alapján. Így tovább stabilizálható az eredmény és megtartható a kifejlesztett szint a hétköznapi mozgások, mozgásminták esetében védelmet biztosító stabilitás. Ez pedig fontos a prevencióban!

Az elkövetkező néhány évben egyre több fizioterapeuta kapcsolódik be a modern sportolói rehabilitációs szemléletbe megnyitva ezáltal az utat egy, a jelenleginél is hatékonyabb sportrehabilitációs irányzat felé, amely az alkalmazott koncepciók sokszínűségét rejtve egyaránt alkalmas lesz a krónikus megbetegedések kezelésére, illetve a sportsérülések  modern szemléletű rehabilitációjára a kórházakban és a fitness- és/vagy sportközpontokban egyaránt.

Kanyó Ildikó, Sportfizioterapeuta (DOSB)- PhysioVit

Az utóbbi években nagy szerep jutott a sportrehabilitációs szakembereknek krónikus megbetegedések kezelésében is. Különösen azért, mert a mozgásszegény életmód miatt megszaporodtak az un. civilizációs betegségek, mint pl. az oszteoporózis, az artrózis, a magas vérnyomás, a 2. típusú cukorbetegség, az elhízás stb. Sportfizioterápiával, Sportrehabilitációval kapcsolatosan kettő fontos tényt már az elején szeretnék leszögezni:

1. A sportfizioterápia, a sportrehabilitáció nem csupán funkcionális tréningek sorozatából áll.
2. Nem csak azok számára fontos e terület ismeretanyagának megszerzése, akik élsportolókkal foglalkoznak, hiszen az az információ halmaz, amely egy ilyen szakember birtokában van, a hétköznapi értelemben vett rehabilitációhoz is szükséges!

Egy érdekesség a WHO adatbázisából, amely tükrözi a 2. típusú cukorbetegség mennyire elterjedőben volt az elmúlt években/évtizedekben: WHO 1998-ban közölte, hogy 1995-ös mérések eredménye szerint a 2.típusú diabétesz a teljes lakosság körében 4% volt. Akkor előre megjósolták, hogy ha a korábbi tendencia úgy marad, akkor ez az érték 2025-re eléri az 5,4%-ot. Sajnos ez az érték már 2003-ra 5,2%-ra emelkedett. Van lehetőség ezen változtatni a sportfizioterápia eszközeivel is!!!

Sportfizioterapeuta, a Rehabilitációs Tréner munkája a jövőben egyre inkább kiterjed majd a krónikus megbetegedések területére. Ez a tendencia figyelhető meg Németországban, ez lesz - néhány évvel később - Magyarországon is! Szükségünk van a jelenleginél több szakemberre! Egy Sportfizioterapeuta, Rehabilitációs Tréner

• rendelkezik azzal a tudással, amely a tréning elméletet, az edzésterv készítést, a táplálkozásélettant, a tréningfiziológiát, a tréningpszichológiát foglalja magába;
• tud táplálkozási tanácsokat adni, ismeri a szövetek speciális viselkedését a különböző tréninghatásokra, tudja hogyan lehet ezt kihasználni sérüléseknél, patológiás/degeneratív elváltozásoknál;
• tudja, hogyan lehet a civilizációs megbetegedések tüneteit, következményeit egyéni, specifikus, individuális tréninggel pozitív irányban befolyásolni;
• ismeri, hogy hogyan lehet a szöveteknek megfelelő edzésingereket adni prevenciós célból, a sérülések, degeneratív megbetegedések elkerülése, vagy számuk lecsökkentése érdekében.

Sokat beszélünk arról, milyen káros hatása van az immobilizációnak, mégis a lehető leghosszabb ideig nem nyúlunk a sérült testrészhez, vagy ha igen, nem biztos, hogy megfelelő ingereket alkalmazunk.

Sokat beszélünk a csontritkulásról, arról mennyire fontos oszteoporózisban szenvedő embereknél a helyes testmozgás, mégis biztosak vagyunk abban, hogy a legmegfelelőbb ingereket kapják a talajtornánál, a masszázsnál, a szubaqualis tornál, vagy a kerékpározásnál? Bizonyos esetekben pontosan azokat a gyakorlatokat kerüljük, amelyek a legfontosabb ingerei lennének a pozitív irányú csontátépülésnek.

Sokat beszélünk a bokasérülés, csonttörés utáni rehabilitációról, de gondoltunk e már arra, hogy az izmokat, a csontokat, az ízületeket, a fasciahálót, a kinematikus funkcióláncot, a tehermentesítés következményeit külön problémaként kezeljük más-más terápiákkal, különválasztva az okokat és következményeket? Mindezt azért, hogy egy 2-4 hetes immobilizáció után ne kelljen a következmények következményeivel kezdeni a rehabilitációt, hanem direktben tudjuk az oki kezeléseket végezni!

Gondolunk e arra, hogy a kinematikus láncreakció, az alulról fölfelé haladó funkciólánc - amennyiben nincs időben blokkolva, kezelve - az idő előrahaladtával a terhelés függvényében később majd SI ízület, a térd, a gerinc, a hát, a nyak, a fej stb. területén (ízületekben, lágyrészekben) okozhat panaszokat? Gondolunk e arra, hogy egy ín-, vagy szalagsérülés bekövetkezhet a helytelen táplálkozás miatt, vagy a nem megfelelően alkalmazott edzésingerek, edzésintenzitás miatt? Végül, de nem utolsó sorban a Sportfizioterapeuta, Rehabilitációs tréner munkája már a sérülés pillanatában kell, hogy elkezdődjön! Ez is döntő tényező, amely rövidítheti, vagy gyorsíthatja a gyógyulás idejét!

Az elmúlt 20 évben egyre több felnőtt ember kezdett el hobbi szinten sportolni, emiatt megnövekedett a sportsérülések gyakorisága is (Petridon et al. 2003). Egy vizsgálat kimutatta, hogy csak Németországban a felnőtt lakosság 3,1%-a valamilyen sportsérülés miatt nem volt hosszabb-rövidebb ideig munkaképes (Schneider et. al. 2006). Munkakiesés, amely a társadalom és az egyén számára egyaránt veszteség. 60%-a a sérüléseknek zúzódás, szalagsérülés, 18%-a csonttörés volt. Hollandiában kb. 1,5 millió sportsérülést regisztrálnak évente. Ennek fele orvosi/sportorvosi ellátást igényel, melynek költségei - csak orvosi oldalról - 230 millió Euró/év. Azonban a sérülés miatti munkakiesés költsége sokkal magasabb, min. 1 milliárd Euró (Breedvelt et.al. 2008). Ezek a számok is mutatják, mennyire fontos a sportrehabilitációs ismeretekkel rendelkező szakemberek munkája a rehabilitáció/sportrehabilitáció és a prevenció területén egyaránt! A gyógyulás idejét le kell csökkenteni, gyorsítani kell egy szakszerű rehabilitációval/sportrehabilitációval!

A megfelelően képzett sportrehabilitációs szakember munkája 4 nagy területre kell, hogy kiterjedjen:

1. Sérülésprevenció
2. Elsősegély
3. Modern aktív rehabilitáció, orvosi tréningterápia
4. Teljesítménynövelés - edzés, coaching

2012-ben indítottuk el képzési projektünket (International Academy For Sportscience közreműködésével), amelyben számos magyar vezető football egyesület képviselteti magát. Ez a 2 éves képzést magában foglaló projekt 2015-ben ér véget. A sportnak, a rehabilitációnak szüksége van a jelenleginél is több Sportfizioterapeutára, Rehabilitációs trénerre! E célunk elérése érdekében átalakítottuk képzési egységeinket, hogy még több szakember (orvos, gyógytornász, edző) számára legyen elérhető a Sportfizioterápia ismeretanyaga! 2014.06.25-én beindul a Sportfizioterápia Alaptanfolyam 2x5 napos továbbképzés keretében.

Átalakításunk szempontjai a következők:

1.) pont: MÉG TÖBB SZAKEMBER tudjon bekapcsolódni a sportrehabilitációba! (Lsd. a témában 2013. december 8-án, megtartott nyílt nap egyik előadásának rövid kivonata -http://www.physio-vit.hu/index.php/bejegyzesek-erdekessegek/rehabilitacioban-meg-tobb-sportfizioterapeuta)!

2.) pont: Már az ALAPKÉPESÍTÉS után el tudjanak kezdeni a szakemberek sportrehabilitáció területén dolgozni.

3.) pont: SZIGORÚBBAK legyenek a nemzetközi oklevél megszerzésének feltételei! Csak a szükséges gyakorlati idő letöltésének igazolása után tudjuk elfogadni a jelentkezési igényeket a nemzetközi szintű képzésre, illetve csak ennek birtokában kapnak a Résztvevőink nemzetközi szintű oklevelet, a záróvizsga után!

4.) pont: A nemzetközi szintű képzés megszerzése előtt elegendő ideje legyen mindenkinek arra, hogy EGYÉNI GYAKORLATI TAPASZTALATOT szerezzen, amely hozzásegíti a Résztvevőt a komplexebb egységek elméleti részének még mélyrehatóbb elsajátításához!

5.) pont: A feltételek szigorítása (kötelező gyakorlati idő letöltése) számunkra fontos szűrőállomásként működik majd a jövőben. Ezzel szándékunk, hogy csak és kizárólag a szakterület iránti komoly érdeklődőket engedjünk be a nemzetközi képzésbe!

Aktuális és hivatalos információ a képzésről ügyfélszolgálatunkon keresztül kérhető a 36 1 790 9900 központi telefonszámon keresztül.

Kanyó Ildikó, Sportfizioterapeuta (DOSB)