+36 1 790 9900 | WhatsApp: +36 70 311 1094 | « Ügyfélszolgálat 900 - 1800 | Hírlevél » Elemek megjelenítése címkék szerint: funkcionális vizsgálat
Koncentrációs zavar, fejfájás, szemfáradtság, fogcsikorgatás fülzúgás és nyaki panaszok?
Ha ezek közül egy, vagy több jelen van nálad is, akkor egy érdekes kapcsolati rendszerre hívjuk fel figyelmed, amelyre figyelj oda ülés és munka közben is.
A felsorolt tünetek mögött egy közös pont áll, az állkapocs-ízület. Hogyan függ össze a koncentrációs képesség, a látás, a hallás, a beszédfunkciók a testtartással? Mi köze ennek a nyaki gerincszakasz panaszaihoz, fájdalmaihoz? Hogyan lehet a nyaki gerinc egészségének megőrzésével fejleszteni a koncentrációs képességet, a látást, a hallást és a gesztikulációt, vagy a beszéd képességét? Mi köze van mindennek a rágóízülethez? Bemutatom.
Az ízület alkotásában a koponya egyik csontja, a halántékcsont, valamint az állkapocscsont vesz részt. Utóbbi csont, az állkapocs, kettő ízülettel kapcsolódik a koponyához, és lágyszöveti összeköttetések veszik körül. Kiemelt jelentősége van az izmoknak ezen belül a rágóizmoknak, a nyaki izmoknak (elől és hátul), a légzést segítő izmoknak, vagy a gesztikulációért is felelős mimikai izmoknak. Ezeket nevezhetjük lágyszöveteknek. Működésüket erősen befolyásolják a beszéd közben végzett nyelvmozgások, a számítógépen munka közben végzett szemmozgások, merev nézés, vagy a fej helyzetének változásakor létrejött merev tarkóizmok. Megváltoztatják ugyanis az állkapocsízület térbeli helyzetét, és ezzel nagyobb nyomásterhelést hoznak létre az állkapocsízületben, aminek későbbi időszakban már a hallás befolyásolásához is lehet köze szintén izomlánc-kapcsolatok által.
Mindez azt is magában hordozza, hogy bármelyik itt felsorolt területen terhelésváltozás áll be (például tartáseltérés, stressz miatt), vagy megbomlik az izmok összehangolt működése, azonnal hiba csúszik az egész nyak-vállöv-fej működési rendszerbe, és ez tünetek formájában nyilvánul meg a mindennapokban. Milyen tünetekben?
– Rágóizmok merevsége miatti fogcsikorgatás
– Szemgolyót mozgató izmok miatti szemfáradás, koncentrációs zavar, szájnyitási zavarok, vagy izomfeszesség miatti beszédzavarok
– Ízületi kattogás és fájdalom az izmok tónusváltozása miatt
– Nyálmirigyek nem megfelelő működése, szájszárazság
– Vérnyomás-emelkedés, fejfájás, melynek szintén köze van a nyaki izmok tónusváltozásához és az állkapocs-ízület körüli rágóizmok feszességéhez
– Halláscsökkenés, vagy fülzúgás, amelynek köze van a fülben elhelyezkedő, hangrezgések felfogásában és a dobhártya felé közvetítésében szerepet játszó csontocskákat (kalapácsot, üllőt, kengyelt) mozgató izmok feszességének
Nagyon sok okozója lehet az állkapocsízületi problémának. Van olyan eset, hogy a kiváltó okozó a nyakcsigolyáknál vagy a szemnél van, vagy éppen a fül-orr-gégészeti panaszokban keresendő. Tartáshibák, belső szervi, azaz viszcerális letapadások szintén lehetnek a hátterében.
Nézzünk néhány kérdést, amelyeket tegyél fel te is magadnak, ha tisztázni szeretnéd, hogy van-e az állkapocs-ízületedben nem harmonikus működésre utaló jelzés.
- – Kellemetlenségek, panaszok hol, mikor milyenek, hogyan jelentkeznek, mióta vannak és miért alakulnak ki?
- – Vannak-e olyan mozgások, amelyek a kellemetlen érzéseket, a panaszokat megszüntetik?
- – Vannak-e olyan mozgások, amelyek a kellemetlen érzéseket, a panaszokat fokozzák?
- – Volt-e, illetve ha igen, akkor mikor volt az utolsó fogászati kezelés? Milyen beavatkozásokat végeztek a fogorvosnál?
- – Használsz-e valamilyen fogászati sínt?
- – Kaptál e kezeléseket valamilyen mozgásszervi problémára és ha igen, akkor milyeneket?
- – Volt-e, illetve mikor és mi volt az utolsó rehabilitációs kezelésed? Az befolyásolta-e a panaszokat és ha igen, akkor mit változtatott?
- – Mennyire van jelen a stressz napi tevékenységed során, és az hogyan változtatja a panaszokat?
- – Van-e hallásproblémád, vagy szembetegséged?
- – Szokott-e fájni a fejed és ha igen, hogyan, milyen gyakran?– Gerincpanaszaid vannak-e, és ha igen, hol és milyenek?
- – Volt-e korábban baleset miatt sérülésed, hasi operációd, vagy valamilyen ízületi műtéted? Ha igen, mikor, hol, és vannak-e annak a területnek panaszai?
- – Milyen cipőt használsz?
- – Mit és hogyan mozogsz naponta?
- – Ülőmunkát végzel többségében, vagy egyéb, például fizikai munkát?
- – Használsz-e szemüveget? Új az a szemüveg, vagy a már megszokott régebbi típus?
Nem is olyan egyszerű, ugye? Nem elég csak az állkapoccsal foglalkozni. Szükség van az egész test ismeretére is ahhoz, hogy megelőzzük, vagy legyőzzük az állkapocsízületi problémát. Ne csak a tünetet kezeljük, hanem az okot is, ezáltal az egész testet. Ha a feltett kérdések alapján legalább kettő „igen” választ kaptál, érdemes megvizsgáltatni, majd megelőző jelleggel aktívan tenni is a láncszerű panaszok, a láncolatok kialakulásának elkerülése érdekében.
Hol tudod az állkapocsízületet kivizsgáltatni?
Az elmúlt 11 évben kialakult egy fogorvosokból, szájsebészekből, gyógytornászokból álló un. CMD hálózat az országban, akik képzéseinket vettek részt és ismerik, tudják, hogyan kell az állkapocs-ízületi működéseket analizálni, panaszokat lokalizálni és megszüntetni.
Tanácsra van szükséged szakemberek keresésében, vagy szeretnél egy gyors állapotfelmérést az állkapocsízületi működések átvizsgálására, akkor várjuk jelentkezésed a PhysioVit Sport és Rehab Akadémián.
Ezt a cikket Kanyó Ildikó a Behaviour magazin nyomtatott és online sajtója számára írta.
Mi köze a vállfájdalmaknak a hasi műtétekhez, vagy a bokasérüléshez? Bemutatjuk!
Mennyire fontos a pontos diagnosztika?
A napokban jött hozzánk egy fiatal harmincas éveinek elején járó fiatalember, akinek erős vállfájdalmai voltak. Azzal a panasszal érkezett, hogy "napok óta nem tudja felemelni a karját, zsibbad" és erős, éles kisugárzó fájdalmai vannak a munkavégzés közben. Ezek a panaszok óráról órára erősödnek számítógép előtt munka közben, főleg ha "nagy a hajtás és szorít az idő, többfelé kell koncentrálni".
Megvizsgáltuk - többek között - a facialáncokat, a lapocka körüli izmokban elhelyezkedő lágyszövet változásokat és az ízületi mozgásbeszűkülések esetleges fennállását. Abból a holisztikus szemléletű megközelítésből adódóan indultunk el, hogy a szomszédos testrészek is bekapcsolódnak a panaszos terület kompenzációjába, vagy ha úgy teszik „megsegítésébe”, vizsgálatunk kiterjedt a teljes felső végtag, a nyaki-, a háti- és az ágyéki gerincszakasz, a keresztcsont, a medence-régió, a mellkas, valamint a zsigeri szervek területeire, a régiók kompenzációinak vizsgálatára is.
Ebben az esetben is végig analizáltuk az alsó végtagot a felső végtaggal és fejjel, a törzsön keresztül összekötő fascialáncokat, az "ősalapokat" magában foglaló osteopátiás szemléletünkkel, valamint funkcióban és terhelésben kialakuló panaszok ok-okozati összefüggéseit felkutattuk.
A páciensnél jelen volt az anamnézisben egy bokasérülés, azonos oldali végtagon combcsonttörés, mindkettőt operálták. Ezen kívül megvan az ülőmunka, a gerincferdülés, kettő gerincsérv, lágyéksérv, melyet korábban operáltak és a mozgásszegény életmód az anamnézisben, mint rizikófaktor.
Rizikófaktorok közül ,ha csak egy jelen van, az is erősen tudja befolyásolni a testi szimmetriákat, ilyen összetett formában azonban kompenzációs halmazokat hoznak létre.
- Abból indulunk ki, hogy a gerinc a test központi pillére, és az alsó, vagy a felső végtagok változása befolyásolja a gerinc terhelhetőségét, illetve fordítva. Egy strukturális eredetű gerincferdülés olyan feszülési folyamatokat indít meg a végtagok, a fej, valamint a mellkas és a belső szervi vonalak irányába, amely később számtalan negatív mozgásszervi és belső szervi – pl. emésztőrendszeri tünetet okozhat, amelynél több területet egyenként halmazokra bontva szükséges kezelni. Jó irányú, helyesen adagolt kezelési intenzitásokkal ezek egymást húzzák a gyógyulás irányába is, nem csupán csak a patológiás folyamatok felé.
- Az alsó végtagi sérülések, operációk miatti szöveti feszültségek, a sérülések (lsd. boka és csípő) és a műtét utáni duzzanatok, az esetleges immobilizáció miatti mozgásbeszűkülések a lábak felől centrálisan, azaz a fej irányába ható kötőszöveti láncreakciókat indítanak be, amelyek szintén színes problémakörök, egymásra épülő panaszok melegágyai lehetnek. Ezeket egyenként kezelni szükséges.
- A belső szervi feszültségek, a zsigerek mozgásszabadságának csökkenése, korábbi hasi operációk (pl. jelen esetben a sérvműtét) miatti letapadások, vagy önmagában csak az ülő életmód szintén rizikótényező a hasi oldalon fekvő lágyszövetek feszülésének, a mellkaskitérések csökkenésének terén (utóbbi esetben a légzőmozgások és a légzés változása). Az izmok ehhez igazodva befeszülnek, a legfontosabb légzőizmunk, a rekeszizom renyhévé válik. Mindez nem csak pozícióváltozásban, hanem kötőszöveti láncreakciókban is megnyilvánul, amely a tüdőn, a mellhártyán, a bordaközti izmokon és a gerinc területein keresztül azonnal kifejti hatását a vállra és ott okoz ezzel panaszokat, mozgásbeszűküléseket, fájdalmakat.
Páciensük esetében mindegyik folyamat jelen van a három felvázolt irányban. Ezeket, miután alaposan feltérképeztük, megoldási javaslatokat és komplex terápiákat kezdtünk meg, amely egyik fontos pillére a sokféle manuálterápiás korrekciók halmazából állt a test egész területén. Ez megoldja a panaszos gócpontokat, jelentősen enyhíti a fájdalmakat és egyéb negatív tüneteket mind a mozgás szervrendszere, mind az idegrendszer, mind az emésztőrendszer és légzőrendszer területein.
Ezt követően jön a még nehezebb lépés, az eredmény megtartása. Ebben nagyon nagy szükségünk van a korrekciós mozgásokra, az önkorrekciókra, a sportrehabilitációs alapokon nyugvó orvosi tréningterápiára, az intenzív erősítő tréningekre és a mozgásfunkciók átvezetésére, amely utóbbi speciális edzésfunkciók gyakoroltatásával készíti fel a testet a napi terhelések gond és probléma nélküli elviselésére, azaz a megelőzésre.
Példánkban bemutatott páciensük esete még az első héten jár, de már most látványos sikerrel jártunk. Egyik kiemelt szempont még a fent leírtak, a komplex egészségügyi és sporttudományi támogatások mellett mellett a motiváció megteremtése, az inspiráció biztosítása is.
Boldogan várjuk a folytatást!
Kérje a témában profi gyógytornászaink, sportfizioterapeutáink tanácsát a módszerről itt: +36 1 790 9900
e-Campus infó: +36 1 790 9900