Vázizmok, a fehérjeszintézis, a stressz és a tréning kapcsolata.

Vázizmok, izomatrófia (más néven izomsorvadás), izomfehérje, homeosztázis, endoplazmatikus retikulum, fiziológiás és kóros stressz, fehérjeszintézis, szabályozó mechanizmusok, tréning és tréningtervezés. Mi a közös ezekben? Bemutatjuk a cikkben. 

Miért fontos a vázizom?

A vázizom az emberi test legnagyobb "szerve", testsúlyunk kb. 40%-át adja. Létfontosságú, mert számos funkciót biztosít testünkben a mozgást, az ízületek és belső szervek védelmét. Ez az izomtömeg hatalmas fehérjetároló, amelyet éhezés idején, vagy életveszélyes helyzetekben használnak. Ez utóbbi azonban nem mehet hosszú távon, mert izom energiaforrásként való folyamatos használata végül veszélyezteti annak működését. 

Az izom egy metabolikusan aktív szövet. Glükózt használja fő energiaforrásként. Fiziológiai és kóros stressz szabályozza. Az izom homeosztázis egy rendkívül fontos tényező.

Testünket a mindennapok során fiziológiás és kóros stressz folyamatok érik és az izom ezekre a tömegének, vagy funkciójának csökkentésével, vagy növelésével válaszol. E szemszögből nézve fiziológiás izomtömeg csökkenésnek nevezhető pl. sporttevékenység befejezése után bekövetkező izomtömeg csökkenés, de talán még ide lehet sorolni azt is, amikor tehermentesítés miatt következik be a terhelés csökkenés és emiatt a tömeg csökkenés. Aztán az aktivitás visszaállításával ezek rendeződnek. Kóros izomtömeg csökkenése valamilyen társbetegségekhez társulva alakul ki és a társbetegségek során megváltozott működési egyensúlyi helyzetek/zavarok kapcsán keletkező és felszaporodott anyagok, anyagcsere termékek, bomlástermékek, visszafordíthatatlanul romló, vagy csak gyógyszerrel szabályozható szervi folyamatok miatt kóros funkcióváltozás is kialakul. Ilyen kóros pl. a beidegzés elvesztése valamilyen idegrendszeri betegség kapcsán, vagy olyan súlyos megbetegedésekben, mint a végstádiumú szívbetegség, daganatos betegség, veseelégtelenség, krónikus obstruktív légúti megbetegedés. 

Izomfehérje homeosztázis bonyolult szabályozó rendszerek alapján biztosított

Az izomfehérje homeosztázist (Más néven proteosztázist) a fehérjeszintézis, a minőség ellenőrzés és a lebontás kritikus egyensúlya biztosítja. Az izomsorvadás során a kontraktilis fehérjéket az ubiquitin proteaszóma rendszer (UPR), az autofágia lizoszómális útvonal (ALP) és a proteázok, például a kalpainok és a kaszpázok lebontják.

Mi történik pontosan az izomsorvadás során? 

ALP lizoszómális proteolitikus enzimeket alkalmaz a fehérje aggregátumok és membránfehérjék lebontására. Az UPR egy citoszolikus és nukleáris gépezet, amely a citoszolikus és nukleáris fehérjék célzott lebomlását közvetíti. A fehérjeminőség ellenőrzés részeként az UPR felelős a hibás fehérjék lebontásáért, pl. a nem teljes, rosszul hajtogatott, denaturált vagy oxidált fehérjékért, amelyek hajlamosak felhalmozódni és citotoxikus aggregátumokat képezni.

Az UPR számos betegségben szerepet játszik, mint például a rák, a neurológiai rendellenességek. vagy a gyulladás. Hiszen ez kulcsfontosságú pl. a sejtciklus szabályozásához, jelátvitelhez, a sejtfejlődéshez. Az immunrendszeren kívül tehát a vázizom is hozzájárul a gyulladást okozó citokininek termeléséhez és felszabadulásához

Mi az a fehérjeminőség ellenőrzés?

A fehérje lebontáshoz hasonlóan a fehérjeszintézist is szigorúan szabályozzák a miocitákban. Ezek a szabályozási mechanizmusok az endoplazmatikus retikulumban (rövidített nevén ER) fordulnak elő, amelyet az izmokban szarkoplazmatikus retikulumnak is neveznek. Az ER egy tubulusokból, hólyagokból és üregekből álló citoplazmatikus membránhálózat, a sejtmag membránjából a citoplazmába jut.

Az endoplazmatikus retikulum koordinálja a fehérjeszintézist és a kialakult fehérjék minőségének ellenőrzését is. Például az endoplazmatikus retikulum fehérjéket szabályozó képességét megzavarhatja a kalcium homeosztázisának zavara, hipoxia, vírusfertőzés, megnövekedett fehérje mennyiség, vagy megváltozott fehérje glikoziláció.

Stressz hatása a fehérjeszintézisre

Stress hatására az endoplazmatikus retikulumban felszaporodnak a rosszul hajtogatott fehérjék, amely aktiválja ezzel a minőség ellenőrző rendszerek működését (UPR rendszer). Vizsgálatok azt mutatják, hogy ellenállásos, vagy állóképességi edzések endoplazmatikus retikulumban stresszt váltanak ki, amely aktiválhatja a minőség ellenőrzések folyamatát, az UPS rendszereket. A rendszeres közepes intenzitású edzések pedig gyengítik a gének és fehérjék válaszait az endoplazmatikus retikulumban kialakult stresszel kapcsolatosan. Mindez a pozitív alkalmazkodás azonban csak akkor következik be és akkor eredményes, amikor az edzések intenzitásával és térfogatával arányos a pihenőidő is.

E tekintetben is fontos a tréning intenzitása, terjedelme és a szünetideje a rehabilitációban is? De nézzünk egyéb szempontokat is!

Vegyük csak alapul a sportrehabilitációban mindig hangoztatott szöveti sérülés típusától függő tréningtervezést. A tréningcélokat, a tréning szövetekre kifejtett hatását meghatározza az ismétlésszám, a szünetidő, a szériaszám, a tempó. Lehet mindezt lokálisan egy-egy izomcsoportra adekvátan megtervezni, de önmagában ez nem elegendő.  Tágabb értelemben több izomcsoportra lokalizáltan, majd mozgáskoordinációs programban, illetve az idegrendszeri szabályozó mechanizmusok szemszögéből vezérelten is ki kell dolgozni a különféle sérülés típusokra jellemző un. piramis elveknek megfelelően a programokat.

Ezeknek az összeállítása, a kivitelezések irányítása, a betegvezetés, a többrétű visszacsatolások alapján újabb és újabb fejlesztési lehetőségek megteremtése stb. pedig már majd a speciálisan képzett gyógytornász, azaz a sport fizioterapeuta feladata: Miért? Mert egyedül ő rendelkezik olyan kompetenciával, amely a sérülés kezdetétől a gyógyulásig képes a helyes rehabilitációt biztosítani páciens számára. Ebbe az útba tudnak majd bekapcsolódni egyéb más szakmák képviselői is a megfelelő fázisokban.

 Programok, tréningek, sportfizioterápia elérhető a PhysioVit® sportrehabilitációs rendelőben. Amennyiben baleset, vagy operáció után rehabilitációba kezd, ahol gyógytorna, manuálterápia, sportfizioterápia és trénigng szolgáltatások biztosítják a gyógyulását, akkor keressen fel minket rendelőnkben.

3000 nm-en komplex szolgáltatások csak az Ön egészsége érdekében! Időpont foglalásért hívja ügyfélszolgálatunkat vagy írjon a képernyő jobb alsó sarkában megjelenő chat vonalon! 

Telefonos elérhetőségünk munkanapokon 9:00-18:00 óra között a következő: +36 1 790 9900

Témával kapcsolatos tanulmányok:

• Muscle endoplasmic reticulum stress in exercise Bruno B. Marafon, Ana P. Pinto, Eduardo R. Ropelle, Leandro P. de Moura, Dennys E. Cintra, José R. Pauli, Adelino S. R. da Silva (2022)
• Haberecht-Muller S, Kruger E, Fielitz J. Out of Control: The Role of the Ubiquitin Proteasome System in Skeletal Muscle During Inflammation. Biomolecules (2021)
• Langhans C, Weber-Carstens S, Schmidt F, Hamati J, Kny M, Zhu X, et al.. Inflammation-Induced Acute Phase Response in Skeletal Muscle and Critical Illness Myopathy.
• Hahn A, Kny M, Pablo-Tortola C, Todiras M, Willenbrock M, Schmidt S, et al.. Serum Amyloid A1 Mediates Myotube Atrophy via Toll-Like Receptors. J Cachexia Sarcopenia Muscle (2020)
• Zanders L, Kny M, Hahn A, Schmidt S, Wundersitz S, Todiras M, et al.. Sepsis Induces Interleukin 6, Gp130/JAK2/STAT3, and Muscle Wasting. J Cachexia Sarcopenia Muscle (2022)
• Busch K, Kny M, Huang N, Klassert TE, Stock M, Hahn A, et al.. Inhibition of the NLRP3/IL-1beta Axis Protects Against Sepsis-Induced Cardiomyopathy. J Cachexia Sarcopenia Muscle (2021) 

Sok szakember számára mindennapos tevékenység megfigyelni az emberi test eltéréseit különböző síkokhoz, tengelyekhez és egyik oldalt a másikhoz viszonyítva, elölről, hátulról és oldalnézetben. Meghúzni a síkokkal párhuzamos fiziológiás tengelyeket, azokat viszonyítani az emberi test meghatározott (nagy könyvekben leírt) anatómiai pontjaihoz, ennek alapján viszonyítani talán már az előképzettségekből adódóan minden nálunk megforduló szakember számára ismerős.

Mit mutat meg mindez?

A testrészek egymáshoz viszonyított pozícióját a térben. Ugyanakkor azt nem ismerjük meg ebből a vizsgálati menetrendből sokszor, hogy miként alakul az egymásra épülő testrészek, a szomszédos testrészek egymásra hatása működés, terhelés közben. Hogyan reagálnak a testrészek egymáshoz viszonyítva az izmok, szalagok, inak stb. oldaláról nézve, vagy a kinematikai láncok, funkcionális vonalak egymásra hatásának függvényében. A gyakorlatban mindez nagyon fontos egy szakember számára ahhoz, hogy a kiváltó okokat és azok következményeit elemezni tudja, képes legyen ezt/ezeket megérteni. Ebből következően tudja majd, hogy hová kell nyúlni, hová kell a kezelési területeket lokalizálni és azt a lehető legrövidebb időn belül célirányú terápiás technikával megszüntetni.

A testtartáselemzés statikus pozíciókban is fontos szempont, de a mi gondolati rendszerünkben másodlagos, hiszen abból nem tudjuk meg, hová terelődnek a terhelési vonalak, hol van a problémák (mozgásbeszűkülés, fájdalom stb.) működés, azaz mozgás közbeni okozója. Ide más is kell, ha alaposak, megfontoltak akarunk lenni és a modern rehabilitációs szemléletet akarjuk képviselni.

Miért van erre szükség a gyakorlatban?

Ennek magyarázatára szeretnék egy esetet prezentálni, amely jól tükrözi az egymásra épülő testrészek terhelési, terhelés átvezetési viszonyait, amelyre a mozgásszervi vizsgálatkor szintén gondolni kell. Egy páciensünk kb. 3 hete meglévő erős, mozgás hatására fokozódó vállfájdalmakkal és kb. egy 1 hete fennálló kisujjba sugárzó fájdalommal, valamint éjjel-nappal meglévő zsibbadás miatti panaszokkal keresett fel minket. Mindezt elmesélve azonnal az izmokban és kötőszövetben rejtőző elváltozásokra gondoltunk, de kardiológiai kivizsgálásra is rákérdeztünk nála. Ez utóbbi eredményei rendben voltak. Teszteltük is a rotátor köpeny tagjait és egyéb váll körüli és váll környékére sugárzó izmok, izom-ín-kötőszöveti átmenetek speciális pontjait, illetve a váll területére sugárzó egyéb, távoli izmok nyomáspontjait, mely utóbbiak szintén erős, gyulladáshoz hasonló fájdalmat produkálnak a vállban és környékén.

Mivel a páciens elmondta, hogy kisujjba sugárzó fájdalma és zsibbadása van rendszeresen és ennek jellege cardio-pulmonális terheléskor nem változott, már csak 1-2 izomra fókuszálva vizsgáltuk a nyomáspontokat. De amikor elmesélte azt is, hogy korábban (a vállpanaszok megjelenése előtt kb. 4 héttel) becsípődött a dereka egy rossz mozdulat miatt, nem tudott járni. Egy gyógytornász ismerőse segítségét vette igénybe és ő manuálterápiával rendbe is hozta a derekát. Panaszmentessé vált. Utána elment crosfitt edzésre, 3-4 alkalommal, majd panaszai ezt követően jelentek meg vállában. Ezen beszámoló alapján már célirányosan a kiváltó okok között a hátsó kötőszöveti vonalakat vettük alapul. És azok vizsgálata során a palpációs tesztek és speciális mozgások használatával ki is derült, hogy az ágyéki gerincszakasz, valamint a váll közötti kinematikus terhelési láncok, funkcionális vonalak statikusan, mobilitásban csökkentek, ami azért rossz, mert korlátozottá teszi a vállöv- és vállízület szabad mozgásait. Ebből adódóan minden terhelés - főleg a sport, ezen belül a crossfit - túl nagy nyíró erők jelenlétét adja a kötőszöveti vonalak vezetésén át az izmokra, különös tekintettel az izom-ín átmenetre és ebből kettő alap robléma is lehet.

Egyszer a rigiditás növekedésével az izom leggyengébb pontján (eredés és/vagy tapadás) nyomásérzékenység, majd gyulladás, másrészt az izomhasban, vagy izom-ín átmenetnél fájdalmas csomók, un. triggerpontok jelenhetnek meg. Egyéb irányban is kellene elemezni, ha a tünetek ezt indokolttá teszik, de jelen problémakör esetében e kettő analizációs irány elegendő volt a kiváltó okok és a következmények feltérképezése utáni effektív terápiás terv felállításához és kivitelezéséhez. Ehhez a panaszmentesség eléréséig egy kezelés elegendő volt.

Nagyon fontosnak tartom a helyes feltérképezést az állapotfelmérés során, hiszen a szöveti reakciók, a tesztelések közbeni fájdalom jellege, a speciális tesztek közben végzett kompenzációk stb. mutatják meg igazán a problémák forrását a statikus testhelyzetben mért/megfigyelt eltérések helyett. Mindezt mozgás közben, speciális tesztelési sorozatok közben figyelhetjük majd meg. Szeretnénk, hogy a jelenleginél is több szakember tudjon ezekbe a speciális vizsgálati rendszerekbe betekinteni. Ebből a megfontolásból indítottuk a funkcióra és a terhelési láncokra alapozva un. "Funkcionális diagnosztika és analízis" témakörben kizárólag egészségügyi és sporttudományi területen tevékenykedő, erre vonatkozó előképzettséggel rendelkező szakembereknek szánt képzésünket.

Akik e speciális mozgásszervi vizsgálatot szeretnék panaszaik okának megismerése érdekében igénybe venni, szintén kedvező hírrel számolhatok be, hiszen a Rehab Akadémián szakembereink segítségével 3 helyszínen is elérhetők ezen szemlélet szerinti vizsgálati rendszereink.

Cikket írta: Kanyó Ildikó (gyógytornász, Sportfizioterapeuta/PhysioVit Group)

 Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.

Következő szakmai továbbképzés Medical Flossing témában a PhysioVit Sport és Rehab Akadémián 13. kerületi sportközpontjában lesz megtartva a német Andreas Ahlhorn részvételével, 2024. november 09-én. Részletes képzési tájékotató itt...

Képzéseinken minden esetben kiemelten fontos téma a Medical Flossing tekerések közben jelentkező fájdalom kiváltó okának, eredetének, helyének, jellegének lokalizálása. Amikor egy sérült sportoló, vagy fájdalmakkal küszködő páciens bejön a rendelőbe és elmondja panaszát, azok kialakulásának körülményeit, nekünk mindig szűkíteni kell a kört hiszen a panaszos területet viszonylag gyorsan meg kell találni.

Mindezen gyors lokalizálás érdekében szinte azonnal a szövetek analízise, a terhelési láncok, a sérülés kialakulásának formája, pillanata köré összpontosul a figyelmünk. Majd ezt követően a terhelés és a fájdalom egymáshoz viszonyított megjelenésére, arra, hogy a sportoló, a páciens hogyan mutatja be fájdalmát. A gesztikuláció elemzése is egy kiemelt szempont a Medical Flossingban és szinte minden esetben eljutunk a kötőszövethez, a fasciaháló részeihez, azon belül pedig a letapadások jellegéhez. A modern, a funkcionális szemléletű rehabilitációban nálunk, a PhysioVit praxisaiban, képzésein a fascia már 2008 óta egyre erősebben és egyre nagyobb mértékben egy központi téma. Nélkülözhetetlen. Így van ez a Medical Flossingban is.

Mindezen gyönyörű ok-okozati halmaz a képzéseken rendszeresen megjelenő egység, ahol élesben van lehetőségünk nekünk instruktoroknak is ezen funkcionalitást bemutatni a terapeutáknak, orvosoknak, hiszen a csoportokban mindig van egy-egy személy, aki már kisebb-nagyobb mozgásszervi panaszokkal jelenik meg a tanfolyamon.

Mai bejegyzésem témáját éppen ezért egy igen egyszerű és gyors lokalizálás prezentálására építem, mégpedig a Medical Flossing alkalmazására, applikációk közben végzett mozgásszervi funkcionális analízisre, mely a már gyakorlott flossingoló terapeuták számára lehet egy igen kiváló iránymutató a fasciaháló letapadásainak felismerésében.

Hogyan segíthet a gumiszalag egy patella alsó részén jelentkező fájdalom lehetséges kiváltó okának felismerésében? A tekerés a gumiszalag megnyújtásával történik, így a fájdalmas testrészt összenyomjuk. Ezzel szűkítjük a teret a bőr alatti kötőszövet, az izompólya, az erek és idegek által utat és védelmi falat képező fasciarétegek stb. között. Az elváltozásokat - ezen belül letapadást, összetapadást, csomószerű feltekeredést, húrszerű keményedést, vagy túlnyúlást - tartalmazó fasciarészek, alkalmazkodási lehetősége tovább csökkent. Ezáltal, azaz az alkalmazkodó képesség beszűkítésével azonban aktív mozgások közben pillanatok alatt megjelenik a fájdalom. Amely a letapadások jellegéből adódóan lehet pl. szúró, húr szerűen futó, kisugárzó tompa stb. Ez a fájdalom a szövetek alkalmazkodó képességének "beszorítása" miatt csak a problémás, disztorziókat tartalmazó régiókban lesz, hiszen az "egészségesebb" fasciarészek előnyösebben tudnak a térszűkülethez alkalmazkodni. Az elv rendkívül egyszerű, ugyanakkor másodpercek alatt működik.

Ezzel válik lehetővé pontszerű területekre fókuszálva a Medical Flossing alkalmazása után egy pontra, szűk területre koncentráltan a szöveti letapadást feloldani manuális technikákkal, vagy egy újabb gumiszalag tekeréssel, izomtechnikát, fasciatechnikát, mobilizálási technikákat használva.

Hogyan működik mindez akkor, amikor hosszan tartó flexiós helyzet után jelentkezik a térdízületben erős, éles fájdalom a patella csúcsi részénél, valamint izomerő gyengeségnél, emiatt átmeneti egyensúly zavar esetén? Ízületi flossing applikációban (itt megjegyezendő, hogy individuális, hiszen a szöveti letapadás mértékétől függ - lsd. képzési anyag) betekert térdízületet flosstréninggel terhelünk, ahol mindig a fájdalmat kiváltó mozgásokat kell végezni, majd figyelünk a fájdalom alakulására.

A térdízületi flexió-extenzió különféle pozíciókban a patella (térdkalács) mozgását, pontosabban alkalmazkodási lehetőségeit is befolyásolja. Amennyiben a patellával gondok vannak a fájdalom annak környékén jelenik meg. Azonban előfordulhat, hogy egy triggerpont, vagy a fascialánc egy-egy elemében jelentkezik a flossing szalag alatt fájdalom, távol a patellától, távol a fájdalom jelentkezésének helyétől (azaz a patella csúcsi részétől), csupán a kisugárzási zóna lesz a térdkalács. Például a posztero-laterális kötőszöveti lánc, vagy az antero-laterális láncolat, vagy az antero-medialis kötőszöveti kinematikus lánc stb. letapadásai sugároznak a térdízületbe. Ugyanakkor a térd környékén számos olyan triggerpont van, amely a térd fájdalmát idézheti elő antero-mediális, vagy antero-laterális területeken, amely erőteljes flexióban, hiszen irritálódik az izomcsomó. Ezáltal túlterhelődve aktiválódik. Ilyen csomók lehetnek például a musculus sartoriusban, a musculus quadriceps femoris/vastus medialisának, vagy musculus quadrisepc femoris/vastus laterálisának területén.

De ami kiemelendő a fenti példából, hogy a teret körfogatában szűkítő gumiszalag segítségével ez hamar lokalizálódik, mert a csökkent alkalmazkodó képességű pont/terület, vagy csomó jelez fájdalommal és a szakképzett terapeuta 2 perc alatt felismeri a panaszok valós kiváltó okát. Érdemes tehát ezen gondolatmenet szerint is szerteágazóan és kreatívan használni a gumiszalagot mindenkinek.

Mi a Medical Flossing képzéseinken minden esetben arra fókuszálunk, hogy a terapeuták már meglévő szakmai tudásához igazítsuk a kiváló eredeti flossing technika, azaz a Medical Flossing sajátosságait, individuális tekerési jellegét. A Medical Flossing megtanítja a szakembereket kreatívan, saját, már meglévő tudásukat mozgósítva, speciális szöveti vizsgálati trendek és a mozgásszervi diagnosztika függvényében keringésjavító, oedema (duzzanat) csökkentő, fájdalmat csillapító, nyirokkeringést tünetileg aktivizáló, nyirokkeringést szöveti lazítások útján serkentő, fasciahálót mobilizáló, szöveti diagnosztikát elősegítő és ezáltal a problémaforrás helyét lokalizáló stb... tekercselésekre szinte szünet nélkül az egy napos képzésen. A rendkívül intenzív szakmai tanfolyam minőségileg biztosítja a terapeuták számára a problémamegoldó, funkcionális gondolkodást, az orvosi flossing individuális alkalmazhatóságát bármilyen probléma esetében az indikációs lehetőségek között. Hiszen a hozzánk érkező szakembereknek már nem kell külön megtanítani az anatómiát, a nyirokkeringés rendszerét, a sebgyógyulás folyamatát, az alkalmazható tréningeszközöket, a gumiszalaggal végzett tornagyakorlatokat. Az előképzettséggel rendelkező terapeuták már meglévő képesítéssel jönnek hozzánk és ez feltételezi, hogy mindezeket már az alapképzésen megismerték és tudják, csak elő kell húzni, más megvilágításban bemutatva kell prezentálni.

A Medical Flossing 3 éve alatt egy óriási értékké vált nemzetközi szinten a képzésekben, a minőségi termékek alkalmazásánál és az innovatív sportrehabilitációban, a terápiákban is. Mindhárom területen márkanévvé vált, amely garantálja a minőséget bárhol a világon, hiszen a tanulás szabályozott és organizált rendszerben zajlik minden országban, így egységes. Köszönhetően a Medical Flossing International Team-nek.

A technikának, az eszköznek hatalmas vonzereje van, a gyógyulni vágyó sportolók, sérültek számára gyors szöveti regenerációt biztosít, a gumiszalag fejlesztésében pedig állandó jelenlétet követel meg tőlünk szakmai képviselőktől, a Medical Flossing fejlesztőitől, a technika tisztaságára figyelő, azt védelmező oktatóktól.

Vigyázat! Sajnos hamisítják! Ezért továbbra is szeretném minden olvasó számára egyértelműsíteni, mint a Medical Flossing név és koncepció egyik kizárólagos nemzetközi képviselője, hogy Medical Flossing technikával, tematikával, névvel továbbra is (2018-ban is) kizárólag csak a PhysioVit minőséget garantáló, valódi tudást és ezzel értéket adó képzésein találkozhatnak majd a téma iránt érdeklődő szakemberek. Ezekről részletek itt olvashatók.

Cikket írta/szerző: Kanyó Ildikó, sportfizioterapeuta, manuálterapeuta, gyógytornász

Medical Flossing Hungary/Medical Flossing International Team 2017 - A Medical Flossing márkanevet és ezzel a technikát szakmai továbbképzéseken kizárólagosan a PhysioVit képviseli Magyarországon.