Az Achilles-ín fájdalom szinte mindenkit utolérhet, aki ülőmunkát végez, sportol, vagy egyszerűen csak szereti a hosszabb sétákat. De mit lehet tenni, ha a fájdalom hónapokon át makacsul visszatér, minden reggel merevséggel és estére fokozódó duzzanattal keseríti meg a mindennapokat? Most egy olyan esetet mutatunk be, ahol a PhysioVit által alkalmazott lökéshullám-terápia (ESWT) hozott áttörést – és nem utolsósorban segített elkerülni a műtétet.

Következzen az esetbemutató kiindulási állapot. Páciensünk N. Á., 45 éves, irodai munkát végző nő.

Fő panaszai, amikor hozzánk érkezett állapotfelmérésre:

• Krónikus Achilles-ín fájdalom (Achilles tendinopathia)
• Időtartam: kb. 9 hónap
• Fájdalom főként lépcsőn járásnál, futáskor, hosszabb séták után jelentkezik.
• Kísérő tünetek: reggeli merevség, duzzanat, estére jelentősen fokozódó fájdalom

Korábbi kezelései amelyről az állapotfelméréskor beszámolt:

• Nyújtás, excentrikus gyógytorna
• Gyulladáscsökkentők, ultrahang, pihenés
• Részleges javulás, de sport vagy terhelés után a fájdalom újra kiújult
• Műtéti lehetőség is felmerült

Célok és diagnosztika

Általunk alkalmazott Lökéshullám terápia céljai:

1. Fájdalom csökkentése (akut és terheléses helyzetben is)
2. Gyulladás mérséklése
3. Ín szerkezeti regenerációjának elősegítése
4. Funkció visszanyerése: normál járás, futás, terhelhetőség növelése

Diagnosztikai lépések:

• Pontos anamnézis, fájdalom lokalizációjának feltérképezése
• Ultrahang vizsgálat: ín vastagsága, degeneráció jelei, duzzanat mértéke
• Pácienssel történő részletes megbeszélés: várható hatások, mellékhatások, alternatív kezelési lehetőségek (műtét is!)

Terápiás protokoll – Lökéshullám-terápia PhysioVit koncepció szerint

Alkalmazott eszköz:

• Elektromágneses lökéshullám készülék (de a sűrített levegős típus is alkalmas, a lényeg a szövetre adaptált beállításokon van)

Kezelési paraméterek:

• Energia szint: közepes-erős (érzékeny, de tolerálható fájdalommal jár)
• Frekvencia: a hullámok mélyen behatolnak, de nem okoznak irritációt
• Ütésszám: kb. 8000 ütés/kezelés (változtatható a páciens reakciói alapján)
• Kezelőfej típusa: az Achilles-ín kontúrjához igazított, megfelelő átmérőjű, lapos vagy enyhén konkáv fej
• Kezelések gyakorisága: hetente 1-2 alkalom, összesen 6 kezelés, folyamatos monitorozással

Kiegészítő célok:

• Excentrikus és koncentrikus izomerősítés
• Nyújtás, biomechanikai tanácsadás (cipő, futótechnika)
• Terhelés fokozatos növelése

Eredmények és mérőszámok

 Beteg visszajelzése:
Már az első kezelések után is éreztem, hogy a fájdalom csökken, a duzzanat estére nem fokozódik annyira. A harmadik kezelés után pedig újra tudtam rövid távon futni, anélkül, hogy alig bírtam volna lépcsőzni. Most, három hónappal a terápia után szinte semmit sem érzek, ha tartom magam a nyújtást, erősítést és a terhelést fokozatosan növelem.

Kockázatok, kihívások, buktatók

• Az intenzitás beállítás nehézsége: ha túl magas, túlzott fájdalom; ha túl alacsony, nincs hatás
• A páciens hajlama a túlterhelésre (korai futás, ugrálás), ami hátráltatja a regenerációt
• A gyógytorna és otthoni tanácsok következetes betartása elengedhetetlen
• Nagy a variabilitás a kezelési protokollokban (energia, ütés, frekvencia, fej típus)
• Nem minden Achilles-tendinopathia reagál egyformán: az ún. insertionalis (tapadási) típusban például kevesebb a bizonyított előny (PubMed 2024)

Szakirodalmi háttér – Miért működik az ESWT?

Mechanizmusok, biológiai hatások

• ESWT (Extracorporeal Shock Wave Therapy) serkenti a fibroblaszt-aktivitást, neovaszkularizációt, mechanotranszdukció révén fokozza a kollagén-szintézist, javítja a mikrocirkulációt, és módosítja a gyulladásos folyamatokat (PMC).
• In vitro kutatások szerint az ESWT segíti a tendon-eredetű őssejtek differenciálódását, elősegítve a sérült tendinális szövet helyreállítását (Oncotarget).
• Állatkísérletekben és humán vizsgálatokban egyaránt bizonyított az ín szerkezetének javulása, véráramlás fokozódása (Frontiers, PMC).

Klinikai bizonyítékok Achilles-tendinopátiában

• Az ESWT biztonságos és hatékony középső rész Achilles-tendinopathiában, főleg excentrikus gyakorlatokkal kombinálva (PMC).
• Rompe és mtsai (2008) összehasonlító vizsgálata szerint az excentrikus terhelés és az ESWT önmagában is javulást hoz, de a kettő kombinációja még jobb eredményeket ad (Frontiers).
• Randomizált, placebo-kontrollos vizsgálatokban az ESWT-csoportban nagyobb javulás volt tapasztalható fájdalom és funkció terén, mint a sham (álkezelés) csoportban – lásd Acta Orthopaedica 2008 RCT, PubMed.
• Egy 43 fős klinikai vizsgálatban heti egy ESWT-kezelés négy hétig szignifikáns javulást mutatott AOFAS és VAS pontszámokban 4 és 16 hetes kontrollnál (Lippincott).

Nem minden esetben csodaszer

• Egy friss RCT szerint az "insertional Achilles tendinopathia" esetén három alkalom radiális ESWT vs. sham kezelés között nem volt szignifikáns különbség fájdalom vagy funkció terén 6-12 hetes követésben (PubMed).
• A hatásosság nagyban függ a kiválasztott protokolltól, a betegség típusától, az energia-beállításoktól és az alkalmazott fej típusától is (ScienceDirect, PMC).

Gyakorlati tanácsok laikusoknak

• Ne várd meg, amíg teljesen mozgásképtelenné válsz – a krónikus Achilles-ín fájdalom jól kezelhető, ha időben fordulsz szakemberhez!
• A lökéshullám-terápia nem varázslat, de valódi szövetregenerációt indít el, főleg, ha kiegészíted célzott gyógytornával.
• Mindig figyelj a fokozatosságra: ne terheld túl az ínadat, még ha javulást is érzel az első néhány kezelés után!
• A gyógytorna és az otthoni nyújtás legalább olyan fontos, mint maga a kezelés – ha nem tartod be, elmarad a várt eredmény.
• A PhysioVit koncepciója szerint minden kezelést egyénre szabnak, nincs "gyári program", a beállításokat a te visszajelzéseidhez igazítják.
• Ha bármilyen szokatlan duzzanat, láz vagy extrém fájdalom lép fel, azonnal konzultálj a kezelőorvosoddal!

GYIK – Gyakran Ismételt Kérdések

Meddig tart, mire javulni kezd a fájdalom ESWT során?
Általában már 3-4 kezelés után jelentős javulás érzékelhető, de teljes eredményt 6-8 alkalom után, illetve a kezelést követő 2-3 hónapban várhatsz.

Fáj a lökéshullám-terápia?
A kezelés során érzékenység, kisebb fájdalom jelentkezhet, de ez jól tolerálható – a kezelő mindig igazít a beállításokon.

Műtét helyett tényleg elég lehet a lökéshullám-kezelés?
A legtöbb krónikus Achilles-tendinopathiás esetben igen, de fontos az egyéni kivizsgálás és a kombinált terápia.

Mi történik, ha túlterhelem magam a kezelések között?
A regeneráció lassul, a fájdalom visszatérhet – ezért mindig fokozatosan emeld a terhelést!

Kell-e ultrahang minden alkalommal?
Nem, de a kezdeti és végső kontroll során ajánlott az ín szerkezetét követni.

A kezelési protokoll szöveti adottságokra szabható, folyamatosan monitorozható és módosítható, így minden páciens személyre szabott, biztonságos és eredményes terápiában részesül. Szakirodalmi adatok és gyakorlati tapasztalatok egyaránt alátámasztják, hogy a lökéshullám-terápia – helyes alkalmazás esetén – valódi áttörést hozhat a krónikus Achilles-ín fájdalom kezelésében.

Ne várjon tovább, ha nem múlik a fájdalom!

Az Achilles-ín problémái nem csupán a sportolókat érintik – mindenkit utolérhet, aki irodai munkát végez, rendszeresen gyalogol, vagy csak szeret mozogni. Ha azonban a fájdalom hónapok óta makacsul visszatér, reggelente merevséggel, estére pedig duzzanattal nehezíti meg a napjaidat, akkor itt az idő tényleg cselekedni!

Ez az eset is azt bizonyítja: a megfelelően alkalmazott lökéshullám-terápia (ESWT) segítségével nemcsak a fájdalom csökkenthető, hanem valós szöveti regeneráció is elérhető – ráadásul műtét nélkül.

Nincs sablonkezelés, nincs „egyforma gépi program”. A PhysioVit koncepcióban minden terápiás beállítás egyénre szabott, az aktuális panaszok és az adott szöveti állapot szerint finomhangolt. A páciensünk néhány hét alatt újra tudott lépcsőzni, sétálni, futni – fájdalom nélkül. És ami a legfontosabb: nem kellett műtétre mennie.

Ne halogassa tovább!

Foglalja le az állapotfelmérése időpontját!
Beszéljen személyesen szakértő terapeutával az Achilles-ín állapotáról – teljes kivizsgálás, részletes protokolltervezés.
Tudjon meg mindent a lökéshullám-kezelés lehetőségeiről, kockázatairól és valódi hatásáról – személyesen, biztonságban.

Ha ezek közül egy, vagy több jelen van nálad is, akkor egy érdekes kapcsolati rendszerre hívjuk fel figyelmed, amelyre figyelj oda ülés és munka közben is.

A felsorolt tünetek mögött egy közös pont áll, az állkapocs-ízület. Hogyan függ össze a koncentrációs képesség, a látás, a hallás, a beszédfunkciók a testtartással? Mi köze ennek a nyaki gerincszakasz panaszaihoz, fájdalmaihoz? Hogyan lehet a nyaki gerinc egészségének megőrzésével fejleszteni a koncentrációs képességet, a látást, a hallást és a gesztikulációt, vagy a beszéd képességét? Mi köze van mindennek a rágóízülethez? Bemutatom.

Az ízület alkotásában a koponya egyik csontja, a halántékcsont, valamint az állkapocscsont vesz részt. Utóbbi csont, az állkapocs, kettő ízülettel kapcsolódik a koponyához, és lágyszöveti összeköttetések veszik körül. Kiemelt jelentősége van az izmoknak ezen belül a rágóizmoknak, a nyaki izmoknak (elől és hátul), a légzést segítő izmoknak, vagy a gesztikulációért is felelős mimikai izmoknak. Ezeket nevezhetjük lágyszöveteknek. Működésüket erősen befolyásolják a beszéd közben végzett nyelvmozgások, a számítógépen munka közben végzett szemmozgások, merev nézés, vagy a fej helyzetének változásakor létrejött merev tarkóizmok. Megváltoztatják ugyanis az állkapocsízület térbeli helyzetét, és ezzel nagyobb nyomásterhelést hoznak létre az állkapocsízületben, aminek későbbi időszakban már a hallás befolyásolásához is lehet köze szintén izomlánc-kapcsolatok által.

Mindez azt is magában hordozza, hogy bármelyik itt felsorolt területen terhelésváltozás áll be (például tartáseltérés, stressz miatt), vagy megbomlik az izmok összehangolt működése, azonnal hiba csúszik az egész nyak-vállöv-fej működési rendszerbe, és ez tünetek formájában nyilvánul meg a mindennapokban. Milyen tünetekben?

– Rágóizmok merevsége miatti fogcsikorgatás
– Szemgolyót mozgató izmok miatti szemfáradás, koncentrációs zavar, szájnyitási zavarok, vagy izomfeszesség miatti beszédzavarok
– Ízületi kattogás és fájdalom az izmok tónusváltozása miatt
– Nyálmirigyek nem megfelelő működése, szájszárazság
– Vérnyomás-emelkedés, fejfájás, melynek szintén köze van a nyaki izmok tónusváltozásához és az állkapocs-ízület körüli rágóizmok feszességéhez
– Halláscsökkenés, vagy fülzúgás, amelynek köze van a fülben elhelyezkedő, hangrezgések felfogásában és a dobhártya felé közvetítésében szerepet játszó csontocskákat (kalapácsot, üllőt, kengyelt) mozgató izmok feszességének

Nagyon sok okozója lehet az állkapocsízületi problémának. Van olyan eset, hogy a kiváltó okozó a nyakcsigolyáknál vagy a szemnél van, vagy éppen a fül-orr-gégészeti panaszokban keresendő. Tartáshibák, belső szervi, azaz viszcerális letapadások szintén lehetnek a hátterében.

Nézzünk néhány kérdést, amelyeket tegyél fel te is magadnak, ha tisztázni szeretnéd, hogy van-e az állkapocs-ízületedben nem harmonikus működésre utaló jelzés.

• – Kellemetlenségek, panaszok hol, mikor milyenek, hogyan jelentkeznek, mióta vannak és miért alakulnak ki?
• – Vannak-e olyan mozgások, amelyek a kellemetlen érzéseket, a panaszokat megszüntetik?
• – Vannak-e olyan mozgások, amelyek a kellemetlen érzéseket, a panaszokat fokozzák?
• – Volt-e, illetve ha igen, akkor mikor volt az utolsó fogászati kezelés? Milyen beavatkozásokat végeztek a fogorvosnál?
• – Használsz-e valamilyen fogászati sínt?
• – Kaptál e kezeléseket valamilyen mozgásszervi problémára és ha igen, akkor milyeneket?
• – Volt-e, illetve mikor és mi volt az utolsó rehabilitációs kezelésed? Az befolyásolta-e a panaszokat és ha igen, akkor mit változtatott?
• – Mennyire van jelen a stressz napi tevékenységed során, és az hogyan változtatja a panaszokat?
• – Van-e hallásproblémád, vagy szembetegséged?
• – Szokott-e fájni a fejed és ha igen, hogyan, milyen gyakran?– Gerincpanaszaid vannak-e, és ha igen, hol és milyenek?
• – Volt-e korábban baleset miatt sérülésed, hasi operációd, vagy valamilyen ízületi műtéted? Ha igen, mikor, hol, és vannak-e annak a területnek panaszai?
• – Milyen cipőt használsz?
• – Mit és hogyan mozogsz naponta?
• – Ülőmunkát végzel többségében, vagy egyéb, például fizikai munkát?
• – Használsz-e szemüveget? Új az a szemüveg, vagy a már megszokott régebbi típus?

Nem is olyan egyszerű, ugye? Nem elég csak az állkapoccsal foglalkozni. Szükség van az egész test ismeretére is ahhoz, hogy megelőzzük, vagy legyőzzük az állkapocsízületi problémát. Ne csak a tünetet kezeljük, hanem az okot is, ezáltal az egész testet. Ha a feltett kérdések alapján legalább kettő „igen” választ kaptál, érdemes megvizsgáltatni, majd megelőző jelleggel aktívan tenni is a láncszerű panaszok, a láncolatok kialakulásának elkerülése érdekében.

Hol tudod az állkapocsízületet kivizsgáltatni?

Az elmúlt 11 évben kialakult egy fogorvosokból, szájsebészekből, gyógytornászokból álló un. CMD hálózat az országban, akik képzéseinket vettek részt és ismerik, tudják, hogyan kell az állkapocs-ízületi működéseket analizálni, panaszokat lokalizálni és megszüntetni.

Tanácsra van szükséged szakemberek keresésében, vagy szeretnél egy gyors állapotfelmérést az állkapocsízületi működések átvizsgálására, akkor várjuk jelentkezésed a PhysioVit Sport és Rehab Akadémián.

Ezt a cikket Kanyó Ildikó a Behaviour magazin nyomtatott és online sajtója számára írta.

Kérje a témában profi gyógytornászaink, sportfizioterapeutáink tanácsát a módszerről itt: +36 1 790 9900