+36 1 790 9900 | WhatsApp: +36 70 311 1094 | « Ügyfélszolgálat 900 - 1800 | Hírlevél » Elemek megjelenítése címkék szerint: derékbecsípődés
szombat, 20 Április 2019 04:11
Gerincfájdalmak hátterei. Fájhat e a porckorong kopás?
A legtöbb porckorongkopás miatti derék és hátprobléma 35-60 év közötti korosztályt érintően lép fel. Ennek oka a porckorong szerkezeti megváltozásában keresendő.
A porckorong (discus intervertebralis) kettő fő részből áll. Belül a nucleus pulposus egy „labda” formájú folyékonyabb, kocsonyás állomány található, melyet körbe fognak az anulus fibrosus speciális zárólemezei, több rétegű gyűrűt alkotva a labda formájú kocsonyás állomány körül.
Ennek a speciális, gyűrűs szerkezetnek jelentős szerepe van a terhelés során. A kor előrehaladtával a gyűrűk szilárdsága a rájuk ható erőhatások ellenében folyamatosan csökken. Ennek oka az is, hogy a porckorongban az un. proteoglikánok (kondroitinszulfát) mennyisége csökken, illetve kreatinszulfát által pótlódik ki. A proteoglikán a porcsejtek által termelt anyag, mely fehérjékből és cukrokból épül fel. A porcszövet a proteoglikánok jó vízmegkötő-képességének köszönheti nagy víztartalmát és rugalmasságát. Amennyiben mennyisége csökken a porc vízmegkötő képessége is csökken, veszít rugalmasságából.
A porckorong belső részén található kocsonyás állomány terheléskor fontos terhelést átvezető szerepet játszik és az erőket a csontok felé tereli, valamint azokat a porckorong többi része felé továbbvezeti. Amennyiben azonban rugalmatlan, szerkezetileg merev a belső szerkezet, akkor terhelést átvezető funkciója elégtelenné válik, amely a porckorong sérüléséhez, kopásához, szakadásához vezethet.
A terhelés során végzett optimális erőátvitel alapelve, ha a teljes súlyt a lehető legnagyobb területen osztjuk el. Ezért a gerincre nehezedő súly kb. 75%-a axiálisan a porckorong belső, kocsonyás állományára nyomódik. Nem feltétlenül adódik tovább a következő csigolyára (mozgástípustól is függ az átvezetés iránya), hanem sugárirányba kiterjed a kocsonyás állományt stabilizáló zárógyűrűkre, melyek ezáltal megfeszülnek. Így, feszült állapotban tudja biztosítani az erőátvitelt a zárólemezek, a csontok felé.
De akkor miért keletkezik fájdalom a gerincnél?
A porckorong beidegzését hosszú ideje kételyek övezik. Bogduk (1982-ben) publikált vizsgálati eredményei óta már igazolt a neuronok jelenléte a porckorong széli részében.
Akkor a gerincfájdalom milyen összefüggésben áll a porckorong beidegzésével? Amennyiben a panaszok háttereiben porckopásos folyamatok igazolódnak, ott a vizsgált esetek 63%-nál a nem érintett szegmensekben, a vizsgált esetek 80%-nál pedig az érintett szegmensekben volt jelen a beidegzés miatti fájdalmi reakció is (Freemont és Peacock).
Feltehető a kérdés, miszerint a porckorong bántalmak hátterében a discus jelentős szerepet játszik? Ez valójában a fasciarendszer része? A fájdalom a discus – pontosabban a fasciarendszer - beidegzés miatt van? Mindez az ép porckorongoknál, vagy az érintett porckorongnál? A sérülés (pl. gerincsérv), operáció, magával vonzza a beidegzés megváltozását? Sok ilyen és egyéb kérdést kell szem előtt tartani a mozgásvizsgálatoknál.
Egy fontos szempont minden alkalommal tisztázandó, mégpedig a gerinc vizsgálatánál a panaszokat a mechanikai eredet alapján 3 különféle tünetcsoport szerint azonosítjuk.
1.) Tartási szindrómával állunk szemben? Tudnunk kell, hogy a gerinc minden struktúrája tartási fájdalmat tud okozni. Ez akkor lép fel, ha ezek a struktúrák (izom, fascia, szalag, ízületi tok stb.) hosszas terhelés (nyújtás) alatt állnak. Így a lágyrészek (pl. szalagok) mechanikai deformitása jön létre, ami a fájdalmat kiváltó ok a háttérben.
Ennek tünetei:
· Szimmetrikus, azaz kétoldali panaszok.
· Fájdalom helyi szintű, nem sugárzik k.
· Nem meghatározott a fájdalom, de általában mozgás által kiváltott.
· Mindig intermittáló (átmeneti, időszakos.
· Nincs mozgásbeszűkülés, mozgáskorlátozottság.
· Mozgásra, aktivitásra javulnak a panaszok.
· statikus helyzetekben (pl. üléskor) rosszabbodás figyelhető meg.
· Labor nem mutat eltérést.
· Leginkább azoknál jelentkezik, akik ülő tevékenységet végeznek és ritkán aktívak.
· Rossz testtartási szokások vannak.
A panaszok okának megszüntetését követően tartáskorrekcióval hosszú távon rendezhető.
2.) Diszfunkciós szindrómával állunk szemben? Itt a panaszok hátterében a rossz tartási szokások, korábbi operációk, mozgáshiány szöveti merevségek, feszességek miatt általánosságban megrövidült szövetek (perifériás idegek kötőszövete, szalagok) túlzott nyújtás kapnak pl. egy kitartott pozíció hosszú órákig.
A megrövidült, befeszült szöveteket a mindennapi mozgások túlzott nyújtásnak teszik ki, amely megnyúlás erős fájdalmi ingereket produkál. Gyakoriak ebben az esetben az összetapadások, a súrlódások, melyek mozgásbeszűkülést okozhatnak, a mozgások végén pedig un. fájdalom üzenet” jelentkezik.
Ennek tünetei és jellegzetességei:
· Lehet egyoldali, vagy kétoldali.
· Intemittáló a fájás, azaz szakaszosan jelentkezik.
· A mozgás véghelyzeténél van fájdalom.
· A fájdalom eltűnik, ha a nyújtás enyhül.
· Ismétlődő mozgásoknál nincs tüneti felerősödés, a panaszok nem romlanak.
· Rövid idejű változások a szövetekben a terápia által azonnal nem elvárhatók, hiszen a megnyújtás hosszasabb időintervallumban lehetséges a szöveti tulajdonságok miatt.
· Ezért rendkívül fontos az aktivitás. Fájdalmat kiváltó mozgástartomány kerülése, a végmozgások kerülése. Például járás tünetek nélkül lehetséges, ha nem teszünk nagy lépéseket.
· Rosszabbodás a fájdalmat kiváltó véghelyzet kitartásakor várható, ezért azt kerülni kell.
Terápiában a szövetekben bekövetkezett diszfunkciós irányt korrigálni kell, majd a célirányos mozgások (véghelyzet kerülésével) kiemelten szükségesek.
3.) Derangement szindrómával állunk szemben? Ebben a probléma-halmazban igen gyakran találkozunk porckorong, vagy kisízületi elváltozásokkal. Azaz a tünetek hátterében a porckorong, vagy a kisízület, vagy mindkettő mechanikai zavara áll. Ez lehet azért, mert pl. a kocsonyás állomány a zárógyűrűk között elmozdul, amelynek következtében a fájdalomra érzékeny struktúrák - dura, ideggyök, porckorong hátsó területe, szalag- fájdalommal jeleznek. Mindez ahhoz vezet, hogy mozgásoknál az ízületi felszínek nem tudnak a normális mozgáspályán mozogni, két szomszédos csigolya közötti mozgás zavart lesz. Gyakori pusztán a kisízületi blokk is a háttérben, amely derangement szindrómát, azaz működési zavart eredményez és nagyon gyorsan regenerálható.
Tünetek jellemzője, hogy:
· A fájdalom hirtelen kezdődik, lehet egyoldali, vagy kétoldali, kisugárzás nélküli, vagy kisugárzással járó.
· A fájdalom általában reggel erősebb a porckorong víztartalmának mennyisége miatt.
· Amennyiben a hátsó működési zavar (derangement), akkor az járásnál javul, amennyiben elülső működési zavar, akkor az ülésnél, hajlított helyzetben, vagy előrehajolt helyzetben javul.
· Hosszas ülőmunka után, vagy állandó előrehajolt helyzetben végzett munkavégzés miatt jöhet létre.
Fontos ilyenkor a funkciózavar okainak és következményeinek megszüntetésére helyezni a hangsúlyt és kerülni a kiújulási lehetőséget egy összetett terápiával az akut időszaktól kezdve a stabilitás megteremtéséig, új mozgásminták megtanulásáig, alkalmazásáig bezárólag.
Írta, Kanyó Ildikó, gyógytornász, sportfizioterapeuta, manuálterapeuta (PhysioVit rehab Akadémia)
Összességében a gerincpanaszokat e három nagy kategóriába sorolva mozgásszervi oldalról analizálhatók a tüneteket kiváltó okozók.
Mindezek kialakulásának megelőzése , a rejtett hibák feltérképezése, az akut problémák esetén annak megszüntetése munkánk egyik kiemelt szempontja.
Ennek köszönhetően idén ingyenes 3DLAB szolgáltatásunknak köszönhetően a feltérképezések még fokozottabban előtérbe került. A rejtett, lappangó gerincpanaszok így hamar felfedezhetők, a káros mozgásminták analizálhatók, elindítható azok lehetőség szerinti megszüntetése, a veszélyek minimalizálása és a helyes mozgásminták megtanulásával egy egészséges, optimális terhelés újratanulása.
Kezdje velünk az első lépést most az Örszágos Gerincprogramba csatlakozással!
Kérje a témában profi gyógytornászaink, sportfizioterapeutáink tanácsát a módszerről itt: +36 1 790 9900
Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.) a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.
e-Campus infó: +36 1 790 9900