+36 1 790 9900 | WhatsApp: +36 70 311 1094 | « Ügyfélszolgálat 900 - 1800 | Hírlevél » Elemek megjelenítése címkék szerint: Teniszkönyök
Teniszkönyök. Gondoltad volna, hogy ennek oka sokszor a csuklónál is kereshető?
Hétköznapi munkám során gyakran találkozom emberekkel, akik könyökízület környéki fájdalommal keresnek meg. Sokszor hallom, hogy "teniszkönyököm van" mely rendszeresen előjön nagyobb megterelés hatására az alkari feszítő izmok működési zavarát, gyulladást és ezzel járó erős fájdalmat okozva. Általában ekkor jönnek el hozzám, amikor már valami erősen fáj, vagy nem működik jól és ez a napi megszokott mozgásokat, a munkavégzéseket zavarja. Általában ilyenkor első gondolatom az, hogy ez csak egy tünet. Egy másik problémás testrész elváltozásának, vagy rossz működésének következménye. És ekkor el is kezdem keresni a távolabbi pontokon elhelyezkedő zónákban az eltéréseket (funkcionális diagnosztikai szemszögből, azaz mi és hogyan terhelődik, mi és hogyan működik egyénre szabottan).
Mi is történik ilyenkor a háttérben? Pontosan mi és hogyan változik meg a kéz és az alkar működésében teniszkönyöknél?
Az alkar kézháti (un. feszítő) oldalán több izom található, melyek mindegyike a könyök külső/oldalsó részétől húzódik a csukló, a kézhát, vagy az ujjak irányába és különféle helyeken végződnek. Ezeknek az izmoknak a terhelése, a terhelésre adott reakciója attól is függ, milyen ízületeket hidalnak át, milyen pontokon végződnek a kézen, vagy az áthidalt ízületek napi terhelése, pozíciója milyen. Ebből adódóan az alkari feszítő izmok terhelése is a kézpozíciókhoz igazodik, változik, átalakul. Mindezen átalakulás az izom feszességének vátozásához - jelen esetben növekedéséhez - vezetve terheli túl az izompólyát, az alkar feszítő izmainak könyöknél végződő részéig bezárólag, illetve azon túlmenően a csonthártyát is irritálni kezdi.
A szöveti túlterhelésre a szervezet egy védekező reakcióval válaszol, vagyis egy feszülési folyamat indul meg az izomban, a csonthártyában, amely az izomzat rugalmasságának csökkenéséhez vezetve a csonthártya/ín/izom átmenetnél indít meg gyulladásos reakciókat olyan tünetek megjelenésével, mint például a duzzanat, nyomásérzékenység, erős, lüktető, mozgásra erősödő fájdalo, izomerő csökkenés. Ezek az ízületi változások, majd izmokban jelentkező túlterhelési folyamatok nem egyik napról a másikra jönnek létre, hanem viszonylag hosszú ideig ható helytelen és kóros terhelések következményei, melyhez a mozgató rendszer az átalakulástól számított időszakban alkalmazkodott. Sőt extrém esetben meszesedések indulnak el a kötőszövetben, melyek hátterében szintén egy intenzív és kóros terhelési irány diagnosztizálható (ilyet találunk a teniszkönyöknél is, de sokkal gyakoribb például a sarokcsontnál).
Mi a teendőnk ezekben az esetekben? Nézzük sorban a kiváltó okokat és a következményeit 3 lépcsőben.
1.) Az izomzat túlterhelését, fokozott feszülését és ezáltal a rugalmatlanságát egy, vagy több ízületi túlterhelés, ízületi blokk (csontpozíció változása) okozta. Ennek felkutatására, majd kezelésére kiváló technika az ízületi és ízület környéki manuálterápia. Ennek hatására visszaáll a normál működés és nem terhelődik tovább helytelenül az alkari feszítő izomzat. Megszűnnek az izom feszességét, rugalmatlanságát kiváltó ízületi blokkok.
2.) A lágyrészek átalakulása egy funkcionális izom és kötőszöveti láncreakció eredménye, amely több testrész összehangolt munkájának következménye. Ezek analizálása és terápiája izomlazító, kötőszöveti lazító terápiákkal történik meg. Ez jelentősen csökkenti majd a könyök külső részénél érezhető fájdalmat és az ebből adódó működési zavarokat. Az izmok rugalmasságának helyreállítása pedig csökkenti a gyulladásos folyamatot és a csonthártya irritációt. Mindezen lágyrészterápia hatására csökken majd az izom/ín/csonthártya átmenetnél kialakult feszülések okozta erős, szúró esetleg izomgyengeséget okozó fájdalom. Csökken a gyulladásos folyamat miatti lüktető, húzó jellegű, állandóan meglévő, meleg hatására fokozódó fájdalom is.
3.) A rugalmasság és stabilitás megteremtése a következő lépcsője a terápiának, amely mind lokális, mint pedig az izomláncok mentén szükséges, hogy az eredményt minél hamarabb tudjuk stabilizálni, az ízületi mozgástartományt a csuklónál megtartva. Ezáltal pedig arra koncentrálva, hogy miután a fájdalom, a feszülés és az ízületi blokádok megszűntek, a tünetmentesség tartós legyen, illetve ne jöjjön vissza újabb nagyobb megterhelés hatására a túlterhelések miatti szöveti gyulladás.
Ez a teniszkönyöknél, annak háttereinél követhető ok-okozati összefüggésekben gondolkozó szemlélet kiválóan alkalmazható az alső végtagokon jelentkező panaszok, problémák felkutatásában és megoldásában is, legyen szó sarokcsonti fájdalmakról, talpi fascia gyulladásról, sípcsonti csonthártya gyulladásról, térdkalács-ín gyulladásról, porckorong szakadásról, ízületi kopásról, vagy akár gerincsérvről. Ezen témakörhoz a következő korábbi cikkeink is kapcsolódnak:
- Deréktáji panaszok és a vállfájdalmak kapcsolata és kezelése.
- Alkari és kézfájdalmak - carpal tunnel szindróma és a teniszkönyök kapcsolata
- Fascia disztorziók és a teljesítmény. Intenzív sportrehabilitáció a fascialáncok viszonylatában.
- Sarokcsonti panaszok hátterében rejtőző okok. Hogyan alkalmazzuk a fascialáncokat sarokcsonti panaszok esetén a komplex terápiákban?
Cikket írta: Kanyó Ildikó, gyógytornász, sportfizioterapeuta (DOSB)
Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.) a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.
Kérje a témában profi gyógytornászaink, sportfizioterapeutáink tanácsát a módszerről itt: +36 1 790 9900
Alkari és kézfájdalmak - carpal tunnel szindróma és a teniszkönyök kapcsolata
Nap mint nap találkozunk a teniszkönyök, vagy a Carpal tunnel szindróma problémával, melynek kezelése szinte mindennapos egy-egy járóbeteg szakrendelésen, vagy gyógytorna magánrendelőben, orvosi praxisban. Mindegyik a leggyakrabban előforduló panaszok, diagnózis közül való, hiszen mai világunkban sokat ülünk a számítógép előtt, néha elmegyünk jó esetben edzeni súlyzókkal, súlygolyókkal, vagy éppen az irodai munkához hozzászokott izmainkat, hirtelen nagy fizikai megterhelésnek tesszük ki ház körüli munkamozzanatok során. Például ezek azok a tevékenységek, melyek esetleges hatásait, helytelen terhelés miatti következményeit most előtérbe helyezve speciális, úgy is mondhatnám fasciális szemszögből szeretném prezentálni a háttérben rejtőző problematikát és az ebből adódó kezelési irányokat, lehetőségeket.
Gyakran keresnek meg minket páciensek olyan panaszokkal, hogy zsibbad a kisujjuk, gyűrűs ujjuk, fáj, terheléskor a panaszok fokozódnak, illetve néha a könyök külső felszíne, vagy a csukló külső, kisujj felőli széle kezd élesen, nyilalló jellegűen fájni, vagy esetleg a hüvelykujj tövében lévő un. "nyeregízület". Ilyenkor minden esetben első és legfontosabb kérdéseink a terhelés típusa, a fájdalom jelentkezésének pillanatára, vagy annak megszűnése körüli kérdéssorozatra, azaz összegezve a gesztikulációra és vizsgálataink a funkcióra irányulnak. Számunkra mindig nagyon fontos, hogy funkcionálisan elemezzük a tüneteket, azok kiváltó okaira koncentráltan, ami sok esetben távolabbi testrészek felé is mutathat.
Amikor valaki ilyen szerteágazó tüneti halmazt ír le és mindig máshol felbukkanó formában jellemzi a panaszát, ott az éppen aktuális szöveti túlterhelés jelei mutatkoznak. De nem ez a panaszok kiváltó oka, hanem valami ízületi blokk, esetleg távolabbi testrészek ízületi, vagy lágyrész mobilitásában bekövetkező változás, ami miatt csökkent funkcióból adódó túlterhelések fájdalmakat, gyulladásokat okoznak. Igen, nekünk ezt egy alapos, aprólékos, mindenre kiterjedő mozgásvizsgálattal kell kideríteni. E célból sajátos és egyedi, meghatározott koncepciót, egy elemzési és értékelési sorrendet alkalmazunk, azonban néha szükség van számunkra is a feltételezéseink objektivizálására, azaz a számítógépes mozgásdiagnosztikára, amely tovább erősít minket értékeléseinkben.
Mai cikkemben bemutatom, hogy a háttérkapcsolatok a fenti példában mégsem annyira távoliak, hiszen egy probléma köré fókuszálható a sok-sok látszólag különálló tünet, ez pedig a naponta bizonyos pozíciókban eltöltött idő arányainak megfelelően a terhelés, túlterhelés és az erre adott szöveti adaptáció. A fenti tünethalmaz kapcsán pedig a túl sok dorzálflexiós kéztartásnak, pontosabban csukló pozíció.
Zsibbadás. Nyeregízületi fájdalom. Laterális - "külső" - epicondylus gyulladása (teniszkönyök), csukló laterális szélén jelentkező nyilalló fájdalom, ujjzsibbadás a carpal tunnel szindróma jeleit mutatva...Viszonylag egyszerű gondolatmenetben kezelhető, ahol a túlterhelt lágyrészek tónusát kell normalizálni, hiszen azok akadályát képezik a tartós manuális ízületi blokkoldásoknak, az eredményességnek. Erre különféle módszerek, technikák állnak rendelkezésre, mint pl. a fascia release, a terrier technika, a kissé drasztikus fascia disztorziós modellek, azaz Dr. Typaldos módszere, az osteopathia finom fasciális technikái, megoldásai, a Medical Flossing, vagy triggerpont technika, tenderpont technika, egyéb ischaemiás manuális technikák, elektroterápián belül a lökéshullám terápia, vagy lézerterápia stb. A lehetőségek sokfélék a légyrészek tónusának helyreállítására, melyet általában egyénre adaptált módon alkalmazunk.
Ezt követően fókuszálunk a funkcionális anatómiára, a térszűkítő folyamatokra, melyek együtt okozzák a carpal tunnel szindróma panaszait, a könyökízület külső részén jelentkező csonthártya, izom-ín átmenet gyulladásos tüneteit, vagy a nyeregízületbe, a csukló külső szélébe sugárzó gyulladáshoz hasonló, de nem valódi gyulladás fájdalmait. Kiértékelve a nap mint nap eltöltött pozíciókat a térszűkületet okozó csontos blokádokat az ízületi manuálterápia fogásaival hozzuk rendbe és stabilizáljuk tartóssá téve a mobilizációs eredményeket. Manuálterápiával a kéztő apró kis csontjainak helye változik, mozgásszabadságuk nő és a mellettük futó izmok, inak fokozott terhelése is csökken, enyhül bennük a feszülés, ezáltal a fájdalom és/vagy gyulladás (lsd. musculus extensor carpi radialis longus, musculus extensor digitorum, vagy a panaszok hátterében az esetek nagy részében az anatómiai pozíció miatt álló musculus extensor carpi radialis brevis) okozza. Ugyanakkor tágítjuk a carpalis alagutat, annak pedig jótékony hatása van az ott futó idegre, mely megszabadulva a kompressziótól, nem okoz tovább zsibbadásos panaszokat (lsd. nervus medianus).
Összegezve egy elemző az összefüggéseket kutató gondolkodásmód alapvető szükséglet a rehabilitációban a hatékonyság biztosításához, amennyiben valaki gyors eredményt szeretne elérni. Mindez a funkció elemzése, azaz a funkcionális diagnosztika nélkül, majd az erre épülő adekvált terápiás beavatkozások nélkül képtelenség, lehetetlen.Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.) a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.
e-Campus infó: +36 1 790 9900