Magyarországon 2012. óta azon dolgozunk, hogy a magyar sportrehabilitáció területén tapasztalható hiányosságokat pótoljuk. Magyar és nemzetközi területeken tevékenykedő képzési iskoláink (PHYSIOVIT) kezében kettő nagy sportrehabilitációs irányzat egyesül.

Egyik képzés az International Academy For Sportscience közreműködésével, a City University Los Angeles Sportrehabilitációs szakiránya, a World Commission For Sports Biomechanics (WCSS), a World Association of Rehabilitation Training (WART) védnöksége alatt álló, a Association for Accredetation of Sports Physical Therapy and Sports Physical Therapy Trainers által elismert Physical Rehabilitation Trainer képzés. Másik nagy sportrehabilitációs irányzat a DOSB Sportfizioterápia, amely a Deutscher Olympischer Sportbund licensze alatt álló képzés.

Az utóbbi években nagy szerep jut a sportrehabilitációs szakembereknek a sportolók sérüléseinek speciális rehabilitációjában, illetve krónikus megbetegedések kezelésében egyaránt. Különösen azért, mert a mozgásszegény életmód miatt megszaporodtak az un. civilizációs betegségek, mint pl. az oszteoporózis, az artrózis, a magas vérnyomás, a 2. típusú cukorbetegség, az elhízás stb.

Physical Rehabilitation Trainer (továbbiakban Sportfizioterapeuta, Rehabilitációs Tréner) munkája a jövőben egyre inkább kiterjed majd a sportolók rehabilitációja mellett a krónikus megbetegedések területére is. Ez a tendencia figyelhető meg Németországban, ez lesz Magyarországon is. Szükségünk van a jelenleginél több speciálisan képzett szakemberre. Egy Sportfizioterapeuta, Rehabilitációs Tréner

• rendelkezik azzal a tudással, amely a tréningelméletet, az edzésterv készítést, a táplálkozásélettant, a tréningfiziológiát, a tréningpszichológiát foglalja magába;
• tud táplálkozási tanácsokat adni, ismeri a szövetek speciális viselkedését a különböző tréninghatásokra, tudja hogyan lehet ezt kihasználni sérüléseknél, patológiás, degeneratív elváltozásoknál;
• tudja, hogyan lehet a civilizációs megbetegedések tüneteit, következményeit egyéni, specifikus, individuális tréninggel pozitív irányban befolyásolni;
• ismeri, hogy hogyan lehet a szöveteknek megfelelő edzésingereket adni prevenciós célból, a sérülések, a degeneratív megbetegedések elkerülése, vagy számuk lecsökkentése érdekében.

Sokat beszélünk arról, milyen káros hatása van az immobilizációnak, mégis a lehető leghosszabb ideig nem nyúlunk a sérült testrészhez, vagy ha igen, nem biztos, hogy megfelelő ingereket alkalmazunk?

Sokat beszélünk a csontritkulásról, arról mennyire fontos oszteoporózisban szenvedő embereknél a helyes testmozgás, mégis biztosak vagyunk abban, hogy a legmegfelelőbb ingereket kapják pl. a talajtornánál, a masszázsnál, a szubaqualis tornánál, vagy a kerékpározásnál? Bizonyos esetekben pontosan azokat a gyakorlatokat kerüljük, amelyek a legfontosabb ingerei lennének a pozitív irányú csontátépülésnek.

Sokat beszélünk a bokasérülés, csonttörés utáni rehabilitációról, de gondoltunk e már arra, hogy az izmokat, a csontokat, az ízületeket, a fasciahálót, a kinematikus funkcióláncot, a tehermentesítés következményeit külön problémaként kezeljük más-más terápiákkal, különválasztva az okokat és következményeket? Mindezt azért, hogy 2-4 hetes immobilizáció után ne kelljen a következmények következményeivel kezdeni a rehabilitációt, hanem direktben tudjuk az oki kezeléseket végezni!

Gondolunk e arra, hogy a kinematikus láncreakció, az alulról fölfelé haladó funkciólánc - amennyiben nincs időben blokkolva/kezelve - akár már egy jelentéktelennek tűnő rándulás után is, az idő előrahaladtával a terhelés függvényében később majd SI ízület, a térd, a gerinc, a hát, a nyak, a fej stb. területén (ízületekben, lágyrészekben) okozhat panaszokat?

Gondolunk e arra, hogy egy ín-, vagy szalagsérülés bekövetkezhet a helytelen táplálkozás miatt, vagy a nem megfelelően alkalmazott edzésingerek, edzésintenzitás miatt? Végül, de nem utolsó sorban a Sportfizioterapeuta, Rehabilitációs tréner munkája már a sérülés pillanatában kell, hogy elkezdődjön! Ez is döntő tényező, amely rövidítheti, vagy gyorsíthatja a gyógyulás idejét.

Fontos szándékunk, hogy a jelenleginél is több szakemberrel ismertessük meg a sportrehabilitáció speciális területét, ezáltal a jelenleginél több sportfizioterapeuta kezdje meg munkáját a kórházakban, járóbeteg szakellátásban, praxisokban, sportkluboknál. Még több sportrehabilitációs tréner kezdje meg munkáját a kórházak járóbeteg szakrendelőiben, a magánrendelőkben, a sportkluboknál. Azok a gyógytornászok is kaphassanak speciális képesítést, akik a kórházakban először találkoznak a sérült sportolóval, a sérült pácienssel! Ezt azért is tartjuk kiemelkedően fontos szempontnak, mert minden későbbi rehabilitációs lehetőség, irány, időtartam, korai és/vagy késői qualitativ és quantitativ eredmények sokszor már itt megpecsételődnek.

Képzésünk egy, a hazai gyakorlatban rendkívül hiányos területet ölel fel, amely egy fontos kulcsképzés a gyógytornász, a személyi edző, a tréner, az orvos és a sportoló/páciens között. Fontosnak tartjuk tudatni a nyilvánosággal, hogy már 2012. óta rendkívül komoly és kemény munka folyik képzési projektünk keretén belül iskolánk, nemzeközi szervezetek és magyar sportklubok orvosai, terapeutái között, amelynek első eredménye hogy hazánkban kb. 2 hónap múlva megkezdik munkájukat az első, Physical Rehabilitation Trainer (PRT rehabilitációs tréner) képzettséggel rendelkező, nemzetközileg jegyzett, a WART (Európa, USA) által is regisztrált szakemberek.

Jövőben is fontosnak tartjuk az élsport, a teljesítményfokozás és a gyakran előforduló sportsérülések megelőzése, kezelése területén dolgozó edzőket, terapeutákat felkészítsük a legnaprakészebb, tudományos kutatásokon alapuló, és a nemzetközi gyakorlatban is bevált sportrehabilitációs és prevenciós módszerekbe a velünk együttműködő nemzetközi szervezetek segítségével (City University Los Angeles, I.A.S., WART, WCSS, DOSB) . A képzéseken megszerezhető kompetenciákkal így mi is hozzá tudunk járulni a magyar sportolók sikereinek, jövőbeli sporteredményeinek javulásához.

Cikkünkről részletek a www.sportorvos.hu portálon is.