Napi rendszerességgel kerülünk kapcsolatba azzal a problematikával, hogy a hozzánk gerincpanaszokkal forduló páciensek - még akkor is, ha rendszeres klasszikus gyógytornát végeznek - power-zónájának (gerincének) stabilitása NULLA.

Gerincünk megfelelő stabilitása azonban nélkülözhetetlen a mindennapi mozgások helyes és betegségeket megelőző kivitelezéséhez. Kell a járáshoz, üléshez, fekvéshez, dobáshoz, előre hajláshoz, talajról tárgy felemeléséhez, forgáshoz, forduláshoz, polcról tárgy leemeléséhez stb.

Mindezek által nélkülözhetetlen a munkahelyen, a házi munkában és a szabadidős foglalkozásoknál, a pihenésnél stb. egyaránt. Gerincünket stabilizáló képletek megfelelő erősségének hiányában csupán idő kérdése mikor alakulnak ki fájdalmakkal, életminőséget romboló korlátozásokkal a megbetegedések (pl. porckorongsérv, izomfájdalmak, krónikus derékfájás stb.). Mi a PhysioVit-nél sokat teszünk a prevenció érdekében is.

Ezért végezzük a korrektív tréningeket (SportAcademy - Corrective Method), vagy ezért indítottuk el a BodyCore stabilizációs programot. Mindkettőnek célja a MAG, a POWER-ZÓNA stabilizációjának megteremtése, a gerinc felkészítése a mindennapi élet kihívásaira, ezáltal pedig a patológiás mozgásszervi bántalmak kialakulási esélyének, vagy rosszabbodásának a mindennapi mozgásokban rejlő kockázatok miatti minimalizálása.

Nézzük a lehetőségeket:

1.) SportAcademy - Corrective Method a PhyDoArt programunk része, amelyet minden páciensünk számára kínálunk napi rendszerességgel a gyógykezelések idején reggel 9:00-18:00 közötti foglalkozások keretében. Hogyan néz ki a PhyDoArt pl. gerincsérves betegeknél? Részletek itt: http://www.physio-vit.hu/index.php/physiovit-hirek/250-phydoart-program-gerincserves-pacienseknel

2.) Csütörtökönként csoportos és egyéni órák keretében pedig a BodyCore tréningeket tartunk, amely egyéni, vagy csoportos órák formájában érhető el vendégeink számára. BodyCore tréningekről részletek itt olvashatók: http://www.physio-vit.hu/index.php/egeszsegkozpont/bodycore-trening

Egész életen át tartó felépülési és átépülési folyamatok a csontokra is jellemzők. A csont szilárdságát elsősorban különféle mészsók adják, rugalmasságát pedig kötőszöveti rostok biztosítják. Csontjaink átépülése kb. 30-35 éves korig a mindenkori életvitelhez alkalmazkodik. Például egy sportoló, aki sokat mozog, tekintélyes csontállományt épít fel, míg vele szemben egy nem sportoló személy, aki állandóan a számítógép előtt ül lényegesen kisebbet. Minél erőteljesebben dolgoztatjuk az izomzatot edzésekkel, annál stabilabb a csontozat is. Ez a törvényszerűség idősebb korban is érvényes.

A csontozat tömege körülbelül 35 éves kortól kezdve folyamatosan csökken. Az évi 0,5-1 százalékos átlagos veszteség 70 éves korra már a teljes csontállomány harmadát jelentheti. A csökkenés akkor válik veszélyessé, ha ezt a mértéket meghaladja 1-2,5 % /év.

Mit jelent az oszteoporózis (csontritkulás)?

A csontok szerkezete, terhelhetősége romlik, kevésbé tud ezáltal ellenállni a rá ható erőknek, sérülékennyé válik, könnyebben törik. Oszteoporózisnak kétféle típusa létezik, az elsődleges és másodlagos. Az elsődleges oszteoporózis korfüggő, de úgy is mondhatnánk, hogy viselkedésfüggő. Nőknél gyakoribb a kialakulása a változó kor miatt bekövetkező hormonális alakulások miatt, amikor akár 10-15%-os veszteség is előfordulhat.

A csont veszít szerves és szervetlen állományából egyaránt, és mire az első tünetek megjelennek, már évi 2-2,5 %-os veszteséggel számolhatunk. Az életkor előrehaladtával azonban szinte mindenkinél kialakul a csontvesztés folyamata, ami bizonyos szemszögből szemlélve egyenes arányban van a viselkedéssel, mozgás a helyes tréning mennyiségének csökkenésével. Másodlagos oszteoporózis mindig valamely más megbetegedés kísérője lehet. Pl. Cushing-kór, rachitis, bizonyos gyógyszerek mellékhatása (pl. szteroidok), de a dohányzás, alkoholfogyasztás, nagy mennyiségű koffein fogyasztás szintén kedvezőtlen hatással van a csontok állapotára.

Amennyiben az oszteoporózis prevenciójáért, csontvesztési folyamat megállításáért szeretnénk tenni, akkor egy észerű megoldás lehetséges számunkra, a helyes táplálkozás és a célzott tréning! Fontos változtatni táplálkozási szokásokon, valamint a mozgás mennyiségén és minőségén. Testünk minden szövetének - így a csontszövetnek is - megvan az átépülést segítő, helyes terhelése, ezt használjuk ki a tréningek során. Természetesen emellett fontos a megfelelő arányú nyomelem pótlás (pl. Ca2+) és D vitamin pótlás is. Ez utóbbi a napfény segítségével biztosított. Sokat sétáljon a szabadban, nagyon jó hatásúak a Nordic Walking túrák, hiszen a test izmainak 90%-át megmozgatják, azonban ez általánosan, elegendő.

Az oszteoporózisban szenvedő Pácienseink részére egyénre szabott edzéstervet dolgozunk ki, amely a csontszövetet célozza meg és összpontosít azoknak az ingereknek az állandó jelenlétére, amelyek a csontátépülési folyamatokat helyes irányba terelik. A csontszövet struktúráját nyomó- és húzóerők határozzák meg. A tréningprogram az ingerek maximális megteremtését célozza meg speciális izomerősítő gyakorlatokkal, individuálisan az első vizsgálat alkalmával kitöltött teszt alapján

Elsősorban nők szenvednek oszteoporózisban, a csonttömeg drasztikus csökkenésével járó betegségben. 90 éves kor után minden harmadik nőnél előfordul gerinctörés, s az ilyen esetek egyre gyakoribbak. A legújabb vizsgálatok bizonyították, hogy az oszteoporózisos megbetegedés veszélye (elsősorban 39 éves korig) rendszeresen végzett izomerősítéssel csökkenthető. Minthogy a csontra gyakorolt erőhatás az izmok eredési és tapadási pontjain keresztül tevődik át a csontra, az edzéssel a szöveti struktúrát is erősíthetjük. A csontok ásványianyag-tartalma alapján mérhető a csont tömege, mely (a vérképző csontvelő mellett) a csontváz szilárdságát alakítja ki. Egy müncheni vizsgálat során 28 fiatal, 27 év körüli nőt választottak ki, akiknél dinamikus munkavégzés, vagyis edzés közben meghatározták a közelítő és távolító izmok maximális terhelés hatására mutatott maximális erőkifejtését. Majd egy olyan eljárással, mellyel az ásványianyag-tartalom mérhető, a combnyak, az alkar és a gerincoszlop ágyéki szakaszának csontsűrűségét mérték. Az edzésben levő kísérleti alanyoknál minden vizsgált csontterületen magasabb volt az ásványianyag-tartalom értéke.

A csontszövet helyes irányú átépüléséhez további specifikus ingerekre van szükség. A tréningek során mi ezt a szöveti terhelést biztosítjuk egyénre szabott edzésprogramok összeállításával.

Információ kérése érdekében hívja ügyfélszolgálatunkat vagy írjon a képernyő jobb alsó sarkában megjelenő chat vonalon!

Telefonos elérhetőségünk munkanapokon 9:00-18:00 óra között a következő: +36 1 790 9900

Szerencsére ma már a modern fizioterápia hazánkban is egyre inkább teret nyer, előtérbe kerül, vagyis a rehabilitáció centrumában elsősorban az aktív rehabilitáció áll. A fizioterapeuta ma már a "kezelő" szerepét kibővítve feladatait koncentráltan a kísérő, a tréner szerepkörével kombinálva látja el. Ezzel párhuzamosan változik a páciensnek adható kezelések tárháza is a passzív befogadó terápiákról az aktív tréningek irányába. Ezalatt természetesen nem a klasszikus gyógytorna gyakorlatok értendők. Mindezekhez speciális személyi felkészültség, szakirányú képzettség kell.

További változások az alkalmazott diagnosztikus lehetőségekben is vannak. A specifikus strukturális diagnózist egyre inkább a funkcionális diagnosztika és analízis váltja fel.

Specifikus diagnosztika egészen pontosan leírja mely struktúra károsodik, ezt hogyan lehet kezelni és a manuális technikák különböző formáinál mindez fontos szempontként van feltüntetve. Sajnos ez a diagnózis így megbízhatatlan, nem reprodukálható, nem specifikus, sok esetben haszontalan. Nem hasznosítható pl. a krónikus megbetegedések kezelésénél, rehabilitációjánál. Az "aspecifikus" megnevezések pontosan kifejezik a strukturális diagnózis felállításának képtelenségét.

Sokkal inkább funkcionális diagnózison van a hangsúly, amely az aktív rehabilitációban nélkülözhetetlen a célok és a cél elérése érdekében alkalmazott módszerek meghatározásához. A modern fizioterápiát már nem lehet elképzelni az aktív rehabilitáció nélkül, mert ez az egyetlen lehetőség a páciens terhelhetőségének, terhelhetőségi szintjének emelésére. Ezen a szinten már nincsenek passzív terápiás módszerek a funkcionális terhelhetőség elérésének céljából.

Aktív rehabilitáció elemeinek összeállításához nem elegendő csupán tornagyakorlatokat ismerni. Szükség van a tréninglehetőségek, a terhelhetőségi variációk, az adaptációs folyamatok, a sebgyógyulás fiziológiás folyamatainak, a szövetek fiziológiás működésének ismeretére is. A funkcionális diagnózis felállításával válik majd világossá a probléma/fájdalom valódi oka, amely a munkát, a sporttevékenységet, a mindennapi mozgásokat/mozdulatokat zavarja, illetve láncreakciót indít el a testben, hiszen lokális problémáról már rég nem beszélhetünk!

A fájdalmas mozgásokat el kell kerülni! Ezt a haszontalan útmutatót a rehabilitációban sajnos nagyon gyakran lehet hallani és nagyon gyakran alkalmazzák is! Eredménye hosszabb távon negatívan befolyásolja a páciens terhelhetőségét, meghosszabbítja a rehabilitációs időszakot.

Az aktív rehabilitáció céljainak legtökéletesebb elérése érdekében milyen területekre, milyen eszközökkel érdemes koncentrálni? Elsősorban a szabad súlyzókat érdemes használni. Ezek biztosítják ugyanis a hétköznapokhoz szükséges legjobb és legtökéletesebb alkalmazkodási lehetőségeket, azok gyors és hatékony elérését. Fitnesz gépek használata nem tilos, de azoknak soha nem szabad elsődleges szerepet betölteniük a rehabilitációban! Miért elsődlegesek a szabad súlyzók?

A koordináció a receptorok összehangolt csapatjátéka az analízis és a kontroll között, amelynek segítségével egy-egy specifikus mozgás létrejön. Amikor súlyzókkal tréningezünk, a legtöbb mozgásirány nem egy előre meghatározott úton megy végbe, ezáltal egy optimális és maximális koordináció biztosított, amely nagyon fontos szerepet játszik egy-egy gyakorlat kivitelezésénél rehabilitációban, prevencióban egyaránt.

Az aktív rehabilitációban nagy hangsúlyt fektetünk a balanszra, azaz az egyensúly megtartására zavaró körülmények között is (optikus, taktilis, akusztikus és mechanikus). Ez azért fontos feltétele a koordinációnak, mert a hétköznapokhoz szükséges biztonságot tudjuk vele megteremteni. Egy jó balansz kialakítása is a súlyzós edzésekkel valósítható meg. Szabad-súlyzós tréninggel a hétköznapokra felkészítve minden ízület stabilizálása megtanítható, ezáltal un. tiszta kivitelezés megvalósítható. A gépek, készülékek passzív stabilizációt tesznek lehetővé, amelyek a hétköznapok körülményeivel ellentétesek.

Sérülés után, vagy prevenciós célból fontos a proprioceptív feedback fejlesztése, hiszen a periartikuláris struktúrákból származó információk nélkülözhetetlenek a mozgásfolyamat kontrollálásához és koordinálásához. Nélkülözhetetlen bázis a stabilitás megteremtése, a koordináció és a balansz szempontjából ez a neuromuszkuláris tulajdonság szintén csak szabad súlyzókkal fejleszthető.

Szinkronizáció megteremtése az aktív rehabilitációban külön feladat. Egy perfekt bázist kell biztosítani a különböző izomcsoportoknak egy-egy mozgásirány, vagy mozdulat szabályos és helyes kivitelezése érdekében pl. egy tárgy talajról emelésének idején.

Nem elegendő a gyakorlatok elvégzése, azokat adaptálni kell a hétköznapi mozgásfolyamatokba, mozgásmintákba, a sportba. Gyakorlatok átvezetése, a transzfer biztosítása szintén nélkülözhetetlen elem, ha modern fizioterápiáról, aktív rehabilitációról beszélünk. Ehhez szükség van mozgás struktúrára (egyénileg kialakított izomzatra), koordinációra, szinkronizációra, stabilizációra stb. Szabad súlyzókkal ez a transzfer minden szempontból jól megvalósítható, a gépekkel nem. Amennyiben valakinek álló helyzetben van problémája, akkor álló helyzetben kell tréningezni, nem pedig a kezelőágyon, vagy egyéb, a transzfert nem biztosító pozíciókban. Technikai variációk tárháza áll lehetőségként a tréner és vendége, a fizioterapeuta, a sportfizioterapeuta és a páciens előtt a szabad súlyzók alkalmazásával, variálható a pozíció, a testhelyzet, a mozgásminta, a mozgásirány stb. Ez a rendkívüli szabadság kell a rehabilitációhoz, a megelőzéshez!

Különböző vizsgálatok mutatják, hogy a szabad súlyzók használata sokkal hamarabb biztosítja az erőfejlesztést, mint a gépeken végzett tréningek. Jó példa erre, hogy a klasszikus erőfejlesztő programokból soha nem hiányozhat a basic squat és a deadlift.

Szabad súlyzókkal lehetőségünk van koncentrikus gyorsulást és excentrikus fékezést gyakoroltatni. Gondoljunk a ciklusos explozív erőre és rugalmasságra, mint az aciklusos mozgások bázisára pl. dobásnál, ütésnél, ugrásnál, vagy egy nélkülözhetetlen tréninggyakorlatra a vállsérülések, a hát- és deréktáji panaszok prevenciójában, optimális rehabilitációs tréningjében. Az excentrikus és koncentrikus kontrakciók átmenetének gyakoroltatása (figyelembe véve a korábban leírt szempontokat) a helyes és nélkülözhetetlen neuromuszkuláris fejlődés elérése érdekében szintén csak a szabad súlyzók alkalmazásával végezhető (Golgi- ínorsó-izomorsó).

Minél több izomcsoport igénybevételére kerül sor a tréning során, annál nagyobb lesz a hormonális válasz, ezáltal a tréningeffekt. Az, hogy milyen hormonok vállnak szabaddá, befolyásolható a szabad súlyzós gyakorlatok tempójával, szünetidejével, szériaszámával, terjedelmével.

További nagy előnye a súlyzós edzéseknek, hogy a vendég, vagy páciens otthonában is tudja folytatni a tréningeket individuális, a számára kidolgozott komplex edzésterv alapján. Így tovább stabilizálható az eredmény és megtartható a kifejlesztett szint a hétköznapi mozgások, mozgásminták esetében védelmet biztosító stabilitás. Ez pedig fontos a prevencióban!

Az elkövetkező néhány évben egyre több fizioterapeuta kapcsolódik be a modern sportolói rehabilitációs szemléletbe megnyitva ezáltal az utat egy, a jelenleginél is hatékonyabb sportrehabilitációs irányzat felé, amely az alkalmazott koncepciók sokszínűségét rejtve egyaránt alkalmas lesz a krónikus megbetegedések kezelésére, illetve a sportsérülések  modern szemléletű rehabilitációjára a kórházakban és a fitness- és/vagy sportközpontokban egyaránt.

Kanyó Ildikó, Sportfizioterapeuta (DOSB)- PhysioVit