Sok szakember számára mindennapos tevékenység megfigyelni az emberi test eltéréseit különböző síkokhoz, tengelyekhez és egyik oldalt a másikhoz viszonyítva, elölről, hátulról és oldalnézetben. Meghúzni a síkokkal párhuzamos fiziológiás tengelyeket, azokat viszonyítani az emberi test meghatározott (nagy könyvekben leírt) anatómiai pontjaihoz, ennek alapján viszonyítani talán már az előképzettségekből adódóan minden nálunk megforduló szakember számára ismerős.

Mit mutat meg mindez?

A testrészek egymáshoz viszonyított pozícióját a térben. Ugyanakkor azt nem ismerjük meg ebből a vizsgálati menetrendből sokszor, hogy miként alakul az egymásra épülő testrészek, a szomszédos testrészek egymásra hatása működés, terhelés közben. Hogyan reagálnak a testrészek egymáshoz viszonyítva az izmok, szalagok, inak stb. oldaláról nézve, vagy a kinematikai láncok, funkcionális vonalak egymásra hatásának függvényében. A gyakorlatban mindez nagyon fontos egy szakember számára ahhoz, hogy a kiváltó okokat és azok következményeit elemezni tudja, képes legyen ezt/ezeket megérteni. Ebből következően tudja majd, hogy hová kell nyúlni, hová kell a kezelési területeket lokalizálni és azt a lehető legrövidebb időn belül célirányú terápiás technikával megszüntetni.

A testtartáselemzés statikus pozíciókban is fontos szempont, de a mi gondolati rendszerünkben másodlagos, hiszen abból nem tudjuk meg, hová terelődnek a terhelési vonalak, hol van a problémák (mozgásbeszűkülés, fájdalom stb.) működés, azaz mozgás közbeni okozója. Ide más is kell, ha alaposak, megfontoltak akarunk lenni és a modern rehabilitációs szemléletet akarjuk képviselni.

Miért van erre szükség a gyakorlatban?

Ennek magyarázatára szeretnék egy esetet prezentálni, amely jól tükrözi az egymásra épülő testrészek terhelési, terhelés átvezetési viszonyait, amelyre a mozgásszervi vizsgálatkor szintén gondolni kell. Egy páciensünk kb. 3 hete meglévő erős, mozgás hatására fokozódó vállfájdalmakkal és kb. egy 1 hete fennálló kisujjba sugárzó fájdalommal, valamint éjjel-nappal meglévő zsibbadás miatti panaszokkal keresett fel minket. Mindezt elmesélve azonnal az izmokban és kötőszövetben rejtőző elváltozásokra gondoltunk, de kardiológiai kivizsgálásra is rákérdeztünk nála. Ez utóbbi eredményei rendben voltak. Teszteltük is a rotátor köpeny tagjait és egyéb váll körüli és váll környékére sugárzó izmok, izom-ín-kötőszöveti átmenetek speciális pontjait, illetve a váll területére sugárzó egyéb, távoli izmok nyomáspontjait, mely utóbbiak szintén erős, gyulladáshoz hasonló fájdalmat produkálnak a vállban és környékén.

Mivel a páciens elmondta, hogy kisujjba sugárzó fájdalma és zsibbadása van rendszeresen és ennek jellege cardio-pulmonális terheléskor nem változott, már csak 1-2 izomra fókuszálva vizsgáltuk a nyomáspontokat. De amikor elmesélte azt is, hogy korábban (a vállpanaszok megjelenése előtt kb. 4 héttel) becsípődött a dereka egy rossz mozdulat miatt, nem tudott járni. Egy gyógytornász ismerőse segítségét vette igénybe és ő manuálterápiával rendbe is hozta a derekát. Panaszmentessé vált. Utána elment crosfitt edzésre, 3-4 alkalommal, majd panaszai ezt követően jelentek meg vállában. Ezen beszámoló alapján már célirányosan a kiváltó okok között a hátsó kötőszöveti vonalakat vettük alapul. És azok vizsgálata során a palpációs tesztek és speciális mozgások használatával ki is derült, hogy az ágyéki gerincszakasz, valamint a váll közötti kinematikus terhelési láncok, funkcionális vonalak statikusan, mobilitásban csökkentek, ami azért rossz, mert korlátozottá teszi a vállöv- és vállízület szabad mozgásait. Ebből adódóan minden terhelés - főleg a sport, ezen belül a crossfit - túl nagy nyíró erők jelenlétét adja a kötőszöveti vonalak vezetésén át az izmokra, különös tekintettel az izom-ín átmenetre és ebből kettő alap robléma is lehet.

Egyszer a rigiditás növekedésével az izom leggyengébb pontján (eredés és/vagy tapadás) nyomásérzékenység, majd gyulladás, másrészt az izomhasban, vagy izom-ín átmenetnél fájdalmas csomók, un. triggerpontok jelenhetnek meg. Egyéb irányban is kellene elemezni, ha a tünetek ezt indokolttá teszik, de jelen problémakör esetében e kettő analizációs irány elegendő volt a kiváltó okok és a következmények feltérképezése utáni effektív terápiás terv felállításához és kivitelezéséhez. Ehhez a panaszmentesség eléréséig egy kezelés elegendő volt.

Nagyon fontosnak tartom a helyes feltérképezést az állapotfelmérés során, hiszen a szöveti reakciók, a tesztelések közbeni fájdalom jellege, a speciális tesztek közben végzett kompenzációk stb. mutatják meg igazán a problémák forrását a statikus testhelyzetben mért/megfigyelt eltérések helyett. Mindezt mozgás közben, speciális tesztelési sorozatok közben figyelhetjük majd meg. Szeretnénk, hogy a jelenleginél is több szakember tudjon ezekbe a speciális vizsgálati rendszerekbe betekinteni. Ebből a megfontolásból indítottuk a funkcióra és a terhelési láncokra alapozva un. "Funkcionális diagnosztika és analízis" témakörben kizárólag egészségügyi és sporttudományi területen tevékenykedő, erre vonatkozó előképzettséggel rendelkező szakembereknek szánt képzésünket.

Akik e speciális mozgásszervi vizsgálatot szeretnék panaszaik okának megismerése érdekében igénybe venni, szintén kedvező hírrel számolhatok be, hiszen a Rehab Akadémián szakembereink segítségével 3 helyszínen is elérhetők ezen szemlélet szerinti vizsgálati rendszereink.

Cikket írta: Kanyó Ildikó (gyógytornász, Sportfizioterapeuta/PhysioVit Group)

 Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.