A Dorn terápia egy hatásos kezelési forma krónikus és akut fájdalmaknál, zsibbadásnál, aszimmetrikus testásoknál, izomfájdalmaknál, gerincműtétek után, alsó végtagi hosszkülönbséggel járó mozgásszervi betegségeknél. A terápia kb. 60perces, 90 perces kezelés, általában 2-5 alkalommal, heti 1x. A páciens minden kezelés után kap házi feladat gyakorlatokat, melyeket naponta kell végeznie.

Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a gerincoszlop és egyéb ízületek területén jelentkező funkciózavarok, blokádok nagyon jól kezelhető Dorn terápiával. Különösen a komplex összekapcsolt fájdalmak jó indikációk. Ezen kívül a terápia alkalmas egyéb más megbetegedések kezelésére is, melyek direkt vagy indirekt úton kapcsolatban állnak a csigolyákkal.

A Dorn terápia nem csak egy kezelés, annál kicsit több. Nem csak ízületi blokádot korrigálunk. Az izomzaton és ízületi rendszeren kívül kezeljük a meridiánokat és a csigolyához tartozó belső szervek működésére is pozitívan hatunk. Lokális és általános hatást egyaránt kiváltunk a páciens szervezetében. A terápia egy egységes koncepció (elgondolás, terv, felfogás, felépítés) mivela gerincoszlop kezelése kifejti hatását nemcsak más ízületekre, testrészekre, hanem a belső szervi és pszichés működésekre is. A páciens mindig közreműködik az egyórás kezelés ideje alatt. A korrekciók hirtelen mozdulatok, passzív nyújtások nélkül dolgozik, nagy hangsúlyt fektetve a páciens aktivitására. Ezért a kezelés alatt a páciens tudja kontrollálni a korrekció erősségét is.

A legtöbb Dorn terapeuta páciensét kb. egy óráig kezeli. Ez alatt az idő alatt lehetőség van egy átfogó, részletes vizsgálatra, a páciens valamennyi ízületének kezelésére, illetve korrekciós gyakorlatok megtanítására is.

Dorn terápia kezelés lefolyása:

1.) lépés: Dorn terápia kezdete előtt a kezelő alaposan kikérdezi páciensét. Minden kezelést meg kell előznie a terápiáról szóló részletes tájékoztatónak, valamint egy széleskörű, alapos, körültekintő betegvizsgálatnak.

2.) lépés: Ezt követően háton fekvő helyzetben történik az alsó végtag hosszkülönbségének vizsgálata, majd eltérés esetén annak megszüntetése – súlyos és komplex patológiás elváltozás esetében pedig a javítása. Az a lépés a terápia alapja, hiszen az alsó végtag hosszkülönbségének javítása vagy megszüntetése nélkül nem tudjuk a medence gerincoszlop kezelését megfelelően elvégezni.

A korrekció közben a terapeuta mindig kommunikál páciensével, megtanítja neki azokat a gyakorlatokat, amelyeket korrekció közben kell végeznie. A kezelés közben önkorrekiós gyakorlatok betanítása is történik, annak tudatosítása érdekében, hogy a gyakorlatokat minden nap önállóan is el kell végezni. A páciens már ekkor érzi és látja szervezete reakcióit, megérti a gyakorlatok értelmét.

3.) lépés: Az alsó végtag ízületeinek korrekcióját követően a terápia álló helyzetben folytatódik tovább. Így kerül sor – egy alapos vizsgálatot követően - a medence beállítására, a medence és a keresztcsont közötti ízület, a keresztcsont és az ágyéki – háti gerincszakasz alsó részén lévő csigolyák korrigálására. A gerinc csigolyáinak mobilizálása közben a páciens szintén gyakorlatokat végez.

4.) lépés: A felső háti gerincszakasz korrekciója ülő helyzetben történik. Ekkor a páciens egyik vagy másik oldali felső végtagjával – vagy mindkettővel egyszerre - végez gyakorlatokat. A háti gerincszakasz korrekcióját követően, a páciens állapotától függően sor kerülhet a bordák ízületeinek, a vállöv ízületeinek kezelésére is.

5.) lépés: A nyaki gerincszakasz kezelésénél a páciens ülve marad, a terapeuta kitapintja majd kezeli a nyaki csigolyákat. A kezeléskor a páciens a fejét állandóan jobbra-balra forgatja lassú tempóban.

6.) lépés: A gerinc kezelése után a kezdeti panaszoktól függően fontos még, a felső végtag ízületeinek kezelése is.

7.) lépés: A kezelést követően adunk a páciensnek egy frissen kinyomtatott, fotókat is tartalmazó gyakorlatsort azokból a gyakorlatokból összeállítva, melyeket a terapeutától kapott. Az általunk kiadott jegyzetek tartalmaznak ezen kívül hasznos információkat, betartandó instrukciókat, szabályokat is.

A gyakorlatban előfordulhat, hogy - a Dorn terápia kezdete előtt végzett vizsgálat eredményétől függően - a terapeuta szükségesnek ítéli meg egy bevezető Breuss masszázs elvégzését. Mindezt azért, hogy meg tudja teremteni a Dorn terápiánál alkalmazott könnyebb manuális korrekció lehetőségét. Ugyanakkor egy gerincregeneráló „porckorongmasszázs” (Breuss masszázs) jó levezetője lehet egy Dorn terápiának, hiszen segíti a regenerációt. Ettől függetlenül a Dorn terápia és a Breuss masszázs alkalmazható önállóan is.

Írta: Kanyó Ildikó, Nemzetközi Dorn instruktor

A Dorn terápia nem csontkovácsolás, attól sok tekintetben eltér. A cél ugyan az, hogy a deformitások korrekciójára való törekvés azonos, de a módszer különböző. A kriopraktika nagyon hatékony és biztos terápia tud lenni, és megmutatta, hogy helyes technikával meglehetősen rizikómentes.

A Dorn terápia a követkesző pontokban különbözik a csontkovácsolástól:

1. A korrekció kézzel végzett nyomással és érzéssel történik.
2. Dinamikus – a páciens korrekció közben mozog.
3. Eltereli az izomzat figyelmét.
4. A korrekció sok ismétléssel végezhető.
5. A páciens nem passzív korrekció közben, hanem aktívan együttműködik.
6. Minimális kontraindikációja van.
7. Meglehetősen rizikómentes
8. A terapeuta kezelés közben állandóan kommunikál páciensével. Kezeléskor részletes magyarázat szükséges.
9. Számos önkorrekciós gyakorlattal egészül ki.
10. A kezelés ideje elérheti (néha meg is haladja) az egy órát.

A Dorn terápia nagyszerű hatásai sokak számára a mai napig nem ismert, hiszen a terápia még nem annyira elterjedt, mint amennyire kellene. Bízom abban, hogy a jövőben ez viszonylag gyors tempóban változni fog. Egyre több terapeuta fogja majd alkalmazni ezt a nagyszerű gyógyítóhatásokat magában hordozó manuális technikát.