+36 1 790 9900 | WhatsApp: +36 70 311 1094 | « Ügyfélszolgálat 900 - 1800 | Hírlevél »
 
   
  
 
Kosár
0 Termékek - 0 Ft
A kosara üres!

Elemek megjelenítése címkék szerint: karzsibbadás

szombat, 30 Március 2019 06:25

Deréktáji panaszok a karzsibbadás hátterében.

Egy igen érdekes és terapeuták számára nem elhanyagolható, a háttérben lapuló kapcsolati rendszert szeretnék ma bemutatni, amely jól tükrözi a kötőszöveti terhelési vonalak háttérben működő összehangolt kapcsolati rendszerét és azt a szemléletmódot, amely sikeres állapotfelmérést és kezelést eredményezhet a gyakorlatban a kötőszöveti terhelési vonalak analizálása és kezelése által egy-egy adott problémára vonatkozóan, ugyanakkor kizárólag az egyéni terhelési sajátosságok figyelembe vételével.

Gerincpanaszok, mint kiinduló probléma, majd ennek hatására aktiválódott terhelési vonalak

A közelmúltban történt, hogy megkeresett minket egy 40-es éveiben járó sportoló egyre erősödő vállfájdalmakkal, illetve emellett a kisujjat is magában foglaló időszakosan jelentkező zsibbadásokkal. Elmondása szerint ezek a tünetek aztán erősödtek jelentősen, mikor intenzív kargyakorlatokat végzett súlyzóval, vagy kötelet mászott, vagy saját testsúlyos gyakorlatokat csinált az edzőteremben.

Ezen panaszok hallatán, mivel azok intenzív izommunka miatt fokozódtak gondolataink első körben lokális lágyrész elváltozásra, kötőszöveti tónusproblémákra, deformitásra, illetve sarcomer problémára (pl. triggerpont és ennek következményei) fókuszálódtak. Azonban páciensünk elmondása szerint a panaszok megjelenése előtt kb. 3 héttel intenzív deréktáji panaszokkal, fájdalmakkal kezelték, amely hirtelen történő, kerti munka közben rosszul végrehajtott előrehajlás miatt jelentkezett. A deréktáji panaszok viszonylag gyorsan, 2 alkalommal végzett manuálterápiára rendeződtek gyógytornászánál, így többet nem is jöttek elő a derekánál a fájdalmak. Annyira jó lett a dereka, hogy azonnal el is kezdte az edzéseket és 2-3 nap múlva jelentkeztek először a vállpanaszok.

Egymásra hatások és az időfaktor

Meghallgatva ezeket az egymás utáni történéseket, figyelmünk azonnal tágabb értelemben vett kötőszöveti terhelési vonalakra koncentrálódtak mind paretális, mint pedig vicerális oldalról. Tekintettel arra, hogy a parietális és vicerális érintettséget viszonylag gyorsan meg lehet speciális tesztsorozatok végrehajtásával különböztetni, így hamar diagnosztizálható volt a parietális érintettség, viscerális letapadások nélkül (az akut probléma szemszögéből nézve)

Fasciaháló és a funkcionális tesztek a terhelési vonalak függvényében

A funkcionális fasciateszteknél az volt megállapítható, hogy a lumbális gerincet a felső végtaggal hátul postero-mediálisan, valamint postero-laterálisan futó kötőszöveti terhelési vonalak mentén egyaránt provokálható a kar és ujjzsibbadás, miközben a páciens lumbális fasciális elemeit teszteltük a hátsó régióban. A combra vonatkozó teszteknél szintén előidézhetők voltak a panaszok és ez végig követhető volt a vádliig bezárólag. Közvetlenül a kar mozgásainál a vállövi-vállízületi tesztekén azonban lokális panasz is észrevehető volt, mégpedig a rotátor köpeny tagjainak érintettségét jelezve. Ezt azonban a kötőszöveti terhelési vonalak miatti másodlagos, de nem elhanyagolható problémának, azaz kötőszöveti láncok feszülése miatt kialakult következménynek tekintettük, melyet egy kezeléssel -viszonylag könnyen - helyre is hoztunk a musculus supraspinatis, a musculis infraspinatus, a musculus terres minor és a musculus terres major aktív triggerpontjainak csillapításával, lazításával ezáltal a triggerponthoz tartozó kisugárzó un. "zónafájdalmak" megszüntetésével.

Ezt követően lágy, fájdalommentes fasciamobilizálást, illetve kötőszöveti lazítást célzó manuális terhelést, majd fasciatréning gyakorlatokkal nyújtást végeztünk még további 3 alkalommal a panaszok teljes megszüntetéséhez, hogy páciensünk ezt követően viszonylag hamar el tudjon kezdeni ismét fájdalomtól mentes viszonyok között, irányításunk alatt szabadsúlyzós tréninget és saját testsúlyos gyakorlatokat végezni.

 

Fasciaterápiák? Sokoldalúság és komplex egység szemszögéből tekintve

Szemléletünk alapja a funkcionalitásban és komplex szerkezeti egységben működő fasciaháló és annak működése. Mindezen háló fontossága, terápiákban mutatott nélkülözhetetlensége a fent vázolt eset kapcsán is megmutatkozik. Erről egy korábbi cikkünkben már részletesen írtunk itt: Fasciaterápiák - Az élet folyójának bűvöletében.

 

Cikket írta: Kanyó Ildikó, gyógytornász, sportfizioterapeuta (DOSB)

 

Kérje a témában profi gyógytornászaink, sportfizioterapeutáink tanácsát a módszerről itt: +36 1 790 9900

 

 Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.

 

csütörtök, 15 Március 2018 03:24

Fájdalmas izomcsomók és a szúró mellkasi fájdalom.

A hétvégén megtartott Trigger- és Tenderpont terápia képzésen, amely az izmok lágyrész manuálterápiás lehetőségeinek egy szeletével foglalkozott nagyon érdekes kérdéskör került elő, amely véleményem szerint most mindenki számára tartogathat érdekességeket, ezért is készítem el mai bejegyzésem a témában. Az érdeklődői kérdés arra irányult, hogy hogyan foglal helyet a harántcsíkolt izmokban található csomók kezelése a mozgásszervi diagnosztikában, illetve mikor tudjuk, hogy a triggerpontok kezelését kell alkalmaznunk nekünk, gyógytornászoknak. Ennek bemutatására íme egy példa, amely az életminőséget is jelentősen befolyásoló erős, mozgás hatására fokozódó fájdalmak gyors lokalizálásában lehet iránymutató és nyújthat segítséget.
 
A napokban egy érdekes és egyben tanúságos problémával keresett meg engem egy kétségbeesett, erős, nehezen múló mellkasi fájdalmakkal küzdő sportoló. A fiatal páciens állandóan fennálló, mozgás és bizonyos testtartás változások esetén előjövő szúró mellkasi fájdalomról panaszkodott a szegycsonti régióban elől és hátul a lapockák között. Ez a kínzó fájdalom a mindennapi munkát, a sporttevékenységet erősen zavarta már évek óta, a kínzó fájdalom elviselhetetlenné vált. Ugyanakkor a probléma nem volt "elhanyagolva", hiszen a fiatal páciens orvostól orvosigjárt, ahol megállapították, hogy nincs a háttérben szív eredetű megbetegedés (amely szintén kiválthatja az erős mellkasi fájdalmakat), vagy gerincsérv, illetve rendszeres masszázs, gyógytorna, eletkroterápia szintén biztosította az izomzat, a gerinc állapotának javulásá. A testtartásában az évek óta fennálló, munka és a sportaktivitás (crossfit) miatt egyaránt meglévő egyoldalú terhelés minimális asszimetriát okozott.
 
Alapjában véve egy letapadt kötőszöveti lánc részlete, vagy a mellkason elől, illetve hátul elhelyezkedő izomspazmus, izomcsomó, csigolyablokk miatti lágyrész elváltozás okozhat az említett zónákban helyi szinten is fájdalmakat, azonban a páciens rendszeres gyógytorna és masszázskezelésnek, illetve orvos által végzett lökéshullám terápiának volt az elmúlt időszakban kitéve, ezáltal nem volt semmiféle csontos, ízületi, vagy lágyrész elváltozás az említett fájdalmas zónák területén, csak az állandó és kínzó fájdalom.
 
Ebből adódóan az állapotfelmérés után azonnal kizártam bizonyos régiók kezelését, pl. a fájdalmas zóna közvetlen, manuális technikával végzett területét is, hiszen ott sem izomcsomó, csem csigolyablokád, idegbecsípődés nem volt. A funkionális terhelés, a mindennapi testartások, az esetleges asszimetrikus terhelések/provokálásának szemszögéből kezdtem vizsgálni az egyéb kezelendő zónákat, területeket, melyek távoli izomtani, vagy belső szervi kapcsolatban lehetnek a mellkassal, az ott megjelenő fájdalmakkal.
 
Így jutottunk el az állandó karemelés miatti supraclaviculáris háromszöghöz és a musculus scalenus anterior, medius és posterior izmokhoz, a I-II. bordához, ahol kőkemény myofasciális csomók/triggerpontok, csonthártya vastaagodások voltak. Ezek funkcionális provokációs próbái, manuálterápiás tesztjei jelezték is a szúró mellkasi fájdalmak at, azok megjelenését a beteg által rendszeresen panaszolt zónákban. Így hát a manuálterápiában azonnal az izomegyensúly helyreállítására kezdtünk fókuszálni és már 1 órán belül érezhető eredménnyel, enyhülő mellkasi fájdalmakkal.
 
Természetesen az első terápia folytatódik, hiszen a lazításokat követően az izomegyensúly felbomlását és az izomcsomók kialakulását okozó tényezők megszüntetésére kell majd fókuszálni, ami a stabilizáló, korrekciós tornával fejeződik be.
 
Összességében a példa alapján kiemelendő, hogy a nem múló, időszakosan visszatérő fájdalmak forrásának felkutatása, a vázizmokban található triggerpontok lokalizálása, speciális vizsgálata, kezelése szinte napi rendszerességgel előjön a rehabilitációs, sportrehabilitációs terápiák, tréningek során és szinte kihagyhatatlan a gyors állapotjavítás, fájdalomcsillapítás érdekében végzett manuális technikák sorából. Miért? Az izomcsomók helyének és a hozzájuk tartozó testi zónák ismerete biztosítja, hogy a terapeuta azonnal felismerje a kínzó fájdalmakat, izomerő és mozgástartomány csökkenést, esetleg érzészavarokat okozó izompontok helyét és néhány kezeléssel meg tudja azt szüntetni.
 
 
Cikket írta/szerző: Kanyó Ildikó (gyógytornász, sportfizioterapeuta/PhysioVit Group)
 

Tisztelt Olvasó! Felhívjuk a figyelmet arra, hogy jelen cikk szerzői jogi védelem alatt áll. A cikk, vagy egy részének bármilyen felhasználásához ( másoláshoz , fordításhoz stb.)  a szerző előzetes írásbeli engedélye szükséges. A szerzői jog megsértése súlyos jogi következményeket von maga után.

 

Kérje a témában profi gyógytornászaink, sportfizioterapeutáink tanácsát a módszerről itt: +36 1 790 9900

PhysioVit® központ

physioVit kozpont

Top

Honlapunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy az Ön számára a legjobb böngészési élményt nyújtsa.
A weboldal használatával Ön elfogadja jelen felhasználási cookie-kat.