+36 1 790 9900 | WhatsApp: +36 70 311 1094 | « Ügyfélszolgálat 900 - 1800 | Hírlevél »
 
   
 

Elemek megjelenítése címkék szerint: TMI

Koncentrációs zavarok, szemfáradtság, szemszárazság, fejfájás, fülzúgás, fogcsikorgatás, nyaki fájdalom – Tudja mi a közös bennük? Az állkapocs-ízület.

Ismerős, hogy:

  • munka közben „elúszik” a figyelme,
  • estére fárad a szeme, homályosabban lát,
  • gyakran fáj a feje,
  • éjszaka fogcsikorgatásra, állkapocsfeszítésre ébred,
  • néha zúg a füle,
  • húz, feszül a nyaka, a válla?

Ha ezek közül akár egy-kettő rendszeresen jelen van, érdemes egy olyan területre is figyelmet fordítani, amire kevesen gondolnak elsőre: az állkapocs-ízületre (rágóízületre).

Mi köze az állkapocs-ízületnek a koncentrációhoz, látáshoz, halláshoz és a nyaki panaszokhoz?

Az állkapocsízületet a koponya egyik csontja (a halántékcsont) és az állkapocscsont alkotja. Az állkapocs kétoldalt ízesül a koponyához, és körülötte rengeteg izom és egyéb lágyrész dolgozik összehangoltan:

  • rágóizmok,
  • nyakizmok elöl és hátul,
  • légzést segítő izmok,
  • mimikai izmok (gesztikuláció, arckifejezések).

Ezek az izmok izomláncokat alkotnak – vagyis ha valahol feszültség, túlterhelés jelenik meg, az „továbbgyűrűzik” a rendszerben.

Néhány hétköznapi példa:

  • Hosszan, mereven nézi a monitort → feszesek lesznek a szemmozgató izmok → változik a fej- és nyaktartás → megváltozik az állkapocsízület terhelése.
  • Stresszel, szorítja a fogát, éjszaka csikorgat → feszesek a rágóizmok → az állkapocsízületben nagyobb a nyomás → fejfájás, nyakfájás, fülzúgás is megjelenhet.
  • Rossz testtartással ül (előreesett fej, görnyedt hát) → a nyaki izmok túlfeszülnek → ez megváltoztatja az állkapocs helyzetét → idővel kattogás, fájdalom, fogkopás, koncentrációs nehézség is társulhat.

A kutatások szerint az állkapocsízületi (CMD – craniomandibularis diszfunkció) problémák gyakran összefüggnek (Okeson JP. Management of Temporomandibular Disorders and Occlusion. 8th ed. Elsevier; 2019.):

  • fejfájással,
  • nyaki fájdalmakkal,
  • fülzúgással,
  • koncentrációs zavarokkal.

Milyen tünetek utalhatnak állkapocsízületi problémára?

A mindennapokban ez sokszor nem „állkapocsbetegségként” jelenik meg, hanem szanaszét szórt panaszok formájában:

  • Fogcsikorgatás, fogszorítás – főleg éjszaka, de akár napközben is észreveheti, hogy „összeszorítja a fogát”.
  • Rágóizmok merevsége, feszülése – reggelre „beállt” állkapocs-érzés.
  • Szemfáradás, homályos látás, koncentrációs zavar – különösen hosszan tartó monitorhasználat után.
  • Szájnyitási nehézség, kattogás, fájdalom – amikor eszik, ásít, beszél.
  • Beszéd közbeni fáradtság, elcsukló hang, „nem jön a szó rendesen” – az izmok feszessége miatt.
  • Szájszárazság – a nyálmirigyek működésének zavara is társulhat.
  • Vérnyomás-emelkedés, fejfájás – a nyaki izmok feszessége és a rágóizmok túlműködése is szerepet játszhat.
  • Halláscsökkenés, fülzúgás – a fülben lévő apró csontocskákat (kalapács, üllő, kengyel) mozgató izmok feszessége miatt.
  • Nyaki, vállövi fájdalom, merevség – főleg ülőmunka, stresszes napok után.

Fontos: nem mindig az állkapocs a „főbűnös”. Előfordul, hogy a kiváltó ok:

  • a nyakcsigolyák környékén,
  • a szem területén,
  • fül-orr-gégészeti problémákban,
  • tartáshibákban,
  • belső szervi (viszcerális) letapadásokban keresendő.

De az állkapocsízület szinte mindig része a rendszernek, ezért nem érdemes kihagyni a vizsgálatból.

Kérdések, amiket érdemes magának feltennie

Ha szeretné kideríteni, lehet-e Önnél is állkapocs-ízületi érintettség, gondolja végig az alábbiakat:

  1. Hol, mikor, hogyan jelentkeznek a panaszai? Mióta tartanak, mi váltja ki őket?
  2. Van-e olyan mozgás vagy testhelyzet, ami enyhíti a panaszait?
  3. Van-e olyan mozgás vagy testhelyzet, ami kifejezetten ront rajtuk?
  4. Mikor volt utoljára fogászati kezelése? Milyen beavatkozás történt?
  5. Használ-e fogászati sínt? (pl. éjszakai harapásemelő)
  6. Volt-e mozgásszervi kezelésen (gyógytorna, manuálterápia, masszázs)? Mit tapasztalt utána?
  7. Mikor volt az utolsó rehabilitációs kezeléssorozata? Változtak-e tőle a panaszai?
  8. Mekkora szerepe van a stressznek a mindennapjaiban? Érzi-e, hogy stresszes napokon erősebben szorítja a fogát, jobban fáj a feje vagy a nyaka?
  9. Van-e hallásproblémája vagy szembetegsége?
  10. Szokott-e fájni a feje? Milyen jellegű, milyen gyakran?
  11. Vannak-e gerincpanaszai? Hol érzi (nyak, hát, derék)?
  12. Volt-e balesete, műtéte (pl. hasi, ízületi)? Mikor, hol és maradt-e utána panasz?
  13. Milyen cipőt hord nap mint nap? (magas sarkú, lapos, sportcipő)
  14. Mennyit és hogyan mozog naponta?
  15. Túlnyomórészt ülőmunkát végez, vagy fizikai munkát?
  16. Használ-e szemüveget? Új-e, vagy régi, megszokott darab?

Ha ezek közül legalább két kérdésre határozott „igen” a válasz, már érdemes elgondolkodni azon, hogy:

  • nem csak „ideges fejfájásról”,
  • nem csak „nyaki elalvásról”,
  • és nem csak „sokat ülök gép előtt, azért fárad a szemem” jelenségről van szó.

Miért nem elég „csak az állkapocsot kezelni”?

Az állkapocs-ízületi problémák ritkán elszigeteltek. A teljes testtartás, a légzés, a stressz-szint, a gerinc állapota, a lábboltozat (cipő!), a szem és a fül állapota mind-mind beleszólhatnak.

Ezért:

  • nem elég csak egy sínt feltenni,
  • nem elég csak „megmasszírozni” az állkapcsot,
  • nem elég csak fájdalomcsillapítót bevenni fejfájásra.

Az okot kell keresni, nem csak a tünetet kezelni.
Ehhez pedig komplex szemléletre van szükség: fogorvos, szájsebész, gyógytornász, manuálterapeuta, szükség esetén fül-orr-gégész, szemész együttműködésére.

Hol tudja az állkapocs-ízületét kivizsgáltatni?

Az elmúlt közel 15 évben Magyarországon kialakult egy olyan szakmai háttér, ahol fogorvosok, szájsebészek és gyógytornászok közösen foglalkoznak az állkapocsízületi problémákkal, ún. CMD-hálózat formájában.

Ők:

  • ismerik az állkapocsízület és a nyak-vállöv-testtartás összefüggéseit,
  • tudják, hogyan kell az állkapocsízületi működést elemezni,
  • segítenek a panaszok pontos lokalizálásában,
  • személyre szabott kezelési tervet állítanak össze.

Ha:

  • tanácsra van szüksége szakemberválasztásban,
  • szeretne egy gyors állapotfelmérést az állkapocs-ízülete működéséről,
  • szeretné megelőzni, hogy a most még „csak enyhe” tünetekből komolyabb problémák legyenek,

akkor a PhysioVit Sport és Rehab Akadémián várjunk állapotfelmérésre és tanácsadásra.

Regisztráljon "Gyógytorn-fizioterápia" időpontot, vagy hívja ügyfélszolgálatunkat munkanapokon 9:00-18:00 óra között és egyeztessen időpontot!

 

Logopédusként nap mint nap találkozik olyan páciensekkel, akiknél a beszéd, nyelés, hangképzés vagy artikuláció során valamilyen funkcionális eltérés, izomtónusprobléma vagy mozgáskoordinációs zavar észlelhető az állkapocs, a nyelv vagy a mimikai izmok területén. Ezek hátterében gyakran craniomandibuláris diszfunkciók (CMD), vagyis a rágóízület és a kapcsolódó struktúrák működési zavarai állnak.

A CMD-terápia és logopédia kapcsolódási pontjai:

  • Az állkapocsmozgás szabályozottsága szoros kapcsolatban áll a hangképzés, a beszédartikuláció és a nyelés mozgásmintáival.
  • A rágó- és mimikai izmok tónusának zavara befolyásolhatja a szájnyitás szögét, a hangadást és a beszéd tisztaságát.
  • A nyelvcsont alatti és feletti izmok diszfunkciója hatással van a nyelési mechanizmusra és a fonációra.
  • A rágóízületi aszimmetriák vagy instabilitások gyakran kapcsolódnak orofaciális diszpraxiához, beszédindítási nehezítettséghez vagy rezonanciás zavarokhoz.
  • A nyelés terápiájában ismert pozíciós és tartásbeli összefüggések is gyakran állkapocs- és fejpozícióhoz kötöttek.

Egyre több nemzetközi kutatás és multidiszciplináris terápiás szemlélet is megerősíti, hogy a logopédiai és craniomandibuláris terápiás megközelítések hatékonyan egészítik ki egymást.

Ajánló logopédusoknak:

Ezt a továbbképzést kifejezetten ajánljuk logopédus kollégák számára is, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni az állkapocs rendszer funkcionális zavarainak terápiájába. A képzés során gyakorlati eszköztárat kapnak a rágóízület és a kapcsolódó izomrendszer vizsgálatához, terápiás befolyásolásához – legyen szó akár beszédindításról, nyelési problémáról vagy hangképzési zavarról.

A képzés segít felismerni, ha a páciensek logopédiai tüneteinek hátterében állkapocsízületi zavarok állnak – ezáltal még célzottabb, eredményesebb terápiás terv állítható össze.

 

Miért különösen értékes a HALADÓ állkapocs-ízületi tanfolyam logopédusok számára?

A haladó tanfolyam olyan interdiszciplináris összefüggéseket és terápiás technikákat mutat be, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a száj-, hang- és nyelési funkciók működéséhez. A logopédusok számára ezek az ismeretek nemcsak a differenciáldiagnosztikát mélyítik el, hanem lehetőséget adnak komplex, testtudati és terápiás szemlélet beépítésére is a logopédiai gyakorlatba.

Pszichés hatások az állkapocs-ízületi rendszerre

  • A stressz, szorongás és érzelmi terhelés izomtónus-fokozódást, állkapocs-szorítást vagy bruxizmust okozhat, ami megzavarja a beszédhangképzést vagy a nyelési mintákat.
  • A tanfolyamon elméleti és gyakorlati órákon tanulhatják meg a résztvevők, hogyan ismerhető fel a pszichés eredetű izomfeszülés, és hogyan lehet hatékonyan oldani (pl. relaxáció, manuális lazítás, testtartás-korrekció).

Testi aszimmetriák – mandibula és medence kapcsolata

  • A testtartásbeli eltérések (pl. medencebillenés, gerincferdülés) hatással lehetnek az állkapocs és a koponyacsontok működésére is – így közvetve befolyásolhatják a beszédmozgások és a nyelés hatékonyságát.
  • A képzésen bemutatott funkcionális láncolatok és terápiás korrekciók segítenek felismerni ezeket az összefüggéseket és beavatkozni, különösen funkcionális dysphagia vagy beszédindítási problémák esetén.

A koponyacsontok (os temporale, maxilla) blokkjainak hatása

  • A haladó képzés külön figyelmet fordít a kranioszakrális és koponyacsonti eltérések állkapocsra gyakorolt hatásaira.
  • Logopédiai szempontból ez kiemelten fontos a rezonanciazavarok, nasalizáció, vagy légzésszabályozási zavarok terápiájában.
  • Az os temporale és maxilla elmozdulásai megváltoztathatják a temporomandibuláris ízület biomechanikáját – hatással lehetnek a beszédhangok képzésére, állkapocs- és nyelvmozgásokra.

Külső hatások és állkapocs diszfunkciók

  • Traumák, fogorvosi beavatkozások, vagy akár helytelen testhasználat is kiválthatja vagy fenntarthatja a TMI zavarokat.
  • A tanfolyam során a résztvevők megtanulják felismerni a külső okokat, és alkalmazni a célzott korrekciós és kompenzációs technikákat.

Izomlazítás nehezen elérhető területeken

  • Kiemelt hangsúlyt kapnak azok az izomcsoportok (pl. m. pterygoideus medialis/lateralis, m. digastricus), amelyek közvetlenül befolyásolják a beszéd és nyelés mozgásait, de manuálisan nehezebben kezelhetők.
  • A képzés gyakorlati blokkjaiban olyan speciális lazítási technikákat ismerhetnek meg a résztvevők, amelyeket akár logopédiai terápia előtt vagy mellett is alkalmazhatnak, a beszédmozgások előkészítéseként.

Speciális kezelési pozíciók és izomtechnikák

  • A képzés gyakorlati elemei lehetővé teszik a logopédus számára, hogy megtapasztalja és elsajátítsa azokat a testhelyzeteket és kéztechnikákat, amelyek elősegítik a rágóízület funkcionális egyensúlyát.
  • Ezek integrálhatók például a myofunkcionális terápiába, nyelési tréningbe vagy hangadás előkészítésébe.

Összefoglalva:
A haladó CMD tanfolyam nem csupán a rágóízület terápiájáról szól – hanem egy olyan holisztikus, testtudati és funkcionális szemléletről, amely kiválóan illeszthető a modern logopédiai gondolkodásba. A megszerzett ismeretek segítségével a logopédus:

  • pontosabban differenciálhatja a beszéd- és nyelési zavarok mozgásos hátterét,
  • kiegészítheti terápiás eszköztárát manuális, testtartási és izomlazító technikákkal,
  • és még hatékonyabban tudja támogatni a komplexebb, többtényezős zavarokkal küzdő pácienseit.

 

Regisztrálj most, és lépj a következő szintre szakmai karrieredben! Következő tanfolyam 2025. október 12-13. - Jelentkezési lehetőség megnyitva.

Az állkapocs ízület működése egy sokrétű, komplex szenzomotoros irányítás következménye, amely nem csupán a szájnyitásra és az aktív izomműködésekre korlátozódik, hanem a proprioceptiv reflexmechanizmusokra is, amely a rágóízület és a occiput-atlas-axis komplexum között valósul meg (OAAC). Egy különleges szerepet játszik ebben a nervus trigeminus.

További rendszerek, amelyek befolyásolják az állkapocs ízület működését a következők:

  • • craniosacralis rendszer
  • • viscerális rendszer
  • • szomatikus rendszer
  • • fasciális rendszer

Ebből adódóan és a kezelési variációk megválasztására vonatkozóan kijelenthetjük, hogy a gyógykezelés, az állkapocs ízület működésének javítása, a panaszok csökkentése nem csak a lokális képletek (ízületi felszínek, porckorong, ízületi tok, szalagok és rágóizmok) működésének normalizálásából áll. Szükség van holisztikus szemléletre, a rendszerek egymásra hatásának ismeretére is. A terapeuta csak így tudja feltárni a panaszok valódi okát a helyes differenciál diagnosztika alapján és csak ennek ismeretében van lehetősége felállítani a legeffektívebb, a probléma hatékony leküzdésére irányuló gyógyító kezeléseket magában foglaló rehabilitációs tervet.

Top

Honlapunk cookie-kat használ annak érdekében, hogy az Ön számára a legjobb böngészési élményt nyújtsa.
A weboldal használatával Ön elfogadja jelen felhasználási cookie-kat.