Vállfájdalmak? Nehezen múlnak? Szüksége van hatékony segítségre a gyógyításban?

Napi szinten találkozunk a problémával a rendelőben. Van megoldás!

Funkcionális vizsgálatok és tesztek a hatékony megoldások megalapozásának első lépésében.

Manuálterápia és komplex gyógymódok.

Kiegészítésképpen csupán csak egy érdekesség a vállízületi panaszokhoz kapcsolódóan. Hogyan függ össze a vállpanasz a nyakkal?

A váll és a vállöv szegmentális beidegzése a nyaki régióban.

• Váll körüli csonthártya esetében: a C5-C7 nyaki szegmentumból kap beidegzéséhez ágakat.
• Vállízületi tok esetében: a C(3) 4-C7 nyaki szegmentumból kap beidegzéséhez ágakat.
• A váll körüli izmok pedig a C(1-3) 4-Th1 szegmentumokból kapnak a beidegzéshez ágakat.

Ezen túl a vállöv ízületei közül a lapocka és a kulcscsont közötti un. acromioclavicularis ízület a C(4) 5-C7 szegmentumokból kap beidegzéshez ágakat. A másik ízület, amely a szegycsont és a kulcscsont között található un. sternoclavicularis ízület a C3-C6 szegmentumokból kap beidegzéshez ágakat. Mindezek feltételezik az érintettséget akkor, ha nem múló vállpanaszok kezelésében pl. nyaki manuálterpia elvégzése is szükséges.

Komplex megoldások a hatékony gyógyításban.

Igen. Ez azért is kiemelten fontos, mert a váll-vállövi panaszok rendezéséhez nélkülözhetetlen a gerinc komplex terápiája is.

 Információ kérése és időpont foglalás érdekében hívja ügyfélszolgálatunkat vagy írjon a képernyő jobb alsó sarkában megjelenő chat vonalon!

Telefonos elérhetőségünk munkanapokon 9:00-18:00 óra között a következő:  +36 1 790 9900

Manapság sokféle vállövi, vállízületi fájdalommal, funkciókieséssel találkozhatunk, melyek igencsak befolyásolni tudják az érintettek életminőségét. Felső végtagjainkat igen változatos tevékenységek során használjuk, az alapvető mindennapi mozgásoktól (pl.: fésülködés) elkezdve a bonyolult, komplex sportmozgásokig (pl.: tenisz). A mozgásbeszűkülés, a fájdalom akár olyan mértékű is lehet, hogy önellátási deficitet is okozhatnak, ezáltal megkeserítve az érintettek életét. A vállízületünk (articulatio glenohumeralis) a legnagyobb mozgásterjedelemmel rendelkező ízületünk, funkciókiesése esetén nagymértékű változásokat tapasztalhatunk a mindennapi mozgásaink során.

Anatómiai felépítése igen bonyolult, egy struktúra sérülése, degenerációja kihat a további anatómiai részekre, így nagyon fontos a harmónia fenntartása. A vállövünk komplex, megfelelő működésében igazából 4 ízületi- és lágyrész "kapcsolat" vesz részt, ezeknek az összehangolt működése szükséges a fájdalmatlan, teljes mozgások fenntartásához. Egyik ízület maga a vállízület (articulatio glenohumeralis), másik a vállcsúcs és kulcscsont közötti ízület (articulatio acromiclavicularis), harmadik a kulcscsont-szegycsont közötti ízület (articulatio sternoclavicularis), végül a lapocka és a mellkas közti kapcsolódás (scapulothoracalis összeköttetés).

A vállöv felépítésében változatos lágyrész struktúrák is részt vesznek (izmok, bonyolult szalagrendszer, ízületi tok, labrum=ízületet körülvevő porcgyűrű, bursa=nyáktömlő stb.), melyeknek patológiája szintén az egyensúly megbomlását okozzák, ezáltal fájdalmat, mozgásbeszűkülést indikálnak.

A periarthritis humeroscapularis egy igen rejtélyes kórkép. Köznyelven befagyott vállként szokták emlegetni, melynek a hátterében változatos okok állhatnak. A periarthritis humeroscapularis esetén a váll környéki anatómiai struktúrák gyulladása, arthritis áll fenn. Egy ilyen kórkép esetén bármelyik alkotóelem érintett lehet, és ez átterjedhet a környező struktúrákra, ezáltal kialakítva a „befagyott vállat”. A lágyrészek a gyulladás miatt hegesedni kezdenek, ami a mozgástartományokat még jobban beszűkíti, a mozgásokat nehezebbé teszi. Hátterében több tényező is állhat; korábbi vállat ért trauma, gyulladás, műtétet vagy sérülést követő nem megfelelő rehabilitáció, pszichés tényezők, hosszantartó vállízületi immobilizáció, anyagcserezavarok, hormonális problémák stb.

A befagyott váll válltájéki fájdalommal, illetve mozgásbeszűküléssel jár, de a kiváltó oka nem teljesen tisztázott. A fájdalom általában a váll elülső-külső részén jelentkezik és kisugározhat a felkarba. A fájdalom a betegség előrehaladtával nyugalomban is fennállhat, viszont mozgásra, terhelésre fokozódik. A fájdalom éjszaka erősödhet, alvási panaszokat okozhat.

Különböző stádiumai vannak, mely során a fájdalom és a mozgásbeszűkülés mértéke folyamatosan változik. A kezdeti, akut stádiumokban inkább a fájdalom a jellemző kisebb mozgásbeszűküléssel, majd később akár fájdalmatlanná is válhat, viszont ilyenkor a mozgásbeszűkülés a domináns. Elsőként a vállízületi berotatio (felkarcsont befelé forgatása) illetve az abductio (oldalra emelés) szokott beszűkülni, ezáltal a mindennapi mozdulatok (pl.: öltözködés) kivitelezhetetlenné válnak.

A mozgásterjedelem csökkenése az aktív illetve a passzív mozgásoknál (amikor a terapeuta mozgatja a végtagot) is megfigyelhető. Kezelésében elsősorban konzervatív eljárásokat szoktak alkalmazni. Vannak olyan esetek, amikor kezelés nélkül automatikusan rendeződhetnek a viszonyok, tünetmentessé válhat a folyamat pár hónap elteltével. Viszont érdemes vállpanaszok esetén minél hamarabb elkezdeni a kezelést, a további funkciókiesés elkerülése végett.  A terápiában a dominánsabb panasz enyhítését tűzzük ki elsődleges célul. A kezdeti stádiumokban inkább a fájdalom enyhítése a fő szempont, viszont a mozgásbeszűkülés megelőzése is fontos feladat. Fájdalomcsillapítás elérése érdekében alkalmazhatunk különböző fájdalomcsillapító illetve gyulladáscsökkentő készítményeket illetve hőterápiát.

A mozgástartományok beszűkülését különböző lágyrészmobilizációs technikával, manuálterápiás eljárással, kineziotape-el lapockmobilizációval stb. ki tudjuk küszöbölni. A kineziotape segítségével kötőszöveti (fascia) mobilizációt tudunk létrehozni, ezáltal a mozgástartomány beszűkülés megfékezhető, visszaszorítható. Ezen kívül a környező izomzat funkcióját is tudjuk támogatni a különböző ragasztási technikákkal. Továbbá a kineziotape rugalmasságából adódóan a szövetek megemelése által a területen fokozódik a keringés, ezáltal a szöveti regeneráció.

Mivel a kötőszövetek is érintettek, ezért nagyon jól használhatóak a különböző fascia lazító technikák (pl.: FRT-Fascia Release Terápia illetve a Typaldos-módszer vagy más néven Fascia Disztorziós Modell Terápia).

A kötőszövetek, lágyrészek lazítása által a mozgástartomány csökkenés megelőzhető, mértéke lecsökkenthető. A lazítás illetve a keringésfokozás szempontjából a Medical Flossing alkalmazása is segíthet a befagyott váll kezelésében. A Medical Flossing pumpafunkcióját kihasználva az adott terület keringését nagy mértékben növelhetjük, mely elősegíti a szövetek regenerációját, illetve a speciális gumiszalag alkalmazásával a különböző szöveti letapadásokat fel tudjuk lazítani, így befolyásolhatjuk a mozgásbeszűkülést. A szövetek lazítása, terület keringésének fokozása érdekében alkalmazhatjuk a lökéshullám terápiát is az érintett régióban.

Korrektív tréning során fontos az ízületi mobilizáció, viszont az erőteljes mozgásokra illetve manipulációra a szövetek kórosan reagálhatnak, mely további feszességet, mozgástartomány csökkenést okozhat. Óvatos mobilizációt, ingamozgásokat illetve a terapeuta által végzett óvatos passzív mozgatást szoktunk javasolni a mozgásbeszűkülés prevenciója érdekében.

A későbbiekben, amikor a fájdalom a háttérbe szorul, inkább a mozgástartományok csökkenése a domináló tünet, akkor a mozgások helyreállítására kell fektetni a hangsúlyt. Továbbra is alkalmazhatóak a már említett mobilizációs manuális eljárások, fascia lazító technikák, kineziotape, Medical Flossing stb.

A korrektív tréning során célunk a vállízület teljes mozgástartományainak, izomerejének és funkciójának visszanyerése. A mobilizációs gyakorlatok mellett, elkezdhetjük az izomerősítő gyakorlatok illetve a nyújtások/stretching végeztetését. A megfelelő funkció eléréséhez fontos a propriocepció (ízületi helyzetérzékelés) fejlesztése is különböző instabil eszközök segítségével. Az izomerősítésre illetve a propriocepció fejlesztésésre a megfelelő mozgástartományok helyreállítása után fektessünk nagyobb hangsúlyt.

Az izomerősítés során a rotátorköpeny izomzatát semmiképp se felejtsük ki, mivel ezen izmoknak fontos szerepe van a vállízület stabilizálásában, ezáltal a megfelelő funkció fenntartásában! Továbbá fontos a törzsizomzat erősítése, lapockazárók, a m. biceps és triceps brachii, a m. deltoideus erősítése, illetve minden olyan izomnak a fejlesztése amelyben izomerő gyengeséget érzékelünk. Továbbá a zsugorodásra hajlamos izmok nyújtását is bele kell vennünk a programba (pl.: m. trapesius superior, m. pectoralis major stb.)! Célunk az izombalance, izomegyensúly kialakítása!

Ezen kívül a fasciák, izmok, kötőszövetek lazítása érdekében alkalmazhatunk speciális SMR eszközöket pl.: XBall. (SMR= saját magunk által speciális eszközökkel végezhető izom-kötőszöveti lazítás) A befagyott váll megelőzésében nincsenek konkrét, igazán releváns tanácsok, mivel az oka nem teljesen ismert. Mivel a vállízületi fájdalmak, mozgásbeszűkülések a mindennapi mozgások során igen hamar felismerhetőek, befolyásolják az önellátás, mindennapi aktivitás szintjét, ezért fontos, hogy ha vállpanaszokat veszünk észre, akkor minél hamarabb forduljunk szakemberhez.

A mielőbbi kezelés, prevenciós gyakorlatok, tanácsok által visszaállítható a vállízület harmonikus működése, így fenntarthatóak a teljes, fájdalommentes mozgások.

Rehab Akadémia speciális PhyDoArt® programja egy specifikus, egyénre szabott rehabilitációs és prevenciós koncepció kifejezetten ajánlott befagyott váll esetén is. Részletek itt...

 A cikket másolni, sajátként feltüntetni tilos. Ezzel kapcsolatos szerzői jogi nyilatkozatunkat itt olvashatja.